Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: Szerintem meg a fizika érvényes itt is.„Azért az a két alkalmazás jelentősen eltérő--szerintem.” Honnan jött a 12 V?
Nézz utánna: Quick Charge 3.0 USB Type-C.. 12V/ max.2,0A /a 4.0 meg 20 V ! (lesz)/
Sziasztok
Sajnos a jo öreg Megmet müszerem (szigetelésmérö)valamilyen ortopéd kezébe került ( lába lett). Kell valamilyen ujat szereznem. Mi a menö manapság? Az eredeti 400 Volton mért 1 Megaohm fölé. Nem kell tul drága, mert a régit is az utobbi 40 évben talán 3x használtam, de most megint kellene. Kösz A hozzászólás módosítva: Márc 14, 2024
Attól függ hogy mire akarod használni, a néhány ezer forintos használttól a több milliósig elég széles a paletta. Ha csak általános célra kell, akkor valamelyik kínai webshop keresőjébe beírod hogy insulation tester és rengeteget fogsz találni olcsón (40-50 dollártól felfele) ami a célra tökéletesen megfelel.
Nekem volt egy UNI-T UT502A-m de két problémám is volt vele, nem tudott sem alacsony (50-100V) sem pedig magasabb (2,5kV feletti) feszültségen mérni, a másik, hogy egy olyan mérési végeredmény ahol kiírja a műszer, hogy az érték: >5,5GΩ az engem nem nyűgöz le, semmitmondó. Most ezt a hármat használom ami a képen van. Az Amprobe 500GΩ-ig mér, négy féle feszültségen (500-tól 5kV-ig). Ez trafókhoz nagyon jó de sok készülékhez nem mert a mérőfeszültsége tönkre tehet benne alkatrészeket, erre van alul a házi készítésű ami pár alkatrészből áll, egy 18650-es akkuról működik, 100V-tal mér (ha akarom kevesebbel) és úgy 10GΩ-ig lehet vele mérni. A Genrad az meg inkább teraohm mérő, működése az hasonló mint a szigetelésvizsgálóké csak a célfeladat más, ez tud 5 féle (50-től 500V-ig) mérőfeszültséget és 20TΩ-ig mér. Nagyon jó műszer, az utódja a 1864 főleg ami 200TΩ-ig mér és voltonként állítható a mérőfeszültsége, de ezeket aranyárban mérik, pedig néhány tízezer forintnyi alkatrész van csak benne.
Szia!
"Honnan jött a 12 V?" Nem a szabványban néztem utána, hanem egy ilyen dugasztápról olvastam le . Azon 5V--7,5v--9v--12V van feltüntetve-----s 100w /12V az érték. A TE táblázatodban érdekes az az 5A határ.---csak ahhoz az érintkezőkhöz , még azt is sokallom! De ez az én problémám.
Beázott a vezeték a kertben ( már harmadszor) azt kell kimérni. Természetesen találtam a web shopokban többfélét, meg majdnem olyant is mint az enyém volt ( mechanikus müszerrel meg egy halom elemmel. Annak az elödje ami a te bal oldali müszered, de még bör tokban)), de majdnem az volt a legdrágább. Azért kérdeztem, hogy ma mi a menö, mert az enyém talán meg a 60-s években volt gyártva. Találtam egy kicsit ( kisebbet mint ami volt, meg kevesebb elemmel müködöt), talán megveszem, vagy kérek kölcsön egyet.
Ez Szerintem jó arra a célra, ha működőképes. Én legalábbis ezzel szoktam a FI relé leverésének az okát keresni.
Csak a tisztánlátás végett, mérni mondjuk 500 megaohm feletti tartományban mindig három kivezetéssel mérsz? Hová teszed a harmadikat például egy transzformátornál?
Szinte sosem, mert nagyon ritka az olyan eset ahol jelentősége lenne (meg jobb értéket eleve nem tudok így mérni csak rosszabbat ami eleve nem baj). Hagyományos, pláne nagyon régi trafóknál lehetne, mert ott öregedett, barnult a papír, netán nedvességet is szívott magába, kívülről belement a por és egyéb kosz, de ott sem lehetne hova kötni.
Egy jó szigetelésű trafót eleve meg sem lehet mérni azzal az Amprobe-bal, mert 500GΩ-ig mér, egy toroid meg 3 réteg poliészter fóliával a primer/szekunder között 20TΩ körül van még 20 év elteltével is.
Sziasztok!
Ismerősnek cseréltem ma le a kapcsolótábláját és a kismegszakítókat korszerűbbre. Csere alkalmával ÁVK-t is terveztem betenni a 3 fázisú hálózatba. A gond akkor kezdődött, amikor a rendszer összerakása után a fi-relé leoldott. Gyakorlatilag nem tudtuk feszültség alá helyezni a házat. Hosszas nyomozás után a fogyasztóknál mindent rendben találtunk. Éppügy a kötéseknél és a szerelvényeknél is. A villanyórától csak a 3 fázis és a nulla jött be. A PE N szétválasztást a táblán végeztem. Az érdekesség az, hogy a fi-relé akkor is véletlenszerűen leold, ha a fázisok le vannak kapcsolva. A nullavezetőn 100mA nagságrendű áramot mértem lekapcsolt fázis mellett. Hosszas nyomozozás után sem sikerült rájönni a hiba okára. Valaki találkozott már hasonlóval? Illetve lekötött nullával egy fázist felkapcsolva is megindult az áram a fázison és leoldott a fi-relé. Valahol kerülőára lenne? Idézet: Tulajdonképpen mit választottál szét ha nincs PEN vezető?„A villanyórától csak a 3 fázis és a nulla jött be. A PE N szétválasztást a táblán végeztem.” Egymásnak ellentmondó információkkal van tele az írásod de kicsit olyan, mintha lopnák az áramot és csak a jó ég tudja, mi mivel van összekötve. Idézet: „A nullavezetőn 100mA nagságrendű áramot mértem lekapcsolt fázis mellett.” Ingyen energia.
Hol van rákötve a helyi földelő a hálózatra? A fogyasztásmérőnél és onnan még PEN jön be a főelosztóig, ahol szétválasztottad N és PE-re?
Az ÁVK biztosan a földelés és a szétválasztás után és csakis a nullába van bekötve? Nem ártana az összes áramkör szigetelési-ellenállását is végigmérni, hátha valami bele lett csavarozva a vezetékekbe a falon keresztül...
Szia!
A) Lehet a házban/lakásban a hiba ---Ahogy a többiek irták . B)Amiről nem eset szó; Mindig van különféle "szivárgó--de még kóbor áram" is. --kábel TV földharisnyán. --EPH következtében; villyan bojler, gázkazán, vizvezetécsővön stb. bejövő áram ---s van a földelések közötti kiegyenlitő áram is. --s vannak a már gyengélkedő készülékek . Az utcai hálózaton minden ház összes fogyasztója párhuzamosan kötödik.(S ezek kialakitásában mennyi hiba is lehet ? ) Egyik vége a fázisra --De a másik vége ? A Nulla,+földelés +viz stb fémcsövekre is. Tehát rendben van ,hogy lekapcsolod a fázist ,de ettől még lehet /van hibaáram ami 10-20mA környezetében lessz.( Látom ez nálad 100mA , ez valószinű kivülről jön ) Legygakoribb a két -3 szomszéd "vacak" készüléke. Nézd meg a vaskeritések közötti feszültséget . utána jöhetnek a csövek! még a múanyag szenyvizcső is ! Ez egy szép szakmai feladat megkeresni--Hát még elháritani! S az időigénye is tetemes! A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2024
Szoktak azok mindentől függetlenül is érdekes dolgokat csinálni. Szomszédnál előkerült a szekrényből egy már évek óta nem használt de működőképesen elrakott kávédaráló, hogy nézzem meg. Lapos villásdugó a végén, bedugom, fogom a kezemben, megnyomom a gombot majd az egész házban sötétség lesz. Lement az ÁVK. Na de mitől? Ugye, annak attól kéne lemenni, ha a fázis árama nem maradéktalanul a nullán folyik vissza. Semerre másfele nem tudott, mert az egyedüli út az én kezem lett volna, de arra biztosan nem ment mert megéreztem volna, másrészről meg tiszta, jó állapotú műanyag az egész ház, azon csak nA-ek tudtak elszivárogni. Hazavittem, megmértem, zárlatos sem volt, szóval amiatt sem mehetett le.
Szia!
AZ A FI relé az inditóáramnál épp átlépte a vasmag telitési határát.S erre szépen kapcsolt is. Esetleg a Nullában lévő elosztási dzsumbujt felboritotta? Régen Kádár Aba könyvében erre voltak tanácsok, mit hogyan kell elrendezni (akkor még alkatrészekből összeépitett relék voltak ) Ma már ez nem játszik .--de csak elsőre!(mindig kiderül,hogy Aba bácsi értett hozzá ! még ha a YT videok szerint ezt kétségbe is vonják ) A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2024
Idézet: „Ingyen energia.” Pedig a PEN földelésein gyakrabban folyik üzemi áram, mint hibaáram... Mivel azok a trafótól a fogyasztóig párhuzamosan kapcsolódnak a PEN vezetővel, így elkerülhetetlenül a földben folyik a nulla (PEN) üzemi áramának egy arányos része. 50 földelőrúddal és század ohmnyi földelési ellenállással talán magad felé irányíthatod az utca háztartásainak visszafolyó üzemi áramainak egy kis részét, ami pár ledet éjjel-nappal működtet, vagy felér egy 10 wattos napelemmel D Egyszer végigmértem egy közeli utcában az oszlopokról levezetett földeléseket lakatfogóval és sok helyen 50-60mA körül volt. Egy trafó közelében több száz mA simán lehet, ha nem több.
Szia!
Köszi ezt az áramértékelést ! Én eddig a feszültségeket kerestem....... Néha találtam is 5--10V nagy hibánál akár 30V-t is .Nulla szakadás esetén az 50-70V játszott. Akkor ebből sem lehet meggazdagodni akkut/villanyautót tölteni....persze ha találnék két nagyon jó föledelést?(amiken van xA hibaáram meg 10V feletti feszültség , már csak az áramváltó kellene ebből vannak 50-100-300Va -k is ) A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2024
A PEN hibaállapotok miatt tavaly elkezdett érdekelni a dolog és vettem egy USB-s multimétert (MX 25328) és mérősöntöt, hogy egy napra betegyek egy laptopot a fogymérőhöz és naplózzam a föld felé folyó áramokat, talán valami statisztika is kiderült a napszaktól függő fogyasztási szokások szerint. Ha jut rá időm, az egyik hétvégén megcsinálom.
De a feszültségmérés sem hülyeség, csak kicsit veszélyes, a földelésről leválasztott PEN és a földelés között érdemes lenne mérni, természetesen csakis üzemen kívül helyezett háztartás mellett. Esetleg valamilyen ideális értékű műterheléssel pár mW-ot kicsikarni belőle. Természetesen a fentiek csak elméleti fejtegetések, a földelést ilyen céllal tilos megszakítani. A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2024
Szia!
Az a leválasztás? A bontás idejére felrakott, szigetelt szoritókkal rendelkező összekötő mellett , már nem annyira vészes.(házilag két régi francia kulcs -szigetelve zsugorcsővel +meg az összekötő vezeték rácsavarozva. ) Az a pár mW-t, én inkább a0,5-10W nagyságrendbe tenném. Ha lennél kedves megcsinálni azt a kiértékelést --érdekelne. Köszönettel.
Ezt nem igazán értem. Melyik vasmagét? Mert hűtők, mikró, egyebek, minden ment róla addig. És akkor miért a 40A-es ÁVK ment le, miért nem az utána lévő B16?
Szia!
tréfásan; --a snóbli játék lényegét érted? A 16A kismegszakitó a hiperbola j1 ontjában 16amperos ,ezt évi 8760 órában elviseli.De zárlatra csak 80A tól felfelé kapcsol ,s az idő mlég ott is változik,az áram függvényében. Az a 40A-s FI relé meg ? A 40A-s zárlati ivet még meg tudja szakitani !S valószinű nincs is benne kismegszakitó !Tehát csak a hibaáramra működik. lásd;mia különbség az RCCB, RCBO, RCD Között? Viszont az érzékelő vasmagja kicsi,árama névlegesen 30mA-s ,azaz 25mAtól már kapcsol! Amit irtam a Nulla vezetéken lévő árameloszlás egy X A-s inditó áramra megváltozik felborul, hogy ez hogyhat vissza --a mindenható a megmondhatója! De létező jelenség! A Kádár Aba féle könyvben voltak ábrák, hogyan kell az áramváltóban elhelyezni az átmenő vezetékeket , hogy 100A-s inditóáramra ne okozzon lekapcsolást ! A MÁVnál használt 1A érzékenységű érzékelőáramváltó nak is volt "viselkedési görbéje" 100Aalatt- felett- 400A közelében stb.. Idézet: „lekötött nullával egy fázist felkapcsolva is megindult az áram a fázison és leoldott a fi-relé.” 1. ok: valahol össze ér a védővezető és a nulla a Fi-relé után a hálózaton. 2. ok : a nulla helyett a védővezető lett bekötve, felcserélve. 3. ok : a konnektor, vagy kapcsoló szerelvény rögzítő füle odacsípte a nulla vezetéket. A Fi relé után a kismegszakítók egyesével történő felkapcsolgatásával figyeld meg, melyik áramkörön lép fel a hiba. Idézet: „A Fi relé után a kismegszakítók egyesével történő felkapcsolgatásával figyeld meg, melyik áramkörön lép fel a hiba.” Idézet: „Az érdekesség az, hogy a fi-relé akkor is véletlenszerűen leold, ha a fázisok le vannak kapcsolva.” Nem hangzik jól. Idézet: „„Az érdekesség az, hogy a fi-relé akkor is véletlenszerűen leold, ha a fázisok le vannak kapcsolva.” Ilyenkor vagyon milyen fázis van a FI-relén?
Szia!
A---semmilyen! B természetes jelenség! Ha két tekercsed van azon a mérővasmagon , s akkor kapcsol le ha van a kettő között hibaáram Ha lekapcsolod a fázist a Nulla tekercsfélen még folyhat a hibaáramot meghaladó értékű áram. LE KELL Kapcsolnia! Idézet: „Ha lekapcsolod a fázist a Nulla tekercsfélen még folyhat a hibaáramot meghaladó értékű áram.” Akkor sem értem ilyenkor, hogy tud működni a FI-relé? Idézet: „Ha lekapcsolod a fázist a Nulla tekercsfélen még folyhat a hibaáramot meghaladó értékű áram.” |
Bejelentkezés
Hirdetés |