Nem baj. Legyen a tied az utolsó szó.

Igen, csak korlátozottan érvényes. Pl. csak létező dolgokra, mint pl. a véges permeabilitással rendelkező vasmag esete...


Én is ezt írtam...
De ha nem folyik áram a primeren, akkor a szekunderen sem, hiszen a menetszámok és az áramok aránya kötött. Ahogyan te is írtad.
Ha a szekunderen nem folyik áram, akkor bármekkora ellenállást is kapcsolunk rá, azon nem esik feszültség. Ha egy ellenálláson az áram is és a feszültség is = 0, akkor a teljesítménye is = 0. (És ugye egy ellenálláson a feszültség és áram mindig fázisban van...)
De mégis milyen trafó az, amire bármekkora feszültséget kapcsolsz, a kimeneten sosem ad le teljesítményt?

Hiába válaszolsz mindhármunknak egyre nagyobb butaságokat és tények ellenére vetsz fel kicsavart kérdéseket, nem veszed a fáradtságot a bemásolt lapok átnézésére, de legfőképpen a gondolkodást kerülöd.
Az utolsó szó úgysem a tied lesz, hanem a modiké...

Az a könyv azzal kezdődik, hogy: "A villamos áram a környezetében mágneses teret hoz létre."
Azzal folytatódik, hogy: a gerjesztés (Théta) = N*I (Ahol "I" az áram.)
A vas a mágneses erővonalakat magába gyűjti. A mágneses erővonalak összessége a mágneses fluxus. A mágneses indukció = fluxussűrűség. stb...

\"Levetett\" trafók

Itt írtam pár sort, de a kérdések egy része inkább ide való.

Egy transzformátor elvileg örök élet+1 nap.
Persze lehetnek öregítő tényezők.
Folyamatos magas hőmérséklet lassan rontja a belső szigetelési értéket.
Rendszeres túláramok, ezek képesek megmozdítani a tekercshuzalt és ha kidörzsölte a lakkszigetelést=menetzárlat.
Gyárilag hibás, laza, rosszul impregnált tekercselés. Mozog a huzal, terhelés, 50hHzfüggvényében, eredmény menetzárlat.

Ha ezek nincsenek, én láttam személyesen 33 éve egyfolytában üzemelő transzformátort.
Konkrétan én építettem egy barátomnak egy 12V motoros kapunyitó szünetmentest.
Azóta elfogyott 2 meghajtómotor meg 6-7 akkumulátor, a töltő még ma is működik.

Tudok 40 év feletti nagyvasúti 25kV trafóról ami még ma is hibátlanul működik (pályaudvar fűtőtrafó).

Én is erre számítok, ez már biztosan be van járatva.
Ha lenne valami gyártási hibájuk, akkor az jó eséllyel felszínre került volna.

Néhány trafó tekercselve

Üdv!
Mottó: Tekercselni jó... ( Főleg, ha van időm rá, ennyi volt a hétvégén)
Készítettem néhány csöves erősítőhöz transzformátor tekercset.
Mono-blokkos kivitelre 2 egyformát, valamint 2 önálló szekunderrel 3 db semi-mono-blokk.
Valamennyiben az árnyékoló rézszalag ott fényeskedik.

Amiről régebben szó volt, a helyes hálózati bekötés a fázis a vashoz közelebbi kivezetésre kerüljön. (Biztosan nem tudom megkülönböztetni hangban, de a békesség kedvéért)
Az ismert módon a 2 kamrás trafónál mindkét kamrában van 1/2 primer, cséve fordítással így a végeket összekötve van két egyforma, vasnál található kivezetésem.
A tekercsek 500-400-250-220VA-es trafóké lesznek.
Impregnálásuk a szokásos méhviasz-parafin kotyvalékban ca. 90 Celsiuson holnap történik.
Aztán a vasalás és a "művek"-beni gyönyörködés...
(Különösen a 4 x 823 menet 0.28 mm-es huzalból okozott igazi eufóriát. )

Rosszul látom? Az árnyékoló lemez összeforrasztva?

Öntapadó fólia, amin a tapadó a szigetelő is egyúttal. A két rátekert réz szalag a túloldalon egymásra lapolva, nyitott menet. A ráforrasztott huzallal sem képeznek zárt hurkot.

Csak nem lesz baj, de a réz szalag ragasztója is vezető. Én gitárokat árnyékolok velük, sőt mióta tudok forrasztani alut is, öntapadós alu szalagot is használok. Nem szupravezető, de méréseim szerint egy négyzetcentiméter felület ellenállása 50 Ohm alatt van.
Most gyorsan meg is mértem, 12 Ohm.

Még nem mértem...Ha így van, 1V és 0.08A megy rajta veszendőbe.
Ui_ Kb. 40x10mm van átlapolva a végén.
Még ui-b: Zéró. szakadásmérés, nincs átvezetés, ami számítana.

Upps, este 10kor leesett... Ezek szerint van olyan rézfólia. ami ragasztós felülettel bír és passz. Én meg olyant használok, ami egy papír hordozóra van ragasztva, az meg szigetel.
Megoldódott a rejtély.

Így másként fest a dolog. Amivel én dolgozok, arról lehúzom a hátsó réteget, és csak a fémfólia és a ragasztóanyag marad.

De az nem öntapadós réz szalag? Mint a képen.
Egyébként ha el van vágva, és nincs megkezdve a lehúzás, tényleg úgy néz ki, mintha nem az lenne, mert elég nehezen lehet megkezdeni a szétválasztást.

Akkor végleg megoldva a dolog...? Ha lehúzzuk a papír hordozóról, akkor marad a hangszer árnyékolásra alkalmas réz, ha rajtahagyjuk, mint én, akkor trafó árnyékolásra jó.
Könnyen elválasztható a papír hordozóról, a végén pár mm-ert levágok a rézből ollóval, hogy az átlapolásnál se érhessen össze a réz menet.
Régebben az egyik nagyáruház is árult, talán 60 mm-esek szélességűt, 5m és csigaelhárításra ajánlották. Tőlük is és keletről is vettem, onnét kb. A4-es szélességűt, amiből méretre lehet vágni, trafó igényéhez.

Segítség, Kaposvári 250VA leválasztóval kapcsolatban

Jóestét!

Megtudná írni valaki hogy a régi, kaposvári 250VA -s leválasztó
transzformátornak, milyen értékei voltak? (230/24V) menetszám érdekelne!

A válaszokat, előre is köszönöm!

Üdv!
Van ilyen trafód?
Befűzöl 10 menetet, a feszültséget elosztod ca. 1.05-el = ennyi lehet a primer voltonkénti menetszám a mért meg a szekunderé.

Szünetmentes inverterek trafó gerjesztése

Üdv!
Valamikor régen vettem kilóra (tényleg) egy csomó szünetmentes készüléket. Az egyikből 4 db egyforma volt, 500W van rájuk írva. Mivel az ST25 erősítő az egyik kedvencem, pont elég nagynak találtam a bennük levő trafókat. 24 cm2, EI134 magok, ez a rendszer 220V-ra lett méretezve.
Ami érdekeset találtam, hogy a gerjesztés mélyen alatta van, mint lehetne. A számításaim szerint és a szekunder menetszám, feszültség alapján számolt primer menetszám, stb. alapján 0.8 T alatt van a gerjesztés a hálózat felől.
Az áramfelvétel üres járásban 32 mA!
Ha van valakinek tudománya, tapasztalata, ez így szokott lenni az inverternek is használt trafóknál?
A gerjesztés egy kimenőhöz, vasminőséghez illik.

A tervezett felhasználása mono blokkos kivitelben a régen olcsón vásárolt AN 60W-os (EI114 58 mm pakk) kimenői mellé, szemre is megfelelő minden bizonyára. Semmi szükségem ekkora teljesítményre, a leendő tápfeszültségről 25-30W-ot tervezek maximumra használni a kimenőtrafókat. Parlagon csak nem hagyhatom...

26 cm2-es saját készítésű toroid magokkal hegesztő trafókat tekercseltem.

0,8T? Attól függ, a szünetmentesen belül hova volt kötve a trafó. Ha a szűrőkörbe, akkor lehetséges, hogy a pwm jellegből adódó felharmónikusok is átmentek a trafón, ami sok kHz is lehetett, ez még kicsi gerjesztésnél is nagy vasveszteséget okoz. Ha már szinuszos feszültséget kapott a trafó, akkor olyan, mint minden erőátviteli trafó. Meg az is lehet, hogy valami nagyon gyenge vasat használtak, ami még 1 T sem bír ki.
Meg attól is függ, hogy mennyi áthidalási időt tud a szünetmentes. ( Meddig van feszültség az akksikban. ) Ha csak 5 percig, akkor biztos, hogy nagyobb gerjesztést kap a trafó, mert mire túlmelegedne, már lemerül az akksi. Persze, ez sem olyan egyértelmű, mert ha kicsi a fogyasztás az áthidalási idő alatt, akkor esetleg felforr a trafó.
Építsd be, nem kell ezzel különösebben foglalkozni. Méretre nagy, de legalább van.

A vasanyag teljesen biztos, hogy kiváló. A 4 közül az egyik 0.34 mm-es lemezekből volt.
A többi trafó 0.55-ös lemezből, mint az átlag 50Hz-s hálózati trafók. 2 db 12V 9Aó akku volt párhuzamosan, vagy sorba, ezt nem tudom, nincs jelzés rá.bennük valaha és 2x3 db TIP36C kapcsolgatta áramszünetkor
Ócska nem lehetett a holmi, trafóval együtt, mert pénzintézetektől azért selejtezték le őket, mert lejárt az idejük, ismerős.
Szóval, mivel lehet kvázi négyszög hullámformát csinálhattak vele, nem hiszem, hogy az anyag miatt ilyen takarékos a gerjesztés.
A metódusra volnék kíváncsi, direkt-e ilyen a gerjesztés és miért...
@ erbe
Ezám
vagyis
Így...

Szabályozható transzformátor áramai

Az apróhirdetések között kínálnak egy szabályozható toroidot, amin egy érdekes gyári feliratot látok (képrészletet mellékeltem).
Ez egy 2kVA-es trafó, aminél ha 220V a primer feszültség, akkor maximális kimeneti áram 10A. Ezzel szemben, ha 110V-os a primer feszültség (gondolom egy ilyen megcsapolás is van), akkor is ígéri a 2kVA-es teljesítményt, de ehhez már csak 5A-es árammaximumot enged meg.
Ezt én így nem értem. Valaki tudna magyarázatot adni ezekre a számokra?
Úgy képzelném el, hogy a felhasznált huzal terhelhető 10A-el. Ezzel nagyjából ki is jön a 2kVA-es teljesítmény. De ha csökkentem a bemeneti feszültséget, attól a huzal nem lesz vékonyabb, azaz továbbra is tudnia kellene a 10A-t. Ha valami csökkenne, akkor az inkább a teljesítmény kellene legyen, mert ezek a trafók autótrafóként működnek, azaz a tekercs egy részén oda-vissza folyik az áram amik részben kioltják egymást.

Ez az egyik kedvenc képem mert vicces és ráadásul többet mond ezer szónál.

A kép aranyos és valóban sokat "mond". És ha már a szójátéknál tartunk, akkor szerintem jelen esetben "mellébeszél". Mert részben nem ad magyarázatot a felvetésem egyetlen részletére sem, másik részben hiányzik belőle a most kulcsfontosságú teljesítmény.
Éppen az a felvetésem dilemmája, hogyha felezi a maximális kimeneti áramot, a kimeneti feszültséget nem változtatja, akkor hogyan maradhat meg a teljesítmény?

Egyszerű. Nem marad meg a teljesítmény.

Szerintem azt is meg kellene gondolni, hogy miért van az, hogy
220V-ról 0-260V között szabályozható
110V-ról pedig csak 130-260V között, tehát nem szabályozható le 0-ra, csak max/2 -re!
(No meg hol használnak még 220V-ot...)

Jól értem, az a magyarázat a felvetésemre, hogy hibás a felirat?
Ez egy elég stabilnak tűnő, iparinak látszó trafó, aminél talán elvárható, hogy hiteles adatok legyenek rajta feltüntetve (Ebben a kategóriában talán már nem cél lózungokkal szédíteni a vevőket).
És ha a felirat helyes, akkor továbbra is aktuális a kérdés, hogyan lehetséges ez a látszólag feloldhatatlan matematikai huncutság.

Szerintem az, hogy 110V bemenő esetén 130-260V közötti kimenő feszültségnél 5A kivehető áramot garantál, az nem azt jelenti, hogy 110V bemenő esetén ne tudnánk 0-260V között bármit kivenni. Inkább arról van szó, hogy 110V bemenő feszültségnél ha 130V feletti feszültséget szeretnénk kivenni, az csak 5A lehet maximum.
Pontosabban nem egészen így van, mert autotrafónál érdekesen folynak az áramok, így minden egyes be és kimeneti feszültségéhez tartozik egy szorzó, ami meg mutatja hogy a kivett áram mekkora áramot kelt a tekercselő huzalban. A huzalban folyó maximális áram nem adható meg pontosan, mert ha valamekkora áramerősség a teljes tekercselésen akkora hőfejlőfést kelt, hogy az a trafó maximális hőterhelésének határát érinti, az nem azt jelenti, hogy kisebb szakaszon ne lehetne túlmelegedés nélkül ettől nagyobb áramot átengedni a huzalon. Például ha 220V bemenő feszültségnél 219V a kimenő (legyen 1V a menetenkénti feszültség) feszültség esetén csak egyetlen menet választja el a ki és bemenetet. Ez az egy menetnyi huzal nagyobb áramot bír el, mint egy ugyanilyen huzalból tekert 220 menet. Nem lehet egyszerűen megadni a kivehető áramot egy ilyen toroid nál, de most nem is próbálom meghatározni. Viszont érdemes lehet nagyjából meghatározni, hogy milyen leosztásnál milyen megengedhető áramterhelést visel el egy ilyen toroid.

Az én teóriám:
A trafón van egy, galvanikusan kötött fix 110Vos tekercselés.
Ez sorba van kötve a 220V-os tekercsvéggel. E között és a másik vég között jár a szabályozás. Mivel a teljesítmények egyeznek, így a 110V-ra kapcsolt bemenet esetén a fix tekercsen 10A folyik, a felsőn pedig a 2x-es feszültség miatt a teljesítmény egyezőség miatt 5A folyhat az egész trafó teljesítményét figyelembe véve. Nem pontos a számításom, nem vettem figyelembe hatásfokot, stb. de így tudom elképzelni.
Attól függően, hol tápláljuk és mennyivel a trafót, szerintem így lehet.
110V-os táplálás esetén a kimeneti feszültséghez hozzáadódik az alsó tartomány feszültsége.

Fogalmam nincs milyen a valós kialakítás, de amit rajzolsz, az nem takarékos és nem is logikus az én agyamnak. Miért gyártották volna így? Illetve ha jól követem a gondolatodat, akkor a 110V-os táplálásnál nem 130-260 V lenne a kimenet hanem 110-370 V lenn a tartomány.
Ha én is találgathatok, akkor a mellékelt rajz szerint látnám racionálisnak a konstrukciót. Ez logikus, takarékos, és szerintem minden szempontból racionális lenne. De ilyenkor az áramok ravaszabban alakulnak (mint arra TóthBéla is célzott). Szerintem a kimeneti áram maximuma a lényeg, mert az "alsó tekercsen" a primer és a szekunder áram különbsége folyik (mert ellentétes fázisban vannak, +90° és -90°). Ezzel a megoldással egyetlen baj van, nem ad magyarázatot a felirat szerinti 5A-es korlátozásra.