701.30.3.a) Azokra az áramkörökre, amelyek csak rögzítetten szerelt vízmelegítőket táplálnak, a legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval megvalósított kiegészítő védelem alkalmazása nem előírás.
Utóbbi egy buta átvett összeurópai elgondolás

Bocs, a vízmelegítősre ez a pont nem jó, hanem a 701.415.1.
Egyébként nem buta átvett, hanem magyar eredetű szabványeltérés.

Igazad van. Valamiért tökre úgy rémlett, hogy a honosított szabvány felülírta hogy nem kötelező és a nemzeti feltétel említi meg hogy ennek ellenére nagyon is ajánlott. Pont fordítva. Pedig tutira láttam valami hivatalosabb irományban, hogy ezt kifogásolták, lehet egy ÉV-MuBi jegyzőkönyvben. Megint csak a hanyatló nyugat után kullogunk.

Arról nem is beszélve, hogy a FI-relé megoldja a kétsarkú leválasztást is, mivel a fázist és a nullát is bontja.

Elsősorban azért kérdezem, mert napelemes rendszert engedélyeztezek, és nehogy belekössön az a szerelő, aki majd az óracserét végzi.
Akkor gondolom a felsoroltak alapján az nem probléma, hogy a mérőhely és a fő+melléképület lakáselosztói közt kihúzott földkábeleket nem védi a fi relé.

A napelemes rendszer áramvédőire megint egy másik szabvány tartozik, ami a korábbi listában nem volt benne:
MSZ HD 60364-7-712:2016 - Napelemes PV rendszerek
712.530.3.101. Áram-védőkapcsolók
Ha a napelemes váltakozó áramú tápáramkör védelmére RCD-t használnak, az RCD az EN 62423-nak vagy az EN 60947-2-nek megfelelően B típusú legyen, kivéve, ha:
- az inverter a váltakozó áramú oldal és az egyenáramú oldal között egyszerű elválasztást biztosít, vagy
- a berendezés egy transzformátor különálló tekercseivel egyszerű elválasztást biztosít az inverter és az RCD között, vagy
- az inverterhez nincs szükség B típusú RCD használatára a gyártó nyilatkozata alapján.

Az áramszolgáltatónak van egy checklist-je, amiben nincs benne az áramvédő. Ellenőrzik a túlfeszvédelmet, az inverter típusát, a beállítási értékeket a hálózatvédelemhez, a szigetüzem elleni védelmet.
A tervező felelőssége, hogy a terven megfelelő eszközök szerepeljenek, ezen kívül a biztonságosság vizsgálata sem a szolgáltató emberének feladata, hanem maximum az érintésvédelmi (villamos biztonsági) felülvizsgálati jegyzőkönyvet kérheti el. De ez is változó, EON területen régóta kérik, ELMŰ-nél meg nem, most nem tudom hogy van.

A mérnöki kamarai útmutató mindenképpen ajánlja áramvédő beépítését az AC oldalra, az alapján ez legalább "A" típusú. Viszont ha nincs legalább egy egyszerű elválasztás az inverterben az AC és DC oldala között (a legtöbben nincs, mert DC-DC konvertert és egy IGBT hidat tartalmaz), akkor a fenti napelemes szabvány szerint "B" típusúnak kell lennie.

A legtöbb inverterbe nincs elválasztás, ezért az a legjobb ha igazolhatóan az inverter AC oldalán van már beépítve és ez megfelel a követelményeknek. Akkor nem kell külső áramvédő, pláne nem a B típus, ami igazán zsebbenyúlós 120-200 ezer forint.
Ha nincs beépített, akkor is először a gyártói ajánlásokat kell elolvasni, mivel a szabvány értelmében ha a gyártó megelégszik az "A" típussal, akkor nem szükséges a legdrágább típus. Viszont sokszor van, hogy a 30mA túl kevés és inkább 100-300mA-est ajánlanak.

A SolarEdge inverterekben pl. "többfokozatú van" beépített RCD van, egy 30mA-es kioldás a hibaáram gyors megjelenésekor a személyvédelemhez és egy 300mA-es kioldású a tűzmegelőzéshez, ha a szigetelés lassan megy tönkre és fokozatosan növekszik meg a hibaáram.

Még pár rész az inverterekhez:
712.537.2.101. Az inverter karbantartásának és cseréjének biztosítása céljából az invertert LEVÁLASZTÓESZKÖZZEL kell ellátni, mind az egyenáramú oldalon, mind a váltakozó áramú oldalon.
712.537.2.2.101. Az inverter egyenáramú oldalán leválasztásra megfelelő MEGSZAKÍTÓT vagy szakaszolókapcsolót kell alkalmazni.


Az ÁVK előírásainál az a logika, hogy a legveszélyesebb áramkörök, illetve azok legyenek védve egy másodlagos érzékenyebb eszközzel, ahol a közvetlen érintés sokkal inkább előfordulhat: falból kiálló dugaljakból elvezetett mindenféle fogyasztó, kétes villamos eszköz, elszakadó kábel, az izzófoglalatban turkáló laikus...

Ahogy a szabvány is fogalmaz: "kiegészítő védelem", azaz az ÁVK ebben az esetben egy másodlagos fedővédelem. Alapvetően a hálózat minden része, a főelosztó, a betápkábelek mind védve vannak érintésvédelmileg is, amit az olvadók vagy kismegszakítók úgy biztosítanak, hogy a TN rendszerben a hurokimpedancia elegendően kicsi ahhoz, hogy amikor a fázisvezető a testhez, azaz a PE vezetőhöz hozzáér, akkor az érinthető testeken ez az állapot csak nagyon korlátozott ideig áll fenn, mert a táplálásnak önműködően ki kell kapcsolnia. Ez elosztóáramköröknél 5s, végáramköröknél 0,4s, vagyis egy testzárlatos vasalónál, vagy mosógépnél, és a melléképületed alelosztójánál is (ha fém lenne) ki kell oldania a sorban az egyik kismegszakítónak, jellemzően a fogyasztóhoz/hibához legközelebb lévőnek.

A karakterisztikák, kioldási szorzók miatt azonban a valóságban ez ohmos nagyságrendű hurokimpedanciát követel meg, amibe beletartozik a 300m-re az utca végén lévő trafóig oda-vissza vezető kábel is, a háztartáson belüli siralmas állapotokról, aluvezetékekről, elrohadó kötésekről, 20m-es hosszabbítókról nem is beszélve. A 30mA-es ÁVK-val kiegészített hálózatrész ehhez képest sokkal biztosabb védelmet ad, az áramkör több mint 7000ohm lehet és nem kellenek több tíz, száz amperos zárlati/hibaáramok, hanem egy szigetelési hiba is kiválthatja a működést.

Növelheti az üzembiztonságot, ha külön van a melléképületben, külön van egy a lakás általános hálózatának, külön van egy a kültéri dolgoknak (egy oldalfali IP55-68 védett lámpához még nem feltétlenül) de mondjuk járda/kandeláber világítási áramkörénél megfontolnám, hogy ne vigyen magával mindent, valamint ha maximális biztonság kell, akkor a vizes helyiség is kaphat külön egyet, akár egy érzékenyebb 10mA-es típust. A fentieket pedig ki lehet alakítani "párhuzamosan", vagyis nem kell koordináció, ami az áramvédőnél a szelektív/késleltetett típusok alkalmazásával lehetséges. Így csak a pénztárca szab határt, egy átlagos családi házban simán előfordulhat 3db a normál betápon, 1db a vezérelten/bojleren és továbbiak a melléképületekben, valamint megfontolandóak a napelemnél és elektromos töltőnél.

Sziasztok!
Lakásba lépcsőházból bejővő koaxra (Telekom kábel TV) milyen túlfesz védelmi megoldást ajánlanátok? Alkalmazható a sima F csatlakozós villám védelmi patron? Vagy van valami bevált megoldás?
Köszönöm!

A telkemen tavaly ötödik nekifutásra (az E-On külsős cége /Bedax Kft./ sohasem akarta átvenni) végre bekötötték a villanyt, ámde azóta bizony találtam egy eléggé nagy furcsaságot az egészben. Zárlat esetében nekem a Fi relé még sohasem csapott le.
A biztosítékok sorra lementek, de a Fi relé nagyon stabilan állta. Viszont én azt nem igen tartom normálisnak, hiszen a Fi-relének életvédelmi relé-ként kötve - éppen neki kellene legelsőre leoldania. Gyanítottam, hogy esetleg túl nagy lenne az átmenő/átfolyó áramra való méretezése (24A), így a sógoromtól nemrég kapott, de még vadiúj 16 amperessel cseréltem ki.
Aztán a multkoriban fűnyírás közben simán elcsaptam a vezetéket, ezért persze újra lement a biztosíték, miközben a Fi relé meg - rendesen állta a sarat.
Nem igazán tudom elképzelni, hogy 2 darab vadonás-új relé csak csupán ennyire képes!
Ráadásul az elsőt még hivatalos, továbbá El-Mű regisztrált hivatásos VILLANYSZERELŐ hozta oda és szerelte be! (a másodikat - a 24 Amperos cseréjét a 16 amperesre viszont én).
Azért talán 3 szál villanydrótot még én is át tudok szerelni.
Minden esetre akkor is nagyon furcsálom, mivel gyanítom, hogy nem jól lenne bekötve.
Létezik olyan?

Szóval célszerű megismerni az áramvédő (FI relé) és a kismegszakító működési elvét, ezek közötti különbséget.
Ha csak egyetlen fázisra nézzük:
- áramkört indítsuk technikailag a fázis felől. FÁZIS -> áramvédő -> kismegszakító -> fogyasztó -> NULLA.
1. Zárlat lehet a fázis-nulla között. Azaz az áramkörben lévő kismegszakító leold, ha nanank értékét (pl: 10A) átlépi (a mennyivel és mennyi ideig az pedig a kismegszakító típusának, áramkörnek a függvénye, de most lényegtelen részlet).
2. Zárlat lehet a fázis-föld között. Kismegszakító ismét leold, leoldhat az áramvédő is (ki a gyorsabb).
3. zárlat lehet nulla-föld között. Erre az áramvédő oldhat le, bizonyos körülmények között (most nem részletezem).

Az áramvédő a fázison elmenő és nullán visszajövő áram közötti különbséget figyeli (Delta I, ez lakossági áramkörökben 30mA-es áramkülönbségnél old le). Az áramvédőn ez rajta is van. A másik paraméter (pl: 25A, 40A, 16A) azt jelzi, hogy mekkora áram folyhat át ÜZEMSZERŰEN és MAXIMUM az áramvédőn (lásd a fenti zárt áramkör leírását). Attól, hogy a 24 (ami 25 lehet inkább) 16-ra lett cserélve, csak arra volt jó, hogy kevesebbet tud az áramvédő elviselni. Ha például lenne 32A-es áramszolgáltatói kismegszakító (az a plombált) felrakva, akkor a 16A-es áramvédő gyenge oda. De még 25A esetén is határeset a 25A-t tudó áramvédő.

Persze lehet rosszul bekötve az áramvédő, lehet rosszul vezetékezett mértoldali főelosztó, hiányzó vagy nem jó értékű földelőszonda is. Azért ez több mint 3 vezeték, meg kellene tudni hogy miként is van.
De mindentől függetlenül lehet rossza az áramvédő is, ezt ki lehet mérni. Tesztgombra meg alapvetően működnie kell.

Hello! Johncorp talán nem írta le számodra egyértelműen, hogy a Fi relék között az olyan, amiben túláram védelem is van, ritka mint a fehér holló. Tehát túláramra nem old le, csak akkor old le, ha az áram a föld felé folyik le. (Vagy is, ha az áram ami kilép a fázison, nem tér vissza teljességében a nullán.) Hogy 16 vagy 25 vagy 40A-es az csak azt jelenti, hogy ekkora áramot tud biztonsággal bontani ha működésbe lép a differenciál áramvédelem (FI).

Ezzel inkább rontottál a helyzeteden.

Köss a földelés és a fázis közé egy hagyományos izzót. Ha a Fi-relé nem kapcsol le, lehet keresni a problémát.

Igazad van.
Na, az amit kifelejtettem, pedig írni akartam.
Valóban vannak kombinált áramvédő + kismegszakító kombók.
Itt a 25A/30mA jelölés helyett például a C25A/30mA van, jelölve a beépített kismegszakító leoldási karakterisztikáját.

Ha a nullát és a fázist zárod rövidre, akkor az áramvédő sosem fog leoldani, mert ebben a két vezetékben folyó áramok különbségét figyeli, L-N zárlatnál pedig amennyi jön a fázisból, annyi megy vissza a nullán, csak száz/ezer amper nagyságrendben, ahogy az L-N kör túlterhelésére is érzéketlen egy mezei ÁVK.

A fűnyíróval másodszorra is L-N zárlatot hozhattál létre, mivel ezek általában kettős szigetelésűek, vagyis védőföld nem is megy a kábelben, így esélyed sincs egy ügyes kábelvágással előbb L-PE vezetőt átvágni, mint L-N-t.

A teszt gombbal ki tudod próbálni, hogy maga a készülék jól érzékeli-e a különbségi áramot. Egyébiránt egy erre való tesztelővel egy dugaljnál vagy egy 25W-os hűtőgép izzóra is le kell oldania a fázis és a PE közé kötve.

Ha működtetsz minimum egy 100W-os fogyasztót a védett áramkörön, akkor jó eséllyel le fog oldani akkor is, ha a nullát és a PE-t zárod rövidre, mivel ezek közel azonos ellenállású vezetékszakaszok, vagyis a nullán visszafolyó áram 1/2 részben megoszlik és megkerüli az ÁVK-t. De ezt inkább ne próbálgasd, mivel ha megbontod a nullát, akkor az izzó másik lábán is fázisfeszültség lesz jelen.

Ha nem kombinált, kismegszakítóval egybeépített, akkor az ÁVK-ra írt maximális áram (pl. 40A, 25A) csak annyit jelent, hogy mekkora névleges áramot bír el maximum az áramkör, vagyis mekkora lehet előtte a túláramvédelem. Manapság ez nem befolyásolja a gyorsaságot és a működést, ezért egy háztartásban is célszerű egy 40A-est betenni és ha most nincs is akkora betápod csak 16, 20A-ed, a későbbiekben akkor is bőven kiszolgál ha bővítést kérsz.

"A fűnyíróval másodszorra is L-N zárlatot hozhattál létre, mivel ezek általában kettős szigetelésűek, vagyis védőföld nem is megy a kábelben, így esélyed sincs egy ügyes kábelvágással előbb L-PE vezetőt átvágni, mint L-N-t."

Bár talán valószínűbb, hogy valóban ez történt, a kukacoskodás jegyében megjegyezném, hogy az elvágott hosszabbítóknak minden bizonnyal a többsége 3*1,5-es kábel védővezetővel.

De, van olyan is.

Már nem tudtam módosítani, amikor leesett, hogy a legtöbb fűnyíróhoz hosszabbítót kell használni és nincs hosszú kábelük. Abban meg ott a három ér, akkor szerencsésen kihagyta a földet. Hát igen, csak a benzines az igazi.

Aha, elméletben. Amikor elég nagy a zárlati áram, hogy telítésbe vigye a vasmagos mágneses kört, így a beépített állandómágnes nem fog tudni ellent tartani a felkapcsolt állapotbeli rugóerőnek.
De tudtommal ezt nem szabályozza semmilyen termékszabvány, vagyis ilyen kioldás vagy történik, vagy nem, nagyban függ a helyi paraméterektől is, semmit sem lehet rá alapozni, sőt a gyártónak is az a jó, ha inkább nem old ki és a zárlati megszakítást a megszakító végzi, mert ezek nem szeretnek 1-1500 ampernál többet megszakítani, amíg egy valamire való háztartási kismegszakító is 4,5-6KA-t tud.

Dehogynem fog leoldani. Csak egy működő háztartás kell, ahol a nullán folyik az áram.
Csak akkor nem old le, ha semmilyen fogyasztó sincs bekapcsolva, és így nincs feszültségesés a nulla vezetőn.

Háát erősen kétlem azt a leoldást, max ha áramvédő is van benne....

És az áramvédő honnét tudja, mennyi esik a nulla vezetőn? Részére két információ van jobb esetben, mennyi áram folyik a fázisvezetőn, és menyi áram folyik a nulla vezetőn. Ha a nullán eső feszültséget ( mekkora szakaszon is?) nézné, akkor a 100-as égőre is leoldana.

Nem fog leoldani. Feszültségesés van a fázisvezetőn is, csak éppen az ÁVK-t nem érdekli.

Akkor esik meg ilyesmi, ha a nulla és a védővezető valahol a Fi-relé után összeér. A jelenséghez nem kell zárlat, csak egy működő háztartás és leginkább akkor jön elő, ha viszonylag nagyobb fogyasztót kapcsolnak be.

Szia, a válasz egyszerű, a kismegszakító "túláramra" old le, míg az ÁVK "hiba" áramra. A különbség a kettő között a leoldási sebességben van, a kismegszakító leoldási sebesség jóval nagyobb zárlati áram esetén, mint az ÁVK-é, mire az ÁVK eljutna odáig, hogy hiba van, a kismegszakító már régen leoldott, ezért nem fog lekapcsolni az ÁVK zárlat esetén. Az ÁVK működését egyszerűen ellenőrizheted, valahol érintsd össze a "0"-t a földeléssel és le fog oldani.

Ez egy lehetséges, de nem feltétlen bekövetkező dolog.

Lehet próbálgatni a többiek által is írt fogyasztó a fázis-föld közé megoldással, de pontos képet az ÁVK állapotáról műszeres vizsgálattal lehet kapni. Továbbá javasolt lenne a hálózat átvizsgáltatása egy másik (akár regisztrált) szerelővel, hidd el látunk nap mint nap hibás kivitelezést reg.szerelők által is. Ha nem kell a mért fővezetéktől visszább vizsgálódni, nem szükséges reg.szerelő, egy hozzáértő villanyszerelő is meg tudja nézni.

"Előírásszerűen" nem nagy a különbség.
Az áramvédő kapcsolónak a szabványa szerint max. 0,04 sec alatt kell működnie.
A kismegszakítónak meg max. 0,05 sec alatt. Ennél pontosabbat adott áramkörben végzett próbák után lehetne mondani.

Hali!
Odakint a kábeltv-t légkábelen300 m-enként nullázzuk.(erősítonként, , azaz max 350 méterenkként.) Akkor?

Én úgy vettem észre magának a Fi-relének a bekötésén, hogy a relé előtt a nulla és a földvezeték közösítve van. Még el is csodálkoztam rajta egy kissé, pedig nagyon nem értek hozzá.
Nem vagyok villanyszerelő.

Nincs azzal semmi probléma, ha a villamos hálózat nem TT rendszerű.

Ha ez egy társasház, akkor lesz rajta külső villámvédelem, ami miatt komolyabb védelmek szükségesek a gyenge és erősáramú hálózatokon is, a legelső egységek jellemzően villámáram levezetőképes T1 és D1 fokozatúak.
Ennyiből nem tudunk semmit, de a legjobb esetben a szolgáltató már beépített valamilyen túlfeszvédelmet ahol behozta az épületbe ill. szétosztja. Ha optika jön be, akkor kintről nem jön be túlfesz, maximum a belső hálózaton keletkezik, de helytelen kialakítással a villámvédelmi rendszerből így is belecsatolódhat impulzus, vagy belejuthat villám részáram is.
Ugyanígy lennie kellene minimum egy villámáram levezetőnek is az épület betápjánál vagy a csoportos mérőhelyen, vagy ha régebbi építésű és nincs, akkor először annak a kiépítését kellene szorgalmazni a közös képviselőnél (úgysem lesz belőle semmi...).

Ha túlfeszvédelmet akarsz, akkor azt ugyanúgy ki kell építeni az erősáramú hálózaton is. Én minimum egy T2-es védelmet javaslok a meglévő lakáselosztóba építve, aztán TV-hez, modemhez, PC-hez használhatsz T3/D védelmet a lehető legközelebb a készülékekhez (de legyen azért kb. 10m vezetéktávolság az elosztótól is a koordináció miatt) a fali dugalj mögé beépítve pl. DEHNFlex, túlfeszvédős dugaljat pl. Schneider APC PM1W-GR, vagy túlfeszvédős elosztót/szünetmenteset.

Az F csatlakozós túlfeszvédőknek alacsony a csillapítása. Van ilyen, ami megoldja mindkettőt egyszerre: DEHN DPRO 230 TV (909 300), vagy egy izmosabb csak a gyengeáramnak: OBO DS-F 5093272, de mindegyiknél fontos hogy a földelési hálózat is rendben legyen a lakásban/épületben, sőt csakis úgy működnek megfelelően!

A gyártóknak van kiválasztási táblázata, amivel könnyen választhatsz megfelelő eszközt:
Bővebben: OBO

De nem utánna...

Szerintem már nem kellene ajánlani az ÁVK izzós próba-működtetését. Szakadt védővezető esetén ugyanis a másik végén fellép az áramütés lehetősége. Érintésvédelmi mérőműszereknél régen csak a műszerskáláján látszott, hogy ezt hamar abba kéne hagyni, de már legalább egy negyedszázada a Nyugat ezen túllépett, és az akkori műszer is leszabályoz 50 V felett. Ugyan van még magyar szabvány meghirdetve, melyben 2x15-25 W-os sorbakapcsolt izzós próbalámpát is megengednek, de ezek a dolgok nem valók amatőrök kezébe, akik nem gondolják át a hátteret. De ha mégis, akkor, mondhatnám, szinte kötelező a 2x15-25 W-os konstrukció felemlítése, vagy más olyan módszer, amely max. 60 mA áramot enged át magán.