Úgy tudom (úgy mesélték), hogy az őskorban - amikor még nem voltak "kapcsitápok" - a repülőgépeken 400 Hz-es trafókat használtak a súlycsökkentés miatt.

Tényleg csak mint lelkes érdeklődő tudok hozzászólni a témához.
Csak spekuláció, lényeges tudás nélkül.

Szóval.
A négyszáz Hertz hagyományos trafólemezekkel csak szinusz hullám esetén járható út.
Az impulzus üzemre inkább a ferrit való.
Szinuszos üzemre invertert csinálni óriási energiapocséklás.
De mondjuk egy repülőgépen már lehet létjogosultsága a 400 Hertznek, ha a központi áramellátó rendszer egy 400 Hertzes szinusz generátor.
Mondom!
Ez csak spekuláció a részemről!

Még kettő dolog, amit kifelejtettem:
- Szórás
- Vasmagnál is van bőr hatás
Itt van egy jóféle TI írás a vasmagokról, szerintem ehhez a mi szintünkön sokkal többet nem nagyon lehet hozzátenni.
És még ez is, majd ha már méregetésre kerül a sor...

Sziasztok!

Kísérletezni szeretnék, és amatőr vagyok. Tudom, nem egy szerencsés párosítás.

Szóval van egy szünetmentes tápból kiszedett autotrafóm, tehát amelyben a primer- és a szekunder-tekercsek egy része közös, így összesen csak három kivezetése van. Tenyérnyi méretű darab, normális terhelhetőséggel. A szekunder-tekercs (én a kisfeszültségűt nevezem szekundernek) simán elbír 2-3 A-t. Úgyhogy arra gondoltam, mi lenne, ha megfordítanám a dolgot, és a hálózati feszültséget erre a körre adnám rá, aztán élvezném a több ezer V-os szikrákat a másik oldalon. Elvileg van akkora induktivitása a kisfesz-körnek is (kb. 75 Ohm 50 Hz-en), hogy az automatát se verné le, és a tekercs se égne szét. Szerintetek működőképes az elképzelés? Ha megdöglök, az az én gondom, most próbáljunk a dolog technikai részére koncentrálni.

Két darab, párhuzamosan kötött 100 W-os izzót sorba kötöttem a kisfesz-körrel, és bedugtam a konnektorba. Ez kb. 1 A-t eredményezett, és ezt simán bírta, még csak nem is melegedett. Szóval ha izzó nélkül dugom a konnektorba (az kb. 3 A lenne), azt is köhögés nélkül bírnia kell. Szerintetek?

Köszi!

Leverné a biztosítékot.

De miért? A bekapcsoláskor előálló nagy tranziens áram hatására?

Azért, mert ebben az esetben az induktív összetevó "nudli", az ohmos ( dc ellenállás ) korlátozna csak.
Mérd meg, számold ki.
A kisfesz köröd XL-je biztos nem 75 ohm.

Azért a 75 Ohm-os impedanciát nem nevezném nudlinak, ráadásul az szinte teljes egészében az induktív komponensből adódik. Ez 3 A fölé nem engedné az áramot, annyitól meg nem esik le a biztosíték.

Pedig én annyinak mértem. A DC-ellenállása elhanyagolható (0.7 Ohm), és a 18 V-os 50 Hz-es AC labortáp csak 240 mA-t tud áthajtani rajta. Ebből én XL=75 Ohm-ot számoltam.

Nem volt egyszerű de jó lessz.

Nem a DC ellenállás elhanyagolható, hanem (ha jól számoltál) a Z_L = 75 Ω hanyagolható el a 0,7 Ω mellett, merthogy a Z_L az adataid szerint kb. 100 -szor nagyobb a tekercs DC ellenállásánál. Az átfolyó áramot a 0,7 Ω fogja meghatározni.
Erre mondta ferci, hogy nudli, mert az is.
A "jól számoltál" kitételt csak azért írtam, mert itt vektorokkal kell számolni, és gyanús, hogy nem úgy történt, mert X_L -t írtál, holott az induktivitásnak van még vasvesztesége is, ami szintén ohmos jellegű. Ettől is lesz az X_L Z_L.

Igen, a Z_L valóban 100-szor nagyobb a tekercs egyenáramú ellenállásánál. Úgyhogy nem értem, miért a 0,7 Ω határozná meg az áramot. A 75 Ω-nak kell meghatároznia, hiszen a valós tekercs egy soros R-L-kör, nem?

Jól (vektorokkal) számoltam. Figyelembe vettem, hogy a soros R-L-kör eredő impedanciája úgy számítandó, hogy gyök alatt (R²+Z_L²).

Szóval tényleg nem értem, mi a gond. Elvileg ha bedugom a konnektorba a kisfesz-kört, az áram nem lehet nagyobb 3 A-nél. Egyedül az egy-két periódusig tartó in-rush áram rúghatja le a biztosítékot.

Azonban nem biztos, hogy ennyire pontosan, szőrözni kellene, mert a bemutatott számaidból is világosan kiderül, hogy egy hálózati trafó primer tekercsének impedanciája (induktivitása) nem játszik nagy szerepet.

Azt írtad, hogy kísérletezni szeretnél. Ennek semmi akadálya.
Hogy ne legyen hatalmas az "in-rush" áram, a sorbakötött ( egymással paralel ) 2 db izzóval kösd rá a 230-at a szekunderre, mintha egy lágy indítás lenne és 1-2 sec múlva kösd át az izzókat.
Áramot azért ne mérjél első tesztnél, csak ha ezt többször meg lehet ismételni.
Van még egy-két dolog, ami nem számolós - de az igen, hogy ha 3 amper folyna direktben, akkor kezdhetsz szorozni megint és melyik összetevő lesz "3x230"...
Úgyhogy állj neki és teszt!

Sajnálatos módon igazad van. Amit számoltál, az a trafó üresjárati árama.
Ha a névleges áramával terheled, akkor áll elő az az eset, hogy elhanyagolható lesz a primer impedanciája. Ha a 75 Ω a kisfesz kör impedanciája, akkor igen.

Kicsit még gyűjtöm a bátorságot. Mert ugye az izzók átkötésekor 2000+ V keletkezik majd a nagyfesz-tekercsen, és át kell gondolnom, hogy akkor hova nyúlkálhatok és hova nem.

Figyelj... ez nem téma: összerakod és teszel valami rögzített kapcsolót az izzókra és ne csupasz kézzel kapcsold át.
Ha ilyenek hátráltatnak, akkor ne kezdjél bele.
Felesleges lenne egy érintés nélküli időzítőt alkalmaznod, hogy csak messziről indítsd el a "rendszert".

Igen, terheletlen állapotot számoltam, és igen, a 75 Ω a kisfesz-kör induktív impedanciája 50 Hz-en. A nagyfeszé egyébként 2 kΩ körül van.

Szóval én most egy nem támogatott dolgot, a backfeeding-et akarom megvalósítani a poén kedvéért, tehát a kifesz-kört megtáplálni hálózati feszültséggel. A számításaim szerint simán mennie kell, vagyis nem éghet el semmi, nem terhelődhet túl semmi, és kb. 2 kV-nak kell megjelennie a nagyfesz-tekercsen. Ha ez megtörténne, akkor megnyugodnék, mert egyedül ezért csinálnám ezt az egészet, hogy lássam, hogy az elmélet működik a gyakorlatban.

Szia! Távolíts el minden éghető anyagot a környékről! Az előtét az izzók helyett legyen mondjuk egy vasaló a maga 30-40 Ω-os ellenállásával. Kapcsolós elosztóval helyezném áram alá, hogy könnyen bonthassam az áramkört.

Az része hogy régen telítésbe fog menni a vas és nem szikrák fognak repülni, hanem biztosítékok.
Ez sem igaz, hanem izzó izzik, vasaló vasal...

Nem tudom mi a célod a 2 kV körüli feszültséggel, de itt az is veszélyes, hogy a 230 V-os hálózattól nem lesz független a kimenet, nincs leválasztás. (A terhelhetősége sem kevés.)
Ha csak szikrákat szeretnél nézegetni, keress egy mikrohullámúból bontott trafót, ott legalább a hálózatról leválasztás biztosított.

Jogos, köszi!

Ha üzemszerű körülmények között (sok száz Watt) nem megy telítésbe a vas, akkor itt mitől menne?

Akkor használjon olyan szabályozható trafót ami nekem is van. Ezzel is kontrollálhatja a rendszert. Gondolom én.

Igazság szerint a vasmag nem a teljesítménytől megy telítésbe, hanem attól, hogy az összes mágneses tartomány "irányba állt", és nincsen már minek beállnia a növekvő gerjesztéstől.
Ez egy jó cikk, bár kicsit túl részletes...

Igen, ez világos, de a vasmag az áramtól (mint mágnesező hatástól) mehet telítésbe. Márpedig az én tervezett kísérletemben a kisfesz-kör árama nem nagyobb, mint üzemi körülmények között. Csak éppen üzemi körülmények között ez az áram terhelt állapotban folyik (amikor az akku táplálja a kisfesz-kört), az én esetemben meg terheletlenül (amikor a hálózat táplálja ugyanezt), de ettől még az áram ugyanannyi. Szóval az nem világos, hogy miért lenne különböző a telítés a két eset között. Csak érdeklődés, természetesen nem kötözködés.

Szerintem itt 12 V-os trafót mérnek, a 7.-ik oldalon.
12 V-nál kb. 300 mA az üresjárási áram, 24 V-nál meg több mint 1 A.
Képzeld el mennyi lenne 230 V-on...

Neked lesz igazad. Ismét csináltam pár mérést, bár még mindig nem "azt". De már nem is fogom megcsinálni, mert egyértelmű, hogy leverné a biztosítékot.

A kisfesz-kört sorba kötöttem egymással párhuzamosan kötött izzókkal, és ahogy növeltem az izzók számát (vagyis csökkentettem a tekerccsel sorba kötött ellenállást), úgy nőtt a tekercsen átfolyó áram. A tekercsen eső feszültség is nőtt, de 26 V után akárhány plusz izzót tettem be, nem nőtt tovább. Magyarul telítődött a vasmag, és most már belátom, hogy 230 V sehogy se tudna esni ennek a tisztán induktív részén. Köszi!

Van ötlete valakinek miben lehetett,
illetve milyen teljesítménnyel bírhat ?
Az adattábla sajnos nincs meg.

Méretek, esetleg primer tekercsellenállások feszültség szerint sorban?