Ha a kérdező ilyen tudással fel lenne vértezve, a kérdés sem született volna meg.

Ha bitmixer kicsit is több időt szán rá, akkor az 8 lábú PIC önállóan is lejátsza az örömódát, és a maradék négy lábával pedig kánkánt jár.

Nekem az android felismerte.

Árammérés ismét - de most digitálisan

Üdv ismét! Már régebb óta rá akartam kérdezni, de most jutott úgy eszembe, hogy online is vagyok:

Többször fordult már elő az, hogy jó lett volna tranziens áramokat mérni, sőt, olyan módon, hogy én azt egy "folytonos" függvénygörbeként lássam.
Tudna valaki ehhez ajánlani egy A/D konvertert, ami kifejezetten pontos is, és nagyon kicsi feszültségekre van kitalálva? Mert azzal akkor gondolom söntről digitalizált feszültségesés mintavételezéséből származtatva tudnék áramgörbét számolni/figyelni/lementeni.

A figyelendő áramkör mindig 14V-ról működne, az tutifix. Az áram viszont eléggé széles tartományon mozogna, ~2A lenne a max, és jó lenne mA-re pontosan mérni. De erre lehet, hogy majd (a jövőben) csinálnék két változatot, egyet pár száz mA-re, egyet meg egy pontatlanabb 2A-es mérésekhez. (egy ilyen felállás amúgy lefedné a "követelményeket")

Gondoltam arra is, mi lenne, ha ezt egy kész, USB kommunikációra is magától képes DAC-al (pl. PC-s audiointerfésszel) oldanám meg.[?] Ahhoz akkor mikrokontroller sem kéne, és programozni is csak a PC oldaláról kéne, és az is könnyebb lenne.
Viszont az már nem tudom, egyáltalán elviekben mennyire működőképes : a söntön való fesz.esés megméréséhez gondolom egy nagyon magas bemeneti impedanciás mérő kéne, azt a követelményt meg a PC-s audio-interfészek/hangkártyák lehet, nem teljesítik.

Mit ajánlanátok, hogy induljak el? Ez a project hosszabb távlati terv - bonyolultsága miatt is - és tudom, hogy nem lesz olcsó.

bitmixer, de ezt gondolom egy relével kellett csinálnod, ugye?

Dehogyis! Megkerestem a tápot, ami 3,3 V-nak mutatkozott, mert eleve egy prociszerűség volt a panelen. Erre a tápra én is rácsimpaszkodtam az én procimmal. A gomb pedig - szinte a legelterjedtebb módon - az eredeti proci egyik felhúzott lábát tette testre. Erre párhuzamosan rácsatlakoztam az én procim egyik lábával, és kész. Még ha nem is teszem nagyimpedanciásba, amikor inaktív, akkor sem csinál galibát az eleve felhúzott lábon. Remélem, érthető...

Az ilyen mérésekhez valók igazán a digitális oszcilloszkópok.
Nem az érzékenység a probléma az A/D -knál, hanem a felbontás, és a gyorsaság.
Nem véletlenül kerülnek annyiba a digitális szkópok, amennyibe.

De ha így csinálnám, akkor hogy kéne a szkópnak előerősítsem a mért fesz. értéket? Mert az gondolom igencsak alacsony az árammérőknek tett söntöknél; vagy ez rosszul rémlik?

Az "érzékenységet" viszonylag könnyen lehet javítani bizonyos határok között, csak egy kiszajú, szélessávú erősítő kell. Megfelelő digitális oszcilloszkópokban ez mind megvan. Az oszcillogram pedig akár utólag is könnyen kiértékelhető.

Ehhez neked egy jó digitális szkópra lesz szükséged. Ha egy ilyen képességű áramkört szeretnél készíteni igencsak fel kell kötni a gatyaszárat. (a fórumon van digitális szkóp topik, érdemes belenézni)
Az A/D -nál a felbontás kritikus, nagy felbontásnál igen keskeny mintavételező impulzusokra van szükség, ami igen gyors áramköröket, nagy sávszélességet igényel.
Tanulmányozhatnád az Analog Devices katalógusában az A/D választékot.

Isten ments, nagyon távol vagyok attól, hogy házilag összebarkácsoljak egy szkópot! Ez itt semelyik topikban se volt titok - mármint ahol itt megvetettem a lábam.

Viszont az is igaz, hogy 5-6száz ezrem se lenne nagyon ilyen tudású szkópra.
Egyébként még munkahelyemen se láttam olyan szkópot, ami ezt tudná, mindegyik max. 50-20mV-ig tudott lemenni, de ott is már gyak. szinte mindenhez használhatatlanul kicsi felbontással és/vagy zajokkal. Pedig azok a szkópok is - már amit néztem - 3-4száz ezerért mennek a használt piacon. Igaz, azok nem mai darabok. (az egyik pl. floppy-s, de apropó, majd arról is szerettem volna kérdezni... sajnos nagy kehe van a benne levő olvasóval, ami nekem nagy fájdalmam, lévén azzal tudtam képeket lementeni kollégáknak meg műszakjelentésekhez)

Egyébként nekem nem biztos, hogy jó lenne olyan precíz időfelbontás, szerintem : Mégpedig (_szerintem_) azért, mert a vizsgálandó elektronikák többsége olyan komplex, szoftvereket futtató procikat/DSP-ket hajt meg, amik elég sokáig bootolnak, mozgolódnak, és nagyon jellemzően elég sokat és nagy tartományban ugrál addig az áramfelvétel, amíg nem áll be a nyugalmi állapotba. Van, ami percekig olyan, aztán utána már egy rel. fix értéket vesz fel.
Én analízishez először lehet, hogy mindig majd egy átfogóbb képet néznék... és egy olyan bitang hosszú grafikonhoz, mint ami több megaherz-es mintavételezésnél adódna... annak az átfutásához lehet, hogy nem lenne kapacitásom, plusz az egészet se látnám át úgy szerintem.

Ha nem elég a szkóp érzékenysége, választhatsz kiszajú szélessávú erősítőt is, de olcsóbb megoldás szerintem a mérés idejére a sönt növelése. Így eleve nagyobb jelet kaphatsz. De ha ilyen kicsik a tranziensek a hasznos jelhez képest, akkor kit, mit zavar?

40-80mA-es mozgolódások vannak ÁTLAGBAN egy.... hogy mondjam... random vizsgálati panelon, _átlagban_

"akkor kit, mit zavar?"
Ez az egész hóbelevanc nekem hibaanalízishez kell. Az az alapötlet, hogy hiteles mintatermékeknél is rajzoltatnék fel görbéket, meg olyan paneleknél is, amik hibásak, de nagyon szivatós hiba volt rajtuk (pl. hajszálrepedt kondi, rossz értékű munkaponti ellenállás(ok), felprogramozó kontakthibája, stb-stb.). Aztán ha van egy újabb "delikvens", akkor lehet, könnyebb áramfelvételi görbéket nézni, hátha bizonyos hibákra vannak jellemző minták, és akkor nem kell mind a 600 alkatrészt mikroszkóp alatt méregetni meg keresgélni a hiba forrását.

Az ötlet jó, tipikus feladat egy digitális szkópnak.

Mondjuk az a terület, ahol most sokat vagyok, ott az előbb emlegetett TDS3052B van. A kérdéses "alanyok" pedig olyan negyed ampernyit vesznek fel 14V-on.
Az adatlapja mondjuk most ahogy néztem, azt mondja h. 1mV az érzékenysége. Hát... azért ott már 100mV-os állásban is inkább csak az volt nézhető, hogy mennyire fix-e valamelyik származtatott táp.

Ilyen "kiszajú szélessávú erősítőt" tudsz esetleg ajánlani?

4017 ic + infravevő összekapcsolása

Hello!

1 hónapja még azt se tudtam mire való pl a dióda vagy a tranzisztor, szóval nyugodtan lehet nekem úgy válaszolni, mintha egy kutyának, vagy egy 6 évesnek válaszolnál

A kérdésem az, hogy hogyan lehet 4017 ic-vel összekötni egy infravevőt. Nem az érdekel, hogy melyik lábra, az megy, hanem hogyan lehet azt elérni, hogy 1 gombnyomásra csak egyet ugorjon a 4017? Mert ugye az infra a távirányító infraled villogásával megegyező számú jelet továbbít, aminek hatására az ic is ide oda ugrál. Egyáltalán lehetséges ezt korlátzni valahogy, hogy 1 gombnyomás 1 kimeneti váltás?

A feladatot esetleg nem lehet úgy "megkerülni", hogy Te magad csinálsz egy nagyon egyszerű távirányítót : egy infra LEDből, egy tápellátásból, egy áramkorlátozó ellenállásból meg egy nyomókapcsolóból?
A vevő oldalról meg akkor egy "debouncing" kapcsolás kéne, arra nem emlékszem, hogy tisztán hardveresen pontosan mi, de gyanúm szerint egy kondi biztos van benne. Lehet, hogy csak egy passzív egyfokozatú aluláteresztő szűrő lenne.

Led típus

Sziasztok!
Volna egy kérdésem a képen látható ledet szeretném beazonositani.
Meg be szerezhetőségét ugyanis a zöld ledek el keztek tönkre menni a lámpámba. Cserélném őket. Bár a kicsi kinai 1W írt rájuk de közel sincs 1 wattos.

Valami olyan kellene, ami megkapja az első impulzust és egy ideig, amíg a kód jön, úgy marad. A sok rövid impulzusból egy hosszú lesz. Éppen van ilyen kapcsolás, monostabil multivibrátorként szoktak rá hivatkozni. Nagyon gyakran ( az ilyet is tudó ) 555 NE555 LM555 IC-vel valósítják meg.

A méret a típus. Mérd meg sublerrel. 3x3 mm = 3030, 2,8x3,5 mm = 2835
Akár itt is találhatsz. Ha nem, az Alin 100 darabos csíkokban.
Onnantól kezdve, hogy van náluk 10 millió lumenes 900 wattos zseblámpa, az 1W-os chip teljesítménye annyi, amennyit mérsz rajta.

a panelra 5054 van írva most nem mérem meg mert nincs itthon a toló mérőm

Hasznos segítség

Szerintem a segédprogramokhoz érdemes lenne felrakni.

igen, az 555-öt próbáltam, a kontrol led alapján szép sima jel jön ki belőle amíg nyomom a gombot, de ezt továbbküldve a 4017-re ha nem is annyira, mintha közvetlenül a vevő jel lenne az órára kötve, de így is bizonytalan a váltás. van, hogy semmi, van hogy addig átkapcsol másik kimenetre, amíg tartom a gombot, aztán vissza ha elengedem, van, hogy csak vibrál egyet a másik kimenet. sajnos nincs oszcilloszkópom, hogy lemérjem az 555 kimenőjét, a szem meg nyílván nem érzékeli a nagyon apró mozgásokat a jelben.

Hát ez amolyan utolsó megoldás lenne csak, ezen is agyaltam, igen, de az lenne a tuti, ha bármilyen mezei 38kHz-es nyomkodóval működne

Ez nekem is meg van ez a hátterem a gépen.

Hello! Nem írtad, milyen infra vevőt használsz. De ha az 555 2-6 bemenetére kötöd az TSOP4838 infra vevő kimenetét és egy 1µF-os kondi innen a GND-re, akkor a kondi várhatóan áthidalja majd az impulzusok közötti szüneteket. (Mert az IR vevő kimeneti tranyó gyorsan kisüti a kondit, a felhúzó ellenállása meg lassan tölti fel.)

Megvan a megoldás! Vcc-clock közé 100k ellenállás (nekem csak 150-es volt éppen itthon, de azzal is megy), 10µF a clock és a föld közé.
Annyi szépséghibája van a dolognak, hogy ugye az egyes és kettes kimeneteket használom, bekapcsoláskor felvillan az egyes de rögtön át is vált a kettesre. Még ezt kell valahogy a reset lábbal kitalálni, de alapvetően ez így működik. Akkor vált át, amikor elengedem a gombot.
Egy youtube videó segített, még messze vagyok attól a szinttől, hogy egy ilyenre magamtól rájöjjek

Nézem a képleteket és nem értem ... Mi az a V ????

Ja ... hogy az akar lenni a feszültség! Akkor talán U-nak kéne lennie!

Szóval így inkább ne kerüljön fel sehova sem!

Szegény elektro tanárom forog a sírjában!

Összeállítottam a tananyaghoz kiegészítésként két táblázatot (9. osztálynak):
- Elektromos mennyiségek (később talán bővítem majd, pl.: frekvencia, induktivitás, kapacitás)
- Prefixumok
Aki hasznosnak találja mentse le magának.
Építő jellegű kritikát elfogadok.

Angol nyelvterületen a feszültség jele V. Bármilyen angol adalapot megnézel, nem fogsz U-val találkozni.