Pontosítok , a munkapontot a bázis ellenállásokkal állítjuk be , a tranzisztoron folyó áramot állítjuk az R9-R10 értékével ?

Ne hagyd figyelmen kívül D1, D2 Zener-diódákat, melyek 15 V-ra korlátozzák a feszültséget. A T1, T2 nyugalmi árama R11, R12 ellenállásokon jön létre, értéke 3,5-4 mA. (szerk. sőt még ennél is kevesebb mert az R27, R28-on is elfolyik 0,3 mA)
Az R9, R10-en folyó áram ebből és a Zener-eken folyó áramból tevődik össze.

Szia , köszi figyelek ezekre is.
Hétvégén lesz időm ezzel a projektel haladni , berajzolom Tinába , kíváncsi vagyok hogy milyen mérési eredményeket produkál a kapcsolás szimulátor környezetben,a módosított tápfeszültséggel illetve mai modern félvezető készletre szeretném cserélni azokat ,ami benne vannak

A szimulátor nagyon hasznos lesz. Rajzoltass vele AC Transfer karaktirisztikát!
Látni fogod mennyire el van méretezve a bemeneti R2-C2 aluláteresztő.

Ha jól számolom a C1 -R1-el felépített felüláteresztő szűrő 15,915Hz feletti frekvenciat engedi át. Az R2-C2 aluláteresztő szűrő pedig 3,386kHz alatti frekvenciát engedi at.
Ez igy valóban kicsi sávszélességet ad. Viszont az eredeti cikkben nem tértek ki rá, miért ilyenre tervezték. Egyáltalán nem elég egy aluláteresztő? Miért keleltt utána egy másik szűrő

Az R2 4,7k. Itt egy másik rajz.

Köszönöm!
Ezek szerint elírták.
Még egy kérdésem lenne , cikk szerint 8-16 Ohm-os hangfalakhoz lett méretezve a kapcsolás. Nekem 4-6 Ohm-os hangfalaim vannak , így érdemes lenne ehhez igazítani. A nagyobb áramok miatt szerintem R19-R20 ,R18 ,R23-R24 ami módosításra szorul ? Vagy ha rosszul gondolom elmagyaráznád hogy számolandó?

Az R19, 20 a C3, 4-gyel alkot szűrőt az első fokozat táp számára, nincs vele teendőnk.
Az R18 biztosítja, hogy nullátmenet közelében a T7, T8 tranzisztor részben nyitva legyen, ezzel csökkentve a keresztezési torzítást. Ezt sem kell módosítanunk, ha nagyobb kimenő áramot szeretnék elérni.
Az R23 és R24 értékének csökkentése valóban észszerű lenne 0,22 Ω-ra. Ha a T11 jó termikus kapcsolatban lesz a T9, 10 végtranzisztorokkal akkor így is kellően stabil marad a nyugalmi áram. A C13, 14 reaktanciája 3 MHz felett mérhető össze a végtranzisztor emitter-ellenállással, nem tudom érdemes-e foglalkozni vele. Mivel az R23, 24 valószínűleg számottevő induktivitású huzal-ellenállás, nem kötnék vele párhuzamos kapacitást, nehogy rezgőkör alakuljon ki belőle. Ha fázistoló szerep szánt neki a szerző, az az áramkör más pontján lehet praktikusabb lenne.

A tápfeszültség ±40 V-emeléséhez még hozzátenném, hogy a C3, C4 kondenzátorok feszültségtűrése legyen legalább 50 V.

Négyszögjel erősítése referencia feszültségre

Sziasztok,

Egy másik elektronika táp zavar tesztelése miatt építenem kellene egy olyan négyszögjel erősítőt amelynek két bemenete és egy kimenete van:

bemenetek:
1) az erősítendő négyszögjel TTL 0-5V (0 - 1kHz) (védelem a jelgenerátor felé)
2) referencia feszültség 0 - 50V (sebesség >1us) (nagy bementi impedancia mely nem zavarja a referencia feszültséget a feszültség "levételekor")

kimenet:
négyszög jel amely ha a bemenet aktív akkor kiadja a referencia feszültséget. A tesztelendő áramkör kb. 2kOhm terhelést jelent.

A referencia feszültség időben gyorsan változhat pl. stabil 12V (1s) után 0V (1us) majd megint 12V.
De sok más-féle teszt van amiben a tesztelt eszköz táp feszültsége időben változik és ezt követni kell a bemenetére adott jelnek.

Természetesen az erősítőnek saját megtáplálással kell rendelkeznie, hogy ne jelentsen terhelést a másolandó áramkörre. (pl DC 60V amit egy labortáppal meg tudok neki adni)

Kicsit zavaros a megfogalmazás. Mi a cél konkrétan? Mit kell erősíteni? Az 5V-os bemenetet?
Vagy az csak kapuzza az erősítőt? - " ha a bemenet aktív"
Egy "referencia" feszültség nem változik, attól referencia, hogy időben nagyon stabil.
Vagyis az inkább egy másik bemenet. Amit erősíteni kell 50V-ra a 12V-ról, ha TTL bemenet aktív? Vagy az a bemenet lehet akár 0-50V között bármi, és 50V-ot kell kiadni, ha a bemenet aktív? Sajnos nem egyértelmű, hogy mit is szeretnél.

Igen, a Vref bemenet lehet akár 0-50V között bármi, és pl 50V-ot kell kiadni a kimeneten, ha a jelgenerátorral kötött bemenet logikai 1.

Igazad van, a referencia nem jó szó ide.

Az eszköz egy analóg-jelvezérelt kapcsoló, amely egy analóg bemeneti feszültséget ad ki a kimenetén, amennyiben egy digitális vezérlőjel (TTL szintű négyszögjel) aktív állapotban van. Az analóg bemeneti jel szabályozza a kimeneti feszültség szintjét, míg a digitális vezérlőjel határozza meg, hogy a kimeneten megjelenik-e az analóg jel, vagy sem.


Az eszköz egy digitális vezérlésű analóg kapcsoló, amely az analóg bemeneti feszültséget továbbítja a kimenetre, ha a vezérlő bemeneten aktív TTL jel található.

Így már érthetőbb egy csöppet.
Hogy érted, hogy az analóg bemeneti jel szabályoz? Ha csak ugyanaz az analóg bemeneti jel jelenik meg a kimeneten, akkor nincs erősítés, nincs szabályozás, csak egy kapcsoló elem, ami átenged, ha 5V-van a vezérlő bemeneten, és lezár, ha 0V.
Ez az elképzelésed?

Az én olvasatomban az analóg bemenőjel (a "referencia") nem terhelhető. Tehát szerintem azt nem csak kapuzni kell, hanem "impedancia-illeszteni" is.

Mekkora teljesítményt kell tudnia?
50 V / 2 kΩ -> max. 25 mA -> 1.25 W
De csak akkor, ha a terhelés tisztán Ohmos! Ha nem az, akkor ennél lényegesen nagyobb pillanatnyi teljesítmény-igény is lehet. A tápegységét is fel kell rá készíteni, de az áteresztő / kapcsoló elemnek is el kell bírnia. Kapacitív terhelés esetén az átkapcsolás pillanatában nagy áram. Induktív terhelésnél pedig a visszarúgást kell kibírnia. Különösen, hiszen gyorsan kell az átkapcsolást véghezvinni.

Első körben emitterkövető - de az a kimeneti feszültségből elvesz egy nyitófeszültségnyit.
Második megközelítésben - kell egy 60 V-os tápfesszel (±30 V - így már nem annyira extrém) működő, és kellően gyors műveleti erősítő. Mivel a feszültségerősítése 1-hez közeli, így nem lesz kihívás elérni az 1MHz körüli határfrekvenciát (1 µs). *
Harmadik nekifutásra - áteresztőelemnek én FET-et használnék.
Végül - a TTL szintre történő ki- és bekapcsolás egyszerűen megoldható a műveleti erősítő miatt.

* Vagy mégsem lenne elég?


Ha a sebesség > 1 µs, akkor a 12 V-os szakaszok közötti 1 µs hosszú 0 V -os részből nem sok észlelhető... Vagy én értek félre valamit...


Egyébként mi lenne a tesztelendő áramkör? Kapacitív, induktív vagy tisztán Ohmos?

Hello. Megjött pár kondenzátor. Cserélném ki a 47mikrós kondit. De amit küldtek az nem 25V-os, csak 16V. Jólsejtem hogy az nemfogja sokáig bírni?! Jobb, ha marad a 25V os?!

Biztos vagy benne ,hogy kikell forrasztani a 16os lábra csatlakozó 470nF os kondi GND re menő lábát? Nem elég csak egy extra vezeték darabbal a a bemeneti jel föld pontjára (közepre) kötni?
(Rövidre van vágva a lába szegénynek)

Mérj ráapanelen, hogy valójában mekkora feszültség vanazon a kondin. Lehet, hogy kisebb mint 16V. Ráadásul az elkók maximális feszültségét kis mértékben túl lehet lépni. Én tévedésből 55V-on üzemeltettem az 50V-os elkót. Eredetileg 63V-ost akartam betenni, csak az asztalon ki volt rakva az 50V-os. Egy fél év múlva vettem észre, mikor egy jack aljzatot kellett cserélni az erősítőben. Semmi baja nem lett.

Mivel a GND körbefut a panelen, az is megoldás, hogy azt a szakaszt ahol a negatív lába van, két oldalról kimetszed, de ezt inkább le fogom rajzolni.

Mértem a kondit. Elvileg 8V körül van. De mikor elkezdtem mérni 16-17V ról kezdett csökkenni és 8V nál állt meg. Azota 8V körül van.

Szerintem nyugodtan mehet bele a 16V-os.