Üdvözöllek! Az egész rajzon ott van a fűtés emelő osztó, kondenzátora. Minden stabilizáló, lebegő tápomon nekem is ott van a megfelelő osztó, ahova a fűtés egyik ágát kell kötni.
Mutatok egy "audiodakta" kivitelt, fono és monoblokk.
Sajnos soha nem lesz annyi pénzem, hogy így kivitelezzek, de a szempontokat megismertem, ami számomra ésszerű, érdemes belerakni, azokat megteszem...Az az ezüst színű huzal az abból van.
Tehát még egyszer, ez az egyik oldal a másik egy ugyanilyen másik dobozban.

Köszönöm a választ.
Nekem is egy SRPP előerősítőt kell fabrikálnom barátom kívánságára, mert most ez a mániája. Mivel mindenképpen 2 darab cső lesz benne, adj magát az ötlet, hogy a sztereó csatorna két felső triódája az egyik, a két alsó triódája pedig a másik cső legyen. Így lehetőség adódik a katód/ fűtés potenciál alacsony értéken tartására. A Philips például 180V-ban határozta meg ezt a határt, de ha lehet, nem feszegetném a határokat.

Értem és köszönöm. Az egész rajzot nem láttam, így csak találgatni tudtam.

Az egész fonó rajz, táp nélkül.

Pontosítás a "Nem tudom kinek mekkora feje van" megállapításomhoz.
A show-ról hazafele menet még egyszer feltettem a bejáratnál az Akai egyik fejhallgatóját 2-3 percre (más akkor nem volt ott). Az a vélemény alakult ki közben, hogy jó lenne a saját cuccommal meghallgatni. Dehát... Ami miatt írom ezt, az hogy a magnó a saját erősítője úgy szólt, hogy a fedettsége mellett igen szűk sztereó tere volt. Vagyis nem vitatnám azt, hogy van olyan jelenség, amikor bizony szűk egy sztereó tér.

Az "Erősítő építése elejétől a végéig" topikban írtam erről a légáramlás keltette termikus zajról.
Ezt a zajt méregettem az előerősítőn is anno (CAM3285). Már a tavasszal is kipróbáltam, ha letakarom a modulokat folpack-kal, akkor csak egy vízszintes vonal lesz a szkóp képernyőjén. A fóliát utólag dobtam vissza rá a fotózkodás miatt... szépen le volt vele takarva amikor meghallgattam. Gyalázatos hangja lett. Ez a műanyag fólia okozhatott valami sztatikus izét - nem tudom - de gyorsan leszedtem róla azzal, hogy majd keresek valami más anyagot helyette. Aztán annyiban is maradt a dolog. Most a Hifi Show-ról hazatérve, hétfőn "ráhallgattam" a láncomra. Tetszett is meg nem is. És hirtelen beugrott ez a mikroszálas rongy, amivel legutóbb lehőszigeteltem a kísérleti végfok gubancot. Letakartam az előerősítő paneljeit. Mutatom miről van szó. Azt vártam, hogy jobbak lesznek a mélyek. Kb. egy óra elteltével kezdett el "szólni". De mocsok jól. A teljes sáv kitisztult... a felbontás javult meg. De ami döbbenetesen jó lett, az a sztereókép. Jó felvételekkel teljesen eltűnnek a dobozok a szobából, csak a hatalmas háromdimenziós tér van. Az asszony a tavaszi szünetre való tekintettel nem jött haza velem vasárnap - maradt Pesten unokázni - a héten még szalma vagyok. Egész éjjel zenét hallgattam. Jó hangosan. Nagy élmény volt. Már nem is vágyom a Time Audio "madzagos" hangsugárzóira. Most pontosan úgy szól itthon a zene, mint amit ott hallottam náluk. Nekem ez a hangkép jön be. A részletező, dinamikus, torzítatlan és hozzá az iszonyatos mélyek. Csak oda kell lépni a hangerőnek és tud ez szólni ha nem csak motyog. Hajnali ötkor már le is feküdtem aludni - tehát most körülbelül egy mosott sz@r vagyok, három óra alvás után : )

Azért a fóliával megleptél... Nem akarod kipróbálni, hogy legalább az előfokot elszigeteled a paneltől?

És még... Voltam odaát, és olvastam az ottani fejtegetéseidet. A jelhalmaz gondolatodat figyelemre méltónak találtam. Ám az ottani dolgok meg itt a képeid a szöveg ellenére nem e témának az esete, mivel audiofil szempontból a hétszegmenses kijelzők "osztályidegenek". Mostanában az alkatrészre várakozás közben az egyik hűtőbordát formáztam tovább. Mondja a fiam minek ez, mivel nem számít bele a hangzásba. Mondom neki, igaz, de a divatos rakjuk sorba az alkatrészekkel is helyzet, sőt, még lehet negatív következménye is a hangzásra. Ami odaát téma volt, hogy mitől jó egy erősítő (elejétől a végéig). Csak az én véleményem, nálam a végénél kezdődik az eleje. Azaz megfelelő e a hangja. Az ottani elmélkedések nem az esetem, mivel nem értek hozzá. Dehát vagytok Ti elegen ehhez! Viszont nem szerencsés az elméleteket leválasztani a megépítés módjától. Például egy megfelelő táp az erősítő lelke, és utána lehet elmélkedni, hogy például elég gyors e. Egy megfelelő táp nélkül, hogy lehet dinamika? És itt kopogtat a pufferkondik töltő, és kisütési gyorsasága az ehhez tartozó megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel. Lehet vitatni a tényleges önálló csatornák szükségességét, hogy mit jelentenek hangzásban a paneltő elszigetelt megoldások, a jó alkatrészek, kábelek. Ez nem kötelező annak aki nem igazán hajt a részletekre. Ritkán merül fel, hogy ha egy hang nem egy helyről hallható, egy bizonyos szélességű sávban, akkor az a hangképre is befolyással van, mivel többnek hallatszik, mintha egy pontról hallanánk. És duál monóban nincs tele a tér egy adott csatornavisszhanggal, hanem érzékelhető helyről indul, és a térben tervezett helyen végződik. És ha van olyan a felvételen, hogy több csatornán van eltérő visszhang, ezek nem zavarják egymást. Na most ezt én hallgatóval tapasztaltam. Mivel hangfalakon nem így nem tudom, hogy adott rendszer, és helységakusztika esetén ebből mi tapasztalható.

Nem.

Neked.

Most azon elmélkedj, hogy egy lítium ion akkumulátornak akkora kapacitása van mint egy
15 000 000 000 µF-os (15000 Farad) kondinak. Azt is megmérheted, hogy vajon elég gyors-e

Hitvitának nincs helye.

Azért azt tegyük hozzá, hogy egy 18650 lion cella belső ellenállása 20-30mΩ és kell belőle 3 sorosan a 12V-hoz, annál még egy 1000 mikrós kondi is kisebb ESR-t képvisel. A kondinak az a baja, hogy ugyanúgy csak 2 lába van, és ugyanazon a két forrponton "vesszük ki" belőle a "sima" DC-t amelyiken "bevisszük" a lüktetőt.
Csövesnél sokat játszottam a fetes áteresztős kapacitássokszorozós tápokkal, mérve még jobb is mint egy sima CLC szűrés, na de hangra már nem, hangra (nekem) jobban szerepel az ahol az áram is simítva van nem csak a feszültség.

Hitvita

A moderátor intelméhez egy gondolat.
Általában egyetértek az intelemmel, valóban nincs helye hitvitának a fórumtémákban. De -és ez egy nagyon hangsúlyos DE- ez a téma kivétel. Mert ez éppen nem a műszaki részletekről szól, hanem a hitekről, a szélsőségekről, és éppen azok valóságának feszegetéséről.
Nehéz műszaki indokoltságokat találni pl. egy matrica hangra gyakorolt hatására, és a többi furcsaságra, de álltólag mégis működik (vagy nem).
Ez a fórumtéma kifejezetten a hitekről szól, így balgaság lenne megfosztani az éltető erejétől.
A "személyeskedés" az, amit kerülni kellene, csak nehéz eltalálni a határt mikor valaki hitéről van szó.

Mivel részben hitvita, a másképpen gondolkodás gyakran indulatokat, veszekedéseket szül. Gondolom ez a moderáció problémája ezzel.

Nagyon sajnálom, hogy a vírusaim miatt nem válaszoltam még tegnap, mivel gellert kapott a dolog.
Nem látok abban problémát, hogy van amiben nem vagyunk közös nevezőn. Ami az elmélkedést illeti érdekes ötlet. Gyakorlatilag azért nem választanám, mert egyrészt igen költséges dolog lenne, meg jelentős helyigénye. És az sem elhanyagolhat, hogy egy véletlen zárlat esetén mi történhetne.
Az meg hogy, hogy vélekedünk az audiofil témáról a témájában, látom igen eltérő.

Kedves Alkotó,
Az audiofil hozzáállás az nem hit, hanem a zeneértéssel kapcsolatos részletigénylés miatti építési mód! Vagyunk egy páran akik értik a zenét, és vannak elvárásaik az említett dolgok tekintetében.
Ebben a témában hadd maradjunk azok akiknek ilyen a hozzáállása. Ne kelljen védekeznünk képességeink miatt.

Az EMI szűrő és a hang esete egy lemezjátszóval és egy CD lejátszóval

Sziasztok,
építettem egy EMI szűrős elosztót, hogy a klíma sípolását az erősítő hangjában megszűntessem. Nem jött be a ötlet, mert a sípolás rádiós eredetű, nem tápvonali. Az viszont észrevehető lett, hogy megváltoztatta a hangot. Rákeresve a szűrős elosztók és a hangkép változásának viszonyára, kiderült, hogy ezek kézben járnak. Amikor terveztem az enyémet és a gyártók képeit néztem, akkor még azt hittem, hogy a hallható zavarok miatt szűrik a 230-at.

Dynavox, Furutech, Audioquest Niagara, Isotek Sirius

Az elosztón nekem lemezjátszó, CD és erősító van. A CD nagyon él, tér és dinamika, határozott hallható hatás. A fekete lemez dettó tér és dinamika, de. Van ott egy de. Minden fórumon van valaki, aki beírja, hogy az EMI szűrőnek nincs jó hatása a hangra a tápvonalban, elvesz a hangból. Így az elosztók után olvasva én is ugyanazokat hallottam, mint mások, ezért haraptam rá, hogy kiderítsem miért.

Megtapasztaltam azt a kifejezést, hogy "nagyobb lett a dinamika". Nálam ez úgy csapódott le, hogy lettek lecsengések. Idáig a dalokban a lecsengések valahogy mindig szimplán elfogytak vagy egybeolvadt a többi hangszerrel. Most hallom, hogy elhalkul. De. A CD rendben, minden háztartásba ajánlom a CD-t EMI szűrőről táplálva. Bakelitnél tényleg valami megváltozik. Azt vettem észre, hogy egyszerre van nyereség és veszteség is.

Ha részletesebb (és élvezetesebb) lesz a hang, mi tűnik el? Úgy nézett ki, hogy talán a bekelit "a lágyságát" veszítette el a CD-vel szemben. Élesebbé vált a magas tartomány, hosszabb lett a lecsengés, szélesebb a tér, CD-szerűvé vált, és eltűnt az a "melegség", amire azt gondoltam "bakelitség". Ilyenné vált vagy eredetileg is ilyen volt? Most hallom milyen is az igazi bakelithang vagy most színeztem át?

Aztán elővettem a jó öreg Sound Forge-ot. Az adta az ötletet, hogy a lemezjátszóm motorjának a zaját szerettem volna megmérni. Mikor hallható a motorzaj? Két track között. Így vettem észre, hogy a szünetek sokkal jobban kiadják a felvételek különbségét mérve, mint maga a zene. (persze a zaj is meglett, ~230Hz) Felvételeket készítettem a szűrős elosztóval és nélkül, majd a program spektrum analizátorát használva összehasonlítottam őket. Nagyon sokféle képen nagyon sok mindent felvettem. Ennek az lett az eredménye, hogy nagyon sok mindenen látszik, hogy módosítja a hangot, pontosabban a hang spektrumot. A kábel, ami az erősítőből a hangkártyába megy, a lemezjátszó alátét, van-e rajta súly és persze a hosszabbító is. Ezek kisebb nagyobb arányban láthatók.

Ezután megmértem a CD lejátszót is, az valamivel konstansabb produktumot tud előállítani, mint bármelyik analóg. Mert ez a mindent is megmutat a spektrum analizátor nekem gyanús. Érdekes módon a CD hangján jobban hallani az elosztót, de a mérések nem ezt mutatták vagy a spektrum analizátor nem a megfelelő műszer hozzá. Egyedül a két track közötti szünetből vett minta mutatott határozottabb eltérést itt is.

"A zene feladata, hogy megszabadítson bennünket a tudatos gondolkodás zsarnoksága alól" - Sir Thomas Beecham. Hát kössz öreg, megkaptam!

Azért kerítettem ekkora feneket a dolognak, mert készítettem egy eszközt, ami nem azt tette, mint mire szántam, de csinált valami mást, amit nem vártam. Úgy vagyok vele, mint az egyszerű könyvelő, aki megörült, amikor felfedezte, hogy a könyvelőgépében egy számítógép is van.

EMI szűrő, a hang és a spektrum analizátor triója

És íme a szerény kiállításom, amit egy kortárs idézettel szeretnék megnyitni "és már most, előre kijelentem azt, hogy elmélkedéseim a sajátjaim és nem kell mindent elhinni/elfogadni abból amit leírok és ábrákkal diagramokkal bizonyítok." - Karesz 50

A műalkotások ugyanarról a témáról készültek külön-külön sima és szűrős elosztóval táplálva. Majd egyszerre megjelenítve azokat.

cd-emi kép az 5.3 és 6.3 kHz tartományon belüli viszonyt fejezi ki. Öröm és bánat, vita és egyetértés kettősége kísér végig. Ez a CD lejátszó hangjának színességét igazolja.

lemez-emi képen 1 kHz-től folyamatos, határozott egymástól távolodó kapcsolat jelenik meg, ami a jel/zaj viszonyban bontakozik ki. Frekvenciában szorosan követik, de jelszintben már elhagyják egymást. Én ebben a bakelit lemez dinamikáját, tiszta lecsengéseket, új részletességét látom.

A kábelek című kép a legmerészebb vonalvezetésű alkotás, egy-egy 5 méter hosszú kábel spektrumát mutatja be +44dB erősítéssel. Egyszer egy Somogyi féle Home kábel, azután egy olcsó, de már kábelnek nevezhető Cascha kábel van csatlakoztatva a hangkártyához.

Érdekes, amit a Karesznak írtál... Ebből én a töltés-kisütés állapotra vonatkozó elvi feltételezést emelném ki. Két dolog, én nekem a most készülő hibridem az első kapcsolásom amiben cső is lesz, vagyis az eddigiek alapján egy csöves tápérzékenységével még nem találkoztam. Aztán meg, mivel én mostanában csak fejhallgató erősítőket építettem így a tápokat nagyobb kisütő áram nem vette igénybe. Véleményem szerint, ha valami a táp körül nincs rendben azt hallani lehet, főleg fejhallgatóval. Szóval, ha a pufferek kimaradnának üzemi állapotban, az kizárt, hogy nem lehet hallani. Kicsit olyannak tartom, mint a zárlat okozta "búgás"-t. A többi meg majd beüzemelés után kiderül.

Teddy, szépek ezek a mérések, de nem biztos, hogy a remélt eredményt hozzák. Amikor különböző fokozatokat összekábelezünk összetett illesztésekkel kell számolni. A mérési illesztések nem a valós állapotokat tükrözik, meg aztán lehet, hogy a fülünk hozzáállása az egészhez mást mutat akár egyénileg is. És akkor még a hanganyag milyenségéről nem is esett szó. Megmondom őszintén, nekem nem kell ahhoz mérni, hogy valaminek számomra jó e a hangja, hiszen csak a hallható eredmény a fontos számomra. Vagyis, nekem jó, vagy nem.

Pontosítok. Konkrétan nem egy hozzászólásra jrtam, hanem általánosságban.

Az nem biztos, hogy gondot okoz ha tápegységnek van valamekkora belső ellenállása, ha ez frekvenciafüggetlen. Lerontja a fólia és egyéb induktivitásokból, valamint a szórt kapacitásokból rezgőkörök jósági tényezőjét (csillapít).
A fetes áteresztőnek van saját kapacitása, nézd meg a Bode-ját. Nagyfrekvencián szinte semmit nem csillapít. Ez is lehet magyarázat a dologra, hogy CLC jobbnak tűnt (fülre).

Időközben lecsillapodtak a kedélyek és továbbgondoltam ezt a "letakarásos dolgot". Összefoglalnám a lényeget néhány képben, ha szabad. Ez végre egy olyan torzítás amit simán ki lehet mérni, le lehet szimulálni, ki lehet mutatni... de a hatása a vártnál jóval drasztikusabb.
Az összemontírozott képek csak illusztrációk, a lényeget próbálom velük kifejezni.
Ezt a termikus torzítást szerintem sokkal komolyabban kell venni, mint gondolnánk. Igaza volt Sípos Gyulának és mégsem figyeltünk oda rá eléggé. Amit leírok, az ismét a saját szubjektív véleményem, a saját hallásommal, a saját láncomon és nem kell készpénznek/komolyan venni. Most azt gondolom, hogy amit jobb híján úgy nevezünk, hogy "félvezetős hang" (pejoratív értelemben), azért a hangért jó nagy részben a termikus torzítás a felelős.

Néhány hete elgondolkodtam ezen a légáramlás dolgon, hogy tulajdonképpen ezt a kisfrekvenciás feszültségdriftet a kimeneten, a tranzisztorok körül áramló levegő okozza és ha ezt a légáramlást valamilyen módon megszüntetem, a drift is eltűnik a kimeneten.
Első körben eljutottam addig az előerősítő kísérletben, hogy letakartam a paneleket egy ronggyal. Erről már írtam.
"züm-züm" a második kép címe, mert hát kicsit zümzümnek kell lenni ehhez : ) Aztán tesztelés közben arra gondoltam, hogy a levegő még mindig cirkulálhat a panelek között. Mi lenne ha teleszórnám a modulok közötti teret valami apró szemű izével, ami jó szigetelő, kicsi a dielektromos állandója (tehát szerintem nem lehet műanyag), a hőt meg úgy vezeti ahogy - ott úgy sincs meleg. Van kéznél itthon pl. rizs. És igen. További tisztulás a hangképben minden irányban. A mélye viszont nem igazán tetszett, túl sok lett és az igazán mély hangok (pl. üstdob) "hordósak" lettek. A rizs túl könnyű és rezegni tud - gondoltam.
Másnap irány a díszhal kereskedés, ott elvileg árulnak mindenféle kavicsokat. Nem röhögött a kereskedő amikor mondtam, hogy erősítőbe kell. Vettem kétfélét... ez a márvány zúzalék volt szimpatikusabb (tudományos alapon). Nagyon türelmesen kimostam (az asszony mosta át), mikróban kiszárítottam, aztán rizs ki, márvány be. Aztán tegnap késő estig zenehallgatás. Ezt a hangot kerestem. Állítom, hogy a javulás mértéke az első (letakaratlan) állapothoz képest nagyobb - vagy legalább akkora - mértékű, mint amikor a Yageo ellenállásokat cseréltem Beschlag-ra és az SMD kondikat Kemet-re.

Aztán még tovább gondolkodtam (tudom nem kellene). Ez a termikus izé magyarázat lehet arra, hogy egyesek miért állítják azt, hogy a visszacsatolókörben lévő csatolókondi jótékony hatással van náluk a mély hangokra - és akkor is beleteszik a kondit, ha kapcsolás ezt egyébként nem kívánná meg (nélküle sem lenne DC a kimeneten). Ha a szimulátorba az első fokozattal sorosan "beteszek" egy zavarójelet, ezt az erősítő zárthurkúan erősíti. Tehát mondjuk 20-szoros visszacsatolt erősítésnél, a bemeneti fokozat kisfrekvenciás termikus zaja is a hússzor akkora lesz a kimeneten mérve. A csatolókondi kisfrekvencián egységnyi erősítésűre csökkenti ezt a termikus zajt. Az igazán mély hangok (szerintem) nem jók lesznek ettől a "termikus zajcsökkentéstől", csak másmilyenek.
Gondolatébresztőnek szántam ezt a kis szösszenetet... mint írtam nem kell komolyan venni (de ajánlott).

Most akkor ez hogy van? Pár hónapja írtál nekem erről a fóliás letakarásos izéről, akkor az ellenkezőjét írtad, hogy ha le van takarva fóliával a nyák akkor borzalmas lesz a hang. Most meg jobb.

1. A kb.30 éve gyártott YBA 1 végfok zárt driver modulja szerintem homokkal van kitöltve, mikor forgattam lehetett hallani, hogy "valami" mozog benne
2. Mit számit egy csatolókondi hangja? Itt olvashatsz róla:
https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=4&t=5012
TJ.

Egyértelműen leírtam neked priviben (olvasd vissza), hogy a magának folpack-nak rossz a hangja. És most is ezt írtam.

Nagy szellemek ha találkoznak... de az egyik magyar.
Körülbelül tízféle gyártmányú csatolókondi hangját tesztelem - a Hawksford topikban olvashatsz róla.

E130L SE kérdés

Üdv! Csak kérdés. E130L SE építése előtt kérdeznék. Tudom, nem lesznek egyértelmű válaszok
- 4V effektív meghajtó feszültség elég neki, azaz 1 cső. A választék: 6S(SZ)3P, 6E5P, E81CC, stb.
- Mivel sugártetróda, érdemes triódának kötni? Anno erről negatív véleményt olvastam.
- Visszacsatolás (kicsi). Értelemszerűen csak sugártetródaként.
- A tápfesz a gyári 300 helyett 360V lenne. Értelemszerűen változik az illesztés, de melyik jobb?
Hozzáértő javaslatokat elfogadok.

Ha az ember nem tudna olvasni, azt hinné. hogy ez valami csöves topik lenne...

Köszi

Már rég hallgattam déli harangszót…
Hálistennek a hálózati zavarok hiánya ma lehetővé tette a harangok hangjának élvezetét.
Eszembe jutott a hifi show ennek kapcsán, hogy ott hányan maradtak volna végig a teremben, ha ezt játszották volna demonak.
Apropó demo… Olvasom valahol...
„Rég volt, de nem is annyira, amikor Goldring 1012GX hangszedővel ostromoltuk a hájend fellegvárát. Joggal teszi fel a kérdést bárki, ez mitől is hájgend, de valahogy azt éreztük, vagyunk.
Aztán jött a flancolás és MC-zés, igaz, nem flanc volt az, csak egyszer, még a Music Forum Expon
az előtérből hallgatva felcsendült a PJ Harvej/Ride of me és jött a leseggelés”
Ebből PJ Harvej esete. Ride of me koncertváltozatát (CD) említik, mint rendszerpróbálót. Bennem egy kérdés merült fel, hogy mi köze ennek az audiofilhez? Nagyon ritkának tartom a minőségi koncertfelvételeket. És ami ennél is fontosabb talán, a zenéhez idomuló stúdiómunkát.
PJ H-t tehetséges zenésznek vélem, azonban az egzotikumának része az agresszív kifejezésmód. És ebben látom a fő problémát a stúdiómunkát illetően. Nem új, hogy egy rendszer képességeit nagyban befolyásolják a zenei anyagok. De maradnék PJ H a Ride of me-nél. A koncertváltozata szerintem eleve használhatatlan audiofil szempontból a torzítások miatt
De a stúdióváltozatot sem tartom valami jól sikerültnek, bár használhatóbb a zenei anyag kihámozására. Ezt viszont hatásosnak érzem. Még John Parish-al rögzített zenei anyagait ismertem részben, amit az Abby Road stúdióban rögzítettek kifogástalan minőségben, torzítások nélküli fortékkal. Azonban a mostaniak a youtubon is tele van forte torzításokkal. Ha lenne rá pénzem istenbizony vennék LP-t tőle, hogy halljam jobban a stúdió munkát, és a hangja szerencsésebb lenne analógban.