A lámpa hátulján ez van

Oke, ebből tényleg egyértelmű.

Még jó, hogy megnézted a cimkét . Ha csak jóhiszeműen bedugtad volna, most szellőztethetnéd a helységet

Nekem nagyon úgy tűnik a fotó alapján, hogy ez egy olyan mátrix, amiben ötösével vannak párhuzamosan a ledek, és tíz ilyen oszlop van sorba kötve.
A C1 jobb oldali tappancsa, és a DB1 graetz mellett bal oldalon lévő tappancsok között van csupaszon a LED kupac, ezek között a pontok között lehetne mérni.
Ha van olyan trafód, aminek a primerje 2x110V, azt autotrafóként lehetne használni méréshez.
Aztán végül is az sem lehetetlen, hogy egy ilyen mátrixhoz keresel egy meghajtó áramkört.
Azt tippelem, hogy a nyitófeszültség olyan 30V körül van ( 10x3V ), az áram meg kb 1,5A.

Biztosan nem, disszipatív az előtét, tehát a led sorok úgy vannak megválasztva, hogy valamivel a névleges hálózati fesz alatt legyen a nyitófesz, de ne fűtsön sokat. Tehát 9V-os ledek vannak és 90V a nyitófesz. Max ha középső sort leszedi és parhuzamosítja, akkor 45V nagyobb áramról elmegy, de nem éri meg, hulladék.

Arra gondolsz, hogy olyan LED van benne, amelyikben 3 chip van sorba kötve?
Akkor valóban a háromszorosa a nyitó feszültség.
De a többi helytálló.
De miért lenne hulladék?
Jó hogy macerásabb, mintha eleve 230V-ost küldtek volna, de szerintem ha van egy kis elektronikai hobbi gyakorlata, simán használhatóvá tehető.

Ez az elmélet egész jónak tűnne, de.. azért arról ne felejtkezzünk el, hogy a 110V AC szinusz csúcsértéke 155,5V. Tehát nem vehetjük úgy, hogy a 90V nyitófesz tök jó, mert mindössze 20V marad az áramgenerátoron. Persze attól még lehet, hogy ennyi a nyitófesz, mert ki tudja hogyan méretezték ezt a lámpát...

De minden probléma áthidalható némi barkácsolással, néhány ötlet már volt itt felsorolva.
Én pl. lehet, hogy az eredeti előtétet megkerülve (áthidalva), készítenék egy előtét-kondis megoldást.

Belekezdtél egyszer, és azt a választ elfogadtam.
De jól elmagyarázhatnád nekem, földi halandónak: hol a disszipáció?
Azokon az piciny SMD ellenállásokon biztosan nincs. A "pók"- okon lenne? (Amikről semmit nem tudunk. Van egy ML53535 sor homályosan, meg egy 2232 sor homályosan.) Ezek sütögetnek 20/110X50, azaz 9W-ot?
Ha igen, akkor tényleg hulladék konstrukció.
De akkor miért nem egy (kettő, három) sima ellenállás a disszipáció? Kevesebb furmánnyal ugyanaz a végeredmény lenne.

De még azt is elhiszem, ha azt mondod: azok az IC-k valójában nem különbek, mint egy 317. De akkor hol az az adatlap, ami megmutatja?

De igazán örülnék én is annak, amit Gafly kérdezett. Mi is az IC neve? Lehetne róla (és a mellette lévő SMD ellenállásról) egy értelmezhető fénykép. (Aki fotót mond leharapom a fülét )

Tulajdonkép én azzal kezdeném (mint tettem is már) multi szakadásmérő. Ha kicsit is világít, akkor (perszsze) 3V körüli a fehér. Aztán ha nem, hát elővennéma nagyobb feszültségű tápot, egy ellenállást, ami nézetem szerint nem veri agyon a LED-et.
Utána gondolkodnék a többi dolgon.
Pont, ahogy belekezdtél.

Ezeknek a lámpáknak a fő hátránya, hogy nincs az elektronikában energiatároló elem, ami azt jelenti, hogy a ledek villogni fognak, mert a hálózati szinuszos feszültség nulla-átmenet közelében (a nyitófeszültségük alatti tartományban) kialszanak.
Az egyszerűbb megoldás sima áramgenerátor: igen, az apró SMD chip fog fűteni, de általában alu nyákon van, és az viszi el a hőt. Ha a panel alja elég hűtést kap, még akár működhet is.

A valamivel ügyesebb megoldás, ahol az áramgenerátor egyszerűen kikapcsol egy bizonyos disszipáció (maradékfesz) felett, így mindig csak keveset disszipál, cserébe még jobban villog a lámpa. Az áramgenerátor áramát szabályozhatja úgy, hogy az átlagolt áramot tartsa állandó értéken, a hálózati fesztől függetlenül. Persze a PF majdnem ugyanolyan rossz lesz mint egy PFC nélküli kapcsolóüzemű táp esetében, és a villogó fény sem egészséges, de mondjuk pl. egy garázs világításnak megteszi, hogy ne sötétben kelljen beállni.

Persze meg lehetne jól is csinálni, rendes táppal, csak az nagyobb és többe kerül...

Ezen is godolkodtam: ott van ugyan "C1" helye, csak ő nincs ott. (Ő nem volt ott. Ö(!!)nem volt ott)
Tényleg kíváncsi lennék az IC látható képére.

Mindenképp örülök a magyarázatodnak.

Hányszor megfogadtam már: nem írok telefonon. Mindig félrenyomom, állandóan javítgatni köll

Az érdekes, hogy ránézésre öt LED chip van sorbakötve, és ilyenből tíz párhuzamosan.
Ráadásul ezekkel párhuzamosan vannak az IC-k...

Nézd meg jobban.
A függőlegesen elhelyezkedő öt led párhuzamosan van kötve.
Látszik a vezető fólia rajzolata, nagy téglalap alakú foltokban van, köztük egy keskeny rés,
A nagy méretű fólia darabok elég jó hűtő felületet is jelentenek.

Én úgy látom: 5 LED párhuzamosan, tízszer sorakozva. Ez egyáltalán nem zárja ki, hogy 9V-osak legyenek, hogyne lehetne. Attól hogy személyesen nem találkoztam eggyel sem, még léteznek, internetes kereskedőnél láttam olyant.
Azok a nyolclábú IC-k feliratára nagyon kíváncsi lennék azért (mégha végül sokra nem is megyek vele). A pirinyó ellenállásokat sem látom jól, mintha 5R2 lenne.

Ja, hogy a vonal nem a vezető, hanem a szigetelő.

Amúgy Skori tegnap ¹/₂ 11-kor a legjobb megoldást adta:
-venni kell vidáman még egyet, ha már így alakult. Sorbakötve a kettőt tutkeráj.
Mert lehetne ugyan bekötni teljesítmény-ellenállást, csinálgatni tápegységet... De ha 2 pénz darabja, akkor ennyiért nem jön ki más.

Műszaki ismeret hiányában kérdezem tőletek ez a fajta készülék hogyan működik? Hogyan kell használni?

Hát, ha ez volt az a nagy kérdésed a csöves mérőeszközről, akkor jól becsaptál. Azt hittem, van némi elképzelésed, valamit tudsz, vagy sejtesz arról, amit kérdezni szeretnél.
Ha így kérdezed, akkor az "ez milyen alkatrész, készülék" topikban kéne tapogatni.
Néhány éve itt vagy, a keresőben tudhatnál keresni, témát, topikot...

Derítsd ki...
Ez egy csöves (varázsszemes) ellenállás és kapacitás mérőnek néz ki. Ellenállás mérésben 1 kOhm-ig, 100 kOhm-ig, és 10 MOhm-ig mér. Kapacitás mérésben 1 nF, 100 nF, és 10 µF a legnagyobb mérhető érték.
Tegyél egy 10 kOhmos ellenállást az R kapcsok közé (fekete és a jobb oldali piros). Kapcsold a méréshatár váltó kapcsolót az R oldalra és 10⁴ állásba, és tekergesd a gombot. Ha jó az ellenállás és a műszer, akkor a gomb skálájának 1-es értéke körül más lesz a kijelzés, mint a többi helyen. Ezer éve nem láttam már élőben varázsszemet, de valószínűleg a varázsszem közepén lévő sötétebb sáv olyankor beszűkül...
Kondenzátort hasonlóan mérhetsz.
A "0" forgatógomb valószínűleg nullázás lesz. Gondolom 0 állásba kapcsolva a méréshatár váltót, addig kell tekergetni a gombot, amíg legvékonyabb nem lesz varázsszemen a sötétebb sáv. Ezt még a mérés előtt kell csinálni.
De ha kiderítetted, megírhatnád, hogy valójában hogy működik, nem láttam még ilyen műszert (sem), muzeális darab...

Ez egy RC mérőhíd.
Az R, és C etalonokat lehet kiválogatni a kapcsolóval, a skálázott nagy tárcsával lehet kiegyenlíteni a hidat. A kiegyenlítést a varázsszem mutatja, minél messzebb van a két fénycsík, annál jobb, az érzékenységet a kiegyenlítés közelében a - 0 - gombbal lehet növelni.
Bocs, Janinak szólt elsősorban.

Sziasztok!
Adott egy motorkerékpár ami gyárilag úgy van megcsinálva, hogy a kulcs elfordításakor (gyújtás) felkapcsolódik a tompított fényszóró és minden más is működésbe lép aminek kell. A probléma az, hogy melegben ha megy a hűtőventillátor is, már tudja az aksi hajtani az önindítót. Arra gondoltam, hogy a világítást meg kéne úgy oldani, hogy csak akkor kapjon áramot, ha már megy a motor. Külön kapcsolót nem szeretnék beépíteni, mert nem tudnám esztétikusan megcsinálni. Elsőre az jutott eszembe, hogy az olajnyomás visszajelzőre kötnék egy relét ami meghúzva tart amíg a lámpa is világít. Nem tudoöm ez mennyire jó gondolat, esetleg jobb volna valami mozgó alkatrészektől mentes megoldás.

Ha jár a motor, akkor az akku feszültsége határozottan 12V feletti lesz egyébként (a terhelés hatására) 12V körül, vagy kicsit alatt lesz. Tehát akkor kapcsolnám be a lámpát ha monjuk több mint 12,5V a feszültség, és 12V alatt kikapcsolnám.
Így fullra töltött akksi esetén esetleg égve marad a lámpa (ilyenkor nem probléma), de ha nem bírja az akksi és csökken a fesz, akkor az indítózás idejére le fog kapcsolni a lámpa.

A pontos küszöbértékek belövéséhez érdemes előre lemérni az akkufeszt, ezután tervezhető megfelelő lámpa vezérlő elektronika (félvezetős kapcsolóelemmel, esetleg akár PWM-el is).

Ne csinálj látszatmegoldást.
Ha nem tud indítani, az nem az izzók, és nem a ventillátor miatt van. Nem a tüneteket keel elfedni, a betegséget kell felderíteni, gyógyítani.
Első körben akkubeteg, ki kell próbálni egy tutijó akkuval, ha az nem segít lehet az önindító is. Legvégső esetben generátor.

Ha véletlen menet közben elmegy az olajnyomás, sötétben egy pillanat alatt bajban lehetsz, a többit már leírták.

Az akku jó, nem is régi, de be is vizsgálták már. Ha nem megy a venti akkor indít rendesen. Egyszűen kevés amit a 10 Ah akku tud. Az autóknál is lekapcsol általában még a rádió is, pedig sokkal nagyobb akku van bennük.

Az IC-k kb. 1.5W-ot tudnak disszipálni (tokonként!), plusz gondolom van bennük áram- és hővédelem is, csökkentik az átfolyó áramot, ha melegszik a chip... Lineáris disszipatív a LED-ek meghajtása. Ha 50W kimenőnél 9W-ot fűt el, akkor 84,7% az egész lámpa hatásfoka, ha kapcs. üzemű tápot használnál áramkorláttal, akkor is kb. itt lennél.

Ezért mondtam, hogy ez volt az első kézenfekvő ötlet. De ha elmegy az olajnyomás, akkor világosba is egy pillanat alatt baj lesz.

Ez nagyon jó ötlet, köszi.
Méregettem is kicsit, a pihent akku (vasárnap ment utoljára a motor) 12,8V körül van. Ha ráadom a gyújtást és leáll az üzemanyag szivattyú 12,2V. Indításkor lemegy 10,8V körülre. Ez utóbbit kicsit nehéz megállapítani, mert hamar indul és elég lomha a műszer, de valami ilyesmi lehet. Értelemszerűen a ventillátor nem ment.

Járó motor mellett is mértél feszültséget?

Lehetne 13V körüli a bekapcsolási érték, és 12V körül a kikapcs - hiszterézises kapcsoló áramkörrel.
Vagy lehetne 12...13V között PWM-ezni, tehát 12V és alatta 0% utána növekszik, és 13V felett 100% lenne a kitöltés, így valamivel lassabban izzítaná fel az izzószálat - folyamatos lenne az átmenet (és szándékosan is lehetne lassítani az izzó élettartam növelése érdekében).

Még az a kérdés, hogy az izzólámpa táplálását szabályozni, vagy ki/be kapcsolni a pozitív, vagy a negatív oldalon lehet? Tehát mit tesz lehetővé a meglevő felépítés, pl. fixen testelt az izzó vagy sem?

Ez azért érdekes, mert ha csak a pozitív ágba rakható félvezető, akkor célszerűen P csatornás fettel lehet megoldani, amiből kisebb a választék, és drágább mint az N csatornás. Ha viszont akár az izzó negatív oldalába beiktatható egy félvezető kapcsoló, akkor N csatornás FET-tel is megoldható az áramkör.

Járó motornál nem mértem, kis helyen a gép, meg lehet fulladni tőle.

Elvileg külön szálakon kapja a delejt, mert műanyag az egész lámpa.