Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektroncső-vizsgáló berendezés
Lapozás: OK   26 / 35
(#) mohinger válasza Accord hozzászólására (») Dec 28, 2022 /
 
Szia!

Köszönöm az elismerést! Sokat agyaltam a fűtés megoldáson, mígnem találtam megfizethető áron egy nagyon remek kis kínai "labortáp" féleséget. Ez 55V maximum bemenőfeszültséggel használható és 0-50V-ig, 0-5A-ig állítható feszültség és áramgenerátor funkcióval rendelkezik, amit század V/A lépésekben lehet állítani, meg még sok más plusz funkciója is van. Elég sok PL509-519-es cső van még használatban, ezeknek 40V/300mA a fűtésük, valamint szerettem volna a kétpontos emissziómérést is megoldani, ami ezzel a fűtéstáppal nagyon könnyedén kivitelezhető.
Innen rendeltem: Kínai labortáp
Azóta a nagyfesz tápot is módosítottam: LR8 nagyfesz stab. IC-vel állítom elő, megfejelve egy áramkorlátos FET-es áteresztővel.
Az alapötletet egy amerikai Facebook csoportbéli fickó adta, én pedig otthoni, meglévő trafókból, műszerdobozból raktam össze, a rendelkezésre álló feszültségekhez tervezve az áramköröket. Azóta rengeteg csövemet megmértem, összeválogattam már, nagyon hasznos számomra.
(#) Accord válasza mohinger hozzászólására (») Dec 28, 2022 /
 
Megnéztem ennek a tápnak a leírását, nagyon megnyerőnek tűnik, de a gyakorlatban is ilyen tapasztalataid vannak vele kapcsolatban?
(#) jani1987 válasza Accord hozzászólására (») Dec 28, 2022 /
 
Régebben szó volt arról, hogy a műszeres méréseket annyi tényező befolyásolja, hogy igazából nem lehet egységes eredményt kihozni. Így mindenki a saját tapasztalatára támaszkodik. Én is csináltam egy analóg mérést ami nem egyezett a gyári értékkel.
(#) Accord válasza jani1987 hozzászólására (») Dec 28, 2022 /
 
Ezen egy pillanatig se csodálkozz, ahány csövet veszel a kezedbe, illetve mérsz meg, annyiféle eredményt kapsz, csak bizonyos tűréshatáron belül lehet kijelenteni, hogy egyformák.
A használt csöveknél pedig ma már nagyon ritka, hogy a gyári értékkel is egyezzenek.
(#) mohinger válasza Accord hozzászólására (») Dec 28, 2022 /
 
Ár/érték arányban nagyon jó, csövek fűtésére szerintem megfelelő, nekem nagyon bevált. Nyilván nem olyan a kimenete, mint egy profi áteresztős labortápnak, de az ágyúval verébre ebben az esetben.
(#) Accord válasza mohinger hozzászólására (») Dec 30, 2022 /
 
Köszönöm, akkor teszek vele egy próbát és ha beválik, legalább a fűtés kérdés megoldását is kipipálhatom.
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 / 1
 
Most, hogy ráfordultunk az év utolsó előtti napjára, még egy mérést szeretnék bemutatni.

Amikor elkezdtem ennek a teszternek az építését, csak annyi volt az elvárásom, hogy egy elektroncsőnek az általános állapotáról valamiféle képet kapjak, esetleg két csövet vagy csőfelet össze tudjak hasonlítani, de ahogy haladtam az építéssel, vagy akár a használata során, vagy a fórumot olvasva, mindig újabb és újabb ötlet, vagy elvárás alapján bővítettem egy kicsit a mérési lehetőségeket.

Ennek egy újabb, remélem többeket is érdeklő eredményét szeretném most bemutatni.
Az egyik nagyon gyakran épített csöves végfokozat, az ultralineár végfokozat. Ennek működési leírásáról ugyan könyvtárnyi irodalommal találkozhatunk, de ebben a módban üzemelő elektroncső karakterisztikájáról elég kevés mérést láttam, gondoltam ezt a mérési lehetőséget is beépítem a teszterbe.
Igazából ez volt talán az egyik első, vagy legfontosabb méréstípus amit szerettem volna elkészíteni, de csak most tudtam az Ug2 feszültségszabályzót úgy kialakítani/megépíteni, hogy az elvárások szerinti tetszőleges feszültségre tudjam beállítani, így most elhárult az akadály ez előtt a mérés előtt is.
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 /
 
Azért hogy be tudjam mutatni, hogy mit is kell mérni, kicsit messzebbről kell indulnom.

Indulásként az alábbiakban kiollóztam három képet, a korabeli szakirodalmakból, elődeink hogyan is látták/mérték ezt a működési módot. Az első kép a „Wireless World 1952”-es számában, a második és harmadik kép pedig „Theory and Operation of the ULTRA-LINEAR Circuit” című kiadványban jelent meg, az utóbbiról nem tudom az évszámot, de kb. 1953 lehet, szóval nem maikeletű műszaki leírásokban taglalják ezt a kérdéskört.
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 /
 
Ahhoz, hogy mit is kell mérni elővettem egy oszcilloszkóppal mért képet egy UL erősítő méréséről, ezen látható kék vonallal az Ug2 feszültsége és pirossal az anód feszültsége. Ebből bennünket az első szinuszjel második fele érdekel, ahol is mindkét feszültség növekszik és eléri azt a pontot ahol a két jel keresztezi egymást, ez a pont egyébként maga a tápfeszültség.

A második képen a bennünket érdeklő, kinagyított szakasz látható.
A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2022
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 /
 
Ha ezt a kinagyított szakaszt, most kirajzolom egy koordináta rendszerbe lineárisan, akkor a két megjelölt ponttól(a szinusz hullám aljától) a tápfeszültségig történő feszültségváltozást láthatjuk. Természetesen ezt az egyenest meghúzva és az X koordinátára kivetítve megkapjuk a két feszültség induló értékét. Az Ua esetében nem érhet bennünket meglepetés, mert szinte egyértelmű volt, hogy annak nulláról kell indulnia. Az Ug2 pedig egy meghatározandó értékről. Mint közismert az UL leágazás általánosan elfogadott értéke 43%, ha ezt az értéket veszem alapul, akkor ezzel kell számolni az Ug2 induló értékét, de nem a nullától számolva, hanem az Ut feszültségtől visszafelé, vagyis Ug2 =Ut x (1 – 0.43). A mérés folyamán ezt a feszültséget növeljük egyenletes lépésközökkel, úgy hogy a folyamat végén az Ug2 az Ut-vel legyen egyenlő.

Kord_1_j.jpg
    
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 /
 
A következő két ábrán egy kicsit kiterjesztettem ezt a lehetőséget azzal, hogy bármilyen induló érték megadható legyen egészen az Ut feszültségig bezárólag, ezt jelölnék a vékony vonalak. Vagyis Ug2 =0 és Ug2=Ut közti tetszőleges értéket vehet fel az Ug2. A két szélső érték pedig nem más mint az első esetben a triódás beállítás, a második esetben a pentódás beállítás.

A második ábrát annyival egészítettem ki, hogy az Ug2 feszültséget ne csak az Ut értékéig lehessen futtatni, hanem attól függetlenül annál kisebb értékben is be lehessen állítani, ugyanis több erősítőnél láttam, hogy a segédrácsfeszültségnek külön tekercsre van, ezáltal alacsonyabb feszültségre lehet kötni, mint az anódot. Úgy gondoltam ezt a lehetőséget is beépítem, hogy így is lehessen mérni az UL beállítási módot.
A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2022
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 /
 
Ezek után nézzük az első mérést, a képből gyönyörűen látható az UL beállítás hatása és nagyon szépen megfigyelhető, hogy az eredeti leírásoknak megfelelően egy nagyon szép lineáris szakasz alakul ki. Ha elképzelünk a grafikonon középvonalában egy tengelyt akkor egyértelmű a felső tartomány pentódás, az alsó tartomány triódás jellege.
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 /
 
Csak ellenpróbaként tenném fel ugyanennek a csőnek a 0% és 100% UL mérését, ugyanazt az eredményt kapjuk, mint amit elviekben vártunk, egy triódát és egy pentódát.
(#) Accord hozzászólása Dec 30, 2022 / 1
 
És ehhez kapcsolódóan végezetül készítettem még négy mérést különböző UL beállításokkal, 30-38-43-50 %-al, azért hogy legyen egy lehetőség a különböző értékekkel felvett karakterisztikák összehasonlítására, ezeken nagyon szépen látható az UL csatolás módosításának hatása. (a képen látható Ug2 felirat értéke most nem a tényleges érték!)
(#) Sanyesz5 hozzászólása Márc 27, 2023 /
 
Sziasztok!

Jó pár év l3-3 tekergetés után, elkezdtem szemezgetni a utracer 6-os verziójával, építette esetleg ezt meg már valaki itthon?
(#) Ge Lee válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Márc 27, 2023 /
 
Ha lehet hinni a táblázatnak akkor legalább négyen már megépítették vagy vették itthon is.
(#) Sanyesz5 hozzászólása Ápr 28, 2023 /
 
Közben a dolog eldőlt, rendeltem egyet, most a tesztelés megy ezerrel.
(#) Ge Lee válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Ápr 29, 2023 /
 
Mennyi volt az ára szállítással együtt? Illetve, nem tudom milyen időkkel mér, de nekem elég durvának tűnik az a közel nyolcszoros Pd max érték amivel igénybe veszi a csövet, nem nagyon értem miért/mire jó az.
(#) Sanyesz5 válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 29, 2023 /
 
Szia, szállítással 329 euró, mivel ilyen gyári karakterisztikát találtam és ez impulzus üzem ezért bátorkodtam végig mérni.
(#) Accord válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Máj 10, 2023 /
 
Gratulálok, nagyon jól döntöttél, látom már raktál fel fel két grafikont is. Biztos lehetsz benne, hogy nagyon sok plusz információt adnak ezek a mérések az "l3-3 tekergetés után".

Azért ha túljutsz a tesztelésen feltehetnél néhány érdekesebb karakterisztikát, érdekelne milyeneket lehet ezzel készíteni, meg talán azt is megmutathatnád hogyan sikerült összeraknod az egészet.
(#) rectamas válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Máj 10, 2023 /
 
Ma rendeltem én is egy uTracer6-ot pozitív rácsfeszültség bővítő kártyával.
Kifogytak a kitekből, néhány hét múlva tudják csak szállítani.
(#) Sanyesz5 válasza rectamas hozzászólására (») Máj 10, 2023 /
 
Sziasztok!

Igen írta Ronald hogy limitáltak a készletek, állításuk szerint félvezető hiány van.
Ígérem mellékelek képeket majd, jelenleg még nincs bedobozolva, gyűjtöm össze milyen cső foglalatok lesznek és ahhoz méretezem a dobozt stb. No meg kell egy adag kábelre húzható ferritet is rendelnem az oszcilláció megelőzése érdekében, amivel eddig csak egyszer találkoztam egy igen nagy meredekségű csőnél.
Accord, látom visszaolvasgatva hogy igen nagy tapasztalatod van, érdekelne a véleményed az impulzus ill a statikus mérés összehasonlításáról. Kaptam magyar csoportban hideget meleget hogy ezek csak játékok, komoly mérésre nem alkalmasak. Mert hogy statikus mérésnél a katód forróbb, főleg egy nagyobb teljesítményű csőnél. Teszteltem az l3-al kis teljesítményű csőnél valóban nagyon pontos a készülék (persze jól kell kalibrálni), nagy csöveknél van difi pl én egy 6080-as kettős triódával teszteltem. Írtam a forgalmazónak mi a véleménye a két mérésről, írta hogy vannak viták miszerint a cső belső szerkezete a hőtágulás miatt változhat ami miatt más a mérés, érdekelne itt a vélemény ki mit gondol. Főleg ha tud tesztelni is....
A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2023
(#) Ge Lee válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Máj 11, 2023 /
 
Csak statikusan tudok mérni, de ezen belül tudom fél másodpercig vagy akár bármeddig is mérni, és valóban az van, főleg a nagyobb csöveknél, hogy nem ugyanaz lesz az eredmény, mert van hogy másodpercekig is képes változni.
A másik a disszipáció kérdése, most nem találom hol olvastam, de valahol le volt írva, hogy a rövid idejű többszörös értékű disszipáció is károsítja részegesen a katód felületét, ami akkor még nem fog látszani, csak majd akkor amikor már elkezd öregedni a cső. Én emiatt sem lépném túl még impulzusméréssel sem, na meg mert minek...
Egy időben én is gondolkodtam a uTraceren, de akkor még gyerekcipőben járt, azóta sokat fejlesztettek rajta. Illetve, azóta megmértem elég sok csövet, egy kartondobozra valót pl. kizárólag emiatt vettem meg jelképes összegért, csak hogy mérhessem őket, mert volt benne új meg nagyon elhasznált is. Na ezután jutottam arra a felismerésre, hogy nekem nem kell a uTracer, mert pont a rajzolt karakterisztika az amire a legkevésbé vagyok kíváncsi. Nekem az első és legfontosabb a katód állapota vagyis az emisszió mérés, utána adott munkapontban (ahol üzemelni fog) történő mérés, ehhez néha elég egyetlen mérés, esetleg ha ennél többre vagyok kíváncsi akkor több.
Plusz ami ezeket a dolgokat még erősítette bennem, hogy egy jó végcső manapság már nem csak ritkaság de nem is olcsó, szóval azt mindenképpen párban kell megvenni, és lehetőleg nem úgy, hogy bemondásra, hanem úgy, hogy meg is mérik, tehát látom hogy mit veszek. Ha meg meg van mérve, és valóban jó párok, akkor nekem már itthon szükségtelen méricskélnem, meg azt egyébként sem tehetem meg, hogy 30-100 ezer Ft/db árú csövekből kartonnyit veszek azért, hogy aztán magam válogassak belőle párokat.
(#) Sanyesz5 válasza Ge Lee hozzászólására (») Máj 11, 2023 /
 
Szia, köszi hogy megosztottad a tapasztalataidat. Mint írtam kis csövekre (ecc81,82,83 stb) sorolhatnám tökéletes, szinte teljesen azonosat mérek. Kivancsi leszek más tapasztalataira, angol utracer forumon nyitottam erről vitát, egyszerűen nem akarták megérteni miről beszélek. Mindenki elméletekkel dobálozott, mérni kell, sokszor más az elmélet és a gyakorlat.
(#) Accord válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Máj 11, 2023 / 1
 
Rövid válaszom a kritikus "hangokra", NE foglalkozz velük! Helyén kell kezelni ezt a fajta mérési módszert, a régi csőmérőkkel sem mérték fél óráig a csöveket, bár az a mérés valóban statikus mérés volt és a mérés ideje alatt állandó értékű áram folyt, ami jelentős disszipációt okozott ezáltal emelve a cső hőmérsékletét. Dinamikus mérés esetén pedig pont az a lényeg, hogy minél kisebb mértékben vegyük igénybe a csövet, vagy csökkentsük a cső terhelését a mérés során. Ezeken a mérési módszereken lehet vitatkozni, meg még fogunk is, ahogy látom. De ettől függetlenül a kapott mérési eredmények nagyon pontos képet mutatnak egy cső állapotáról.
A vizuális megjelenítés pedig mindent visz, olyan apró eltéréseket észre lehet venni egy cső állapotában amit a hagyományos csőmérőkkel(szerintem) nem lehetett.
A vizuális megjelenítés másik és talán az előzőnél is fontosabb erénye, hogy egy adott cső/csőtípus munkapontjának meghatározásában nagyon szemléletes és hasznos segítséget tud nyújtani.
(#) Sanyesz5 válasza Accord hozzászólására (») Máj 11, 2023 /
 
Szia!

Köszönöm válaszodat! Igyekszem majd több dolgot megosztani csak beteg vagyok jelenleg semmi erőm létezni.
Adott a kérdés, ha a csövek úgy viselkednek ahogy írtuk, impulzus üzemben párba lehet válogatni őket? Vagy nincs értelme mert a végleges helyén mást mutat, bár hozzáteszem hogy a párba válogatás is itthon egy misztikum, van aki egy munkaponton mér csak.... Az egyik kép ami fent van az pont egy kettős trióda két fele egymásra rajzolva, ami nagyon hasznos tud lenni.
(#) pucuka válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Máj 11, 2023 / 1
 
Az impulzus üzem nem a párbaválogatás lehetősége miatt van, hanem azért, hogy a mérés alatt minél kevesebb ideig vegyük igénybe a csövet. Így csak az impulzus áramok átlagáig terheljük, a max disszipáción túli görbéket fel sem tudnád venni, rajzolni, mert a cső tönkremehet, vagy legalábbis károsodik a mérés alatt.
A párbaválogatás a felrajzolt bemeneti, beleértve a rácsáramos üzemmódot, és a kimeneti görbeserek egybevetésével lehet, meglehetős pontossággal. (láthatod a kettős csöveknél a két fél eltéréseit)
(#) segítő válasza pucuka hozzászólására (») Máj 11, 2023 / 1
 
Idézet:
„Így csak az impulzus áramok átlagáig terheljük, a max disszipáción túli görbéket fel sem tudnád venni, rajzolni, mert a cső tönkremehet, vagy legalábbis károsodik a mérés alatt.”

Igaz. Eddig nem is értettem, hogy vették fel a bőven a disszipációs görbe feletti jelleggörbéket. Össze kellene foglalni tudásodat valamilyen formátumban!
(#) Accord válasza Sanyesz5 hozzászólására (») Máj 11, 2023 / 1
 
Idézet:
„a párba válogatás is itthon egy misztikum, van aki egy munkaponton mér csak....”
Nos az egy munkapontban mérés is mérés, de azért ez egy kicsit kevés, a karakterisztikáról a teljes tartományt ellenőrizni/látni tudod, a párbaválogatásra a legszemléletesebb a transzferkarakterisztikák összehasonlítása. Mivel mindkét csövet azonos mérési körülmények között méred és ha a karakterisztikáik egyformák, vagy közel azonosak egyformának lehet őket tekinteni.
(#) Sanyesz5 hozzászólása Máj 11, 2023 /
 
Értem, és köszönöm mindenkinek, mellékelek egy képet, egy e81cc siemens új csőről, egymáson van a két trióda karakterisztikája, azért a márka "kötelez"...
A hozzászólás módosítva: Máj 11, 2023

e81cc2.jpg
    
Következő: »»   26 / 35
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem