Én sem találtam erre vonatkozó infót sima biztonsági elválasztó transzformátorra, medical grade-re biztosan van, de ott még szigorúbbak a követelmények, hiszen például egy EKG üzemszerűen és jó kontaktussal a páciensre van kötve. Ott ez kategóriától függően 10 vagy 100uA. (Ahhoz, hogy ezt elérjék minden esetben van árnyékoló elválasztás a primer és szekuder között, meg lehet akár toroidon is szekciókra osztott tekercselés, ahol a primer és a szekunder nem egymás felett van.)

Ezért irtam, hogy jó lenne a szabványt átolvasni, mert attól, hogy nem szabadon hozzáférhető még lehet ilyen előírás. Lehet, hogy elég a megerősített vagy dupla szigetelés a primer szerkunder között, de lehet, hogy az árnyékoló elválasztás is követelmény.

Indokolt ventilátort tenni egy ilyen feszültségforrás dobozába? Sem gyári, sem az itt bemutatott készülékházakban nem látok ilyet. A leválasztó trafó miatt egyáltalán nem aggódom, de a szabályozható toroidon kb. 0,4-es vezeték van, ami a megadott 2A-es maximumnál már jelentős áramsűrűséget eredményez (16A/mm2). De az is igaz, hogy kívül van egyetlen sorban, kívülről jól hűti a levegő, belülről meg a vasmag.

Ha életvédelem a cél, akkor ezt nem használnám:

Amióta valami kosztól átégett egy normálisnak tűnő kapcsoló két oldala egymáshoz. Szerintem az 1cm védőtávolság legtöbb kapcsolóban nincs meg.

Én úgy gondolom, hogy ártani nem fog. Az ipari hegesztőben (trafós) is van venti.
Azt csinálnám, hogy csak bizonyos hőmérsékletnél kapcsoljon be, vagy alacsony fordulatom menjen, hogy ne legyen zajos. Ami még fontos, hogy porszűrőt azért tennék bele, ahol a levegő beáramlik.

En raktam 2db is, de hőmérsékletföggő vezérléssel. Alapból nem mennek, csak egy bizonyos hőfokon kapcsolnak be, akkor is csökkentett fordulatszámon, ami a hőmérséklet emelkedéssel nő.
Hosszabb használat esetén azért elindultak már, de rövidebb használatnál nem üzemelnek.

A leválasztó transzformátor mindig be van iktatva, az egész kiemelt rész, csak arról szól, hogy a leválasztó után a szabályozható toroid beiktatása hogyan történjen. Ennek nincs köze az életvédelemhez.

Látom valahol a készülékedet? Szívesen tanulmányoznám a felépítését.

Itt mutattam be: Bővebben: Link
Ott találsz egy linket a weboldalamra is, ahol a belső / kapcsolás is elérhető.

Köszönöm. Éppen csak futólag rápillantottam (alig van időm ilyesmire), de később részletesen tanulmányozni fogom. Rendkívül színvonalas készülék, gratulálok hozzá.
Két dologra egyből felfigyeltem (azaz többre is, de most csak kettőt említek).
1. Behoztál a képbe egy új funkciót, amit hívhatnék mondjuk "NEM leválasztott, de mért és biztosított" lehetőségnek. Erre én egyáltalán nem gondoltam eddig és máshol sem láttam ilyen opciót. Még lamentálok ennek szükségességén (én már a doboz elemeit nagyjából kivágtam, ami jelent kötöttségeket ha alapvető módosítást akarnék elkövetni).
2. Az izzós áramkorlát átkötését dupla érintkezővel oldod meg, sorba kötöd a kapcsoló két kontaktusát. Ezen azért akadt meg a szemem, mert így két átmeneti ellenállást viszel be amit inkább kerülendőnek tartanék. Egyébként amikor aktív az izzó, akkor is két kontaktuson megy keresztül, ami kevésbé probléma, de mégiscsak kettő. Én egy simán sorba kötött izzót tervezek, amit egyetlen közönséges kontaktussal átkötök (rövidre zárok) ha ki akarom iktatni. Belerajzoltam ahogy én képzelem, hogy érthetőbb legyek. A Te megoldásod milyen előnyt ígér?

1. Ez a lehetőség azért született, mert a biztonsági elválasztó trafó lényegesen kisebb teljesítményű, mint a szabályozható toroidom, és nem szerettem volna korlátozni. A nem elválasztott módban ki lehet használni a maximális teljesítményét.

2. Ebben teljesen igazad van, nem ideális a bekötés. A cél az volt, hogy a kapcsolóban lévő izzó is akkor világítson, amikor a korátozó izzó. Mellékeltem, hogyan lehetne másképpen. A kapcsolást már úgy rajzoltam, hogy figyelembe vettem hogyan lesz vezetékezve, ezért nincsenek ilyen csomópontok, és egy pontra max. 2db vezeték megy. A mellékelt bekötést is megoldható lenne így, de akkor ezt találtam ki.

Köszönöm a kiegészítést.

Ajánlom még figyelmedbe ennek a cikknek az elolvasását, meg mindenki másnak is aki biztonsági elválasztó transzformátort használ: Bővebben: Link

Két pontot emelnék ki:
1. Ha testzárlatos készüléket próbálsz ki biztonsági elválasztó transzformátorról, akkor a testzárlat ténye nem fog kiderülni.
2. A biztonsági elválasztó transzformátorról üzemeltetett készülék bármely pontját magában megérintve biztonságban vagy, de ez mindaddig igaz csak, amig nem csatlakoztatod a földelt oszcilloszkópod test pontját az áramköröd egy pontjára. Innentől kezdve az áramköröd minden pontja ehhez a ponthoz képes (a földhöz képest) újra potenciális veszélyforrás, ugyanúgy mintha nem lenne elválasztó transzformátor, de ebben az esetben a lakásban lévő fi relé sem fog rajtad segíteni.

Szóval csak körültekintően ...

Szia majkimester!

A 2-es pontnál teljesen igazad van, de ha valakinek már van még egy leválsztó transzformátorja és abba csatlakoztatja az oszcilloszkópot, akkor már nem lesz olyan probléma hogy az az áramkör amit mér a földhöz képes újra potenciális veszélyforrás legyen, mert eleve nem fog csatlakozni a földhöz, én legaláb is az oszcilloszkópot csak is leválasztó trafóról üzemeltetném külön, és ez is a tervem a közel jövőben, mert én is szeretnék egy ilyen csodát épiteni mint te majkimester!

Gratulálok nagyon szép munka!

Várom a fejleményeket kedves Alkotó, nagyon kiváncsi leszek a kész műszerre, ha puplikus nem osztanál meg egy rajzot erről a készülékről hogy mik az elképzeléseid?, gondolom már van egy végleges rajzod.

A 2-es pontra többféle megoldás létezik. Használhatsz földfüggetlen szkóp-ot (például akkumulátoros), ha van ilyened, vagy differential probe-ot, vagy teheted azt is egy másik elválasztó transzformátor möge.

Ez utóbbinak azért meg van az a veszélye, hogyha a szkópot mindig igy használod de a vizsgált készüléket valamilyen ok miatt (például túl nagy a fogyasztása) nem az elválasztó transzformátoron kereszül táplálod, akkor a szkópod fém részei kerülhetnek fázis potenciálra.

Nem nélkülözhetetlen, de szerintem hasznos részegység az izzós áramkorlát ezeknél az eszközöknél (kapcsolható módon). Korábban megmértem egy normál 100W-os villanykörtét, most pedig azonos módon megmértem 80 és 120W-os rövid ceruza reflektor izzókat (itt látszik a konstrukció).
Mellékeltem az eredményeket.
Gyakorlatilag a görbe jellegét nem módosítja az izzó alakja, csak a teljesítménye számít, és minél nagyobb a teljesítmény, annál kisebb az ellenállás.
Ez alapján helytakarékos választásnak tűnik ezeket a rövid ceruza izzókat választani áramkorlátnak.

Szia!
Én a napokban használtam izzólámpás műterhelést egy 12V-os tápegység tesztelésére. Van egy doboz hidegtükrös 12V/20W halogén izzó, ezeket használtam.
Nem akartam hogy az izzók hidegellenállása miatt hatalmas induló áram terhelje a tápegységet, ezért az izzókat nem üzemi feszültségen, hanem jóval az alatt üzemeltettem. Arra voltam kíváncsi, mekkora ellenállást képvisel egy ilyen izzó a névleges tápfeszültségének 1/2, 1/3, valamint 1/4 értékéből üzemeltetve. Azt tapasztaltam, hogy 1/4 értékű feszültségen nagyjából 1/2 nagyságú áram folyik az izzókon, vagyis közelítőleg négyzetes az áram/feszültség karakterisztikája. Természetesen ez is csak egy tartományon belül igaz, vagyis a 3-12V közötti sávban.
Pontosabb mérést nem végeztem, de igyekszem pótolni.
A lényegen viszont nem változtat, miszerint az izzólámpa nagyon jó választás áramkorláthozó előtétnek például erősítő élesztéshez.

A nyelvtani hibákért elnézést kérek, a telefonom tehet róla.

Meg tudom erősíteni a tapasztalatodat, mert a névlegeshez képesti 1/4 feszültséghez nálam is jó közelítéssel 1/2 ellenállás (és áram) tartozik.

Azért a pontosítás kedvéért: Nem a rákapcsolt feszültségtől függ az ellenállása, hanem az izzószál hőmérsékletétől!
Vagyis, ha rákapcsolod a névleges feszültséget, abban a pillanatban az ellenállása pont annyi, mintha a legkisebb feszültségen mérnéd, csak éppen hamar felmelegszik és eléri az üzemi ellenállását.
Természetesen a rákapcsolt feszültség hatására és annak függvényében különböző mértékben melegszik fel, vagyis olyan a hatása, mintha a feszültségtől függene, de nem!
Egy izzólámpa esetén fontos, hogy minél hamarabb elérje a maximális fényerejét, tehát elég kis esély van rá, hogy ezt ki lehessen mérni. Azonban egy hősugárzó, vasaló, vagy akár egy hajszárító esetében ugyanez működik, és kb. hasonló jellegű karakterisztikát lehet kapni. A különbség, hogy ott emberi léptékkel észlelhető idő alatt éri el az üzemi hőmérsékletet. Ez azt is jelenti, hogy ha egy ilyen eszközre rákapcsolod a névleges feszültséget, és időben több ponton megméred az ellenállását a teljes felfűtéséig, akkor szintén hasonló jellegű görbét kaphatsz. Természetesen minél lassabban melegszik fel az adott eszköz, annál látványosabb lesz.

Igen, igazad van.
Mégis úgy érzem a feszültség és az ellenállás (áram) közti összefüggés hasznos adat, akár kimondjuk a háttérben megbújó hőmérsékeltváltozást, akár nem. Az áramkorlátozó funkciónál az nem érdekli az amatőrt hány fokos az izzószál a lámpában, csak az áramkorlátozás nagysága számít neki.
A lőfegyver hasonlat jutott eszembe -ismét hangsúlyozva hogy helyes amit írtál-, ahol még nem hallottam az ütőszeg koppantására hivatkozni, sokkal inkább a ravasz meghúzását szokás emlegetni (pedig az csak a koppantást indítja be, úgy mint a feszültség változást a hőmérséklet változását).

A vasútnál használt 35V-is izzók hideg ellenállása kb. tizede az üzemi árammal mérthez képest.

Izzónál tizes szorzót, elektroncsőnél (mert ott alacsonyabb a névleges) hőmérséklet miatt inkább hatosat szoktunk mondani...

A halogén izzók a magasabb üzemi hőmérséklet miatt nagyobb meleg/hideg ellenállás aránnyal rendelkeznek. Az én 12V/20W hidegtükrös izzóim 12,4-szeres értéket mutatnak. Vélhetően a köztes tartományban hasonlóan viselkedhet minden wolfram izzószál.

Úgy van ahogyan mondod, egyszer már megmértem és belinkeltem, hogy másnak már ne kelljen.

Én is megkívántam egy szabályozható leválasztó transzformátoros készüléket. Leválasztó transzformátorom már van, most beszereztem itt az aprón egy szabályozható toroidot. Nagyon hasonlít a tiédhez, szerintem ugyanaz a széria lehet.
A 2A maximális terhelhetőséghez valóban vékonyka a huzal, de nem fogom terhelni úgy sem addig. 19,5 Ω a 240VAC bemenethez tartozó réz ellenállás, ez maximálisan 5 Ω körüli kimeneti ellenállást jelentene, ha nem lenne ott a szénkefés leszedő kontaktus. Annak érintkezési pontján kicsit nagy az átmeneti ellenállás. Nem tudom hogy érdemes lehet e a grafitot mondjuk bronz kefére cserélni. Eddig nem volt ilyen trafóm, nincs tapasztalatom vele.
Nagyobb terhelhetőségű toroidon láttam görgős leszedőt, az talán jobb.

Szerintem egyértelműen NEM.

Ezt két dolog indokolhatja:
1. Mivel mindig lesz rövidrezárt menet, a bronz kisebb ellenállása miatt akadhat gond, túlmelegedhet a trafó.
2. A bronz hamarabb elkoptathatja a huzalt.
Egyelőre marad így, ha másnak nem okoz gondot, nekem sem fog.

Ha körvonalazódott benned milyen módon kötözgeted össze az egységeket, akkor szívesen tanulmányoznám a rajzodat.
(A gyári megoldások általában nagyon egyszerűek, az amatőr építések pedig elég sok kapcsolgatós lehetőséget is felvonultatnak. De hol a célszerű középút?
Én már elkezdtem az építést, de még éppen abban a fázisban vagyok, hogy korlátozott mértékben figyelembe tudnék venni új, más ötleteket is.

Ahogy összeáll a kép, megosztom.
Első körben volt egy izzólámpás áramkorláthozó előtétem, amivel kétes állapotú készüléket kapcsolhattam a hálózatra. SMPS tápok miatt jött mellé a leválasztó trafó. Ezt követte a változtatható 230VAC igény, amit a szabályozható toroid old majd meg.
A vonalizzó jó ötlet, jó a helykihasználása. Ezt koppintom tőled. Én meghagynám az eltérő teljesítményt, mert így 4 különböző érték között lehet kapcsolgatni őket. 80W, 120W, valamint soros és párhuzamos kapcsolásban is.
A dobozom váza már készen van, ezért korlátozott a szabad hely benne. Eredetileg nem toroidot szabályzó került volna bele, hanem kapcsolgatható trafó. Igazából a 230V közelében lévő értékek a fontosak, mert főleg 20-50W-os csöves erősítőket javítok, ahol 180-270V között érdekel a működőképes ég. A toroid most élvezi a tér harmadát, ennek ellenére nekem is kellene bele egy kismegszakító. Az viszont elég nagy, ezért kompromisszumot kell kötnöm.
Ha összeáll hogy mi kerül bele, lerajzolom.

Leválasztó trafó

Már több mint 2 hónapja sikerült jó árban beszereznem egy leválasztó biztonsági tranformátort és elvetettem a saját magam által tekert leválasztót.
A utóbbi egy hétben megérkezett a doboz is hozzá így a napokban is összeépült.