Hello! Oké, én ilyen rajzot láttam. De ha trafó van, akkor mi oka lenne a fázis/nulla helyének?

Nincs trafó, az ion lángőr működéséhez a feszültséget közvetlenül a fázisból állítják elő egy soros kondenzátoros táppal, kb. 100-120V-ot. Ezt vezetik egy elektródán keresztül a lángtérbe, a gázégő meg ugye földelt. Azt figyeli a lángőr, hogy ez az elektródán keresztül folyik-e áram (pár µA) értelemszerűen a föld felé. Ha igen akkor ég a láng (ugyanis a láng valamennyire vezeti az áramot), ha nem folyik az áram akkor nem ég a láng és tilt az elektronika. A működéséből adódóan nem is lehet benne trafó, mivel akkor nem tudna a föld felé áram folyni. Proli nem a gyújtáshoz szükséges nagyfeszre gondolt. Azt a legtöbb kazánban trafóval állítják elő ebben igazad van.
Az új kondenzációsoknál más elven van megoldva a lángfigyelés (amikkel eddig dolgom volt ott infravörös lángérzékelőket használtak). A fázisérzékenység csak azoknál a kazánoknák van ahol ilyen ion lángőrt alkalmaztak a gyártók (pl. nekem az Ariston TX23 kazánom is ilyen, annak a lángőr rajza meg is van, ha valakit érdekel beszkennelem)

Akkor ennél a típusnál hogyan van? Nem kondenzációs hanem hagyományos fázis érzékeny.
Egy elektróda ami gyújt és érzékel és van trafó.Nem ez az egyetlen típus.

Ebben a kazánban is amit csatoltál (bár típust nem írtál de azért megtaláltam) úgy működik a lángérzékelés ahogy írtam.
Kerestem egy nagyobb felbontású képet arról a vezérlőről amit mutatsz és pirossal bekarikáztam rajta a lángérzékelés két tranzisztoros kis áramkörét. A bekarikázott résztől balra a két szürke fóliakondi közül valamelyik a soros kondenzátora a hálózati fázis felől. Attól hogy egy elektródára össze hozták a két funkciót attól még ebben a vezérlésben is pont ugyan úgy van megoldva a lángérzékelés. Ezért fázisérzékeny. Lilával bekarikáztam azt a varisztort ami tippem szerint gyújtáskor védi a lángőrt a nagyfeszültségű impulzusoktól, a két ellenállás pedig a soros ellenállása a lángérzékelő bemenetének.
De csatolom a lángőr bemenő fokozatán rajzát (igaz ez egy ariston-é) de ha összehasonlítod a nagyobb felbontású képpel akkor megtalálod a hasonlóságot.

Kedves Tagok! EPS-t (Styropolt) szeretnék elektromos áram segítségével vágni. Van köztetek olyan, aki ilyen szerkezetet már készített, vagy tudja, mi kell hozzá és tudja, hogy kell összerakni?
Köszönöm, ha tudtok segíteni!

Van ilyen topik, hátha tudsz innen ötletet meríteni.

Részben nagyon kezdő, és egyben nagyon haladó kérdés is, de mindenképpen aktuális.
Mennyire tekinthető egy telefontöltő biztonságosnak érintésvédelmi szempontból? Mennyire biztonságos, egy fémből készült gépbe beépített áramkört (számláló) erről táplálni?
Vannak ezen jelzések, de segítségre szorulok az értelmezésben.

Szia!
A dupla négyzet piktogram jelzi a kettős szigetelés meglétét.

Többek között ezért is vettem (kínai) szigetelési ellenállás mérőt. Max 2500V-al, és 20GΩ-ig tud mérni. Nem túl pontos, de nagyjából jól mér. Lemértem itthon minden dugasztápot, és minden készüléket amit csak tudtam. Szerencsére mindent rendben találtam.

Nagyjából ez volt az egyetlen jelzés, aminek biztosan tudtam a jelentését. De én okosan nem azt kérdeztem kettős szigetelésű-e, hanem érintésvédelmi szempontból biztonságos-e.
Ha szükséges a pontosítás, akkor hangozzék úgy a kérdés: Kellően biztonságos-e egy kettős szigetelésűnek jelölt telefontöltővel táplált áramkör, ha az egy fémből készült gépbe van beépítve?
Ott látom a buktatót, hogy a kettős szigetelés a töltőre vonatkozik, annak érintése szinte biztosan nem okoz áramütést. De mi a helyzet a töltővel táplált készülék esetében?

Ez ígéretes információ. Nem akarom túlaggódni a dolgot, de amikor látom mi van egy ilyen töltőben, akkor elbizonytalanodom az átütési megbízhatóság kapcsán.
Azt jól gondolom, hogy a házikó piktogram olyasmit jelenthet, hogy csak otthoni környezetben használható? Mert ebbe nehezen fér bele egy tekercselőbe való beépítés.

Inkább benti környezetben, kültéren nem...

Akkor a benti környezet lehet akár ipari is?

A kettős szigetelésnek primer és szekunder oldal között is meg kell lennie, tehát elvileg biztonságos - de azért egy mérés sosem árt. Ha 2,5kV-al mérve is jó a szigetelése, nem üt át, és stabilan nagy az ellenállása akkor nem lesz gond.
Elvileg ezeket az eszközöket adott időközönként újra kellene ellenőrizni, mert a szigetelések öregedhetnek. Persze az élettartamuk lehet, hogy rövidebb, mint amennyi a szigetelésé - ez megoldja a problémát. kivéve ha kicsi terheléssel jár, mert akkor az élettartama jóval hosszabb lesz. Viszont mivel kevésbé is melegszik, kis terhelésnél, ezért talán a szigetelés is lassabban öregszik.

Amúgy pedig védővezetős érintésvédelemre is átalakíthatod, azaz a szekunder oldalt földeled. Laptop tápegységeknél is van (volt) ilyen trend, régebben több típusban is kettős szigetelés érintésvédelmi módot használtak, később áttértek a védővezetős megoldásra, és ezeknek egy részében a szekunder oldal földelve is van. Ilyenkor ha mégis átütne a szigetelés, akkor a védővezetős védelem teszi a dolgát. Ha a készüléknek vannak érinthető fémrészei, amik kapcsolatban lehetnek a táppal is, akkor azt érdemes lehet összekötni a védővezetővel. Ha ilyen része a készüléknek nem lesz, akkor a kettős szigetelés a biztonságosabbnak tekintett.

Elvileg a munkahelyeden is tölthetsz vele telefont nyilvánvalóan, ha fix kábele van, még a por sem száll bele, de mivel IP védettségi osztálya nincs, homokszóró üzemben nem biztos, hogy jó választás.
A készülékbe fixen építésnél is ezeket a szempontokat vedd figyelembe. Kérdés amit nem tudni,
hogy folyamatos terhelésen x hőfokon mennyire bírja, és mikor fog leolvadni az más kérdés.

Köszönöm a pontosítást.
Ez a kiterjesztés, hogy a primer és szekunder között is érvényes a kettős szigetelés nekem nem világos. A kettős szigetelést úgy magyarázták nekem: ha pl. egy mosógépben a motor testzárlatos lesz, akkor az még nem kerül ki a burkolatra, mert olyan bakokon van felfogva a motor, ami jól szigetel. Az egyik szigetelés a motor sajátja, a másik a burkolattól való elválasztás, így meg is van "kettős" jelző.
Visszatérve a töltőhöz, attól mert nagyon jó az átütési szilárdság, és nincs szivárgó áram, nekem még nem egyértelmű a kettős szigetelés. Sokkal inkább arra gondolnék, hogy egy szigetelés van, de az nagyon jó. Persze ez egyáltalán nem egy rossz helyzet, de mégsem szó szerinti kettős szigetelés, mert ahhoz ténylegesen két lépcsős megoldás kell, ahol az első lépcső megsemmisülése esetén is marad még egy szigetelési fokozat. Rosszul értelmezem ezt?

Nem kell ezt annyira túlgondolni. Mindenféle érintésvédelmi feltételnek megfelel, a fontos az, hogy ne kültéren meg ne nedves, párás helyen használd. A legkülönbözőbb fémházas ipari berendezésben, gépben is használnak dugasztápokat mindenféle megkötés nélkül.
A kettős szigetelésről: transzformátoroknál az egyik szigetelés a tekercselő huzalok (primer és szekunder) egyedi szigetelése (PUR lakk), a másik pedig a tekercselés és a vasmag közötti szigetelés.

A kis trafóban elvileg van néhány réteg szigetelés (az a sárga szalag) a primer-szekunder között, ezen kívül pedig a néhány menetes szekunder huzalján megerősített szigetelés van ami önmagában is kibírja a 2...5kV-ot.

Ha akármilyen ok miatt valóban megolvadna a belseje, akkor is feltételezhetem, hogy a táplált készülék nem kerül kapcsolatba a hálózati feszültséggel? Szélsőségesnek tűnhet ez a megközelítés, de a töltők élettartama nem korlátlan, gyakran meghibásodnak. Ilyenkor markáns különbség van a "nincs kimeneti feszültség" vagy a "kijut a hálózat a kimenetre" végletek között. Tulajdonképpen pont ebben szeretnék tisztán látni, már amennyire ez lehetséges.

Ui.: Ezt nézd, mit találtam...

Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor ne is használjunk hálózati feszültségről működő készüléket, mert "mi van, ha..."

Egyáltalán nem akarom túlgondolni. Éppen azt keresem, hol van az értelmes kockázat határa. Praktikus jószág a telefontöltő, ezért szeretném használni. De ha lett volna kizáró ok, akkor mérlegeltem volna azt.

Azt éppen neked kellene eldöntened, hogy megfelel e a követelményeknek, mivel te tudod milyen környezetben lesz használva. A hőfoktűrés csak egy szempont, vizsgáld meg milyen szempontok jöhetnek még szóba, és aszerint mérlegeld, hogy megfelel e vagy nem. Egy ipari környezetben még más tényezők is felmerülhetnek, káros rezgések, ív vagy lézerfény, maró környezet, stb...
Ha semmilyen körülmények közt nem megengedhető, hogy hiba esetén a hálózati fesz a kimenetre kerüljön, lehet beépíteni ellene túlfeszültség védelme(ke)t vagy leválasztó trafó is jó megoldás lehet. Persze ez mind mind + költségek.

Semmi extrém követelmény nincs. Csak a racionális biztonság, ami a megszólalók szerint garantálva van. Egy közönséges asztali, kézi tekercselő mechanikáról van szó.

Csak ne egy kínai üzletből való dugasztápot használj.

Tudtommal a CE jelzés nem ezt jelenti. Csak a gyártó nyilatkozata, hogy a szabványoknak megfelel, de nem feltétlenül bevizsgált.

Nekem rossz tapasztalatom van az ilyen töltőkkel.
Nem csak a Kínából érkezett, hanem az idehaza vásárolt töltőkben egy részében, amit szétbontottam, nem tartották be a szabvány szerinti kúszótávolságokat, hiába volt rajta CE jelölés.
Egyikben konkrétan kb. 1 raszter távolságra volt a transzformátor primer és szekunder kivezetésének távolsága.
Persze vonzó, hogy egy ilyen olcsó tápegységet használjunk tápnak. Láttam az iparban is olyan berendezést, aminek a tápjait dugasztápokkal oldották meg.
Magam részéről kerülném ezt a megoldást, vagy legalábbis szétszednék egyet a kiválasztott típusból, és megnézném mi van bent. Skori mérése is megnyugtató lehet, ha a kiválasztott típust is bevizsgálod.

Lehetséges, ebben nem tudok állást foglalni.

Kapcsolóüzemű tápokban (felépítéstől függően) a NYÁK lemezen kívül tipikusan 3 alkatrész van a primer és szekunder között, a trafó, amit főként vizsgálni szeretnél, mert ugyan a felhasznált sárga szigetelő anyag elég jó, de a kivitelezés hibái kívülről nem látszanak. A második az opto ami tipikusan legalább 5kV AC-re specifikálnak, és a harmadik az Y kondenzátor, ami viszont tipikusan jóval kisebb feszültségű mint a 2,5kV AC például 1kV DC vagy 440V AC. Feltételezem, hogy ez károsodhat a mérés során, de mivel Y ezért nem mehet zárlatba, viszont a mérés során gyakorlatilag kapacitást veszíthet. Érdemes lenne néhány ilyen Y kondin letesztelni, hogy ez valóban előfordul-e.

Kapacitás vesztés vagy az Y kondi hiánya esetén a táp továbbra is működőképes, csak sokkal több zavarjelet sugároz például a szekunder oldali vezetéken, ami nem igazán kívánatos.

Ez az ábra hazugság. Nem vizsgálja senki. A CE annyit tesz, hogy megfelel a szabványoknak. Önbevalláson alapszik. Mindent dokumentálnod kell, és a dokumentációt őrizni. Probléma esetén pedig átadni a vizsgálatot végző hatóságnak.
A Samsung valószínűleg korrekten jár el, és tényleg szabványos készüléket gyárt.
Előzetes bevizsgálást (TÜV labor, stb) csak néhány speciáis esetben kell végeztetni. Orvostechnikai eszközök, autóipar, stb.