Nem mindegy, hogy 0,14V, vagy 0,14mV. Azt végül nem arultad el, hogy miért is vetted ki a zénereket.

Gonfolom azért vette ki a zénereket, mert a 2N5401 160V-os, így nem gond neki a fél tápfesz. Viszont kisebb az áramerősítése, ami miatt a magasabb bázisáram nagyobb feszültséget ejt a visszacsatoló, és a bemeneti lezáró ellenállásokon.

Ha visszarakod a zénereket, semmivel nem lesz jobb. A trimmer jó ötlet, de az 5,1kOhm trimmeléséhez kisebb és nagyobb értékre is be kell tudni állítani. Ezért oda 10kOhmos kell. De a trimmer ha kontaktos lesz, akkor nagyobb ofszetét is okozhat a mostanitól. Inkább egy 33-47kOhmos trimmert használj, aminek a két végét az R4, R5 ellenállás zéner felé menő végére, a csúszkát meg az R4, R5 negatív tápra menő végére forrasztod.

Az alábbi kapcsolásnál nem váltaná ki a termisztort, ha a két bias tranzisztor felkerülne a végtranzisztorok bordájára? Gondolom, meg van az oka, hogy nem terjedt el ez a fajta NTC-s kompenzálás.

De igen. Csak használj helyette valamilyen TO-126-os tokozásút.

A tokozást a felfogatás miatt javaslod? Igazából az lenne a kisebb gond. Ennél az erősítőnél külön lapon vannak a végtranzisztorok. Lehet, hogy a felesleges vezetékelés elkerülése végett választották inkább a plusz termisztort?

Elképzelhető. Nem tudom, mi hogyan van elhelyezve a paneleken...

"felesleges vezetékelés elkerülése végett választották"
Ez csak akkor igaz, ha csak 2D-ben gondolkodsz. A gyártó részéről érthető az önköltség miatt.

A felesleges vezetékelés alatt inkább a megnövekedett zajra gondoltam. Ha valóban jól kompenzál a bordákra áthelyezett két tranzisztor, akkor nem igen tudok más okot elképzelni arra, hogy mégis az NTC-s megoldáshoz nyúltak. Ha nem tévedek, a termisztor azért jóval lassabb és pontatlanabb megoldást kínál.

Azok a veztékek nem fognak zajt összeszedni. Ott a kimeneti jellel egyenlő nagyságú a feszültség.
Szerintem nem túl bonyolult kipróbálni, hogy mennyire működik jól...

Gyakran építenek a hobbisták "AB" osztályú erősítőt, sőt sokan azt is tudják, hogy a szilícium PN átmenet hőfok függése közelítőleg 2mV/°C. Nagyszerű gondolat, hogy a teljesítmény tranzisztor hőfokfüggését egy ugyanolyan anyagú félvezető átmenettel kompenzáljuk. Ennek az a feltétele, hogy a két elem azonos hőmérsékletű legyen. De ez a feltétel teljesül? Közös hűtőbordára szerelve gondolhatnánk hogy igen.Valójában ez kicsit sántít, mert a végtranzisztor melegíti a hűtőbordát, az meg a kompenzáló tranzisztort. Csakhogy a kompenzáló tranzisztor sosem lesz olyan meleg, mint a végtranzisztor lapkája. Ebből az következik, hogy nem elégséges ez a kompenzáció. Vélhetően segít valamennyit, és talán megvédi a hőmegfutástól az erősítőt, de kevésnek bizonyulhat a PN átmenetenként a 2mV/°C Talán ezért fordult a tervező az NTC-hez.

Ezért van az emitter ellenállás a végtranzisztorokon. Csökkenti a meredekséget, ezzel együtt a hőfokfüggőséget is.

Például.
De az is közelebb hozza a hőmérsékleteket, ha a végtranzisztor hátára van felfogatva a kompenzáló tranzisztor.

Ami azt illeti, más fórumokon is azt írták erre a problémára, hogy azért a tervező tudja, hogy mit miért csinál. Pass tervezte a kapcsolást és nem is kétlem, hogy nem vaktában lövöldözött. A mondandódból azt szűrom le, hogy esetünkben talán még jobb is lehet az NTC. Viszont ha ez valóban így van, miért nem terjedt el jobban ez a megoldás? Érdekelnének a miértek elektronikai szempontból. Ráadásként a termisztor az egyik meghajtó elejére van felragasztva.

Ami érdekes, hogy a diagramm közös emitteres fokozatról beszél. A végfokban közös kollektoros a kimenet.

A grafikon ehhez a példához tartozik, egy Vishay dokumentumból. Van ennek jelentősége a kompenzációval kapcsolatban?

Természetesen van. A két kapcsolás alapvetően viselkedik másképpen. Nekem tripla darlington van a V4 végén. Egyszerű szimpla tranzisztoros Vbe beállítás van és így is enyhén negatív a szabályozás. Ami fontos, hogy érdemes minél nagyobb B-jú tranzisztort alkalmazni. Létezik kifejezetten erre a célra gyártott eszköz a 2SC4495.

A képen amire az NTC van ragasztva úgy látszik hogy dióda. De ez most nem lényeg. Amit kérdeztél, hogy miért mindig tranzisztorral kompenzálnak és nem NTC-vel, az szerintem azért van, mert a tranzisztoros megoldást könnyebb reprodukálni. Az NTC-s megoldás használatához olyan méregetéseket kellene csinálni, amire nincs mindenki felkészülve.
Egyébként ha valóban fontos lenne a precízebb stabilizálása a nyugalmi áramnak, lehetne komolyabb kapcsolást készíteni. De van akit nem érdekel a munkapont elmászása, csak ne füstöljön el.

Igazad van, de valójában a komplementer végtranyók bázisai közötti feszültséget kell stabilizálni, ami ebből a nézetből olyan, mint egy közös emitteres alapkapcsolás, ahol a közös emitter a kimeneten, vagy másképpen egy virtuális földponton van.

Nem dióda az, csak itt is a fület használják a középső kivezetés helyett, mint a gyári Quadoknál. A bias beállítás leírása alapján ez a megoldás eléggé elengedi az áramot. A 10 perc várakozási idő mondjuk nem kevés akkora teljesítmény mellett. Lehet, hogy ez az 50-60mV lehet a kapcsolás maximális nyugalmi árama és onnan már a hőmérséklet miatt abszolút nem is engedi feljebb az NTC?

Tervezője válogatja, hogy milyen megoldást talál ki a stabilizálásra. Igazából nem is kell stabil nyugalmi áram, csak egy tartományon belül maradjon. Volt egy Orosz Kasthan orsós magnóm, abban egyszerűen úgy oldották meg a problémát, hogy 1 Ω-os emitter ellenállásokat használták, valamint relatív nagy hűtőbordákat a 2X10W kimenő teljesítményhez. Másik véglet a laterális Mosfetek használata, ami 100mA nyugalmi áramnál hőmérséklet független UGS feszültséggel rendelkezik.

Ebből a szempontból igen. De a közös emitteres kapcsolásnál a kollektoráram növekedése a kollektor feszültség csökkenését vonja maga után. Ez pedig a disszipáció növekedési ütemét csökkenti, bizonyos esetben akár teljesen ki is küszöbölheti. A végfoknál állandó Uce feszültséggel számolhatunk.

Igazad van, viszont ha a kollektor körben munkaellenállás van, de stabil áramot kell biztosítanunk, az egyenértékű azzal, ha állandó UCE feszültségen van a tranzisztor, és úgy kell stabil áramot garantálnunk. Mind a két esetben az UCE állandó.

Visszarakom a zénereket,és kap bc556-ot,aztán meglátom hogy mit produkál.

Egy kapcsolásban láttam,s gondoltam kipróbálom,egyébként 0.14mv.

Ennyire zavar az a dc szint? Még a 14mV is nagyon rendben lenne. Nekem az utolsó projektemnél 30, illetve 34mV lett. Lehetne javítani rajta , de a könyve szerint <100mV. Ahhoz képest meg tökéletes.

Annak idején piszkálta az után építőket Király Tibor VF sorozatában az a bizonyos dióda a végtranyón. Kitalálták a helyettesítésére a + tranzisztort a bordán. Nekem semmi bajom nem volt a dióda hőközvetítésével, mert tettem rá egy kis KP12-es kupacot. Neked is azt mondanám, hogy ezt a megoldást kellene használnod, ha már tranzisztor. És még egyszer, az említett hosszú vezeték csak a szokott építési struktúra esetén adódik. Van azért más lehetőség is ebben. Igaz programot idáig nem csináltak rá...

Elmebayról rendeltem egy 2SB755,2SD845 párt egy Onkyo A-35 erősítő javításához. A héten meg is érkeztek, ámde az egyik tranzisztor lábai rövidebbek a gyárinál, így a hűtőbordára szerelve éppen csak eléri a panelen a megfelelő forrasztási felületeket, amire az eredeti végtranyók viszonylag bő ónnal voltak beforrasztva. Okozhat problémát az ebből adódó vékonyabb forrasztás?

Úgyis hamis a lába a legkevesebb. Tesztelni kellene beépítés előtt valami terheléssel.

Én is szoktam rendelni ebayről, vannak jók azért, max fél ár az itthonihoz képest, még jó szokott lenni.

Legelső teszt: Mérés a B-E dióda nyitófeszültségét. A teljesítménytranzisztoroknak sokkal kisebb a B-E nyitófeszültsége kis áramnál. Ha van 1 ép gyári mellé lehet tenni.

Teszt 2: Többet szoktam rendelni és satuba széttöröm, meglátszik miben van kis jelű tranyó.
(Hozzáteszem a hamis 2sc5200-2sa1943 120w RMS/pár teljesítményig simán használható, jópár végfokban használtam, és akiknek cseréltem nem kímélik, mégis bírja)