Köszönöm!
Elolvastam, megértettem.

Sziasztok!
Segítséget kérek a képen lévő kondi azonosításhoz. Milyen értékű? Használható ez kerámia helyett?

470 nF. Igen, használható.

Érdemes lehet megmérni az értéket. A felirat alapján nekem 470 pF is lehetne.

Szia!
Akár még csillám (mica) fajtájú is lehet.

Hú, én a 470 feliratból 47pF-ra gondoltam... Akkor ez a 470/1 egészen mást jelent ezek szerint?
(Néhányszor elhiszem, hogy már értem a dolgokat, aztán mégsem )

470pF/1%, silver-mica

Az is lehet, sőt.

Sziasztok
Az alaplapomon tönkre ment egy kondi és tudnám e pótolni ezzel a másikkal
Előre is köszönöm a segítséget

Hello! Természetesen..

Kedves Mindenki!
Elnézést kérek, ha az előzményekben már volt szó arról amit kérdezni szeretnék, de idő hiányában nem tudom végig olvasni az összes hozzászólást, és nem vagyok nagy szakértő a témában.
A mellékelt fotókon látható (régóta féltve őrizgetett) kondenzátorról kellene némi információ:
10 000 µF / 40V
A következőket mértem:
ESR 0,32 Ω
Vloss 1,6%
12,46mF
Kérdésem:
Mennyire "normálisak" ezek az értékek, felhasználható - e még?

Szia! Jók az értékek, egy formázás után használható.

Köszönöm!

Sziasztok
Egy veterán jármű műszerfalának panelján kell kicserélnem a litium akkukat és egy tarnzisztort. De van itt 5 db kondenzátor is, amik között lehet hibás darab. Ha nem muszáj, nem piszkálnám őket.
Ezért próbáltam rákeresni arra, hogy mindenképp ki kell-e forrasztani őket a méréshez, vagy létezik-e valamilyen mód arra, hogy az áramkörben hagyva lehessen kimérni ezeket.

Ez hát a kérdés: megoldható-e ez a fajta teszt?
Köszönöm

ESR mérőnek hívják a műszert amit keresel, a méréshez nem kell az elkókat a helyükről kiforrasztani.

Éppen egy csillárventillátort újítok fel. A motorjához tartozik egy kondi ami furcsamódon működik pedig nem néz ki jónak, púpos. Nem hiszem, hogy lehet ilyet kapni de 2 kondiból össze lehet rakni egyet. Szerintetek mennyire kell ragaszkodni a 0.75 µF és 1, 25 µF értékéhez? Vagy lehetne valami mással helyettesíteni? Tudok ajánlani valamit pótlásra?

Milyen ESR értékhatár között tekintenéd jónak pl. a 100µF-os elkókat?

Ez nagyon tág határok között változhat. Attól is függ, hogy milyen feszültségtűrésű.

Éppen arra akartam rámutatni, hogy ugyan meg lehet mérni, csak nehéz az eredményt helyesen értelmezni.

Köszönöm

Annak nyilván nehéz, aki nem tudja mit is kéne értelmezni. Önmagában a 100µF-os kérdésedet sem lehet, mert olyan mintha azt kérdeznéd, hogy mennyi egy Opel átlagfogyasztása. Na de melyiké, a Corsa-é vagy az Insignia-é?
Egy átlagos új 100µF/16-25V-os elkó ESR-je 0,15-0,3Ω, egy 100µF/100V-osé 0,12Ω, nyilván vannak apróbb eltérések gyártó függvényében. Amikor ezt sok év múlva 2Ω-nak vagy 15Ω-nak mérjük, akkor azon nem nagyon van mit félreértelmezni, első esetben cserére szorul, a második esetben pedig minden bizonnyal egyéb meghibásodást is okozott már az adott készülékben.
Pont ez a csodálatos egy ilyen mérésben főleg a mai kapcsolóüzemű dolgok világában, hogy meg lehet előzni vele komolyabb károkat is. Egy félvezető hibáját semmiféle módon nem lehet előre jelezni, de egy elkóét tökéletesen. Pl. egy drágább PC konfig tápjában 2-3 évente végig mérni az összes elkót csak néhány percig tart, cserébe akár komoly kiadástól is megmenthet.

Igen, de nemigen.

- igen - egy paramétert, az ESR-t meg lehet mérni az áramkörön belül is, erre vannak megfelelő eszközök (ld. idevágó témában).

- nemigen - mert az ESR-en kívül más, szintén fontos paraméterét nem tudod így megmérni, pl. tényleges kapacitás, szivárgási áram, viselkedés különböző üzemi frekvenciákon, melegedés a maximális áram (ripple current) függvényében, stb.


Csak az ESR mérésére hagyatkozni félrevezethető lehet: egy mért ESR érték csak akkor ad egyértelmű választ, ha az rossz. Elfogadható ESR értékű kondenzátor is lehet hibás, vagy viselkedhet nem megfelelően az adott áramkörben.
(És itt több szempontból is abszolút jogosnak tartom a "mihez képest" felvetést.)


Néhány meggondolás az általad megadott információ alapján, amire alapozva én nem bántanám ezeket a kondenzátorokat, ha egyébként üzemképes a készülék:

- ha veterán jármű, akkor jó eséllyel legalább 25 éve készült ez az elektronika. A "kondenzátor pestis" 2000 környékén indult, akkortól terjedt el, hogy ha egy készülék hibás, először rá kell nézni az elektrolit-kondenzátorokra.
(Azóta pedig divat lett mindent ész nélkül "átkondizni", talán mert sok esetben ez segített, de a megfelelő diagnosztikai módszereket és szisztematikus hibakeresést nem pótolja.)

- láthatóan minőségi gyártó (pl. német IC-k, japán akkuk) terméke, ahol elvárhatóan nem használtak bizonytalan forrásból származó alkatrészeket, minimális költségcsökkentés érdekében (az egész autó értékéhez viszonyítva).

- a panel szépen le van kezelve egy védőréteggel, a kondenzátorok kiszáradása/öregedése ha nem is meggátolt, de jelentősen lassabb lehet.

- az adott panel szemre nem egy kapcsolóüzemű áramkör, ahol pl. az ESR értékének megváltozása kritikus lehet a működés szempontjából.

- a kisebb (pár tíz µF-ig) értékű kapacitásokra kevésbé jellemző a jelentős mértékű tönkremenés.

Köszönöm a részletes választ.

Kondenzátor pestis.
Eddig ebben a formában nem is hallottam róla, bár visszagondolva, az eredményeivel többször is szembesültem.
De ez egy kész krimi.

"A The Independent egyik 2003-as cikke azt állította, hogy a hibás kondenzátorok oka egy rosszul másolt képlet volt. 2001-ben a Rubycon Corporation egyik tudósa Japánban ellopta a kondenzátorok elektrolitjainak rosszul másolt formuláját. Ezután a hibás képletet a kínai Luminous Town Electric céghez vitte, ahol korábban is dolgozott. Ugyanebben az évben a tudós munkatársai elhagyták Kínát, ismét ellopták a rosszul lemásolt képletet, és Tajvanra költöztek, ahol saját céget hoztak létre, ahol kondenzátorokat gyártottak, és még többet terjesztettek a kondenzátorelektrolitok hibás képletéből.
A tajvani nyersanyagproblémákkal kapcsolatos első hibás kondenzátorokról a Passive Component Industry szaklap számolt be 2002 szeptemberében.[1] Nem sokkal ezután két mainstream elektronikai folyóirat arról számolt be, hogy széles körben elterjedt, idő előtt meghibásodott kondenzátorokat fedeztek fel tajvani gyártók alaplapjaiban.[4][5]

Ezek a kiadványok tájékoztatták a mérnököket és más műszakilag érdeklődő szakembereket, de a kérdés nem kapott széles körben a nyilvánosságot egészen addig, amíg Carey Holzman nem publikálta tapasztalatait a túlhajtási teljesítmény közösségében "szivárgó kondenzátorokról".[6]
A Holzman-kiadvány híre gyorsan elterjedt az interneten és az újságokban, részben a meghibásodások látványos képei miatt – domborodó vagy szétrobbanó kondenzátorok, kilökődött tömítőgumi és szivárgó elektrolit számtalan áramköri lapon. Sok PC-felhasználót érintett, és jelentések és megjegyzések lavináját okozta blogok és más internetes közösségek ezreinél.[5][7][8]

A hír gyors terjedése azt is eredményezte, hogy sok félreinformált felhasználó és blog tett közzé képeket olyan kondenzátorokról, amelyek nem elektrolit hibája miatt hibásodtak meg.[9]

Az érintett kondenzátorok többségét 1999 és 2003 között gyártották, és 2002 és 2005 között hibásodtak meg. A nem megfelelő összetételű elektrolittal gyártott kondenzátorokkal kapcsolatos problémák legalább a 2007-ig gyártott berendezéseket érintették.[2]

Az olyan nagy alaplapgyártók, mint az Abit,[10] az IBM[1], a Dell,[11] az Apple, a HP és az Intel[12], hibás elektrolittal rendelkező kondenzátorok miatt érintettek.

2005-ben a Dell mintegy 420 millió USD-t költött az alaplapok azonnali cseréjére és a logisztikára annak megállapítására, hogy egy rendszer cserére szorul-e.[13][14]

Sok más berendezésgyártó tudtán kívül hibás kondenzátoros paneleket szerelt össze és adott el, és ennek eredményeként a kondenzátorcsapás hatása mindenféle készüléken látható volt világszerte.

Mivel nem minden gyártó kínált visszahívást vagy javítást, a „csináld magad” javítási utasításokat megírták és közzétették az interneten.[15]

A Passive Component Industry 2002. novemberi/decemberi számában a hibás elektrolitról szóló kezdeti történet után beszámolt arról, hogy néhány nagy tajvani elektrolitkondenzátor-gyártó tagadta a hibás termékekért való felelősségét.[16]

Míg az ipari ügyfelek megerősítették a hibákat, nem tudták nyomon követni a hibás alkatrészek forrását. A hibás kondenzátorokat korábban ismeretlen márkákkal jelölték meg, mint például "Tayeh", "Choyo" vagy "Chhsi".[17] A védjegyeket nem volt könnyű összekapcsolni az ismert cégekhez vagy termékmárkákhoz.

Az alaplapgyártó ABIT Computer Corp. volt az egyetlen érintett gyártó, amely nyilvánosan elismerte, hogy termékeiben hibás kondenzátorokat használtak a tajvani kondenzátorgyártóktól.[16] A cég azonban nem árulta el a hibás termékeket szállító kondenzátorgyártó nevét.

Minden elektrolit kondenzátor, amelynek nem szilárd elektrolitja az elektrolit elpárolgása miatt idővel öregszik. A kapacitás általában csökken, és az ESR általában nő. A jellemzően 2000 h/85 °C névleges és 40 °C-on üzemelő, fogyasztói minőségű nem szilárd elektrolit kondenzátor normál élettartama nagyjából 6 év. Ez több mint 10 év lehet egy 1000 h/105 °C-os, 40 °C-on üzemelő kondenzátornál. Az alacsonyabb hőmérsékleten működő elektrolitkondenzátorok élettartama lényegesen hosszabb lehet.

A kapacitásnak normál esetben a névleges érték 70%-ára kell csökkennie, az ESR-nek pedig a névleges érték kétszeresére kell nőnie az alkatrész normál élettartama alatt, mielőtt azt "leépülési hibának" kellene tekinteni.[19] [20] A hibás elektrolittal rendelkező elektrolitkondenzátor élettartama akár két év is lehet. Előfordulhat, hogy a kondenzátor idő előtt meghibásodik, miután elérte várható élettartamának körülbelül 30-50%-át.

Elektromos tünetek:

A kihasadt szellőző nyílású, meghibásodott elektrolitkondenzátor elektromos jellemzői a következők:

A kapacitás értéke a névleges érték alá csökken
Az ESR nagyon magas értékekre emelkedik.

A kihasadt szellőző nyílással rendelkező elektrolitkondenzátorok kiszáradási folyamatban vannak, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz az elektrolitjuk. Mindig alacsony kapacitásértékeket és nagyon magas ohmos ESR értékeket mutatnak. A száraz kondik ezért elektromosan használhatatlanok.

Az elektrolit kondik látható tünetek nélkül is meghibásodhatnak. Mivel az elektrolitkondenzátorok elektromos jellemzői indokolják használatukat, ezeket a paramétereket műszerekkel ellenőrizni kell, hogy véglegesen eldönthessük, az eszközök meghibásodtak-e. De még ha az elektromos paraméterek kívül esnek is a specifikációkon, a hiba hozzárendelése az elektrolit problémához nem biztos.

A nem szilárd alumínium elektrolitkondenzátorok látható tünetek nélkül, és nem megfelelően összeállított elektrolittal, jellemzően két elektromos tünetet mutatnak:

viszonylag magas és ingadozó szivárgási áram[21][22]
megnövelt kapacitásérték, akár kétszeresére a névleges értéknek, amely a kondenzátortest fűtése és hűtése után ingadozik.

Látható tünetek:

Egy meghibásodott elektronikus eszköz vizsgálatakor a meghibásodott kondenzátorok könnyen felismerhetők jól látható tünetekről, amelyek a következők:[23]

A kondenzátor tetején lévő szellőzőnyílás kidudorodása. (A "szellőzőnyílás" egy doboz alakú kondenzátor házának tetejébe van benyomva, és olyan varratot képez, amely szétválik, hogy csökkentse a nyomás felhalmozódását, megakadályozva ezzel a robbanást.)
Megrepedt vagy kihasadt szellőzőnyílás, gyakran látható kérges, rozsdaszerű barna vagy vörös, szárított elektrolitlerakódások kíséretében.
A kondenzátorház ferdén ül az áramköri lapon, ami az alsó gumidugó kinyomódása miatt keletkezett, esetenként a kondenzátor aljáról az alaplapra szivárgott elektrolit, ami sötétbarna vagy fekete felületi lerakódásként látható a NYÁK-on.[24] A kiszivárgott elektrolit összetéveszthető a vastag rugalmas ragasztóval, amelyet néha a kondenzátorok ütés elleni biztosítására használnak. A kondenzátor oldalán lévő sötétbarna vagy fekete kéreg mindig ragasztó, nem elektrolit. Maga a ragasztó ártalmatlan. "

Köszönöm újfent.

Azon gondolkodtam, hogy ennek a panelnek a kiszerelése nem egy nagy mutatvány. Nem arról van szó, hogy mindenképp hibátlan állapotban kell visszaszerelni, mert 2 nap bontás és egy nap összeszereléssel lehet újra hozzáférni.
Szóval lehet, hogy csak az akkukat cserélem ki (azok biztosan cserére szorulnak), majd visszaszerelem az egészet, és ha a tünetek megszűnnek, akkor elég volt az akkucsere. Ha nem, akkor lehet tovább merülni a csereberében.

10 000 µF helyett 12,46 µF ? Hogy lehet az jó?

12,46 mF = 12 460 µF

huszi2 12,46mF-ot írt, ami 12460uF.

Sziasztok!

Ennek a kondenzátornak mi lenne a kapacitása ?
68k ennyi van ráírva, illetve hogy 1kV.

Szia!

68pF.