A finom szabályozás itt kezdődik.

Ez az egyik lehetőség a finomszabályozásra. Hátránya, hogy sokat kell forgatni mire beáll a jó értékre, nem biztos, hogy elég finoman szabályoz, az ilyen eszközök nagyon drágák, és meghibásodás esetén szinte pótolhatatlanok.
De van egy másik irány is, amikor 2 (vagy akár 3) potmétert használnak a feladatra. Ez a megközelítés az előbb felsorol hibák mindegyikét megoldja.
Egy gondolat a "finomság" szemléltetésére.
Ha mondjuk van egy 10 körülfordulásos helikális potméterünk, akkor az 10x360° fordulaton szabályozza a teljes értéket. Pl. 50V-os feszültség szabályozásánal 50/3600 = 13,9 mV-ot szabályoz 1°-os elfordulásnál.
Ha két potméterrel ügyeskedünk, és a durva átfogja az egész tartományt, a finom pedig pl. 2 V-ot (nálam általában ez a nagyságrend vált be), és tudjuk a normál potméterről, hogy 300°-ot fordul, akkor a finom szabályzóval 2/300 = 6,67 mV szabályozás jut 1°-ra.
Utóbbi kb. a fele az előzőnek, azaz kétszer olyan finom állítást lesz lehetővé. Valamint azt is érdemes mérlegelni, lehetséges-e 1°-ot fordítani a potméter tengelyén. Talán kijelenthetjük, hogy ez nagyon nehéz feladat, mert ha éppen csak hozzáérünk már akkor is 2-3°-ot mozdul. Ha ezt elfogadjuk, akkor az előbbi 1°-ra vetített szabályozási értékeknek mindjárt a 2-3 szorosával szembesülünk, ami már akár át is lépheti az elvárt beállítási pontosságot.

A nyolcvanas évek közepe táján építettem ezt a labortápot. Csatornánként 1-1 BOURNS helipot, ( órapoti ) vezérli a kimenő feszültséget. Szinte tized volt pontossággal tudom állítani a voltmérő nélkül is.
Kicsit már köhögős, ezért is fogom megépíteni az LPSU tápot, amihez vettem tőled paneleket.

Örülök neki ha még mindig jól működik a tápegység. Mostanában már rövidebb időre tervezik az eszközöket.
Képzeld el mennyi kérdést vetne fel, ha az LPSU-hoz olyan potmétert tevezett volna Proli007, mint amit a Te készülékeden látok.
Senkit nem akarok se lebeszélni se rábeszélni semmire. A kétféle megközelítésnek vannak sajátosságai (költség, méret, hely, beszerezhetőség, kényelem, stb), amik alapján mindenki eldönti melyiket látja számára kedvezőbbnek .
Az LPSU elő van készítve a 2 potméteres durva-finom szabályozásra. De ez nem kötelező, csak egy felkínált lehetőség.

Köszi!

Végül is még is csak az LPSU lesz utánépítve.

Sziasztok. Lenne egy kérésem, kérdésem. Egy fórumtársunkkal bizniceltem vagy több mint tíz évvel ezelőtt a fényképen látható Alkotó féle labortáp paneleket. A fórumtárs nevére már nem emlékszem de a cucc most került a kezem ügyébe újból. Gondoltam foglalkozni kellene vele már ennyi idő múltával és szétnézve itt a fórumon ugyan megtaláltam a kapcsolási rajzot de a fényképeket átnézve nem találtam hasonló paneltervet. Jó lenne befejezni de magamtól biztosan nem sikerül mert csak az alapokat értem az elektronikában. Örülnék ha valaki ránézne és véleményt mondana róla.

Szia, a nyákon az ő neve van, vagy tervezte vagy csak készítette, lehet nála érdemes érdeklődni.
Bővebben: Link

Igen, igazad van. A régi levelezés között így név alapján már meg is találtam a leveleket. Kösz a segítséget.

ezt a trafós változatot még nem is láttam. nekem olyan "gyengécskének" tűnik a trafó, nem írják, mekkora a szekunder teljesítmény, bár 3A-t tud, tehát ~72VA lehet. de nekem szemre olyan kicsi az a trafó, de az is lehet én látom rosszul. Lehet hiperszil?

igen, nekem is azt ajánlották, hogy az IC-ket tokkal ültessem be a lapba ilyen balesetek miatt is. illetve ha később kell, ki lehet cserélni az IC-t jobb gyártói minőségűre, pl. NTE-re

A magyar helyesírás szabályai szerint a mondatok nagy betűvel kezdődnek!

Nem feltétlenül kell potméter. Sőt! A régebbi Fok-Gyem tápokban például Yaxley előválasztók voltak. Az egyikkel x1V-ot a másikkal x0,1V-ot lehetett állítani. Az esetek 99,9%-ában bőven elég és gyorsabb, mint a helipotot tekergetni. Jól bírják a strapát is (több évtizedes tápok is mennek). Én már megbántam a 100 fordulatú helipotot, mert mire átállok 3,4V-ról 40V-ra eltart egy darabig. Utána meg vissza..... Ráadásul a Yaxley másik óriási előnye, hogy műszer nélkül is pontosan ugyanarra az értékre pár mozdulattal beállítható. Az enyémnél pontos ugyan, de mindig kicsit játszani kell a potival.

Úgy vélem rossz ajtón kopogtatsz, mert én kimondottan a helipot ellen próbáltam érveket felsorolni.
Azt vélelmezem, régebben azért voltak kapcsolgatós tápok, mert ritkaság volt a mérőműszer, ezért másképpen kellett "tudni" a beállított értéket. Ma már ilyen gond nincs, csak az kérdés milyen pontos mérőegységet válasszunk. Illetve két potméter biztosan olcsóbb mint egy-két aretáló kapcsoló, és sokkal univerzálisabb állítást tesz lehetővé. Nekem bevált a durva-finom potméter páros, nem látom okát másra cserélni.

Szia Alkotó! Akkor jól értem, egy 10k-s poti a durva, egy 1k-s poti a finom állító és ezek sorba vannak kötve.

Milyen áramkörről van szó?
Pl. az LPSU-ban a durva és finom állító potméterek nincsenek sorba kötve. Az áramkör eleve fel van készítve a két (egyébként párhuzamos) potméter fogadására. És természetesen nem csak a feszültség hanem az áram is így állítható.
Mellékeltem hogyan néz ki a potméter-csoport.

Szia! Olyan infót kaptam, hogy az itt látható áramköri lapon a "zöld" házas potikat ki lehet vezetni az előlapra, és nem egy 10k-s, hanem egy 10 és egy 1k-s sorba kötött poti látná el a feszültség/ áram állítását - mint durva és finom állítási lehetőség.

Kötheted sorba, csak akkor úgy fog viselkedni mint ami az első grafikonon van:
Bővebben: Link
Tehát a durva poti állásától függően többet vagy kevesebbet fog szabályozni a finom poti.

Szia!
Köszi a hasznos cikket. Akkor ezen leírás tanúsága a szerint a H-kapcsolás lehet a megoldás a korrekt kimenő értékek beállításához. A két fix ellenállás közül az egyiket érdemes trimmer potival helyettesíteni és a kalibrációt azzal elvégezni?

A TLC272 ic adatlapját olvasd el szerintem mielőtt belekezdesz. el kell szigetelni a bemenet és a kimenetet a többi lábtól ha jól emlékszem, több fórumon próbáltam segítséget kérni de nem igazán segítettek sokkal inkább félre vezettek!!

Szia! A 03.25.-i bejegyzésben használt táp elektronikát használom kicsit felokosítva, IC tokokkal NTE TL081-es IC-kkel. Elvileg az egy kipróbált lap, de köszi, hogy szóltál. Ott is az IC-k szoktak elpukkanni, ha túláramot kapnak

Szia! Bocs, elnéztem, hogy nem is az enyémre válaszoltál

Szerintem ezt nem kell kalibrálni, maradhatnak a fix ellenállások.

Értem. Az ellenállások fel vannak tüntetve, 1 vagy 2W-os elégséges? A két poti az 1k és 10k jó lesz?
Bővebben: Potenciométerek

A kevesebb mint 1W oda bőven elég. Ezek a potik amúgy is nagy szórással készülnek, szerintem nem lesz gond a 10k helyett a 11k.

Sziasztok!
Próbálkozott már valaki mondjuk az LPSU tápban a FET-ek helyett IGBT-vel?
Vagy más labortápban IGBT áteresztő tranzisztorral a kimeneten?

Szia!
Az IGBT-k viszonylag nagy VCEsat feszültsége túl nagy a kisfeszültségű alkalmazásokhoz, sok energia veszne kárba.

Szerintem nem lesz szaturációban, nem kapcsoló üzemről van szó, hanem ugyanolyan lineáris üzem, mint a sima bipoláris áteresztő, vagy fet.
Vagyis eleve elég nagy feszültség marad az áteresztő elemen így is.

A feszültségesés (dropout) lesz nagy. Tehát rákapcsolsz 10V-ot, de a kimeneten csak maximum 8V vagy még kevesebb lesz.

IGBT-vel is működne, de ennek akkor van értelme, ha ki tudod használni az IGBT paraméterei adta lehetőséget (pl. nagy feszültség, és/vagy nagy disszipáció).
Tehát ha mondjuk beleraksz egy nagy, tégla méretű IGBT-t, ami el tud disszipálni vagy 1000W-ot, egy hatalmas hűtőbordán, abból biztosan nem kell 3db-ot párhuzamosítanod csak azért, hogy bírja a strapát

Egy áteresztő tranzisztoros feszültség szabályozó nem így működik. Van a nyers táp, meg segédtápok, amiből az áteresztő elemnek a szükséges Gate feszültsége megvan, és a visszacsatoló kör úgy szabályozza ezt a gate feszültséget, hogy a kimeneten a kívánt feszültség legyen. Így az Ucesat-nak nincs jelentősége.
Van mondjuk 40V bemeneti táp, és a kimenetet 8V-ra szabályozzuk. Ekkor eleve 32V marad a tranzisztoron, ami az éppen folyó árammal adja a disszipációt. De a labortápoknál nem az a lényeg, hogy mennyit fűt el, hanem a stabil kimenet.

Vagyis az IGBT lineáris üzemben ugyanolyan jó lehet, mint a FET, vagy a bipoláris tranzisztor, csak azt kell biztosítani, hogy a megfelelő gate feszültség meglegyen.

Ilyen tekintetben kérdeztem, hogy valaki próbálkozott-e már vele, van-e valami tapasztalat.