Fórum témák
» Több friss téma |
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
74hc595 shift regiszternek van egy latch lába, ami szempillantás alatt átadja a kimenetnek a kívánt állást. Szóval 1) adat küldése akármennyi sorosan kapcsolt shift regiszternek 2) latch billentése, új adat a kimeneten, régi elvész 3) kész.
Ha kell a fényerő szabályzás is, akkor az OE bemenetet össze lehet kötni több IC-nél, csoportokat alkotni, majd azt pwm-mel hajtva állítható a fényerő is. A hozzászólás módosítva: Jún 9, 2023
Miért akarod az I2C jeleket ilyen messzire vinni? Az Arduino hol lesz? A modulok miért kerülnek 3 méter távra tőle?
Köszönöm mindenkinek a tanácsokat modellvasút állomás led-es jelzővel kapcsolatban! A leírtak alapján nekem most a PCA9685 a legszimpatikusabb, veszek párat és megnézem, mit tud, mennyire felel meg az igényeimnek. A tapasztalataimat majd megírom.
Ez egy modellvasút állomás. A hossza kb 2-3 méter és a LED-ek, amiket meg akarok hajtani az állomás két végén vannak (https://minibox.hu/termek/mb404_mav_fenyjelzo_4_led_1120.html)
Ezt értem. De a meghajtó modulok kommuikációs vonalainak nem kell, hogy 3 méteresnek lenniük,ha csak a kivezetéseit kell a megfelelő lámpáig elvinni, ami meghajtja a LED-eket. Akkor kell 3m, ha az Arduino középen van, a PWM modulokat meg a kijelzőcsoport alá akarod tenni. Ezt érteném, ha túl sok a kábel. De én az Arduino mellé tenném a modulokat, és a kivezetéseket juttatnám el a kijelző csoportokhoz, pl. egy sokeres kábellel. Így nem lenne annyira zajos. 3m elég hosszú antennának, miközben vilanyotorok, sínen érintkező elektromos kapcsolatok vannak, miközben szikrázhat is.
De te döntöd el.
Pl ilyennekkel:
Bővebben: Link A kijelző csoport alá meg sorkapocs, valami jobb kivitelű, és ezzel a kábelel, érvéghüvelyyel, vagy forrasztással. Minden csoport alá külön sorkapocs a pirosnak, sárgának, fehérnek, zöldnek.
Igazad van, csak gondoltam, könnyebben szerelhető lenne, ha a lámpa csoportok alatt lenne egy-egy PCA9685 vagy TLC5947. Ha jól értem, akkor oda csak az I2C pár vezetéke menne meg a táp.
Így néz majd ki az állomás és minden piros pötty egy 5 ledes jelző. A TLC5947 ilyen szempontból jobb, ott ezt meg lehetne csinálni gond nélkül, mert nem I2C-s (ha jól látom)
Elvileg igen.
Korábban még felejtsük el az I2C-t, most meg 3m hosszan, ráadásul párhuzamosan a terepasztal síkjával. Ki kell próbálni, hátha nem lesz annyira zajos.
Hmm, elgondolkoztattál. Nem gondoltam volna, hogy van 10 eres kábel
"A kijelző csoport alá meg sorkapocs, valami jobb kivitelű," Milyen az a jobb kivitelű? Mert a barátom eddigi asztalain sorkapocsokat használ, de szerintem nem a legjobbakat vagy legalábbis azokhoz a vékony vezetékekhez, amiket használ, elég bumfordi csavaros sorkapocsok vannak ott. Ő egyébként RJ45 hálózati kábeleken kábeleken visz nagyon sok jelet (váltó, jelző stb) és az RJ45 anyákat vezeti ki sorkapocsra. Szerintem kicsit talán vékony az RJ45 ehhez, de egyelőre nem panaszkodott.
Az a csati még jobb is lehet.
"Ki kell próbálni, hátha nem lesz annyira zajos. "
Valszeg ez lesz. Ha problémás, akkor marad valami olyan kábel, amit írtál. Végül is az is teljesen ok, azt hittem, arra a széles szalagkábelre gondoltok, mert azért abból mondjuk 40 ér, már elég széles
Bővebben: Link
50 eres is van... Ezek csak tippek, lehetnek vékonyabbak is akár, de ezzekel ki kell próbálni 1-2 jelzőt. pl 4-5m hosszan. Ha jó, akkor mehet az építés. Drágábbak a próbák, de a végén kifizetődik. Az UTP csati is jó megoldás, könnyedén bontható, egyszerű is..... A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2023
Tovább is gondoltam, mert imádom a terepasztalokat!!!!
Ha a pwm modulok 24 csatornásak és minden színnek külön meghajtója van, akkor pl a pirosak be vannak kötve egy ilyen modulra, akkor azt sem kell feltétlenül tudni, hogy melyik csatorna melyik piros ledet hajtja. (Csak jók legyenek a programozó áramkorát ellenállások! ) Mert Arduino-ban tudsz olyan kódot írni pl egy függvényben, ami a serial porton bekéri, hogy melyik PWM modulra írjon, és mekkora értéket. (melyik lábra) Azt bekacsolja, megnézed melyik piros világít, felírod. Utána másik, megint felírod... A fő programban meg ezeket az értékeket kell a megfelelő helyen megadni. Utána a többi szín.... Arduinoval még ennél is jobb detektálást lehetne csinálni... Így elkerülhető a kábelek színeinek összekeverése. Természetesen külön külön minden színcsoportra el lehete ezt végezni. Ezért lenne jó, hogy minden színhez külön pwm meghajtó... Pl.: Program bekéri, hogy melyik PWM meghajtót tesztelje... Ciklussal lép 0-tól, ráküldi, és a serial monitoron megkérdezi, hogy melyik jelző pirosa... Tömbbe elmenti. Lép a másikra, kérdez... Az így elkészült tömböket meg EEPROM-ba írja. Én eljátszanék ezzel a lehetőséggel, ha már programozni kell...
Nem biztos, hogy értem, amit írsz, de szerintem inkább egy olyan funciót rakok majd bele, hogy lesz az arduinon egy infra vevő és egy TV távirányítóval pl. ha beírom, hogy 0503, akkor az az 5-ös jelzőn a felülről 3. ledet bekapcsolja. Ez a vezetékezést és a tesztelést, hibakeresést megkönnyíti.
Én is tervezgetek egy ilyet -persze az időm kevés, ezért nincs még teljesen készen sajnos. Zubehör projektnek neveztem el, és az összes Zubehört 3 kábellel fogom bekötni: GND, 12-16V táp, és egyetlen adatvonal. Ezen egy UART alapú protokol fog működni, ami egy Arduinon keresztül egy PC-re van kötve, és képes ezekre:
* automatikus felderítés, tolerálja, ha leállítás nélkül rádugok vagy leveszek egy csipet. * időszinkron, aminek segítségével a központ képes arra, hogy a szolenoidokat sorban kapcsolgassuk be, mondjuk váltóállításnál. Így kisebbre lehet méretezni a tápot és a kábeleket is. * Szenzorokat is kezel, esemény küldéssel a klienstől lehetőleg minimális késleltetéssel - az egyetlen vonal miatt a központnak polloznia kell. * A szükséges PWM-eket helyben állítja elő a rendszer. Egy csip annyit tud kiszolgálni ahány lába van. Igyekeztem költségre és az építés egyszerűségére optimalizálni, emiatt olyan csipet választottam, ami 1 EUR körül van, és csak egy feszstab kell a működtetéséhez. Egyetlen váltóhoz is rengeteg láb kell, ha a váltó állítás mellett a váltószív polaritásának váltását is kezelni akarjuk, plusz szenzorokat és jelzőket.
74HCT595-el lcd kijelzőt hajtok meg. Ehhez nem feltétlenül kell 3db I/O láb, kettővel is megoldható. Bővebben: Link Próbaképpen beiktattam az MCU és a 74HCT595(+lcd) közé kb. 4 méter, többeres vezetéket: probléma nélkül működik, Kb. 5µsec/bit sebességet használok, azaz kb. 200kbit/s, de ennél sokkal többet is bírna. A léptetőregiszterek láncba fűzhetők, Attila barátom ha jól emlékszem 128 I/O lábat kezelt léptetőregisztereken keresztül, különösebb probléma nélkül. Egy terepasztal esetében valószínűleg ilyen megoldást használnék.
Azt lehet tudni, hogy a visszafelé irányba miért nem a Loconetet vagy XpressNet-et használod? (és ezzel tulajdonképpen dekódereket csinálnál?)
A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2023
Azért már kezd partalanná lenni a beszélgetés meg a feladat.
A multkor megbeszéltük, hogy a jelzökre nem a forgamista vagy a modellvasutas válogatja ki, hogy mikor milyen fogalom van ( milyen szinek világitanak), hanem az kizárolag a vágányut függvénye, azaz neked nem valami távirányito kell, hanem egy zártáblázat meg némi szakismeret melyik vágányuthoz milyen jelzés tartozik. A nagyvasuton is az elsö lépés lezárni a vágányutat (azaz minden érintett váltot megfelelö állásba tenni, ha ez teljesü ( a nagyvasuton ezt több megoldással ellenörzik) akkor lezárhato a vágányut és állithato a jelzö. ( hogy azon mi fog világitani már nem a forgalmista dolga), csak a jelzö valamilyen formában engedélyezi a menetet. Ráadásul amiröl eddig töled még semmit nem hallottunk, hogy a jelzöknek van un alapállása, az állomásokon legtöbbnyire a vörös fény (ÁLLJ!) a modernebb nyilt pályán viszont a zöld. Mindkét esetben a jelzö mellett elhalado vonat kapcsolja a jelzöt vissza az alapállásba vörösre. Ez sokkal fontosabb dolog mint amiröl itt napokig csevegtek. Az elhalado vonat feladata az állomáson bontani a beállitott vágányutat ( azaz lehetövé teszi a váltok állitását ( amig a jelzön vörös fény van a váltokat blokkolni illene.) A nyilt pályán meg az elhalado vonat blokkolja a következöt, azaz a jelzö védi a mögötte levö szakaszt, amig azon vonat van. Márcsak a fentiek miatt sem optimális minden jelzöt egy helyröl vezényelnj, azon kivül,,hogy hatalmas kábeltemetö lesz, ha minden jelzöhöz egy központbol 6-8 eres ( stb ) vezeték megy.
Amit én erről gondolok, ha nem minden egy helyről van vezérelve, utólag már nehéz bármit is automatizálni, változtatni. Ami a legfontosabb, azt kell eldönteni milyen végfelhasználó vezérlőelem kerüljön beépítésre az eszközökhöz, ami kellően üzembiztos, olcsó, egyszerű. Ha egyszer elindult az ember valamely irányba, rengeteg munka és pénz megy veszendőbe, ha a változtatás mellett dönt. Én is inkább az egy eszköz, egy chip elvet követném, valamiféle buszon vezérelve. A TTL ic-ket messziről kerülném, szerintem zavarérzékenyebbek. Bár tudom lehet jól is építeni. Ami részemről kiesne, PWM jelet 20-30cm-nél messzebb vezetni. A fényerő szabályzás vagy a jelzőnél közvetlenül, vagy jól beállított előtétellenállásokkal egy közös tápfeszültség szabályzásával zavarmentesen megoldható.( esetleg el is hagyható. A jelzők ha jó rajtuk a fényterelő szerintem csak szemből láthatók, úgy viszont széles külső fényviszonyok mellett jó)
A helyi logika ellen szól, sokszor olyan információkat kellene feldolgozni, ami eltérő helyről jön, pl menetirány, több váltó állása, foglaltság, aminek katyvasz lesz a vége úgy is. Ha meg véletlenül számítógépre akarja kötni, kezdheti elölről az egészet, nem csak egy jó interfacet kell tervezni hozzá.
Nem tudom minek ezzel ennyit t*k*lni, mikor van erre cél ic. Igen, a ws2811.
Megjegyzem, még a pálya elemeket,mint pl. sorompó,váltó is lehetne vele vezérelni. Mindezt egyetlen!! szál vezetékkel!
Érdekes elgondolás, a led-del szembe fordított fototranzisztorral?
Ilyen alapon lehetne belőle gyártani optocsatolót
Ha valaki elmélyed egy kicsit a vasuti világba ( nagy meg modellvasut) akkor elöbb utóbb látja, hogy bizomy a vonatok vezérlése szét van osztva a pálya mentén. Még a legmodernebb “központi vezérlések” ( KÖFI) is csak a visszacsatolásokat látják központilag a helyi függöségek minden helyben vannak biztositva és nem a sok kilométerre messze levö központokban. A modellvasuton Szerencsére nem kell kilométeres távolságokat leküzdeni, de az még nem idokolja, hogy minden jelet a központba kelljen vezetni majd ott eldönteni, hogy mit kell visszaküldeni a jel forrásot alig 10-20 cmre állo jelzöhöz. ( azaz egy sereg kábelt kell pl a váltoktol visszavezetnu, majd feldolgozás után majdnem ugyanosa visszaküldeni.
Ráadásul ha valaki valoban kiismeri magát a jelzökben, könnyen juthat arra a következtetésre, hogy 5 fogalom ( fénykombinácio) helyett teljesen elég egy vörös meg egy sárga fény, zöldre az állomáson alig van szükség stb. Szoval ahogy korábban irtam. Minden vágányuthoz tartozik egy kimenet ( jel) ami megmondja, hogy létezik a vágányut vagy sem. Ha ez megvan a modellvasuton azonnal szabadra lehet állitani az adott jelzöt ( semmi computer ehhez nem kell, de persze lehet). A másik jelforrás meg az, amikor a jelzö mellett elhalad a vonat, ami visszaállitja a jelzöt a tilto állásba. Én sem vagyok a TTL hive, sokszor csalodtam bennük ilyen környezetben, de CMOS jobb, vagy valoban egy RISC ami többször lekérdezi az adott jelet - hitelesiti, messzemenöen megfelel. Gyakoraltilag nem Arduino kell hanem egy 8 lábas Tiny helyben mindent meg tud oldani. Egy idöben CMOSt használtam 12 Volttal ami megbizhato volt , sajnos most megint ki kell dobni, mert a procik nem tudnak mit kezdeni a magas szinttel. A DCC rendszerek sem vezetik vissza a jeleket a Traincontrollerbe, hanem valamelyik bus systemen csak felügyelik a helyi történteket.
"A multkor megbeszéltük"
Mármint úgy érted, hogy te megbeszélted magaddal? Leírtam, hogy emberfüggő, ki szereti-e vagy ki mit szeret a vasútmodellezésben, ki milyen szerepkört tölt be, hogy irányítja az asztalát, mit és milyen szinten akar automatizálni stb stb. Nem biztos, hogy akinek ez készül, ugyanazt gondolja, amit te.
De ha már úgyis vissza kell vezetni az érzékelőket a központba,másrészt a szerelvényt megállítani pirosnál,mindezt helyileg?
GPeti1977 : Nem, a led helyett optotriak.
Neked elég részletesen leirtam mi kell a sikerhez, ha nem érdekel arrol én nem tehetek.
Csak akkor az is érdekes minek hoztad ide a témát, segitségre várva? ( ha a fejedben mindent eldöntöttél, és az egyik badarságot másik után irod ide.) Esetleg vannak itt mások, akik tudják miröl beszéltem, ha ez neked a nehezedre esik. ( nincs szükségem magammal megbeszélni ilyesmit, mert 5 évig nagyon régen erre lettem kiképezve) A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2023
Idáig a kolléga még elméletben sem jutott el, ö eddig kizárolag a jelzöket akarta kapcsolgatni PWMmel meg távvezérlövel, de a többi informáciot ugye nehezére esik megérteni.
Idézet: „Bizony! A linkelt képen látható megoldás az igazi modellezés!!!!” Át kéne térni a vasútmodellezés topicba. Ez már rég nem Arduino! Köszi.
Töröltem.
Ne haragudj de az általad javasolt NAND kapus megoldás nagyon távol állt azoktól a követelményektől, amiket leírtam.
Pl az, hogy nem a WS2811 választottam most az lehet, hogy hiba részemről, de majd a teszt időszaknál kiderül, még lehet módosítani. A most elkezdett személyeskedésedben nem szeretnék részt venni. A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2023
"De ha már úgyis vissza kell vezetni az érzékelőket a központba,másrészt a szerelvényt megállítani pirosnál,mindezt helyileg?"
Van "ABC fékező modul" is. Ott nem kell eljutni a jelnek a központba, a sín egy részét kell pár diódával a helyi vasúti jelzőtől függően "kiszakaszolni" és a mozdonyban lévő dekóder ezt érzékeli és ha megállj jelzés van, akkor megáll a jelző előtt. Ez is egy példa, hogy sokféleképpen lehet automatizálni és nem mindenkinek ugyanaz az igénye, van akinek ez teljesen elegendő. De nem akarok tovább offolni vasútmodellel kapcsolatban. A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2023
|
Bejelentkezés
Hirdetés |