Köszönöm!
Akkor egyenlőre hanyagolom? , láttam egy két videót hogy kondenzátort rak a hangszóróhoz, aztán olvastam ilyet is olyat is a hozzászólásokba.

Szia!

Nem egészen egyértelmű számomra, hogy a mély hangot "ha már, akkor már..." alapon növelnéd, vagy kevesebb lett az átalakítás után. Ha az utóbbi, akkor simán lehetséges, hogy az eredeti analóg panel tartalmazott valamilyen gyárilag beépített korrekciót, a valószínűleg nem túl nagy méretű hangszóróknak rásegítésképpen.

Szia!
Igen úgy van ahogy írtad, a gyári panelon van egy gomb amivel egy kicsit kiemelte a basszust, de az pont elég volt egy ilyen kis hangszóróhoz. A hangszóró doboza egyenlőre megmaradt. Ha pont ugyan ennyit elérnék valamilyen változtatással az pont elég lenne. Vannak videók youtuben ,hogy sorba kötve egy kondenzátorral meg emeli a basszust, a hozzászólásokban van aki írja hogy de jó, aztán van aki írja hogy ne próbáld meg mert (károsítja a hangszórót-vagy valami ilyesmi).

A sorba kötött kondival a mélyeket pont vágni fogja.

Párhuzamos kondival elvileg lehet mélyebb tónusú hangot (igazából magas-vágást, ami nem ugyanaz, legfeljebb hasonló benyomást kelt) elérni, de egy teljesítményfokozat kimenetén ez nem jó megoldás. Annak ugyanis kicsi a kimenő ellenállása, így csak annyit érsz el, hogy feleslegesen terheled pluszban az erősítőt, de nincs ott egy soros ellenállás, amin a magasabb frekvenciás komponensek árama érdemben feszültséget ejtene.

Ez a módszer még a teljesítményfokozat előtt válhat be. (Pl. a hangerő potméter és a végfok bemenete közti RC-tagként.) De egy ilyen "minden egy IC-ben" modulnál nehéz megvalósítani.

Végső soron, lehet hogy a legjobban azzal járnál, ha a BT modul kimenetét bekötnéd az eredeti analóg panelra (esetleg leosztással). Vagy egy vonalkimenetes BT modult használni helyette (keress rá az XY-WRBT modulra, én több retró rádiós magnóba építettem be olyat).

Másrészt közben én is szeretnék feltenni egy elméleti, és valószínűleg nagyon is "kezdő" kérdést. Mégpedig, hogyan is jön ki egy erősítő kimeneti teljesítménye...?

Nyilván az megvan, hogy P=U^2/R, és hogy ezt csak szinuszos állandó vezérlésre lehet viszonylag egyszerűen alkalmazni. De úgy sem jön ki, amit adatlapokban meg kész berendezések rajza alapján a gyakorlatban látok..

Pl. vegyük az aránylag ismert LM1875-ös IC-t, aminek az adatlapi adatát csatoltam.
Na most, ±25 V-ra nekem az alábbi számítás jön ki:

A kimenő szinusz csúcsai maximum +25V, ill. -25V lesznek. Ebből az effektív érték egy osztással 17,68Veff. Ez már a 8 ohmos terheléssel is 39W-ot eredményez, nem a megadott 20-at. A 4 ohmról, vagy a maximális feszültségre megadott értékről nem is beszélve.

Nyilván a másik limit a leadható áramerősség (ill. melegedés). De ha a tápegység teljesítménye korlátoz, annak egy adatlapban nem kéne megjelennie. Ha meg az IC kimeneti tranzisztorai nem bírnának el 2x25V-hoz és 4 ohm-hoz tartozó áramerősséggel, akkor nem ekkora feszültségre / terhelésre illene specifikálni..

Hasonló jelenséggel találkoztam más adatlapok esetében (pl. STK IC-k) is. Sejtem, hogy teljesen rail-to-rail módon nem is tudnak ezek működni, de mondjuk 1-2V eltérést érzek reálisnak ebből adódóan.

Ezt csak saccolgatni lehet, hogy valójában mennyi jön ki belőle azt meg csak mérni. Nem tudod hogy adott tápfesz mellett pontosan meddig lehet kivezérelni, azt meg pláne nem tudod, hogy az adott tápegységed mekkora feszültségeséssel fogja tudni kiszolgálni. Az adatlapok jó része meg elméleti adatokat ad meg, vagy eleve ideális tápegységgel, esetleg terhelés nélkül kalkulál, mert az jobban mutat az adatlapon.

Szia! Az LM1875 adatlap tényleg elég szűkszavú a kérdésben. Az LM3886 ezzel szemben megadja 4 és 8 Ω-ra a clippelési feszültséget méghozzá tápoldalanként külön. Általános esetben ebben a teljesítménykategóriában 8 Ω-on 3 V-nak, 4 Ω-on 5 V-nak véve a maradékfeszültséget (ennyire képes megközelíteni a kimenet a tápfeszültséget a kivezérlési csúcsnál) nem tévedünk nagyot a számítás során.
Más topológiáknál a maradékfeszültség a 6-10 V-ot is elérheti, az STK IC-kre is a magas érték jellemző. Ez részben a topológiából, részben a felhasznált félvezetők ON állapotba juttatásához szükséges vezérlő feszültségből jön ki, értem ezalatt a gate-source, vagy bázis-emitter feszültséget, illetve a szaturációt.
Mint a kolléga említette, összedobunk egy alapkapcsolást és megmérjük - ennél egyszerűbben és pontosabban nem jutunk eredményre. A gyártás szórása miatt vannak az adatlapban a tájékoztató jellegű adatok, a tápfeszültség, a terhelő impedancia és a teljesítmény összefüggéséről.

Köszönöm a részletes választ!
Igazából nem egy most aktuális méretezési kérdés ez részemről, csak tegnap le akartam ellenőrizni egy hangváltóban levő kondi értékét (kevésnek éreztem a 16V-os kondit egy 15W-os hangdobozban, de jónak tűnik az is a számítás szerint), és utána továbbra is kételkedtem a kapott eredményben. Inkább csak idegesített a lehetősége, hogy valami ilyen egyszerű dologban elvi hibát vétek..

Van egy képlet, amivel elég jól meg lehet mondani, hogy adott tápfeszültségről adott terhelés mellett mekkora a maximális kivehető teljesítmény abban az esetben ha a szinusz csúcstól csúcsig torzítatlanul eléri a tápfeszt, és még nem veri be a fejét.

Ez a következő: Pki = U²/8xRt. Ahol az U a tápfeszültség, szimmetrikus tápnál a negatívtól a pozitívig. Rt pedig a terhelés ohmban.

Pl: 12V-os táp esetén egy 4 ohmos terhelésen 4,5W vehető ki.

De ez csak egy elméleti érték, tiszta szinusz jelre, amivel meg tudod saccolni, hogy nagyjából mire számíthatsz. Általában az erősítők kimenete nem vezérelhető ki táptól tápig.

De ha tudod, mert mondjuk szkópon látod, a torzítatlan szinusznak csúcstól csúcsig a feszültségét, akkor adott terhelésre a számolt teljesítményt pontosan megadja.

Sziasztok! Adott egy Sony TA-F420 erősítő,aminek a potmétere széttört. Sajnos javíthatatlan, valamint egyedi értékű 2x120KOhm. Lehetne 100KOhm-os potméterrel helyettesíteni? Rámértem, de igazából csak 105KOhm-os. Előre is hálásan köszönöm a segítséget!!

Éppen azt nem írtad, hogy mit szabályoz, de nem hinném, hogy nagy gond lenne az eltérésből.
Potiknál általában az osztásarány a lényeg, kipróbálhatod a 100k-t nyugodtan.
Ha nem vagy biztos magadban, esetleg sorba köthetsz az egyik lábával még egy 20k-s ellenállást.

Szia! A 100k teljesen megfelel, egy műveleti erősítő kimenetére van kötve ami ettől jóval kisebb ellenállású potival is elbír. A service manual-ban középleágazásos potenciométert látok, ezt figyelembe vetted?

De lehet nem is lehet helyettesíteni akármivel?! Hiszen a potméternek fél állásban van egy kivezetése. Mi célt szolgál?

Szia! Nem,ez volt a második kérdésem. Itt teljesen kiakadtam ahogy megláttam..

A középkivezetés a loudness funkcióhoz szükséges. Ha lemondasz erről a szolgáltatásról, akkor logaritmikus potit tegyél bele!

Ha jól látom a középleágazás fix, ebben az esetben könnyű dolgod van, mert két fix 60kΩ
(na jó, legyen 47+10kΩ) értékű ellenállással kiválthatod.

Egy ilyen akkor megfelel?
Bővebben: Link
Raktam fel hírdetést,hátha valakinek van bontásból sony potija,de ha nincs más,akkor le kell hogy mondjak a loudness-ről. Köszönöm a segítséged!

Sztereó poti lenne a helyes link.

Sajnos nem elég, mert a poti leágazására csatlakozik egy hálózat az előrősítő kimenetéről. Így gyakorlatilag a elágazás előtt egy előhangszínelt jel van, a elágazás felett pedig fokozatosan megszűnik ez a hangszínelés ahogy közelít a felső végálláshoz a poti.

Sziasztok!
Egy Thomson erősítőben cseréltem egy hibás csatona végtranzisztorait, egy bázisellenállást és az 5W-os ellenállásokat. Más hibás alkatrészt nem találtam. Az eredeti Darlingtonok helyett TIP122/127 került bele, 0,39 ohm helyett 0,33 ohmos ellenállások.
100 W-os izzón keresztül kapja a hálózati feszültséget. Bekapcsoláskor az izzó egy rövid időre felvillan, majd elhalványodik. Eddig renben van. Kattan egy relé, tápot ad az erősítőre, majd kb. 6-7 másodperc múlva az izzó fokozatosan elkezd világítani, a rajztól eltérően(53,4 V) helyett 43 V-os pufferfeszültség bezuhan 20-22 V-ra, a végfok túláramvédelme ejti a relét, az erősítő kikapcsol. A kimeneti DC szint bekapcsoláskor leng egy kicsit, aztán beáll 40 mV környékére, és így marad kikapcsolásig. Táphibára nem gyanakszom, a többi 5 csatorna rendesen üzemel.
Az viszont érdekes, hogy külső +-22 V-ról szépen működik, semmi nem melegszik, a feszültségek rendben vannak, órákon keresztül szépen szólt.
Ellenállások, diódák, tranzisztorok jók. Kondenzátorok is jóknak tűnnek. Mi okozhatja a problémát?
A rajzon feltüntetett feszültségek a service manuálban szerepelnek, de a tápban is csak 50 V-os elkók vannak gyári trutyival rögzítve.

Szia! A kézenfekvő ok, magasabb tápfeszültségen melegszik annyit az erősen alulméretezett végtranzisztor a nyugalmi áramtól, hogy megfut. Ezen az R667 (1k2) ellenállásra párhuzamosan ráültetett másik ellenállással (100-220k) lehet segíteni. A végtranzisztor emitterek között 3-8 mV-nak kellene esni hideg állapotban. Jelentése: 5 mV/(0,33 Ω+0,33 Ω)=7,5 mA.
Mérd meg mennyi most a nyugalmi áram! Ha az emitterek között több mint 15 mV-ot észlelsz bekapcsoláskor, akkor feltétlen szükséges a beavatkozás.
Nem zárható ki a gerjedés sem, ez főleg akkor valószínű, ha a korábbi végtranzisztorok nem túlterheléstől mentek tönkre. Szkóp kimutatja.

Szia Reloop!
További mérések majd valamikor jövő héten lesznek aktuálisak. Idióta módon izzó nélkül rápróbáltam, a végtranyók a Q623 meg egy 3,3 ohmos ellenállás el is füstöltek szinte azonnal.
Amint lesz alkatrész, a javasolt lépésekkel kezdek. Majd írok a fejleményekről. Köszi!

Én elsőre R666-ot venném ki. Úgy valószínűleg simán fog indulni. Utána az ellenállás helyére egy 10k-s trimmer, és szép lassan csökkenteni az értékét, közben mérni az emitter ellenállásokon.

Köszönöm! Megnézem ezt a XY-WRBT-t.

Sziasztok!
Jól gondolom, a tl082 6-os lábánál lévő 2db zg5,6 dióda a kimenő teljesítmény korlátozás miatt került a visszacsatolásba? Mi tortenne ha spontán kihagynám vagy nagyobb kerülne a helyére?

Nem. Nincs köze a teljesítmény korlátozásához. Elméletileg nem is kellene, de régebben voltak olyan műveleti erősítők, amelyek túl nagy bemeneti feszültség hatására megbolondultak. Szerintem a TL082 már nem csinálja ezt, de nem vennék rá mérget.

Üdv!
Remélem jó helyen kérdezek és nem zavarok.
Adott egy VideoLogic Sirocco Crossfire PC hangfalszett.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/10835/videologic-sirocco-crossfire

Igen régen vetem és hallok súgást (bemenet nélkül is de ez nem zavaró) és játék közben egy bizonyos hangerő fölött belezúg a VGA amikor terhelve van alaplapi hangkártyán.
Ez egy 12.gen B660 gaming alaplap. SoundBlaster X-Fi USB hangkártyán is hallható csak nagyobb hangerőn.
Ezért gondoltam, ki kellene cserélni a kondenzátorokat.
A paraméterek:
NOVER 6x25V 4700µF 18x36.5mm
NOVER 12x40V 100µF 8.5x12mm
NOVER 6x40V 4,7µF 5.4x11mm

A kérdésem az lenne, érdemes e kicserélni a fenti gondok miatt? (mondjuk kora alapján) Ha igen milyen kondi márka javasolt, honnan rendelhetném?
Én, nem tagadom Alin nézegettem, 40V-os helyett 50V-osat találtam. Gondot okozhat e a feszültség és a minőség?

A NERVO kondik igen borsosnak tűnnek. Ha nem szentségtörés ilyet mondani 5-10e-be ha beleférnem a pakk az jó lenne.

Köszönöm a türelmet és a szakértést. Attila

Üdv! Meg kéne mérned, vagy méretned szúrópróba szerűen pár kondit. Számtalanszor kezdődnek úgy hozzászólások: - Lecseréltem az összes kondenzátort és semmi...

Üdv, gondolom ki kellene szednem mindegyik méretből egyet egyet. Szinte biztos vagyok benne, hogy kora ellenére még az ESR értéke is jó lesz. Nem is cserélném ki, de mégis csak húsz éves. Katalógus szerint 2000 óra 85C° on. Hát ennek már a többszöröse van benne, persze szobahőmérsékleten + üzemi hő.
Ajánlanál esetleg kondenzátor márkát ami érdemes ilyen célra beletenni és be is szerezhető? Köszönöm.

A TME-től szoktam elkót rendelni. Panasonic, Nichikon, Vishay eddig hozták az előírt paramétereket. Az egzotikusabb márkákat nem ismerem, tartok a hamisítóktól.