Nekem is van egy Asus laptop, aminek a kamerája fejjel lefelé küldi a képet. Úgy tudom, annál a szériánál ez típushiba volt...

. Lehet ilyen béna egy tervező csapat, hogy ezt nem veszi észre? Hihetetlen.

Vagy Massawa pókemberének készítették.

Sajnos nem ritkaság. Nekünk is volt egy ilyen ügyünk. A müszereinkbe egy uj japán grafikus displayjel helyettesitették a régebbi, sajnos nem a legjobb LCD displayt. A jobb uj displayen végre láthato volt a mérés rosszabb fényviszonyok mellett is, de a müszer minden frissitése fejreállitotta rajta a képet. Egy idöre le kellett állitani a müszerek frissitését is, mire megtalálták a hibát.

Erről jut eszembe, hogy a Siglent SDS-1x0x X-E szkópokban is volt egy olyan firmware, ami egyes hardver revíziókon fejjel lefelé fordította a képet, mert elfelejtették az új típusú kijelzőmodul adatait beleimplementálni. A régiekkel jól működött, csak az újakkal volt gondja.

Nálunk is ez volt a gond. Sok ezer müszer volt világszerte üzemben és mindet rendszeresen frissiteni kellett a technologia változása miatt. És akkor derült ki, hogy az ujabb müszerek a japán displayjel igy reagálnak. Honapokig tartott, mire kijött egy patch (SW rész) ahol fixen be lehetett állitani milyen display van a müszerben ( természetesen erröl a felhasználo nem sokat tudott) és azzal oldották meg véglegesen a gondot.

Igen, itt is valami ilyesmi volt, csak automatikusan felismerte. Nekem szerencsém volt mert még a régivel szerelték, így nem okozott meglepetést.

Egy ujabb agymenés terjed az elektronikai világban. Egyre több szerkezetet probálnak USB tápokrol meghajtani. Az utobbi napokban egy kis studiot épitettem egy videos barátomnak. Be is szerzett elég jo LEDes világitotesteket ( elvileg nem is Kinábol, hanem valamilyen olasz cégtöl).
Meg is épitettem a konstrukciot a világito testekhez. Ekkor jöttek az elsö gondok. A 15W LED panelek vezetékei csak 2 m hosszuak. Felszerelés elött kiprobálta a Ipad tápjárol. Ment is, de nem vette észre, hogy nem volt a feny a maximumon.
Ha maximumra állitottuk a táp lekapcsolt. Nekem szerencsére voltak erösebb USB tápjaim igy azzal nem volt gond. ( csak utánna nézegettünk van-e egyáltalán egy sima 15W-s táp az interneten. Hát nem sok, csak olyan,, mint ami nekem is van 4 USB kimenettel )
De lett más. A gyárto a 15W-t (3A) egy hajszálvékony többeres vezetéken viszi a lámpatestbe. Egy orás világitás után a táp majdnem forro lett a kábel meg meglehetösen meleg. Ráadásul meg sem hosszabithato az USB kábel, mert nem tudom melyik bir el ekkora teljesitményt.
Igy most átmenetileg fel kellett vezetni a hálozatot is a konstrukciora.
Kellett még további 2 lámpatest igy most már ez volt a választási kritérium, bármi jo, ami nem USB táprol megy. Szerencsére van olyan is és az ár sem rosszabb.

A Blitzwolf és az Ugreen gyártókra érdemes rákeresni 3+ A-s USB kábel és töltő miatt.

Én a Neewert használom az 12 V-s tápokkal jön, söt van igen jo akkus verzioja is.

Most vettem USB töltőt 8 kimenettel. Egyenként 4A-t ír rá. Arduino demoeszközöket erősítőt stb. hajtok róla. Erre találták ki. De itt már nem mindegy a kábel típusa sem.

Én is ilyenbe dugtam a lámpákat, de az eredeti kábelek túl rövidek ( meg ocskábbak). Ráadásul nem lehet meghosszabitani. Ezért inkább a 12V verzio a jobb . Egyszerü csatlakozokkal jobb kábelekkel. Mig a te cuccaid az asztalon a táp körül vannak addig a studiolámpák valahol fenn vannak a plafon alatt stb.

Nem kell bemutatnod. Csak az USB-s részére reagáltam. Mi már eleve csak 24 vagy 36V-os ledet használunk az okos épületekben, vagy éppen 230V-os verziót. A 12V-ossal csak a baj van.

Nekem alapfeltétel a kisfeszültségü LED Fotos világitotest, mert gyakran nincs 230 V meg sok helyen nem tudok kábeleket huzni. Igy a lámpáim többnyire akkusok, de mind 12 Vra megy.

Mi a tapasztalatod a 24 V-os ipari tápegységekkel hajtott LED lámpa verziókkal?

Szerencsére, az öt közül, bármelyik színt lehet választani, felár nélkül!

Ezt pia előtt vagy után érdemes megvenni (utó pia) ?

Nem tapasztalat, hanem fizika. Nagyobb feszültség, kisebb áram, kevesebb probléma.

A fordítások állandó témát biztosítanak. Részlet egy Wifi kamera jellemzőiből.:
Mondjuk, az áram elpazarlása egész jó megfogalmazás. De az említett formátumokat nem ismerem.

Vajon ezek hogyan keletkeztek a fordítás során? Ezeket leszámítva a többi jónak tűnik.

Nem egyszer (soxor ) én is felülbírálom a helyesírásellenőrzőt. Ráadásul ahány alkalmazás, mind mást használ, máshol hibázik. De a helyi napilap szerkesztőségében biztosan kiiktatták.
Most pl. a "soxor-t" azonnal bejelölte.

Nem jöttél rá? vagy = OR

[quoteAudio fvagymátum][/quote]
formátum
or Angolul vagy

MAVIR egérpad 2004-ből, még apám szerezte valahonnan.

ASML Twinscan EXE:5000 High-NA EUV
Meghozták a gépet, nem egy hobbi kategória (és ez csak darabja).

A piros szalagról ítélve, akár még ajándék is lehet.

Nem egy nagy ugrás ha 13nm -ről 8nm lesz.

Egy uj érdekes tapasztalat egy filmforgatás folyamán. Egy oktató filmet készitünk egy nemzetközi kézimunkatársaságnak. A hölgyek valoban textil müvészek. Mindenféle anyagot kis fecnikre vágnak majd azokat mértani pontossággal a legkülönfélébb mintákká varrják össze.
És itt jön kihivás.
Az emberek egy csoportja hüvelykes ( inch ) rasztert használ a másik meg milliméterest. Mint részben kivülállo, gondoltam, hogy elég a méreteket egyszerüen átszámolni 1”=25,4 mm, aztán kiderült, hogy ez nem müködik. Az oktato hölgy egy nagy táska mindenféle vonalzot meg méröeszközt hozott extrán elkülönitve a hüvelykes eszközöket a milliméteresektöl.
Ha valaki a munkát milliméteres rendszerben kezdte késöbb is ebben kellett folytatnia és forditva. Ráadásul, mint kiderült ajánlatos a hüvelykes eszközöket egy forrásból ( gyárto ) beszerezni, mert különbségek vannak az egyes gyártok eszközei között is.
A hüvelykes eszközökön a “felbontás” 1/8” , ami ugye 3,175 mm ezt nyilvánvaloan nem lehet a milliméteres rendszerben használni, söt mérni sem pontosan, föleg ha nagyobb darabokról van szó.
A hüvelykes vonalzon természetesen a munka sokkal egyszerübb, mert durvábbak az osztások (3,175 mm-renként van egy vonal), igy kevesebbet lehet tévedni, mint a mm-s eszközökön.
Nyilván ez is az oka, hogy rengetegen még ma is ezt a rendszert használják, és lenyügözö a pontosság amit olyan anyagokkal mint a közönseges rongy elérnek. Meg egy ágyteritö méretü alkotáson sem lehet 1 mm -töl nagyobb hiba mert a sarkoknak tökéletesen kell illeszkedniük megy több méteres hosszban is.

Ezt a hüvelykes rendszert sosem tudtam megérteni rendesen. Számolni benne meg végképpen nem. Összehasonlításként, ha esztergán kell csinálni egy anyát mondjuk. Milliméteres rendszerben, ha mondjuk 50x1,75-ös menet van a csavaron, akkor gondolkodás nélkül tudom, hogy milyenre kell fúrni a magfuratot a leendő anyacsavaron. De ha mondjuk egy 2 collos tengelyvégen van egy 10 menet/coll-os emelkedésű menet, hát, az kicsit megfog, és megyek táblázatot keresgélni.

Illetve, azt tudom, hogy a milliméteres rendszerben miért 60 fokos a menet szöge. De hogy a collos menetnél miért 55 fok, azt nem tudom.

Ebben azért elég sok hiba van: a vonalak össze-vissza mennek, nem párhuzamosak, nem központos, nem érnek össze...