Milyen módosításra gondolsz?
A kapcsolás alig változott az idők során.
Finomszabályozható lett az áram és a feszültség is, illetve megvalósult a FET többszörözés lehetősége.

Hülye vagyok, rosszat linkeltem.
Erre gondoltam.

A szöveg magárt beszél -remélem-.

Sziasztok!

Gyári nem általam épített labortápban, amikor tekerem a fesz állító potit kb 7v,14v, és 24v környékén kattan egy relé az mi célt szolgál?

Valoszinü a trafon több kiágazás van és igy csökkentik a táp tranzisztorain a veszteséget.

Ha én csináltam volna, akkor váltana a trafó szekunder feszültégei között, hogy ne melegedjen annyira az áteresztő tranzisztor.

Értem köszönöm mind kettőtöknek

Relés előválasztó , nekem is van gyári tápom abban is ugyan ez van .

Picit átépítettem a labortápom. Eredetileg analóg árammérőt kapott mert annak nem kellett segédtáp és mert amúgy is szeretem az analóg műszereket. Tudom vannak más előnyei is, viszont kényelmetlen volt mindig elővenni a multiméteremet mert 90%-ban olyan dolgokat tápláltam meg vele, amik 100 mA alatt fogyasztanak és azokat meg azért nem igazán lehet a kívánt pontossággal leolvasni. Szóval a rest kétszer fárad, hát gyárthattam újra az előlapot, ami kézi szerszámokkal azért sok idő. Meg persze készíteni kellett egy külön tápot is, de az szerencsére még bőven elfért a dobozban. Az árammérőnek beépített bontott panelműszer az 1986-os gyártású és az alapja egy MC14433P IC amit azért tudok mert kérésemre a manuálját fél órán belül elküldte az Amplicon cég ami még mindig létezik. És végre a rövidzár gomb is az áram-állító oldalra került mert most végre sikerült nem a rossz oldalát lefújni az előlapnak.

Szia!
Hogyan változnak ennek a kapcsolásnak a jellemzői, ha a 0,1 ohm-os ellenállások helyett 0,47 ohm-ot használok?

Mivel nincs a kapcsolásban mérőműszer, így nagyjából mindegy is. Azon a söntön eső feszültség, és a referencia feszültség különbsége fogja működtetni az IC áramhatárolóját.
Azért, hogy ezt állítani lehessen, ezért a poti egyik végére a referencia feszültség, a másikra a söntön eső, az átfolyó árammal arányos feszültség kerül. A potméterrel ennek arányát lehet változtatni.
A
Ha a sönt értékét a felére veszed, akkor ez az arány állíthatósága eltolódik, lehet, hogy kiesik az állíthatóság tartományából. Ezekután lehet, hogy még használható lesz, az elvárásodnak megfelel, de lehet, hogy újra kell számolni a potméter áramkörét.

Egy általános felhasználás esetében lehet hogy sehogy. Igazából nem is kellenének azok oda, azért szokták betenni, hogy a párhuzamosan kapcsolt eszközökön segítsék az egyenletesebb árameloszlást. Ha ez netán teljesül, és folyik mondjuk 1,2A egy egy áteresztőn, akkor 0,1 ohm esetén 120mV fog esni rajta, 0,47 ohm esetén pedig 564mV.

Ebben a kapcsolásban nem ezek az ellenállások "figyelik" a kimeneti áramot. A negatív ágban van erre két párhuzamos ellenállás.

Én arról beszéltem, azt hittem arról van szó.

Akkor lehet én értettem valamit félre? Csak a GeeLee által feltett kapcsolásról volt szó.
Mire gondolsz amikor "arról beszéltem"-et említesz?

Köszönöm!

Szia!
A max. kivehető áramot hogyan kell beállítani? Az tudom, hogy az R_Imax ellenállással, de közben mivel terhelem a kimenetet és hány voltra állítom? 2 A max. I-t szeretnék beállítani.

Teljesen mindegy hogy hány voltra állítod, állítsd mondjuk középre, a kimenetet pedig rövidre kell zárni. Már nem emlékszem, hogy az R_Imax értéke mennyi, de lehet hogy az nulla ohm a 2,5A esetén. Oda akkor kell csak ellenállás, hogy ha az áram potit maxra tekerve rövidzárban nagyobb az áram mint 2A.

És hova kötöm az ampermérőt? A rövidzárba?

Igen. Vagy méred a feszültséget a söntön, de ahhoz a sönt értélének pontos ismerete is kell, szóval azt is megméred és abból számolsz áramot.

Az áram potit maxra tekerve az R_Imax trimmerrel beállítható a kívánt áram (2A is). Le is kapcsol a kimenet ahogy kell. Ha megszüntetem a rövidzárat és tekerem visszafele az árampotit már kb.a háromnegyed állásánál 0V lesz a kimeneten. Ezen poti állás alatt alatt nem tudok kimeneti feszt állítani.

A you Tubon vanerröl a kapcsolásrol egy video(házilag készült labortápegység)cimen.Nézd meg,4részes nagyonjo.

Üdv!
Megépítettem a lenti kapcsolást. Kérdésem a következő. Hová kellene egy ledet betenni ami mutatná, hogy áramgemerátoros módban van?

Röviden: Szerintem sehova...

Legyen külön egy feszültség és egy áram kijelződ és amikor a beállított feszültség esni kezd (elérte a beállított áramot), onnantól dolgozik áramgenerátoros üzemmódban.

Van külön áram és feszültség mérő, csak jó lett volna egy led, mert azt hamarabb észreveszem, meg nem kell figyelni.

Oké, hogy nem értek hozzá, de én ezt beraktam a tinába, mert sokaltam a led előtét ellenállását. Abban akkor gyúlt ki a led, ha rövidrezártam a kimenetet.

Annak a státusz lednek a kapcsolásban mindig égnie kellene, kb 5mA körüli áram folyik rajta, ami egy lednek elég. Ahogyan korábban is írták, azt nem tudod megtenni hogy egyszerűen valahova bekötsz egy LED-et ami az áramkorlát elérésekor kigyullad. Ahhoz kicsit több módosításra lenne szükség a kapcsolásban. Persze ha tovább bővítgeted akkor eljutsz oda hogy csinálhattál volna egy LPSU-t is.

A LED-et a pufferelt fesz. táplálja, ami kb 34V. Ez a 6.8kOhmmal 5mA körüli áramot ad, erről tud világítani.

Esetleg valami olyasmit lehetne, hogy a kimeneti feszt leválasztva pufferelve az egyik és közvetlenül egy komparátor másik bemenetére vezetni és ha esik a feszültség, akkor billen, hajthat egy LED-et. Persze nem tökéletes, mert amikor állítod lefelé, akkor is fog világítani, illetve a puffereléssel is kell játszani, kompomisszumos...de talán működhet.