A fizika könyvekben a réz terhelhetőségére 10A/mm2 van megadva
Mivel a keresztmetszetben melegszik, de csak a felületen hűl, minél vastagabb, annál kisebb az egységre vett terhelhetősége. A másfeles rézre jó a 10 A/mm2, de ugyanabban a szabványban 6 mm2-re már csak 6 A/mm2, 25-ösre meg 3,2.

Látod, ez vetülete még nem jutott az eszembe, de tökéletesen igazad van.
Eddig csak odáig láttam, hogy csőben kisebb, mint levegőben.

Köszönöm a választ. Ha eggyel kisebb méretű dobozt teszek bele, akkor a kapcsolót be tudom csavarozni? jelenleg 60mm-re van egymástól a csavarhelyek, nem használok körmöket. Legrand Niloé kapcsolóink vannak.

Igen, valóban okos kütyü menne mögé, 41x41x20mm méretben. A szilikát téglában még nem lenne gond,de van ahol üreges tégla van, oda félek beesne a kütyü. hogyan tudnám zárttá tenni a dobozt?

Szia!
Van dogoz hosszabbitó is .

A többszálas vezetéket érvégben nem sodorjuk, egyet sem, mert keresztmeszet csökkenést okoz a préselés. A húvelyben a szálaknak párhuzamosan kell menniük.

Miért lenne kisebb a kereszt metszet? Az elemi szálak nem torzulnak, mi okozza a keresztmetszet szűkülést?

Nem azért nem szabad sodorni mert keresztmetszet csökkenés lenne, mert az nem lesz, hanem azért, mert a préselésnek az a lényege, hogy összetömöríti az egymás mellett futó szálakat. Ha nem egymás mellett futnak mert meg van a sok ér csavarodva, akkor nem fogja tudni a préselés egymás mellé nyomni őket mivel átívelnek a szálak egymáson.
De amiről a kolléga írt annak semmi köze ehhez. Ő eleve már több kábelt sodort össze, tehát nem préselt, hanem sodort kötést hozott létre, majd ezt a sodort kötést biztosította még kétszeresen, egyrészt az egészre rányomott érvéghüvellyel, majd utána még ezt is sorkapocsba szorította.

A felület meg a szorítás erejével. Vagyis mind a két mézőpont igaz lehet. Minden anyag felülete hepe-hupás valamennyire. Szerény természettudományos műveltségem arra enged következtetni, hogy minél nagyobb a szorítóerő, annál laposabbá válnak a (még a legsimábbra csiszolt anyagok felületén is elkerülhetetlenül megmaradó) hupák. Amiknek ráadásul csak a legmagasabb pontján esetleg néhány pontján jön létre az érintkezés szorítás nélkül. Persze az összes hepe soha nem lesz megszüntethető, csak csökkenthető. A réz és az alu viszonylag puha anyagok, már kisebb erővel is alakíthatóak. Lehet, hogy egy mondjuk 10x10cm-es felületen már szorítás nélkül is megfelelő lenne az érintkezés, de hát már mondjuk a 2x1 cm sem lenne annyira életszerű ugye.

A mostani lakásban a biztosítékdobozban a 45 éves alu vezetékek közül egy sem barna egy kicsit sem, mert minden csavar szoros volt még, amikor legutóbb bővítettem rajta. A régi házban laza volt egy csavar mint kiderült, ki is olvasztotta a meleg a doboz tetejét, de mivel az lentről nem látható, csak néztem mint Rozália abban a bizonyos Mozgókép üzemi egységben, amikor portörléskor majdnem megfogtam a fázist, akkora lik volt már a dobozon.

Viszont több dugaljat és villásdugót is cseréltem már, mert az ezeknél lévő rugalmas kötés nem szorított kellőképpen (vagy elég nagy felületen) , még kisebb áramok estén sem. De a csavarral jól megszorított kötéseknél ezekkel sem volt gond.

Alapvetően egy csavaros kötéssel nagyobb szorítóerőt tudsz kifejteni mint a rugós szorítók, viszont itt az szokott lenni a probléma, hogy a csavaros kötés alatt megfolyik a vezető, tehát után kellene húzni, hogy megint megfelelő legyen a szorítóerő. A rugós szorítók ezt megteszik helyetted. És itt gondolok arra, hogy nem szakembereknél (de még ott is), vajon milyen időközönként vannak a csavaros kötések utánhúzva az elosztóban, szerelvényekben, kötéseknél? Mert a tapasztalatom az, hogy a telepítés után kb soha nincs utánhúzva. Természetesen tisztelet a kivételnek.

Először is, nem nagyon találsz olyan vezetéket, amiben nincs megsodorva az elemi szálak kötege. Másodszor, ha nem tekered meg, úgy szétugrik, hogy nem tudod belefűzni az érvéghüvelybe. Néha még úgy is nehéz.

Ha kézből, bugylibicskával blankolják, akkor esélyesen szétugrik a köteg. Ha blankolófogót használnak,és a keresztmetszetnek megfelelő érvéghüvelyt, akkor még a dupla vezetéket befogadó hüvelybe is akadály nélkül beletolható minden egyes elemi szál.

...de a gyári sodrás akkor is megmarad.

Nem keresztezik egymást az elemi szálak a gyári sodrásnál, a kézinél meg annál inkább, és ez a gond. De meg lehet figyelni a gyári sodrás egy érvéghüvely hosszon mennyit csavarodik, (párhuzamosan) és máris kiderül, hogy a kézi sodrás a vesztes.

Egymást vágják meg.A sodrás tilos.

Ez így is van, csakhogy én azt a csavarást mindig kiveszem belőle kézzel mielőtt rátenném az érvéghüvelyt, mert direkt kipróbáltam, hogy ha a csavarodás benne marad, akkor nem nyomható rá rendesen, és ezt már a fogó nyomásakor érezni lehet, hogy keményebb, azaz nem nyomódik össze az egész úgy ahogy kellene.
Befűzni pedig olyankor nem tudod ha ezt megteszed, amikor életlen eszközzel van vágva a kábel. Precíz vágást kizárólag erre a célra készült kábelvágóval lehet csak csinálni, ha egy kombinált fogóval vagy hasonlóval vágod akkor ott a szálak tömörödnek, nyomódnak, rojtosodnak stb., nem is lesznek egyformák, és azért nem fog bemenni az érvéghüvelybe.

Nem tudtam éles képet csinálni, de élőben jól látszik ezen a 25-ös sarun is, hogy kiegyengettem előtte és kb. az összes szál párhuzamosan fut egymással a nyomott rész alatt is.

Ha visszahajtod akkor nem marad meg, és vissza kell hajtani, különben a hüvelyben keresztezik egymást a szálak és az nem jó. Próbáld ki egy kis darab kábel két végén, az egyikre nyomd rá úgy hogy meghagyod a gyári sodrást, a másikra úgy nyomd rá hogy visszahajtod és látni fogod a különbséget. A megnyomott hüvely is máshogy fog kinézni kívülről is.

Én még szorítós dugaljat nem használtam, nem is szeretnék, de akik igen, azoktól pont ugyanezt hallottam, ki is cserélték mindet utána csavarosra. Na nekem ez az egyik bajom az ilyen kötőelemekkel is, szabvány ide vagy oda, de nem szeretnék ebből újabb vitát generálni.
A sodrott kábelnek egyetlen előnye van csak a tömörhöz képest ami a könnyebb szerelés, de emellett van neki egy másik is, hogy az rugalmas marad valamennyire, így nem lazul ki egy csavar alatt, nem úgy mint a tömör.

Szia! Tudsz linkelni egyet? Sajnos én csat utólagos szigeteléshez találtam, de ugye az nekem nem jó, mert befelé akarok mélyíteni, nem ráépíteni

Mélytett szerelvénydoboz néven árulják őket.

Csak képként tudom betenni mert a fórum pikkel erre a webshopra és nem engedi linkelni.

Azt én is megfigyeltem már bontott sajtolt sarunál, hogy szépen egyenesen vannak benne az elemi szálak. 7 vékony kötegből álló vezetéknél hogy tekered ki a kis kötegeket? Amik jó esetben a nagyobb sodrattal ellentétesen csavarodnak?

Annál sehogy, olyannal nem dolgozok.

Pedig 25-ösnél már előfordul. Régi ruszki félmerev vezetékeknél még 16-osnál is.

Szia!
Én ilyennel találkoztam 50--300mm mély. Höszigeteléshez való--a tulaj hozta.

feca81 nem ilyet keres, le is írta.

Ha jó úgy, hogy a meglévő dobozt befelé meghosszabbítod, keress megfelelő méretű festék spray doboz fedelet. A kedvedért lementem a pincébe. Egyik típus 63, másik 64 mm külső átmérőjű. De ez nem gond, mert ha hosszában felhasítod, kicsit össze lehet nyomni. Akár a dobozon keresztül is becsúsztathatod.

Kopos-ból is van ilyen. Sok helyen használtuk.

Hegeszteni nem próbáltam a 6A-ra biztosított 0,75-ös vezetékkel bekötött konnektorról, de azt kipróbáltam, hogy a vasaló, hősugárzó a porszívó is lecsapja a 6A-es automatát. Számolgattam a vezetéken keletkező hőt is, de nem találtam táblázatot hogy hány watt/m a biztonságos, elsősorban a nyári időszakban nyári melegben érdekelne, amikor 30-40 fok is lehet a környezet. Nem tudjátok hogy ilyen adatokat hol találok?

Én egyrészt tartanék tőle hogy "kínai", a garanciával is probléma lehet. Másrészt milyen környezetben és pontosan mire használnád?
Egy frissen telepített földelőrúdnál, vagy egy családi háznál még könnyen megbontható a földelővezető, így én pl. a Voltcraft ET-02 segédszondás mérőt sem vetném el ha csak hobbi célra, néhány mérés erejéig kell, vagy a telepített földelő ellenőrzésére családi házas környezetben. Pár hónapja én is néztem műszereket, innen kezdődnek a földelési-ellenállásmérők a csillagos égig... Ez a módszer a mérési hibán kívül legalább tisztán a tényleges ellenállást méri.

A lakatfogós módszer kényelmes, de egy ipari csarnokkal nem tud mit kezdeni, mert a pillérek földelése sokszor földelőhálóra is csatlakozik, a beépített vezető másik vége meg a villámvédelmi felfogó- és levezetőrendszerbe csatlakozik a tetőn, szintén fémes kapcsolattal. Így lakatfogóval az egyes pilléreknél egy belső fémes hurkot tudsz csak mérni, aminek egy része bár a földben halad és van szétterjedési ellenállása, de a hurok végig fémesen zárt és nem földeléseken keresztül. Jobb esetben a felállás hozzáférhető és bontható és akkor egy nulla ellenállású külső viszonyítási ponthoz képest már használható lenne lakatfogó és a földelési pontok is elméletben mérhetőek egyenként. Vagy marad a V/A-segédszondás mérés.

Akkor lenne jól használható, ha van villámvédelem és az összes földelés fémesen össze van kötve a levezetőrendszeren keresztül, de nincs földelőkeret/potenciálkiegyenlítés, csak rúdföldelőkben végződő levezetők, de ehhez legalább 20m távolság kellene a levezetők és földelési pontok között, ami gyakorlatban meg ritka, kevesebbnél meg a földben vagy a föld felett fémesen potenciálkiegyenlítést kell végezni a földelések között is. Így ha a földben futó összekötés nem leválasztható a helyi földelési pontról, szerintem lakatfogóval egyenként nem tudod végigmérni a földeléseket teljesen pontosan. Leválasztva meg nyilván nem a tényleges földelési ellenállás mérhető az adott pontban, csak az egyik párhuzamosan kapcsolódó.
Ilyenkor csak az eredő, "érintésvédelmi" földelést tudod mérni a hálózati PEN-en keresztül. Eredő, mivel minden kis távolságban lévő földelés (mondjuk az épület területén lévők) össze kell hogy legyenek kötve fémesen és ez csatlakozik a fő-földelőkapocsra is (PE hálózatra).

Városi környezetben viszont használható lehet, ebben az esetben fontos a megfelelő meglévő kapcsolat a közcélú hálózat PEN rendszerével. Ilyenkor a műszer a teljes hurok ellenállását fogja mérni, vagyis: a földelővezető, a földelőszonda szétterjedési ellenállása, a közcélú hálózat PEN földeléseinek eredője a KÖF/KIF trafóig (a földelések lehetnek akár 2-300 méterenként), a PEN vezető ellenállása a fő-földelőkapocsba való kötéséig. A fogyasztónál lévő végponti földelés max. 10ohm lehet, ami gyakorlatban inkább több, mint kevesebb, ezért a többi ellenállás összege általában elhanyagolható (n*0,1-1ohm). Erre alapul az egy és két lakatfogós (injektáló és mérő külön) módszer is.

Ha aktív villanyszereléshez kell én gondolkodnék többfunkciós érintésvédelmi műszerben is, amit később lehet hitelesíttetni felülvizsgálathoz. A metrelnek van olyan év műszere, ami lakatfogós mérést is tud. Teljesen hobbihoz meg megoldható házilag a V/A mérős módszer is, leválasztótrafóval, vagy akku+inverterrel.