A mérés szerinti különbség tartalmazza a műszer-sönt ellenálláson eső feszültséget is, ami akár 1 V is lehet.

És most jöjjön a „szerintem” vélemény, mert az előző hozzászólásokban valaki azt állította, hogy semmi értelme nincs ezeknek a méréseknek és nem ad megfelelő információt a mért csövek állapotáról.
Az előzőekben bemutatott mérésekhez három olyan csövet próbáltam kikeresni, ami elég egyértelműen, alátámasztva/bizonyítja, hogy melyik cső milyen állapotban van.
A mérések alapján a leggyengébb cső már csak vitrinbe való, a maga 20%-os állapotával további vizsgálódására szinte semmi szükség, ugyanez elmondható arról a csőről is amelyiknek egyik fele el van gyengülve, ez olyan áramkörbe amelyiket egy végleges munkaként szeretnénk elkészíteni nem alkalmazható eredményesen, talán próba vagy teszt célokra megfelel.
A legjobbnak mért kb. 90% állapotú cső viszont áramkörben mérve is hozta azokat az eredményeket amit a teszterrel mértem. Lehet ugyan ezt a csövet tovább vizsgálgatni, emisszió méréssel, de kérdés az, hogy az újabb mérési adatokat mi alapján tudjuk értékelni, és a jelenlegi mérési adatokkal összevetni.

Még egy mérést és véleményt szeretnék fűzni a mérési adatok értékeléséhez. Azzal úgy tűnik egyet értettünk, hogy 0V-os rácsfeszültség mellett az anódfeszültség növelésével megmérjük az anódáramot, ennek a méréssornak az eredménye pedig nem más, mint az elektroncső karakterisztikának az első görbéje. Ezen a görbén viszont találunk egy jellegzetes pontot, azt amikor a görbe keresztezi a teljesítménygörbét, így minden mért csőnél egy jól definiálható mérési pontot biztosítva. Leolvasva ezt az áramérétek és összehasonlítva az adatlapon szereplő értékekkel pontosan meghatározhatjuk a cső állapotát(ez így már a sokadik módja az állapot meghatározásának). Hogyan is néz ez ki egy grafikonon, erre mellékelek az alábbiakban két képet és az adatlapot.

A fűtés és a feszültség mérés párhuzamos ágat alkot. Az áram mérő előtte van.

, tehát itt az áram méréséről írtam.

Nem értem. Itt minden elérhető. https://frank.pocnet.net/

Még az is, hogy mennyire elhasználódott a cső.

Jól van no. Mérni kell. De ezt nagyon sokféleképpen, lehet megtenni.
Mindenki óvnék kritikus helyeken gigitális műszerek alkalmazásától. Pl. anódáran. Amellet hogy növeli a gerjedési hajlamot, idegesítő a túl részetes kijelzés,az utosó dekádok állandó változása/ugrálása. Egy 1,5 százalékos hibahatárú GANZ 71 DA bőven megfelel. Eggyel kevesebb táp..

Nem értek ezzel egyet, mert pl. a kisáramú csövek esetében egy 5 digites árammérő akár 0,1 mA -t is elegendő pontossággal mér Ugyanazt Deprez műszer legfeljebb egy külön - erre a célra készült - erősítővel tudhatja, na meg azt is tessék pontos sönttel, kalibrált erősítés beállításával elkészíteni. Nekem is ilyen 5 digites gyári árammérőm van (a segédrácsáramhoz is)- persze gyárilag beálllítva - egy elegendően pontos FLUKE multival ellenőriztem, 1%-nál kisebb hibával működik. Ezeknek külön tápot készíteni "faék" bonyolultságú feladat volt.

Én például azért tettem multimétereket, hogy ne kelljen bajlódni a folyamatos méréshatár váltásokkal. Az anódárammérés 0.1mA-199.9mA-ig folyamatos.
Egy normális deprez műszer sokkal drágább egy alap multiméternél...

Igen, igazad van. Ráadásul a forgalmazóknál is a kis méretű kínai műszerek kaphatók többnyire.

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Gyakorlati kivitelben anódáram mérés - 0,1 mA-es kijelzés - bőven elegendő. Analóg vagy digitálisan kivitelezve.
Természetesen faék egyszerű a táp, kivétel, ha egy trafóról akarod megoldani a műszer 4-6 áramkör táplálását. Eddig csak 2 korszerű csőmérőnél láttam ferritgyöngyöt a csőfoglalatnál. Alapnak kellene lenni.
Tapasztalataim szerint a pentódák elégé gerjedékenyek rossz huzalozásnál. Ennyi.

Az igaz, hogy nálam mindegyik műszer tápja egymástól független, szerencsére a trafók erre alkalmasak.
A gerjedésre való hajlam sajnos igaz, én is tapasztaltam.

Így karácsonyhoz közeledve, még halászléfőzés előtt készítettem egy mérést, meglepő eredményt kaptam, a csúcsdísz is majdnem megvan rajta.

Ezúton szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni.

Most egy olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, ami szintén itt a fórumon elhangzottakkal kapcsolatos, ugyanis valaki azt találta mondani, hogy a PC alapú műszereknek az a legnagyobb bajuk, hogy pontatlanul mérnek. Ez úgy ahogy van nem igaz, mindössze csak egy megalapozatlan/indoklás nélküli szubjektív kijelentés, hogy finoman fogalmazzak.
Természetesen a PC-s mérések, ugyanúgy mint az analóg mérések pontosságát az elvárt igények, a megvalósítás/mérés módja és a műszer kivitelezésének minősége határozzák meg. Az eddigiekben is elég sokat írtam erről a részéről, főként az árammérés módjáról, megvalósításáról, illetve a mért adatok kijelzéséről. Mivel személy szerint is egyik alapnak tekintem a pontosságot, nagyon sokat foglalkoztam a felmerült mérési hibák kiküszöbölésével, akár a módszer, akár áramköri problémákból adódtak, nem volt egyszerű, de kiváló erőpróba volt. Az alábbiakban szeretném bemutatni miért is gondolom így.

Hogyan is oldottam meg, erről szeretnék írni néhány szót, a méréseket egzakt mérési pontonként végzi egy mikrokontroller, anódfeszültség esetén, 1-2-3-4-5-10 voltos, választható lépésekben, 0- 380V-ig, rácsfeszültség esetén pedig -45V- 0V-ig 0.5- 0.3 -0.2 -0.1 -0.05V-os lépésekben, ugyanúgy mintha mi magunk tekergetnénk a potikat, beállítja a mérendő pontban az anódfeszültséget, rácsfeszültséget és ezt követően méri az áramot. Ezeket a mérési adatokat, USB porton keresztül a PC beolvassa egy állományba és innét már csak az egyéb paraméterek kiszámításai és a kijelzések történnek.

Akkor most nézzük hogyan jeleníthetőek meg a mérési adatok illetve hogyan kaphatjuk vissza a mért értékeket.
Kezdjük a 10V-os lépésközzel felvett értékekkel. Ez ugyan elég kevés mérés, de ennek köszönhetően a leggyorsabb is. Az alábbiakban tehát a 10V, az 5V, és a 3V–os lépésközzel felvett mérésekről teszek fel 3-3 képet, a többit pedig annak sorrendjében, ahogy a programban a végleges görbe kialakul és megjelenítésre kerül.

1. képsor, a nyers egyenes vonalakkal összekötött görbe, a méréspontokkal.

2. képsor, csak a nyers egyenes vonalakkal összekötött görbe.

Az előző képsorból látható hogy némely mérési pont kilóg a sorból, ezért kicsit cakkos lesz a görbe, emiatt a feladat az volt, hogyan lehet ezt kiküszöbölni.

Ezt a feladatot két lépésben kellett megoldanom, mivel a legkisebb lépésközt 1V-ban határoztam meg, ez ugye 380V esetén is mindössze 380 mérési pontot jelent. A képernyőn pedig egy 1260 pontos felbontású képen jelenítem meg a görbéket, ezért a hiányzó pontokat interpolációval kellett meghatároznom. Az így számolt, most már jóval több pontból álló mérési pontból, a pontok n számú számtani közepét véve és ennek eredményéből új pontokat felvéve, ezeket újrarajzolva, készül el a végleges/kijelzett görbe. (kb. így egyszerűen, és talán érthetően is sikerült leírnom)

3. képsor már a kisimított görbe, úgy ítélem, így már a „szemnek is tetsző” görbét kaptam. Ezzel már a 10V-os lépésekhez képest is egészen szépre sikeredett, nem beszélve a 3V lépésekben felvett görbékről.

És akkor a végeredmény a kisimított végleges görbe, az eredeti mérési pontokkal.

4. képsoron pedig jól látható az átlagolás eredménye, és hogy a kilógó pontok között hogyan fut el/helyezkedik el a vonal.

Ha egy olyan mérési pontot emelek ki a görbéről amelyiknél az eltérés a legnagyobbnak mutatkozik, abban az esetben sem haladja meg a 0.1mA értéket az eltérés, általában 0.05 -0.08mA között változik az érték, ami "hobbi" kategóriában szerintem bővel elfogadható.

Érdekes, mennyien "csöveznek" ezen a fórumon és mégsem szól hozzá senki. Bár én ehhez nem értek és nem is érdekel különösebben ez a téma, mégis nagyon tetszik és lenyűgöz amit alkottál. Értékelem a belefektetett - feltételezem nem kevés munkát - és az elért látványos eredményt. Azok helyett is gratulálok hozzá akiknek ezt (szerintem) illett volna megtennie.
Karesz

Köszönöm elismerő szavaidat, gratulációdat, valóban elég sok időt töltöttem el ezzel a kis szerkezettel, de még mindig szívesen foglalkozom vele. Az hogy kevesen szólnak hozzá most már kezdem megszokni, Közben látom másoknak már az sem teszik, amit írtál a hozzászólásaimról. viszont azt is látom azért sokan olvassák, és ez nekem szintén pozitív visszajelzés. Géza

Amit Accord kolléga csinál, már kilóg a szimpla hobbi kategóriából.
Le a kalappal!

Accord úr munkássága elismerést érdemel mindenképpen, és gratulálok a munkáihoz! Számomra viszont, egy gyakorlati kivitelezés bemutatása, ismertetése érdekfeszítőbb több száz grafikontól, ezért ehhez a részéhez nem tudok hozzászólni. A "csőméricske" számomra kimerül abban, hogy tudjak párba válogatni, és gyorsan, hatékonyan, meg tudjam állapítani mikor kuka érett egy cső, ill. használható e még.

Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy ha valaki érdeklődne a részletekről - kapcsolási rajz, program, stb... - akkor ezt "Accord" szívesen a nyilvánosság elé tárná. De érdeklődött valaki? Nem.

Mert legtöbben csak lesünk, mint a "lukinyúl" (oryctolagus cuniculus ), mivel több részlete is speciális érdeklődést, tudást kíván, feltételez. Holott engem érdekel, de nekem pl. a programozás magas és már nem fogom megtanulni.

A programozás nekem sem kenyerem. De mondjuk akadna 3-10 komoly érdeklődő erre a dologra. Ez nem lenne akkora darabszám, hogy "Accord" esetleg ne gyártaná le ezt a program-bigyó részét. 'Ne adj Isten' még kereshetne is rajta egy keveset.

Köszönöm az elismerést, de amit te csináltál az is egy nagyon csinos darab. Emlékeim szerint én is adtam rá egy lájkot, sajnáltam is, hogy az emissziómérés heves vitája elsöpörte a szakmai/műszaki megoldások ismertetésének lényegét. Engem például a fűtésmegoldásod érdekelt volna részletesebben, mert az nálam még mindig megoldatlan feladat.

Köszönöm az elismerést és gratulációt, ugyan már, ne urazzuk itt egymást, ez nem az a hely,...!
Nem akarom teleszórni felesleges grafikonokkal a fórumot, de a műszer/program építése során egyes méréseket, vagy valamely műszaki megoldást illetve ezek indoklását csak ezek segítségével tudom megfelelően alátámasztani. Ilyen volt az előzőekben taglalt mérési pontossággal kapcsolatos leírásom is. A gyakorlati kivitelezésről pedig régebben már elég sokat írtam, sőt a második verzió építése során több részletkérdés kétszer is szerepelt már fényképekkel, kapcsolási rajzokkal együtt.

Csak nem "Felhívás keringőre?"