Köszi !

Forrólevegős kiforrasztó páka egyszerűen, olcsón.
Ki kellet volna forrasztanom egy smd IC-t, eddig megoldottam hagyományos pákával, de elég macerás helyen volt.
Kellene egy forró levegős, drága is, várni is kell rá.
Mostanában vettem egy olcsó pákát kísérletezés céljából (2190 Ft), még a hőmérséklete is szabályozható.
Hegyet kivettem, lyukat fúrtam a nyélbe némi vezetékről lehúzott szigetelőcső, szigetelőszalag és egy lidl-es levegő pumpa (3000 Ft)segítségével kész is lett fél óra alatt. (a levegőpumpát a füstgenerátoromról vettem le (novemberig úgy sem opció))
Az IC-t könnyedén kiforrasztottam.

Erről írhatnál egy kicsit többet.
- Milyen teljesítményű a páka?
- Mennyi levegő kell hozzá kb.? (mint egy akváriumi levegőztető vagy mint egy hajszárító) Füstgépem nincs, hogy tudjak viszonyítani.
- Hány fokot állítottál be a pákán?
- Kb. mennyi ideig kell melegíteni ezzel az alkatrészt, hogy ki-be forrasztódjon?

A páka 60 W-os.(legalább is annak van hirdetve, nem mértem)
Elvileg lehet nagyobb teljesítményűt is venni, de akkor pont nem volt kapható.
A lidl-ben időnként akciózzák ezeket a levegő pumpákat van 12 V-os és 230-as. (3000 Ft-ért vettem) és csak akkor is kaphatóak.
A 12 V-ost használtam, hogy könnyű legyen a fordulatszámot állítani.
A füstgenerátorhoz be volt állítva 11,5 V-ra nem változtattam rajta. (így az áramfelvétel: 3,8 A)
A pákát 350 fokra állítottam (450 a felső határ)

"Füstgépem", nem diszkózok (húsfüstöléshez van)

Nem tudom jobb helyen feltenni ezt a kérdést. Az lenne a, hogy a Weller KH-20 pákatartó milyen súlyú? Sehol nem találtam róla információt és nagy szükségem lenne rá.

Vizes szivacs nélkül 490 g.

Mi miatt kapott jelentőséget a pákatartó súlya? Ez másodlagos paraméternek tűnik.

Köszömön a súlyt vision61-nek.

A pákatartó súlya közel sem elhanyagolható. Nagyon is fontos. Ha könnyű egy pákatartó akkor nagyon könnyen elcsúszik az asztalon miközben a pákát bele akarja rakni az ember. Vagy épp akkor lehet gond a könnyű talapzat amikor a szivacson akarja a pákahegyet az ember megtisztítani és a az "ölébe rántja".

Ha jól értelek, akkor a súlyt mint rögzítő erőt értelmezed. És valóban, ha valaminek nagyobb a tömege, akkor arra a gravitáció nagyobb erővel hat.
Talán éppen ezért látok olyan forrasztóállomásokat általában, amik eleve meg is tartják a pákát, elkerülve ezzel a külön a pákatartót.

Tehát hogy a pontos válasz is meglegyen, a súlya 4,81N

Jbc állomás megépítése után jött a páka vásárlás. Itt a fórumon is láttam hogy sokan a JBC T-470-es pákákat használnak C-245-ös hegyekhez. A T-470-es páka miben jobb mint a T245-ös páka?

A T470-es erősített minden irányból, vastagabb is. Masszív forrasztásokhoz ajánlja a gyártó. Van benne egy csavar is, amivel rögzíthető a hegy hogy ne forduljon el használat közben. A C470-es hegyek eleve masszívabbak, mint a C245-ös sorozat darabjai.

Amit még hozzá tudok tenni, az előző hozzászóláshoz:
A T245-ös páka névlegesen 50W-os, a T470-es 250W-os. Tehát ez utóbbi kicsit robusztusabb, strapabíróbb. A 245-ös és a 470-es pákahegyek, pákanyélbe becsúszó szakasza teljesen azonos, csak a 470-es hegy hosszabb (jobban kilóg a nyélből), és nagyobb feszültséget is igényel.

Működik az állomás 470-es pákaheggyel is, de 22V-ról elég lassan fűti fel, és a szabályozás sem erre van optimalizálva - némi kompromisszummal azért használható.

A 470-es páka, 245-ös heggyel használva, jelentős tartalékkal bír, és feltételezhetően ez pozitív hatású a még hátralevő élettartam szempontjából.

Használtan a kétféle páka hasonló árban szokott lenni, ezért döntöttem a 470-es mellett.

Ugyan te a nyélre kérdeztél rá, de talán az is hordoz hasznos információt, ha arányosan látod a két sorozatú hegyek közti különbözőséget.
A képen egy 470-es nyelet látsz, és abban egy 245-ös, majd egy 470-es hegytípust.

Tudok adni mint ajándék nehezéket.
Legjobb lenne neked szerintem az alumínium, abból is van négyszögletes és kerek is.

Azóta már sikerült megoldanom. De azért köszönöm.
Vettem Weller páka tartót és az lesz átalakítva.

Köszönöm a választ.
Én úgy tudom hogy a két típusnak a vezetéke ugyan az. Mivel a T470-es hegyeket 40V-tal fűtik ott sem folyik 6A-nél több. Így inkább csak a nyélben van nagyobb különbség.

250W / 40V -> 6,25A eff.
50W / 24V -> 2,08A eff.
A teljesítmény ill. áram csúcsérték hasonló is lehet, de a 470-est elvileg nagyobb átlag-teljesítményre (és ennek megfelelő áramra) tervezték. Persze lehet, hogy tévedek. Mindenesetre a 245-ös pákám vezetéke ránézésre vékonyabbnak tűnik, a 470-es vezetékéhez képest - de persze az is lehet, hogy csak a műanyag burkolat nagyobb, és nem a vezető keresztmetszet..., vagy akár ennek az ellentéte is

JBC T245 tulajok/felhasznalok tanacsat kernem, mivel most valtok JBC station-re.

Amit ugy altalaban csinalok:
1. DIP tokos, through hole alkatreszek forrasztasa
(jellenzoen 8 bites szamitogepek, vagy mikrovezerlos aramkorok, ez a legtobb)
2. Regi erositok, radiok javitasa (Tobbnyire csoves, neha felvezetos)
(Nem naponta de havonta tobbszor)
3. SMD alkatreszek csereje. (ez a legritkabb, de elofordul)

Melyek azok a cartidge-ek amiket feltetlenul jol jonnek es melyik, amik jo ha vannak?
Egyszeruen tul sok van a katalogusban es nem szeretnek teljesen random valasztani...

A legjobb mindig az, amit megtalálsz a fiokban. Idövel majd magad is rájössz, mikor mi lenne a jobb ( ami éppen nincs a fiokban).

A képen balról jobbra:

C245-731
C245-906
C245-907
C245-908
C245-914
C245-752
C245-913
C245-945
C245-931

Az első három-négy alap, azokat mindenképpen érdemes megvenni.

Amit nem ajánlok, azok a hengeres, ceruza alakú hegyek. Valamilyen oknál fogva azokon mindig mászik az ón a nyél irányába addig, amíg tart a bevonat rajta, gondolom fizikai oka van, mélyebben nem megntem utána. Ilyen pl. a C245-930-as hegy. Igaz, SMD IC lábát visszaforrasztani jó lehet. SMD IC beültetéséhez ajánlom az utolsó kettőt, húzós módszerrel, lásd itt: Professional SMT Soldering: Hand Soldering Techniques - Surface Mount kb. a második perctől.

A szélesebbeknek akkor van jelentősége, ha viszonylag nagy alkatrészt akarsz kiforrasztani kétoldalas panelből, egyszerre átéri a lábakat, öröm velük dolgozni. Akkor is jók a nagy hegyek, ha nagy tömegű / nagy hőelvonású forrszemet akarsz megolvasztani.

Ha egy nagyon túlzó álláspontot is elfogadsz, akkor szerintem akár egyetlen hegy is nagyon sok mindenhez jó lehet. Nem ideális mindenhová, de hát éppen ezért ügyes az amatőr, amit nem kínál magától a hegy alakja, azt pótolja némi leleménnyel.
Nekem 245-944 van az egyik pákámban, és még csak egyszer kellett kicserélnem egy 245-758-ra. (De az is igaz, hogy mivel nekem 2 pákám is van, ezért egy két alkatrész miatt nem cserélem, hanem a kettővel egyszerre veszem le az SMD-ket.)

Ezt használom szinte mindenhez.

Én próbáltam, nagyon zavaró, hogy hosszan van bevonva a hegy.

Nálam akkor valami másképpen van, mert nekem még egyáltalán nem volt "ónfelfutási" problémám (más ón, más hőfok, más folyasztószer, vagy más technika). Valójában nem is értettem amit a hegyes pákaformánál említettél.
Én ha a hegyére teszem az ónt, akkor az ott is marad, illetve ha több lábat egyszerre melegítek a pákabetét oldalával, akkor szintén ott funkcionál a hegy, ahol elvárom tőle.

Koszonom a tippeket, mar ket velemenybol (plusz a sajat tapasztalat mas tipusokkal) is jobban lehet elindulni.

BTW: A kattogos Weller 40 ev utan megy nyugdijba, amikor utoljara Mo-on voltam meg akkor is talaltam tucatnyi hegyet, ami soha nem volt a pakaban. Ilyen amikor az ember ugy bevasarol, mint egy reszeg amerikai turista
Nekem ugy tunik ezek az oreg Wellerek szinte elpusztithatatlanok, csak a zsinorjat csereltem 2x, az utolso MZSL kabelt is kb 20 eve kapta.

Nem sértésnek szánom! Nálad nagyon sok dologgal van így.

Nyugodtan vegyél ilyen pákát/állomást. Ismerem a kattogós Wellert, de kb. ingyen sem kellene, már akkor sem tetszett, amikor elöször próbáltam. Ahhoz képest a JBC űrtechnika.

Az allomas mar uton van, csak a cartridge(s) volt kerdes
A Weller melle volt (van) egy kinai allomasom is, az se volt tragikus de mivel fejlesztem a felszerelesemet most a paka is sorra kerult. Ha ugyanugy bejon mint az eddigiek, akkor tobbet mar nem szeretnem/fogom cserelni.

Nekem ami nagyon hiányzik az az SMD-khez valók, mint amilyen pl. a 016, egy 1206-os ellenállást hagyományos heggyel kiszedni kínszenvedés, gányolás, két pákával macerás, egy ilyen heggyel meg egyetlen pillanat.
A ceruza (nem véső!) alakú hegyeket kerüld, szerintem semmire nem valók, valóban az van, hogy csak szalad fel az ón a hátára, teljesen mindegy mekkora méretű és az is hogy JBC, Hakko vagy épp Weller. Szerintem a felületi feszültséghez lehet köze de nem tudom. Ha veszel a véső alakúból 3 féle méretet azokkal a legtöbb dolgot meg lehet csinálni, az 5mm-essel egy TO92-es tranyó egy pillanat alatt kijön mert átéri a hegy mindhárom lábát.