Fórum témák
» Több friss téma |
Macskát rendszeresen símogatok. Időnként a füle tisztességesen megcsíp.
(Nyelvtantagadóknak.: Beírtam, "simogatok". Aláhúzta. "símogatok." Azt is aláhúzta. Mi a helyes?) Hova kössem rajta a védővezetéket? A hozzászólás módosítva: Szept 22, 2024
Itt: Bővebben: Link, simogat.
Valamikor voltak a gumik valamennyire vezetők, jelenleg elég jó vezetők, értéket nem ismerek.
Beépítenek már a gumikba egy vezető réteget, egy sötétebb csík látszik a futófelületen. Mikor még ez nem volt, az autókon is volt gumi amit húztak a földön, ha szereltek bele rádiót, mert különben nem működött a rádió.
Szia!
Az az ESD ellen védő köpeny , meg "macskapóráz" is jár hozzá! (fém szövet van benne végig ) S nem közvetlen a földelés hanem 0,5--2 M Ohm -n keresztül. Álltalában a cipőre is kell egy ESD pánt. (ehhez meg a lyukas/kivágott zokni tartozik ) S műszakonta mérni is kell --megfelelő-e ? A hozzászólás módosítva: Szept 22, 2024
Idézet: „Mikor még ez nem volt, az autókon is volt gumi amit húztak a földön, ha szereltek bele rádiót, mert különben nem működött a rádió.” Ez valami városi legenda, semmi alapja nincs. Egy autó antenna két részből áll, a sugárzóból (ez maga az antenna huzal (pálca) és az ellensúlyból. Ellensúlynak (a földnek) tökéletesen megfelel az a autó fém karosszériája.
Anno vettem én is ilyen gumicsíkot, de nem szereltem fel. Statikus feltöltöttség ellen ajánlották, a többi csak legenda (pl. nem méri be a traffipax az autót, mert le van földelve, stb.)
15 kohm ellenállást mértem a két vége között.
Mivel elég nagy a távolság a mérőtől és az ottani földeléstől, ezért mindenképpen ajánlott kialakítani egy újabb földelést közvetlenül az épületnél, ahol mondod a betáp beérkezésénél, annál is inkább, mert:
MSZ HD 60364-4-41:2018 411.4.2 - Idézet: „A védővezetőket (PE vagy PEN) ajánlatos ott földelni, ahol azok az épületekbe vagy a helyiségekbe belépnek, figyelembe véve a többszörösen földelt PEN-vezetők bármilyen földön át záródó nullavezető-áramát.” T1 típust kimondottan nagy áramimpulzusok, villámáram levezetésére tervezik, ettől függetlenül beépíthető a fogyasztásmérő után is, remélve hogy kicsit többet tettünk a védelemért, de talán sosem kell a képességei határán működnie. Valamint akkor ajánlott, ha van antenna, villámvédelem a házon vagy a szomszédban, valamint szabadvezetékes hálózat van az utcában. Túlfeszültségek elsősorban a hálózat felől jönnek, villámcsapás és kapcsolási tranziensek miatt. Emiatt én az első egységet a földkábel beérkezésénél építeném be, ahol ott lesz helyben az új és remélhetőleg jó minőségű potenciálrögzítő földelés. A legnagyobb áramokat így még az épület határánál képes megfogni ez az egység és közvetlenül a földbe vezetni, anélkül hogy ezek folynának a belső hálózatban, netán átindukálódnának belső áramkörökbe. Én beépítenék a földkábel csatlakozásánál egy T1+T2 egységet. Ez esetben a főelosztóba már nem feltétlenül tennék másikat, mert a 12m amúgy is határeset két védelem között, a belső hálózatban pedig sokkal kisebb valószínűséggel keletkezik túlfesz pl. kismegszakítók kioldása, villanymotorok bekapcsolása miatt, de lehet hogy különösebb nagyfogyasztó sincs nálad. Elengedhetetlen viszont minden érzékenyebb elektronikus eszköz (TV, PC, kazán) csatlakozási pontjához T3 típusokat tenni, a dugaljba csatlakoztatott típusok pl. APC PM1WB-GR olcsók, de vannak dugalj mögé beépíthetők is. Azért nem mondok mezei "túlfeszvédős" elosztót, mert abba ki tudja mit tettek a kínaiak... Opcionális, hogy a földkábelhez T1+T2 kombináltat teszel és a lakáselosztóba egy újabb T2-öt, ekkor viszont én valami nagyon egyszerű típust választanék, pl. van olyan ami egy fázisra egy modul szélességű eszköz pl. Citel DAC40C-11, vagy ha már Legrand: 003951, az érzékeny eszközökhöz, amik a lakáselosztótól több, mint 10m-re vannak, azok mellé további T3-at. Ennek az az előnye, hogy ha valamelyik áramkörödben, mondjuk a műhelyben keletkezik túlfesz, az a belső hálózatodban sem tud átjutni a nappali/tv áramkörig, mert a lakáselosztóban van ami megfogja. De ha az érzékeny készülékek közvetlen közelébe úgyis teszel T3 védelmet, azokat jó eséllyel megvédi a kapcsolási tranziensektől, amiket a belső hálózatban tudsz előidézni. De szerintem az első megoldással is bőven túlteljesítesz, mint a háztartások 99%-a... esetleg a gyengeáramra, telefon, kábelTV, koax-ra építs be védelmet. A T1+T2 típus miatt az új földelést úgy alakítsd ki, hogy min. 16mm2 vezetékkel csatlakozol a földből feljövő köracélhoz, ez megy a földkábel sorkapcsába, ugyanide a túlfeszlevezető PE bekötése szintén 16-ossal. Mindig nézd meg a túlfeszvédő beépítési útmutatóját. A Legrand a 12,5kA-eshez 2 pólusú C63A megszakítót javasol, vagy max 125A gG/gL olvadót. Igaz, hogy a fogymérőnél van egy sokkal kisebb védelem előtte a hálózaton, de valamit illik betenni a túlfeszvédő mellé, ezzel szigetelés vizsgálatnál is leválasztható.
Azért ne beszéljünk "hobbi szintről", ahol egyetlen lámpa ugyanúgy halált okozhat, valamint ugyanaz a szakmai kompetencia kell a felelősségteljes kivitelezéshez.
védővezető (gyűjtőfogalom) védőföldelő-vezető - PE védőösszekötő-vezető - csak "EPH" (védő egyenpotenciálra hozó vezető, de fogalmilag ez is védővezető) A védővezetőt lehet számítani is, de van rá az alábbi "ökölszabály" (MSZ HD 60364-5-54): 16mm2-ig a fázisvezetővel megegyezik 16-35mm2 között - 16mm2 35mm2 felett a fázisvezető keresztmetszetének fele. Egy "normál" világítási áramkörnél a PE így általában elegendő ha megegyezik a fázisvezetővel, nem is kell nagyobbnak lennie, ha csak 1,5mm2-el tervezték az áramkört, akkor a védőföldelő-vezető (PE) is 1,5-ös, de kisebb nem lehet, ahogy az N és L sem, mert arra van egy másik szabvány a minimális keresztmetszetekről: Rögzített szerelésnél erőátviteli és világítási áramköröket minimum 1,5mm2-el szabad létesíteni. Egy védővezető lehet több áramkörnek is a védővezetője, ilyenkor a szigorúbb követelményeket kell teljesítenie. Vagyis ha van egy 1,5mm2-es áramkör és egy 2,5mm2-es áramkör (pl. egy szoba világítási és dugalj áramköre külön) akkor elég egyetlen plusz PE vezeték a kettőhöz, aminek legalább 2,5mm2-esnek kell lennie. Így tehát még az sem kizárt, hogy egy helyiségben csak 1,5-ös vezetékek vannak (L+N), de mégis látni mellette 2,5-ös PE-t, mert több áramkörhöz tartozik és a legnagyobbhoz méretezve megy végig a lakáson. Nem az áramkörökkel vezetett EPH vezetők minimális keresztmetszete (kiegészítő összekötésnél és két idegen vezetőképes rész esetén is): 543.1.3 Azoknak a védővezetőknek a keresztmetszete, amelyek nem részei a vezetéknek vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel, ne legyen kisebb: - Cu esetén 2,5mm2-nél vagy Al esetén 16mm2-nél, ha mechanikai védelemmel vannak ellátva (pl. védőcsőbe húzva) - Cu esetén 4mm2-nél vagy Al esetén 16mm2-nél, ha nincsenek mechanikai védelemmel ellátva Vagyis egy fürdőkádhoz, a fürdőszobában lévő vízcsőhöz, vagy a szennyvízcsőbe iktatott rozsdamentes közdarabhoz elegendő 2,5mm2-el odamenni, feltéve hogy végig pl. kis méretű gégecsőben van odavezetve az egyik kötődoboztól. Továbbá amennyiben a helyiségbe érkező áramkör PE vezetője legalább 2,5-ös, úgy ezek leágaztathatók erről, nem kell külön EPH vezeték a potenciálkiegyenlítéshez. 544.1.1 A fő-földelőkapocshoz való csatlakoztatáshoz használt védőösszekötő-vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a berendezésben lévő legnagyobb védőföldelő-vezető keresztmetszetének a fele, és nem lehet kisebb, mint - réz esetén 6mm2, vagy - alumínium esetén 16mm2, vagy - acél esetén 50mm2. De réz esetén 25mm2-nél nagyobbnak sem kell lenniük. Vagyis ha pl. fűtési rendszert, fém közműcsöveket közvetlenül csatlakoztunk a fő-földelőkapocshoz, akkor azt legalább 6mm2 Cu-val kell megtenni. Ugyanez igaz az összes EPH csomópont gerincvezetékére. Ezen nem lehet spórolni. De az EPH csomópontba való csatlakoztatás már a 2,5/4mm2 keresztmetszetekkel történhet az elhelyezés adta védettségtől függően, ami miatt többnyire ez min. 4mm2 lesz. És mindez csak potenciált szállít, nincs szó a villámvédelmi potenciálkiegyenlítésről, ahol rész villámáramok is előfordulhatnak. A minimális keresztmetszet a megbízhatóságot javítja, ahogy a PEN-nél is. A lámpák keresztmetszete jó kérdés, mert egy ponttól a termékszabványok és típusvizsgálat vonatkoznak rá, kérdés hogy ha ez a határ nem sorkapocs, hanem egy 15cm-es bekötővezeték az minek számít. Mert az önműködő kikapcsolás feltételeinek, a hurokimpedanciának egészen a fém testig teljesülnie kell.
Ez jó kérdés. Ha lenne villámvédelem az épületen, akkor egyértelműbb a helyzet, hogy ha nem alkalmazható természetes felfogóként, akkor is össze kellene kötni a levezetővel, rögzíteni a potenciált, ahogy az ereszt is az erre alkalmas kapoccsal. De akkor már alapból a tetőre megy kettő jól földelt alu huzal.
Ha nem egy pár négyzetméteres tetőről van szó, az lehet hogy okozhat gondot, elvégre egy zivataros időben, pusztán a légköri elektromosságból is szerezhet némi töltést. De közeli villámcsapásnál kapacitív csatolás is keletkezhet. Lehet, hogy egy 6mm2-es vezetőt elvinnék közvetlenül a földeléstől, rövid útvonalon, külön nyomvonalon a belső villamos vezetékektől a homlokzaton vagy a fal belső oldalán és úgy csatlakoztatnám a tetőtérben, mondjuk a két oldalon külön bekötéssel, ha nyeregtető. De mégis mennyi cserepeslemez fedés van, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a földelésre vagy egyáltalán bekötik? Aztán van több kérdés is: - A cserepeslemez 1m széles sávokból áll, jellemzően jó minőségű felületvédelemmel (horganyzott lemez + festékréteg). Az átlapolásnál néhány önmetsző csavaron kívül semmi sem biztosítja a jó villamos folytonosságot, bár kizárólag potenciálrögzítés szempontjából ez még elmegy. - Mi a jó és tartós villamos csatlakozási pont? Minden része gyakorlatilag kültéren van, földelő fület meg nem tesznek rá. Elég a szélére egy peremkapocs? A régi alumínium trapézlemeznél egyszerűbb a helyzet. A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2024
Köszönöm a kimerítő választ valamint, hoyg fordítottál rá időt. Pontosan a távolságok miatt szerettem volna amegerősítést, hogy valóban a földkábel csatlakozáshoz teszem a T1+T2-t.
Köszönöm még egyszer.
A MEE VBF munkabizottságának álláspontja szerint a védővezető elosztó közötti szakasza használható fel EPH vezetéknek, egy dugaszolóaljzat, például mögül nem lehetséges EPH-t leágaztatni.
Én az OBO és a MABISZ 2021-es közös túlfeszültségvédelmi ajánlása szerint járnék el.
Ez mikor változott? Mert én annak idején még úgy tanultam hogy lehet...
Nos lehet hogy tisztázni kell dolgokat!
Van a Védő összekötő vezető (lánykori nevén EPH) Nos ezt a fő földelő kapocstol kell indítani keresztmetszet réz esetén, minimum 6-max 25mm2 de, minimum a legvastagabb védővezető fele. Ebbe kell belekötni azokat, ami kintről idegen potenciált tud behozni. Pl. Gázcső, vízcső, ha vezetőképes, szellőzőcsövek, pl. ha kintről jön fém kábeltálca, stb, de ide kell kötni a fűtést is. Aztán van a Kiegészítő védő összekötő. PL fürdőszoba fém kád, vagy konyhákban szokott lenni fém mosogató (ovi iskola ....) na ezeket lehet a dugalj 2,5 ből megcsinálni. Ha mechanikailag véded. Ha nem, akkor 4mm.
Sziasztok!
volna 3 érvéghüvely kérdésem a szabványokban jártas kollégáktól: - van-e jelentőssége, hogy milyen a lepréselt pofilkialakítás (patkó, hatszög, négyzet)? - szabad-e érvéghüvelyezett vezetéket rugós kötőelemmel szerelni? - számít-e, hogy mely gyártó présfogójával mely gyártó érvéghüvelyét szerelem? Köszönöm ha tudsz segíteni
A magam tapasztalatai:
Idézet: „- van-e jelentőssége, hogy milyen a lepréselt pofilkialakítás (patkó, hatszög, négyzet)?” Már, hogy a viharba ne lenne jelentősége. nem mindegy, hogy az az eszköz amibe begyömöszölöd, milyen formájú sorkapoccsal rendelkezik. A Hatszög több oldalról fog és univerzális, mert kör alakú és szögletes nyílásba is passzosan befér. A négy oldalról préselt egy AWG-s nyílásba például csak idomítgatás árán fog beleférni. Próbáld ki egy Sauro sorkapoccsal, ami téglalap és 2,5mm2. Ha csak csípőfogóval lecsippentesz egy hosszabb érvéghüvelyből, lapossá válik és nem fér bele. Idézet: „- szabad-e érvéghüvelyezett vezetéket rugós kötőelemmel szerelni?” Ha a rugós kötőelem gyártója megengedi - akkor igen. Egyébként nem szükséges. Van több jelentősége is a dolognak. Egy rézvezetőt, ha érvéghüvellyel látsz el, akkor már semleges fém bevonatot is kap. De a kötőelem is semleges fém. De nyilván az is kardinális kérdés, hogy mekkora felületen fog érintkezni, vagy bele tud e vágni a kötés a vezetékbe. Még az sem mindegy, hogy préselés előtt megsodrod -e az ereket? Mert alapból sodrás nélkül ajánlott préselni. Idézet: „- számít-e, hogy mely gyártó présfogójával mely gyártó érvéghüvelyét szerelem?” Hát ez fogós kérdés. Nyilván egy nevesebb gyártó jobban odafigyel a vizsgálati szabványokra és az anyagminőségre is. de... a tapasztalatom azt mutatja, hogy például Haupa présfogóm is hamar ment tönkre - és az árához mérten nem dolgozott meg a pénzéért és bizony van noname 4 pofás prédfogóm, sőt olcsóbb cserélhető betétes, ami 20 éve szolgál a táskámban. 50eFt fölé még nem mentem ilyen fogóval, mert nem látom értelmét. Úgyis csak arra jó, hogy ellopják... A hozzászólás módosítva: Szept 25, 2024
Nem tudom azt tapasztaltam, az első rendes meghúzasig van a nyomott érvégnek szép alakja, utána a befoglaló hely átrendezi. A kezdő alaknak abban van jelentősége, befér a helyére, vagy nem.
A kérdés az, hogy kitől tanultad, és pontosan mikor.
Az épületbe belépő idegen vezetőképes részek esetén nem, de egy helyiségen belüli kiegészítő összekötésnél, mint ahogy a fém fürdőkád a fürdőben, ott bárhol rá lehet csatlakozni a beérkező áramkör PE vezetőjére, sőt ha a mechanikai követelmény miatt 4mm2-ert hozok a kádtól, akkor azt még a dugalj 1,5mm2-es PE vezetőjére is ráköthetem, mivel odáig a PE a fázisvezetővel együtt halad mechanikai védelemmel ellátva, így nem vonatkozik rá a minimum 2,5-ös előírás.
Idézet: „De az EPH csomópontba való csatlakoztatás már a 2,5/4mm2 keresztmetszetekkel történhet az elhelyezés adta védettségtől függően, ami miatt többnyire ez min. 4mm2 lesz.” Ezt viszont nem jól írtam, kiegészítő összekötésnél igaz, a szerelő döntheti el, hogy használ-e külön csomópontot, vagy egyszerűen csak összewagózza a falban. Ekkor a "gerincvezeték" lehet 2,5 és 4mm2-is és csatlakozhat a fenti PE vezetőhöz. Ha viszont az épületbe belépő idegen vezetőképes részekről van szó, vagy nagy kiterjedésű hálózatokról, azokhoz a teljes nyomvonalon 6mm2-el kell eljutni a fő-földelőkapocstól, ennyi a csomópont gerince, viszont a csomópontról is minimum 6mm2-el kell bekötni ezeket a - jellemzően - csöveket, de kicsit pontosabban az alábbiakat: MSZ HD 60364-5-54 szerint: - kívülről jövő fém vízcső - kívülről jövő fém szennyvízcső - kívülről jövő fém gázcső - légkondícionáló rendszer - fűtési rendszer MSZ HD 60364-4-41 szerint: - az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek - a szerkezeti idegen vezetőképes részek - a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei
"ott bárhol rá lehet csatlakozni a beérkező áramkör PE vezetőjére"
Ez a te véleményed. A MEE VBF munkabizottságának a véleménye alighanem súlyosabb. A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2024
https://tehnoelectric.ro/senzori-fotoelectric-lumina/1741-14302-int...a.html
Ezt a fajtát szét lehet szedni vagy egybe van öntve, tehát tudok belülre kötni vezetéket?
Valaki tudja, hogy milyen változtatásoknak milyen díjai vannak? Nem találom sehol. Most 16A A1 és 16A B van. Úgy tudom lehet bővíteni 32A-re ingyen, de az azt jelenti, hogy mindkettő lehet 32A? És ha 3 fázist szeretnék azt is lehet? És akkor 3*32A ingyen, plusz a vezéreltre is?
1x 32Aig lehet bővíteni, ha szabványos a mérőhely... Bár amiket láttam tőled, nem az, az meg saját zsebes beruházás.
Ha 3 fázis kell, akkor 32/3, de mivel 10,6A kismegszakító nincs, így 3*10, vagy más kombinációk maradnak.
Nem én mondom, hanem az MSZ HD 60364-5-54:2012.
De jó lenne tisztázni, van linked az említett anyaghoz vagy meg tudod mondani, hogy mikori dátummal adták ki ezt az összefoglalót? A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2024
Az másik, ott 3*16+16 van. De itt meg 16+16. Szóval a kérdés 16+16 az nem 32? Mérőnként van, vagy házanként?
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2024
A képen lévő összekötés önmagában nem megfelelő. Milyen potenciált rögzítesz mihez? A terasz bekötése most téma, a gázcső védőösszekötő-vezetőként használata pedig kimondottan tiltott, akkor is ha egyetlen darab összefüggő csőszakasz lenne.
A gázcső önmagában indokolja, hogy minimum 6mm2-es vezetővel csatlakozzon a fő-földelőkapocsba, ahogy az épületre kiterjedő fűtési rendszer is. Mivel ez a bekötés a kazánnál már ki lett kialakítva, így értelemszerűen a teljes fűtési rendszer, fém fűtéscsövek a gázcsővel együtt csatlakoztathatóak az EPH rendszerbe 6mm2 vezetőkkel. Ekkor viszont hibás, hogy az elosztói 2,5mm2 PE-re lett rákötve. Ki kell cserélni az elosztók közötti PE vezetőt legalább 6mm2-re a fő-földelőkapocstól egészen a kazán kiselosztójáig (vagy húzol mellé egy 6-ost is). Ártani nem ártasz vele, ha a terasz szerkezetét bekötöd. Az tökéletes megoldás, ha külön egy 6mm2-es vezetőt hozol a fő-földelőkapocstól és rákötöd a szerkezetére. A gázcsővel nem is lenne szükséges összekötni, mivel azt egyszer már bekötötted az EPH rendszerbe a kazánnál. Az ilyen többszörös bekötéseket célszerű elkerülni, de úgy tudom nem tiltja semmi, hogy újra bekösd. Úgy kell megcsinálni, hogy a vezeték folytonos maradjon, valamelyik csatlakozásának megszüntetésekor ne szakadjon meg a másik EPH bekötés is pl. mini EPH sínnel vagy megszakítás nélküli rézvezetékkel. A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2024
|
Bejelentkezés
Hirdetés |