Hol hallottál ilyesmit.?

Szerintem arra gondoltak, hogy ha folyamatosan ugyanarra a memóriaterületre írnak az sd-kártyán, akkor hamar tönkremehet.
Szélsőséges esetben, ha pontosan ugyanarra a 20 Byte-ra írnak pár adatot, de másodpercenként, akkor a 10000 másodperc múlva (2.7 óra) tönkre is mehet. Hasonlóan az EEPROM -hoz. De ez azért könnyen kikerülhető.
Maximum ilyesmire tudok gondolni, de elvileg tényleg sokáig kell bírnia. Azért 64GByte-ot telepakolni pár int-el, meg Float-al, kell egy kis idő.

Pendrive majdnem ugyanaz csak más az interface.

A pendrive jobb, de nem mindegyik.
Azonban ha elszúrja a programot, akkor nem 2.7 óra alatt nyírja ki, hanem jobb pendriveok esetén 270 óra alatt.

Valoszinü, hogy akkor valamilyen manedzselö FW-l hajtják meg, mert minden video meg egyébb kamera ilyen memoriakártyákat használ, söt van olyan SSD is, amiben mezei SD kártyák vannak.
Sok éve videoozok, de még egyetlen kártyát sem nyirtam ki.
A 800GB SSD-hez valoban telepiteni kellett valamilyen manedzselö programot.
Persze ilyen korlátok vannak az AVR belsö memoriájára (EEPromra is).

Nem nyírtam még ki sd kártyát, de olvastam róla. Az lehet a gond, hogy ha az Arduino-t elindulás után a korábbi mért értékek alapján kell ujraindítani, és félnek, hogy elvesznek az adatok, akkor pl másodpercenként kiirják az aktuális adatokat SD-re. Azonban nem hízlalják az adott fájlt, vagy memória területet, hanem felülírják. Azt gondolták, hogy ekkor, ha kifagy az arduino és visszatöltik a legutolsó adatokat, jó lesz. Csak nem gondolja át, hogy az adott területet tönkreteszik.
A nagy fájloknál nem fordul elő ilyen gyakran, hogy ugyanazt a területet írja.
Szerintem ilyesmi lehetett amit felhoztak.

Video, vagy nagy fájl íásakor mennyi idő alatt tölt meg egy 6G-s SD-t? Legyen mondjuk 10 óra video fájl. 10 000*5=50 000 óra. Szemben, ha 1s alatt írjuk ugyanazt a területet, 2,7 óra.

USB Host shielddel tudja.

Igazából csak nem kell őrült módon folyamatosan írni az SD kártyát, de ez mindenre igaz.

Sziasztok!
18B20 érzékelővel szeretnék ESP8266 modemcu-nkeresztül webszerverre adatokat gyűjteni.
Már több programot próbáltam de mindegyik I/O problémát ír, mi lehet a baj?
A hibaüzenet:
A szoftver:

Hiba a 108-as sorban.
client.println("<a href="/\"/Tem=ON\"\"">

OK, de mi a hiba, azt írja hogy Határozza meg itt az I/O regiszter típusokat! de ezt hogy?

Nem vagyok benne biztos, hogy összefügg a hiba, de az említett sorban úgy érzem egyel kevesebb idézőjel van. Páratlan számú, tehát az egyik párja mintha hiányozna.

Próbáld a 11. sorban igy létrehozni meg adva a típust: uint8_t ONE_WIRE_BUS = 5;
Egyébként rosszul értelmeztétek a hibajelzést, mert az a OneWire.h 108. sorára hivatkozik.

Felejtsd el amit írtam, nekem lefordul a programod.

Köszi! Ez kulcs fontosságú: nem ennek a 108. sora!
Amit javasoltál változtattam, deazután is ugyanezt a hibát dobja.
A OneWire.h -ban tudok módosítgatni?

Már próbáltam több programot is a 18B20 használatával és mindre ugyanezt adja, a OneWire lehet hibás!?

Ezt rakd fel onewire Bővebben: Link

Ezt próbáltad?: Bővebben: Link

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni arduino programozással kapcsolatban.
Most került a kezembe egy uno ezt szeretném használni.
Elkezdtem magam de így megtanulni segítség nélkül sok idő lenne.

Egy HALL elemes átfolyás mérőt kellene kötnöm egy szivattyúra. Most egy reed relés van a rendszerben, de ha csak kicsit nyitom meg a csapot nem emeli meg eléggé a mágnest, és nem kap jelet a vezérlés.
Ha forgólapátos hall érzékelőt tennék be , már kis mennyiségnél kapnám a jelet.
ott akadtam meg, hogy ha véletlenül úgy áll meg a lapát ,hogy magas szinten van a kimenet, nem fog megállni a szivattyúm. Tehát az a cél, hogyha impulzus van (magas, és alacsony felváltva) legyen egy magas kimenetem, de ha megáll az impulzus pl. 1mp múlva a kimenet alacsony legyen.
Tud valaki egy kész progit írni nekem az uno-ra?

Köszönöm!

Szerintem pont ehhez nem kell Arduino, diszkrét alkatrészekkel kisebb és egyszerűbb.
Tanuló projektnek viszont megfelel (dícséretes hogy tanulod használni).

Üdv!

Ami neked kellhet az a felfutó és lefutó él detektálás. Mint minden ilyesmi elektronikánál valójában ezek a fontos események. Az arduino is tudja ezt. Angolul falling/rising edge detection. Olyannyira hasznos, hogy még interruptot is köthetsz az adott eseményre. Szóval egy impulzus az egy ilyen felfutó él és lefutó él között van. (az érzékelőd adja meg, hogy tényleg ilyen-e, mert lehet fordított logikájú is.)
Ha a felfutó él után nem következik adott időn belü lefutó él, akkor épp beragadt. Nem csináltam még ilyet, lehet vanak erre már jobb lib-ek is.

Izé.. Köszönöm a hozzászólást, de nem mondtam el mindent.. Ez a szivattyúvezérlés egy meglévő napkollektor-puffer combóhoz kellene. most kőbaltás eszközökkel működik, mindent én raktam össze, ezért is nem lehet sablonos alkatrészekből építeni. Most 2 kollektor van, egy puffere dolgozik...ha..a padlófűtés nem kér meleget. Télen nem gond, mert a termelt hő "elfogy". De jön (?) a nyár, és a puffer kezdi elnyelni a felesleget. Egy lemezes 40Kw os hőcserélőn járatom át a puffer vizét, a hőcserélő másik oldala hidegvíz bemenet, és használati melegvíz kimenet lett. Itt jön az áramlás érzékelő a képbe. Akkor inditja a szivattyút, ha van víz használat. ha elzárom a csapot, le kell állnia, valamint az igen kicsi, 1-2 literes fogyasztásra is el kellene indulnia. (pl mosogatás..) És most a csavar amihez jó lehet az elektronika: Ha nincs napocska, és elfogy a pufferből a meleg, át kell állnia a hagyományos bojlerre egy váltószeleppel. A szelep már működik egy termosztáttal, de mennyivel jobb lenne ha nem 20 kütyü lenne hozzá.. Így a jövőre nézve gondoltam hogy a sok kimenetnek még hasznát vehetem. Szeretem (az értelmes) kihívásokat de persze ha van valakinek ötlete szívesen fogadom. Gondolkodtam már 555-el is de itt sem tudom hogy lehetne megoldani hogy ne maradjon "magas" a kimenet, és álljon le a szivattyú ha megáll az impulzus..

Erre találták ki a kondenzátort! Na jó, nem is.
De sorba kötve csak impulzus megy át.

A kondenzátor nekem is eszembe jutott.. na de kérem... Nem 1940-et írunk

Ok, arduinoval akarod, csak írtam.
+ utána kötve egy újraindítható monoflop (pl. 555) és mehet a szivattyúra.

Akkor tegyél mellé 555-öt is, mint monostabil multivibrátor.

Szerintem nem annyira jó ötlet ez. Mármint az Arduino sokszor ki fog fagyni. Erre is figyelni kellene, mert könnyen leégetheted ilyesmivel a szivattyút, meg lehet mást is. Inkább vegyél egy PLC-t, arra írj programot, nem annyira bonyolult, meg vegyél hozzá jobb áramlásérzékelőket stb, mert ha dolgozol és kifagy az arduino lehet komolyabb kárt is okozol magadnak. Jó dolog ez, de nem erre való. Meg a biztosító sem biztos hogy fizetne ilyen esetben.
Programozd le, próbáld ki, de élesben sokáig ne használd, ezek nem ipari minőségű cuccok.

Sőt, inkább komolyabb áramlásérzékelő, meg néhány relé, amivel a logikát felépítheted. Sima boltokban kapható eszközökből felépíthető mindez PLC nélkül. A relék logikája lehet kihívás, de legalább 24V váltóról is mehetnek a jelek, nem kell ám 230V ehhez. Nálam itthon 1db szobatermosztát vezérli a puffert és a gázkazánt. Ha kell meleg, és van pufferben meleg, akkor azt indítja. Ha kell meleg de nincs a pufferban, akkor indítja a gázt. A gázt kikapcsolja, ha újra meleg a puffer. Mindezt egy csengőtrafóról üzemelő relé hálózat és csőtermosztátokkal oldottuk meg. Nem engedtem 230V-ot a réz csövekkel érintkező termoszttokra semmiképpen sem. Azt mondták nem lehet megcsinálni, de meg lehet.
Egy relé 2000Ft, kell belőle 3-4 maximum (nem tudom pontosan), meg egy csengőtrafó, é egy ház.
Szerintem ilyesmi jobb lenne. Az áramláérzékelő lesz a legdrágább. Abba is max24V-ot kapcsolnék, nehogy 230 kerüljön a vízhálózatba....
Szerintem gondolt át.

Van úgy hogy az egyszerübb megoldás a jobb

Az arduino csak egy AVR meg némi körítés, megvalósítható a belső watchdog használata is, vagy ha nagyon komolyan akarja az ember lehet alkalmazni külsőt is. Ha a táp meg a be kimenetek szűrve/védve vannak és a program sincs nagyon elrontva akkor amúgy nem hiszem hogy fagyogatnia kéne. Mondjuk ilyen egyszerű problémára tényleg túlzás de akkor már lehet plusz funkciókat is ha van rá igény...

Tudom, csinálok ilyesmiket is, de az Arduino nem ipari minűségű dolog. Főleg nem, ha az ember saját maga pakolja köré a zavarvédelmet meg tápot, meg ilyesmiket. A programot meg meg lehet írni sok bug-al is, ami csak éppen akkor jön elő, mikor senki sincs otthon. Erre nem adnak a biztosítók pénzt, az biztos. Nem véletlen, hogy az ipari cuccok ennyire drágák, főleg ha programot is írni kell hozzá.
Én nem tenném fel a kecómat erre.

Köszönöm a választ! Hogy mennyire stabil az elektronika sajnos még nem ismerem.. a vezérlés teljesen 12 v-os, egyedül a szivattyú 230 as. (villanyszerelő vagyok, így tudom mi a biztonságos) A szivattyú már néhány éve teljesít, igy rendeltetés szerűen nem okozhat problémát. Ha leáll a kollektor köri szivattyú, ami szintén izolált, mert abban a körben fagyálló van, max felmegy a nyomás, és a hőfok, de a rendszer 6bar 180-200c fokig stabil. Van napelemem is, alapból arról megy. Csak akkor áll át hálózatra ha valamiért kiesik a nap...
Szerintem minél egyszerűbb egy rendszer, annál stabilabb. Egyszer kell jól megépíteni Nekem is gyakran mondják a kollégák hogy ezt nem lehet, vagy nem tudom megépíteni. És láss csodát.. Sokszor egy kis fantázia kell csak. Vagy a tengerparton néhány nyugodt óra mire bevillan a megoldás. Csak az a baj, hogy onnét nem tudom kipróbálni... Most egy Shelly uni van rajta jól megy csak a netet veszti el néha. A program attól még fut rajta. Így rá tudok pillantani bárhonnét, (ha épp nincs rossz napja a LAN-nak) és vezérelni is tudom, de a programja kicsit hiányos az én igényeimhez...