Na megvana döntés. Ahogy a régi vicc szól B, BB, BBB Jön a kínai inverter.

Két sztringes hálózati inverter egyik sztringére napelem mezőt, másik sztringre DC 360V/xA kimenetű step-up konvertert (C4700D - Schaefer Euro sorozatú DC/DC konverter) kapcsolva folyamatos lehet az inverter működése?

Dehogy jön, úgy hozzák. És melyiket vetted?

Inverter típusa??

Growatt 3600 MTL-S, +14x265W napelem egy sztringen.

Kicsit elírtam mert csak jönni fog. Kb másfél hónap múlva rendelem meg. Addigra kész lesz a tető is talán ha az egészségem engedi nem úgy mint tavaly. mit kinéztem egy EASUN POWER 5.5KW 220.000ft jelenleg. Aksi és hálózat nélkül is szépen megy ha van elég napsütés.
A konzolt meg szerencsére már lehet venni kittben is. 1-5 panel közt variálva.

Miből gyártanád a HV DC-t? ... és mi lenne az értelme?

A HVDC ennél sokkal komolyabb dolgot takar. A lényege, hogy nagyfeszültségen, ráadásul egyenfeszültségen történik nagy távolságon, hálózatok összekötése. Tulajdonképpen tirisztoros, inverter üzembe vezérelt egyeniránytókból áll, vagy inverterekől, meg egyenirányítókból. Lényege, hogy sokkal nagyobb feszültségen megy ( mondjuk 1 MV ) és a DC miatt nincs a kábelnek sugárzási vesztesége. Van néhány ilyen a világban.

De szerintem, ezt te is ismered.

dc step-up
Az egyik lehetőség hálózatra táplálás esetén az inverter 2. sztringére az akkumulátorok visszatáplálására.
Minden hatékonyság kérdése, minden más alternatíva is.

Nincs meg valakinek az optimális nyári/téli dőlésszögek? Van egy meredek ötletem és kellene hozzá anyagszükségletet terveznem és hogy érdemes elrendezni a napelemeket.
Nyáron féltető lenne a napelem, árnyékot adna az üveges folyosóra(pokol tornáca, egypár "higanyos" hőmérő már feladta a harcot ), télen meg a tetőn tenné a dolgát és bent is sütne néha a nap. Az egészet egy görgős sínen közlekedne fogasléc segítségével. Féltető mindenképp lenne építve csak jó lenne megspórolni a tetőanyagot és cserepet télen meg még áramot is spórolhatok vele ha besütöget a nap. Esetleg aki jártas abban hogy lehet megakadályozni hogy hirtelen lezuhanjon az írhat. Csigás foghajtásra gondoltam az nem hajlamom elindulni magától. De ha van jobb ötlet .

Itt egy. De valahol a neten volt online calculator, ahol mindent be lehetett adni, (kissé pilótavizsgás) és adta az eredményt. Akár lehet itt a fórumon linkelte valaki

Villanyszerelő tananyagból, éves hozamot illetően:

Köszi mindenkinek. Most már tudok kalkulálni. bár jobb lett volna a pilótás rendszerű de ez a kép is tökéletes. Már csak azt kell eldönteni álló vagy fekvő lesz.

Tessék lássék:
Bővebben: Link
első: Bővebben: Link csodák csodája, még BP kerület is választható )

Köszi Mindjárt neki is esek egy cseppet csak az árnyékolási magasságot próbálom kiszámolni vagyis nem számolni hanem saccolni. De ahogy elnézem fektetve lesz a rendszer ha követni akarom az ideális dőlésszöget. . Nem akarom az utolsó cserép fölé vinni a panelek szélét. Az esetleges szélkárok elkerülése érdekében. De majd holnap megyek és megmérem a tető dőlésszögét stb.

Piros az álló szürke a fekvő napelem. Fekete a fal , zöld az elméleti árnyék délben. A narancs meg a napsugár. Ha kicsit zavaros lenne a kép.

Köszi. Duplán segítettél akaratod ellenére. Ha fekve szerelem akkor az egyik része lehet zsanéros.

Pedig triplán akartam

Sziasztok! Nem tudom, kérdésemnek ez-e a jó hely... Igaz kapcsolódik a napelemekhez. Szóval a kérdésem: Adott egy sziget üzemű napelem rendszer, egy hibrid inverterrel. A működése, ha van termelt energia (aksi, napelem, hálozat rásegítéssel), akkor az inverter betáplálja a házat. Este, mikor elfogy a szufla mindenhonnan, egy ATS visszavált a MVM hálózatra. Reggel, mikor ismét indul az "ingyen" energia visszavált az inverterre. A baj a váltásoknál van. A váltás ideje kb. 1s. Ez elég arra, hogy a modemem, a switchem, és egy Acces pointom,ja és egy nasom, eldobjon mindent, és kell vagy 15 perc mire mindenki visszatalál. Elöször arra gondoltam, hogy mindegyik dc ágába rakok egy-egy ats modult, egy pár 18650-es cellával. Utána egyembe jutott, hogy arra a 1s nem kelene ilyen, hanem csak egy pár nagyobb kapacitású elkó, hozzá valamilyen töltés szabályzó, ami bekapcsolásnál visszafogja a töltő áramot. Akár egy ellenállás is elég, de az mekkora legyen? Kinek milyen ötlete lenne? Köszönöm, hogy elolvastad.

Első körben aksi kímélés okán napelem hálózat aksi legyen a sorrend. Az aksik meg legyenek vésztartalékok. Valószínűleg az aksi nincs töltve hálózatról és mikor átvált annyira leesik a feszültség hogy megállnak az eszközök. Első körben próbáld meg tele aksival átvészelni a napot.

Minyen invertered van? Én is egy ilyen ínverterbe akarok beruházni hamarosan megvan a kiválasztott már.

Nos, szép sorban: Inverterem egy kínai POW Mr 3.5kw-os. Nekem a célom, hogy a rendszer így működjön, mert szerintem így minimalizálható a "feleslegesen elhasznált" energia:
Az inverter kimenete be van kapcsolva, a veszteség 60-80W! Ha kimenet ki van kapcsolva, csak aksit tölt a napelemből, az olyan 10-15W veszteség. Ezért gondoltam, hogy éjszaka mindent kikapcsolok egy arduinoval, és egy mágneskapcsoló áthúz a mvm hálózatra. Reggel, mikor élednek a napelemek, arduino előszőr az aksik töltését indítja, majd mikor már van energia a napelemekben rendesen, elindítja az inverter kimenetét, ami a lakást átváltja az inverterre. Napközben az inverter SUB üzemmódban tölti az aksit, mikor a napelem "kifogy", arduino átrakja invertert SBU módba, kihasználjuk az aksi tartalmát 50%-ig, majd arduino lekapcsolja ismét az invertert, és kezdődik előről az egész. Szerintem így lehet a legkevesebb energiát feleslegesen nem szétszórni. Tudom, van az inverternek bypass funkciója, de akkor is többet eszik úgy, mint egy mágneskapcsoló. Azt elfelejtettem mondani, hogy SBU mód kevés napelem termelésnél, nekem nem jó, mert folyamatosan napközben az aksit terheli, így az csak lemerülten tartaná. Nekem így télen azért jobb a SUB üzem, mert akkor csak tölti az aksit, MVM hálózatról pótol. Nyáron, mikor jobb lesz a hozam, és bírja a hálózatot, és az aksit egyszerre, akkor SBU üzem marad.

Mi az inverter típusa? Nem kellene 1s az átváltáshoz... Néhány inverter doksiját láttam már, de leginkább 10 ms alatt átváltanak. A sajátomat mértem (Powland SPH-3K) hálózatról akkura illetve vissza terhelés nélkül, a csatolt képeken látszik az eredmény. Majd megnézem mit csinál terhelés alatt, most már van rajta nagyobb akku is, napelem is (csak a nap nem süt még eléggé...)

Félre értetek. Az inverter nagyon gyorsan átvált, kapcsoló üzemről, by passra, a baj akkor van, amikor kikapcsolom teljesen az invertert (hogy ne fogyasszon feleslegesen). Mikor az inverter kimenetén megszűnik a feszültség, elenged a mágneskapcsoló amí a ház villamos hálózatát teszi az inverterre. Ezután magától felhúz egy másik mágneskapcsoló, ami a villanyórát összeköti a házzal, vagyis megy minden fizetős árammal.
Bár az engem is érdekelne, hogy bypass üzemmódban mekkora a inverter vesztesége?! Mert ilyenkor elvileg kihídalja a trafót egy relével, de én akkor is hallom a nagyfrekis hangját. Töltés nélkül is. Csak bypass aktív...

Éppen ezért kérdeztem vissza, mert az adatlapján nem találtam feszültség növelésre utaló jelet. A képen a bemenő és a kimenő viszonya magáért beszél.
Csak belső visszatáplálásra gondolsz, vagy mehetne kifelé is? A hatékonyság csapnivaló lesz.

Azzal kellene kezdeni, hogy az ilyen "apró" dolgokat átszereled akkus táplálásra. DC bemeneti oldalon 9-12 V-ot kérnek, a négy együtt lenne 4-5 A max. Egy 12 V 7 Ah akku akár egy órára is áthidalna. Akku felől egy dióda, vagy ha sok esne rajta, egy FET valami érzékelővel kiegészítve. Csak azért, hogy ha van hálózat, nehogy túltöltődjön. Nem kell a kondik feszültségingadozását kompenzálni.

Nekem nem tűnik logikusnak ez a megoldás. Nem tudom, hogy a te invertered mennyit fogyaszt (az enyém 20W-nál kevesebbet terhelés nélkül), amiatt én nem kapcsolnám ki teljesen. Bele van építve az a váltó relé, amit te most külön két mágneskapcsolóval helyettesítesz. Azoknak a kapcsolási ideje biztosan nagyobb a keresztreteszelés miatt is, mint az inverterbe épített.

A baj, hogy a eszközök a ház minden pontján szétszórva vannak... Marad a aliexpress-es szünetmentes, 18650-el. Annak a bemenete 5-12V, kimenete 12V, és ha a bemenet megszűnik a 18650-es segít.

Megmérem. Van két wifis teljesítménymérőm, egyik a ház fogyasztását méri, a másik meg az inverter hálózati betápláását fogja mérni, mind a kettő 1% pontosságú. Így bypassban simán mérhető az inverter fogyasztása, csak le kell kapcsolni a napelemet, és az aksikat is, mert az inverter mindig mindenhonnan "eszik". Bár nekem az aksin is van figyelő, az is elég pontos, onnan is tudom, mit eszik valójában az inverter. Az inverter menüjében a mérési számok tájékoztató jellegűeg (szerintem), legalább is a veszteséget próbálják "szétírni". Sokszor műszerrel mérve akár 10-20% eltérés is van. Legalább is az enyém ilyen. A napelemről bejővő értékeket pontos műszerrel még nem mértem, de ha csak tölt az inverter akkor mondjuk 200W panel teljesítménynél jó, ha az aksiba jut 120-140W mért töltés (nem az aksi korlátozza)

A felsorolás és a funkciók alapján akár fél m-en belül is lehetne az összes. Csak szervezés kérdése.

Az akku mint puffer csak a saját fogyasztásra tápláljon vissza, a méretezése gazdaságossági kérdés. Az éves szaldó megszünése esetére, még előtte ki kellene alakítani egy elvi optimális rendszer átalakítást. Az inverter 10 éves garancia ideje is korlátozza a módosításokat.
Minden + eszköz bevonása gazdaságossági kérdés, ahogy a feltétel módosítások miatt a változatlan további üzem is.
Az inverter 2. sztringére egyáltalán van értelme bevinni az akkuk tárolta energiát, vagy a pufferelésre van költséghatékonyabb megoldás?

Ha nem hibrid invertered van, megoldás az akku energiáját a 2. stringre vinni. De mindenképpen ismerni kell hozzá az inverter típusát, mert ha trafó nélküli, akkor a napelemeken, ugyanígy a 2. stringen is megjelenik a hálózati feszültség. nincs galvanikus elválasztás. Míg egy valódi hibrid (várhatóan) nem juttat ki hálózati feszültséget az akku kapcsaira.
De a nem hibrid inverter megfelelő szabályzó eszköz nélkül a hálózat felé is kiviszi az akkuból jövő energiát.
Milyen hatékonyabb pufferre gondoltál? Szivattyús tározó? Ha van saját tavad és hegyed, megoldható.