Fórum témák
» Több friss téma |
Lehet, ennek nem fogsz örülni, de orosz nyelvű nagyon részletes gépkönyv van az elektrotanyán, csak Jupiter 203 néven és a Nasztrojka i proverka elektricseszkoj csasztyi magnyitofona fejezet alapján kell megcsinálni...
Olyanhoz nekem is volt szerencsém.
Volt egy újszerű B101-esem és B93-asom is egyszerre. A B101 sokkal szebben szólt. A széttegergetett példányt a Ramovill szervizkönyv szerint állítottam be: frekvenciamenet, előmágnesezés, korrekció, stb... Akkor sem szólt úgy, mint a B101. Természetesen vonalkimenetről, erősítőre kötve.
Tényleg! Volt egy, amit javítottam és az is meglepően jó volt.
De pl. volt több B43 is, amelyek viszont rém gyengék voltak és piszok nehezen szerelhetők, hozzá se tudtam férni a panelhez, csak úgy, ha sok vezetéket leforrasztottam.
Szia!
Tudnál segíteni hogy pontosan hogy keressem meg a gép könyvet az elektrotanyán?. Sikerült be szereznem még a fekete magnóhoz egy kis könyvet ami német nyelven van, ebben már írja a magnó bemeneti jelszintjeit de csak meg közelítőleg, például a felvételi jel szintnek 150...500mV -ot ad meg, na most akkor kérdem én melyik jel szint kellene legyen a jó?, a kettő közötti érték?. Teszek fel egy pár fotót a kis könyvről is amit kaptam a tegnap, meg sikerült még be szereznem egy hosszabb leírást is a magnóról, persze ez meg Orosz nyelven van, igen a magnó JUPITER 203 névre hallgat az Oroszoknál. Ebben a hosszabb le írásban benne vannak a panelek beültetési rajza, valamint az egész magnónak az elektronikus rajza is. Fel teszem azt a dokumentációt is ide, mert van benne egy pár táblázat amiben lehet hogy volna használható adat a jel szintekről, csak nem tudom értelmezni.
És itt van a dokumentáció is.
A hozzászólás módosítva: Márc 21, 2023
Szia!
Le töltöttem az elektrotanyárol a dokumentációt, ez ugyan az a dokumentáció ami ki van nyomtatva nekem. Ebben a dokumentációban hol szerepelnek a eljátszási szint és a felvételi szintek értékei?. Teszek fel egy képet ahol vannak bizonyos magnó típusok a táblázatban mindegyik mangóhoz tartoznak valamilyen értékek, csak nem tudom minek az értékei lennének azok?, közte van a Jupiter 203-as is, amit be jelöltem pirossal.
Ezek a műszaki tulajdonságai. Balról jobbra:
Szalagsebesség, sebességingadozás +/-, torzítás, frekvenciaátvitel (Hz), áthallás (dB), harmonikus torzítás, negativ jelszint (ez nem tudom mi lehet), üzemi feszültség (volt), és a méretei.
Idézet: Esetleg jel/zaj viszony? „negativ jelszint (ez nem tudom mi lehet)”
Könnyen lehet, de bárminek az ellenkezője is Az oroszok kreatívak voltak
Valaki nem tud forditani. Az a dB a törlést minösiti. ( halvány fogalman sincs honnan vettétek a negativ jelszintet).
A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2023
A -44 a lejátszás közbeni két csatorna közti áthallási érték, a -42 a felvétel-lejátszás közti és a -65 a törlési csillapítás. Ja, így fura negatívban megadni, mert pont a csillapítás "negáltja" vagy hogy mondjam..
Húúú, basszus... Ez nem túl triviális kérdés, hogy mekkorák ezek a jelszintek pont épp a ki- és a bemeneteken. Van viszont egy táblázat, a 2.15-ös, ahol az uszilityel unyiverzalnij részben ott van bizonyos tranzisztorok AC feszültségei (peremennoje naprjazsenyije) mV értékekben. Csak ugye, ezekkel önmagában semmire nem megyünk, ha nincs az megadva, hogy mekkora generátor-, ill. szalag-jellel kell táplálnunk ezt az erősítőt. Az a baj, hogy nem tudod megúszni az egyenáramú beállítást, főleg, ha széttekergették a potikat, ha jól olvastam múltkor. Szerintem el kell kezdeni az elejétől, a táptól és haladni minden fokozaton és követni a posztojannoje naprjazsenyije értékeket és ha ez megvan és nincs hibás alkatrész (pl. kondik, ilyesmi), akkor beállnak a váltóáramú értékek is.
Azok az értékek a referencia szinthez lettek viszonyitva. Az meg ugye pontosan adott (ha nincs is a gépkönyvben). Anno pontosan meg lett határozva a mágneses modulácio értéke az adott szalagtipushoz és az adott sebességhez. Nos ehhez viszonyitva vannak azok a szintek megmérve, ezért lettek negativak.
Bocs, azt hiszem, valami elkerülte a figyelmemet: az orosz nyelvvel nem biztos, hogy mindenki meg tud birkózni. Nekem még a múlt évezredben kötelező volt 8 éven át. Meg most látom, hogy ebből a pdf-ből nem nyerhető ki a szöveg másolással, meg nem is mindent értek, ha le kellene fordítani, izzadnék vele. De ha kell, talán tudok ajánlani valakit, aki lefordítja.
Szia!
Köszönöm a válaszod. Sikerült még több információt be szereznünk a haverrel egy Orosz oldalról, itt már jóval több információ van a magnó működéséről. Teszek még fel információt a magnóról, igaz djvu formátumban van, de ez nem okozhat gondot mert az interneten van hozzá program. Ki lenne az a valaki aki tudna segíteni az Orosz nyelvben?.
Szia!
Sajnos nem vállalja, most nagyon sok a munkája, úgyhogy sorry. Ahogy néztem, jó, részletes leírás, le is mentettem. Talán úgy lehetne lefordítani, hogy valami szövegfelismerőt rá kellene ereszteni és onnan már menne a google-lal... A hozzászólás módosítva: Márc 30, 2023
Sziasztok! Ez egy AKAI magnó fő motorjának a panelja. Az a baja, hogy nagyon gyorsan megy, és nem lehet szabályozni a két fordulatszámra-. 9,5-19 -re. A tápegységről veszi le a 24V-ot. csak akkor lehet beállítani. az meg is van, de valahol máshol van a hiba.
Ott vannak a rajzon az alkatrészek munkapontjai ( feszültségek) azokat mérd át. Egy analog szervorol van szo, azaz nem jol olvassa a bemeneti tárcsát, azért nem tudod beállitani.
Köszi! Azt már kiderítettem, hogy a TR1 tranyó kuka. Most azt kell megnéznem, hogy előtte mi. van?
És esélyes, hogy a bázis és kollektor feszültsége össze van cserélve. Érdekes lenne ugyanis a bázis-emitter között nyitóirányban az az 56V.
Az ott marhaság, hiba. De azt aránylag könnyü kideriteni. ( az egész lapon nincs semmi ahol 56 Volt elöfordulna.
A TR1 elött nincs semmi csak a passziv impulzus érzékelö.
A 12-13 pontokon nem tudjuk mekkora a váltakozó feszültség. Ezt egyenirányítva (D2...D5) akár 56V is lehetséges a kollektoron.
Szerintem csak egyszerűen fel van cserélve a bázis, és kollektor feszöltség. A bázison a TR6 emitter 0,6 V feszültsége van, ami a TRI kollektorára van írva, a bázisán levő 56,3 pedig simán lehet a kollektor feszültsége.
Szerintem is, söt ha megnézed honnan jön a jel a bázisra, akkor teljesen világos, hogy az hiba.
Amugy nem ismerem az Akai-t, de olvastam, hogy némelyik sorozatba sikerült nagyon ocska alkatrészeket beültetni, köztük az TR1 tranyo is csak éppenhogy teljesiti a követelményeket. Még az is elöfordult, hogy a mezei diodák haltak meg. Meg van itt ( a szervo kulcs alkatrésze) egy 3,3 µF kondi, amit az AKAI egy speci elkoval ( M kategoria) oldott meg. Ezek csapnivaloak, ilyeneket sok JVCben is rendszerint cserélni kellett egy megbizhato WIMA , MKT stb. kondira. Általában a szinük is eltér a többi elkotol. A 2SC711-sek is ennyi idö után mind csereérettek. Ráadásul meg kell nézni a hálozati trafot is. Voltak olyanok amiknek külön volt 220 V-s meg 240 Voltos bemeneti ága (GB modell). Ma már illene nálunk is a 240 Voltos bemenetet használni a 220 V helyett. Szoval ha majd többet tudunk folytathatjuk.
Melyik TR1-röl van szo mert Akai nemes egyszerüséggel 2 tranzisztort jelölt igy.
TR1 a bal oldalon 2SC945 TR1 alul meg a csapnivalo TIP48. ( ezt mindenképpen cserélni kell egy 400Voltosra). De mérd meg a graetz diodáit is, mert azok már ujkorukban is betegek voltak ( állitolag Hitachi volt a ludas). A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2023
Idézet: „megnézed honnan jön a jel a bázisra” Megnéztem, sőt le is írtam, hogy a T6 emitteréről jön... Emitterkövető emitterén ugyanannak az feszültségnek kell lenni, mint ami a bázison van. Ha nem akkor ott (is) a hiba.
Volt egy kis idöm elökotorni és megnézni az AKAI szervizkönzvét. Hát nagyon látszik az 50 év sok megoldáson. Pl a szervo hajtotta motort egy kondival kapcsolják 50Hzre.
De a lényeg azon a teljesitmény tranyon (TR1 TIP48) kb 50-57 Voltnak kell lenni. A motor maga kb 80 AC Voltot kap, de a tranyoval szabályozzák le a fordulatszámot. Mindenképpen érett a cserére. Valoszinü, hogy a 7 elkot is érdemes kicserélni ennyi év után. A C8 3,3 µF kritikus kondit MKT vagy hasonlo száraz kondira cserélni WIMA, MKT stb ( ez a megoldás a japánok agymenése volt). Megnézni a TR1 TIP48-s emitterkörében a 2 drb 1 Ohmos ellenállást. Ha a mért èrték nagyobb mint 0,5 Ohm, akkor az egyik nem jo, szakadt. Mindenképpen megnézni a tápfeszültséget ami a lapra jön majd itt stabilizálják 22,8 Vra. Ha több jön be akkor a trafon érdemes átkötni a bemenetet 240 Voltra ( valamikor a kontinensre állitolag 220Vra kötött magnokat küldtek (CEE a jele a könyv szerint). Ez hatással lehet a capstan motorra is, mert nyilván igy a trafo kimenetén is több mint 80 V jelenik meg amit a TR1 TIP48nak le kell tudni szabályozni. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2023
Annyira jó vita alakult ki, hogy felteszem az egész áramköri rajzot. Látható legyen mi, honnan jön. Legfőképpen azért, hogy tanuljak belőle.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |