Többeknél az okozott problémát, hogy a beültetési rajz a fólia oldal felől van berajzolva...így a tükörképet maratták le

Én is az Ágoston féle verziót építem, csak TO-264 tokozású tranzisztorokkal, de még nem jutottam el az élesztésig. Q3,Q4: MJL21194

Jelenleg nem tudok a panelről képet küldeni. Én saját magamnak terveztem meg a nyákokat, a kapcsolási rajz alapján.

Üdv! Lajos bácsi kompetenciáját már korábban feltettük a térképre.

Az építési útmutató egyik lényeges hibája az ajánlott P1R 150k ellenállás a kimeneti egyenfeszültséget beállító P1 220k potival párhuzamosan. Az eredőjük 89k és innen csak lefelé terjed a beállítható ellenállás, holott 100k érték környékén kapjuk meg a kimeneti csatoló kondi előtt a féltápot.
A 150k ellenállás eltávolítása után "megjavul" az erősítő.

A számomra fájóbb pont a hurokmentesítő ellenállás elhelyezése a NYÁK-terven. A visszacsatolás testpontja, azaz az invertáló bemenet a teljesítményföldön maradt.
Nem kételkedem benne, hogy szerzőnek így lett brumm-mentes, de inkább egy szerencsés kioltás a magyarázat.
Helyesen az RG ellenállásra a jelföld, P1 és C2, 3, 5 csatlakoznak. Igaz, ehhez újra kellett volna tervezni a NYÁK-ot.

Egy hozzáértő meg is magyarázhatná. Én nem vagyok hozzáértő. Régen olvastam, hogy az akkori szabványok szerint a földelt készülékeknél mind a fázis, mind a null vezetéket kellet kapcsolni, és mindkét ágon külön biztosíték kellett. Valószínűleg már nem ez a szabályozás a mértékadó. Okosok?

Ha egy áramkörös a hálózati kapcsoló melyik ágát szakítja meg a hálózatnak, a fázist, vagy a nullát? És ha megfordítom a villásdugót a konnektorban, akkor melyiket?

Ha lengő kábellel van csatlakoztatva a hálózat, akkor kötelezően két áramkörös hálózati kapcsolót kell használni.
Pont amiatt, mert nem tudhatod hogy melyik éppen a fázis.

Akkor mire vonatkozott a kérdés, hogy miért kell mindkét ágba biztosíték? Hát emiatt, mert nem tudod melyik a fázis.
Egyébként szerintem csak szervizelésnél van jelentősége, hogy mindkét ág megvan-e szakítva.
Engem is csipkedett már meg gyári készülék ami minden vizsgálaton átment (SONY), mert elfelejtettem kihúzni a kikapcsolt készüléket a hálózatból.

De meg kell nézni egy mosógépet például, ahol minden porcikájában hálózati feszültség van
(ajtózár, vízszelep, motor, fűtőszál) és attól függően ráz vagy nem, hogy milyen állásban van bedugva a konnektorba és mellé minden csurom víz és pára. Kikapcsolt mosógép is rázott már meg (mert ilyen szervízben is dolgoztam). : )

A trafó primer tekercsének mindkét ágát biztosítani értelmetlen. Milyen állapot esetén fordulhat elő az, hogy mindkét bizti védelmi funkciójára szükség lehet?

A kapcsolónál más a helyzet. Ha csak mondjuk a nulla ágat szakítod meg a készülék kikapcsolásakor, akkor a konstrukciótól függően rajta lehet a fázis egy csomó belső komponensen, ami érintésvédelmi szempontból nem egy szerencsés állapot.
Persze tudom, hogy hülyeség ellen nincs megbízható védelem.

Például test zárlat. Azaz leég a traffancs úgy, hogy belesül a vasmagba a primer tekercs. Nem gyakori, de már két ilyennel volt dolgom.

Igen, én is találkoztam már ilyennel. A biztosítékot "kiverte", de a testponton ott van a közel 230V.
Mosó-/mosogatógépeknél gyakori hibabejelentés volt, hogy ráz a gép. Dugja be fordítva a dugvillát... akkor is? Akkor nem. Kimentünk és természetesen nem volt a védőföld bekötve az aljzatba, vagy "alig-védőföld" volt.

Ez elég extrém, de igaz.

Lehet hogy ezért is tették kötelezővé jó pár éve az új épületek használatba vételéhez a FI relét.

Ezt nagyon jól tették szerintem.

Kedvenc Mérnököm azért néha nem értelek... Sok mindenbe belevélekedsz, megzavarva az olvasót, és kiderül, hogy kérdezned jobb lett volna. Például: "A trafó primer tekercsének mindkét ágát biztosítani értelmetlen". Hmm...
Ami a "hülyeségeket" illeti, nevezzük egyszerűen felhasználóbarátnak, vagy nem. Esetleg életveszélyes megoldásnak. És egyes dolgok akkor érnek valamit, ha valaki ellenőrizteti is azt. Persze nem a mai zabraáron, amikor egy szakember mérnöki árakat akar zsebre tenni. Szóval a felhasználó olyan, mint a mai autóvezetők, elégségesnek tarják a gázpedál használatát, azaz használják az eszközöket kellő karbantartás nélkül. És ebbe a védőföld állapota is benne van.
Azt még elfogadom. hogy a védőföldnek van jelentősége a témában, de a többit csak sárlavinának érzem itt!

A sok eszmefuttatás után újra felteszem a kérdést. FÖLDELT, FÉMHÁZAS készülékről (erősítőről) beszélünk. Milyen jelenleg érvényes szabvány írja elő a két biztosíték+2 áramkörös kapcsoló használatát? Nem kötekedésként. Ha manapság kötelező lenne, gyártanának ilyent. Ami hátlapra szerelhető, vásárolható: Hálózati aljzat+1 biztosíték. Hálózati aljzat+1 biztosíték+ 1 áramkörös billenő kapcsoló. Köszönöm.

Értem, hogy nem írja elő a szabvány. Nyilván az a legkorrektebb, ha két áramkörös kapcsoló és két biztosíték, a másik véglet meg, hogy se kapcsoló, se biztosíték. Ki, mennyire fél az áramtól.

A konkrét témától függetlenül, de a szabványokról általában. Az "érvényes" szabvány csak annyit jelent, hogy az adott témában nem jelent meg egy újabb.
A szabvány nem több, mint bizonyos körülmények, adatok, sajátosságok rögzítése. De önmagában egyetlen szabvány sem kötelező.
Persze egy termékgyártó jelentősen növelheti a vevőinek a bizalmát, ha önként vállalja néhány szabvány önkéntes követését (mert azért a szabványok nem mindegyike marhaság).
Van azonban lehetőség kötelezővé tenni a szabványban rögzített feltételek betartását. Ekkor törvényben kell hivatkozni rá, mint pl. ilyen-olyan berendezést csak akkor lehet hazánkban kereskedelmi forgalomba hozni, ha megfelel ilyen-olyan szabványnak. Tehát nem attól kötelező mert szabvány, hanem mert törvény.

Bocs. Szabványról beszéltem/kérdeztem. Amit elvileg kötelező betartani. Amatőr szinten is. Mivel nem érkezett érdemi hozzászólás, befejezem. Marad a földelt készüléknél: 1 biztosíték, 1 áramkörös kapcsoló.

Én a két áramkörös kapcsolót javaslom, mert ez biztosan leválasztja a készüléket a fázisról. Biztosíték témában pedig maximum 1-et vagy esetleg egyet sem. A biztosíték ugyan védi a hálózatot, de sokak szerint hallhatóan beleszól a minőségbe.

A kérdésedre az MSZ HD 60364-4-41-ben találod a választ.
Ha nem "biztonsági" minősítésű a trafód az 1 bizti, 1 ák kapcsoló kevés lesz.
A tárgyalt építési leírással az a bajom (többek között), hogy nem utal arra milyen kapcsolat legyen például a kézzel megérinthető bemeneti csatlakozó és a védőföld között.
Lakótérben használt hangfrekvenciás erősítőt II. Érintésvédelmi Osztály szerint tanácsos építeni, ez biztonsági transzformátorral és megerősített szigeteléssel teljesíthető.

Köszi. Ez jobban hangzik. Az egész téma azért merült fel, mert régen gyártott csöves erősítőre 1 primer oldali biztosítékot tettem, és nem akarom újraépíteni a hátlapot. Meg a szabály az szabály

A kettős szigetelésű acél házú készülék tényleg "bizserget" Ráadásul ez megoldás nem csak a trafó kialakítását érinti.

Nekiálltam egy újabb JLH építésébe, és amikor készen lett a két végfok, kipróbálás címén, jobb hilyán egy kéznél lévő kapcsolóüzemű tápegységet kötöttem a panelokra. Ez 28V on 8A teljesítményt képes leadni. Bár nagyon kételkedő voltam a végkimenetelt illetően, meglepődtem, mert ez a táp minden hallható gond nélkül rogyásig képes volt kihajtani a végfokokat. A végfok nyugalmi 1,4 A-re van beállítva, 28Volton. Nagyon elgondolkodtam, mert a teljes hangerőn is a táp miközben kihajtotta a végfokokat, mérthető feszültségingadozást nem mutatott. A végfokok teljesen némák voltak, búgást, vagy más hallható zajt nem hallottam. A táp alig-alig melegedett, könnyű egy berendezés, és ha jól emlékszem, a lakhelyemen egy kereskedőnél olyan 10.000Ft körüli áron volt beszerezhető egy-két éve. Ennyiért egy valamire való toroidot sem kapni, a többi alkatrészről nem is beszélve. Szóval a kérdésem annyi lenne, hogy hosszútávon van értelme egy ilyen táplálású erősítőnek? Beleszól valahogy mégis a hangképbe? Őszintén szólva a hagyományos tápú már régóta használt kész végfokom, és ez között hangzásilag én semmiféle különbséget nem hallok. Tanácstalan vagyok. Nektek mi a véleményetek?

Relatíve akkuról is lehetne járatni az lenne az igazi. Szerintem a mai világban nem ördögtől való egy jó kapcsitáp.Bár tény hogy időtállóbb egy toroidos táp és a meghibásodási lehetősége kevesebb. Ha a kapcsitáp a hallható tartományon kívül rezeg akkor hallani nem fogod benne viszont az erősítő azt átviheti és fölöslegesen járatja az erősítőt. Bár annó mikor én építettem akkor valamelyik rajznál voltak beépíthető rc tagok hogy az erősítő átvitelét korlátozzuk az nekem is be volt építve és valami 20khz fölött vágott és az az fölötti jelet levágta (vagy nem engedte erősíteni) ezt pontosan nem értettem én sem de nem fütyögött az tuti.Lehet hogy a kapcsitáp fütyülését is elvinné belőle ha megjelenik.

Üdv! Komoly gyártók sem riadnak vissza a kapcsoló üzemű tápegységtől. Többnyire akkor problémásak, ha az elektrolit kondenzátorai veszítenek a névleges kapacitásukból. A 300 V-os oldalon a fáradás 100 Hz-es búgást, a 28 V-oson RF zavart tud okozni. Érdemes ezen kondikat óvni a túlmelegedéstől.

Azért sem számítanék ennél az erősítőnél feszültség változásra, mert a kivezérléstől független az áramigény, mindig közel állandó, és mindig magas. Ez okozza a durva melegedést.

Annyit tudok, hogy ez a táő egy két száz kilohertz tartományban kapcsolgat. A BDY73 azt hiszem, nem is visz át annyit.

Ez nem így van. Az ideális "A" osztályú végfoknál a tápegység kétszeres terhelést "lát".
Tehát a terhelés áramának a fele folyik a tápegységből.

Üdvözlet mindenkinek
Már egy ideje foglalkoztat a JLH 10W erősítő.
Ágoston Lajos könyvéből vettem az ötletet .
Ez még csak terv és szeretnék véleményt róla persze negatívumot is .
Van egy 300VA 2X 19V 7,2A trafóm jó lehet hozzá ?