hát ha ez a frekid, én nekem mintha ez 220Khz lenne..
kondit nem érdemes 1nF-nál kissebbet rakni..
én 40-50khz -re méretezném..

Igen 220 lenne de én beraktam 1k-t a a két ellenállás találkozása és a DISC közé hogy lecsökkentsem a + kitöltést mert ugye 555 nél az mindig nagyobb az általam leíírt paraméterekkel 55+ 40- ra jött ki a kitöltés, az az 1k ezt kb megfordítja a frekit pedig 150khzre csökkenti ..de amúgy próbáltam 660pikoval is azaz felével de nem lett jobb ..valszeg a fet a baj kis feszt bír, a szakirodalom is azt mondja hogy 60 volnál 200voltot bíró fetet kell használni ha nem ellenütemben használom..
Az a baj, hogy nincs szkópom és így vaktában lövöldözök ..de majd ismerősömével ránézek ..
Nekem csak az most a nagy kérdésem, hogy az a program amiről már kérdeztem és meg is mondták, hogy hülye vok mert hiszek az indgyenenergiában az jooo e????
Amúgy örülök, hogy nincs örök harag ...

vszínű hogy jó,de én azzal számolnék amit már vki kiszámolt.
48khz-re 7.5 V-ra 3 menet, 40vra 16-17menet
mondjuk ha 60v ot engedsz rá akkor 24 menet kell primérre, secre legyen 80v akkor az 32 menet lesz.
555-l 48khzet 2 db 1k-val meg 10 nanoF-dal éred el könnyen..

jah ilyenkor az Al ~200nH

Ezek a menetszámok csak az "odafutó"-kapcsolásnál érványesek. A "visszafutó-flyback tipusú tápnál szekunder oldalon kb7x nagyobb fesz keletkezik az áttételi arányhoz képest. Ekecs most érdekes formába:oda-visszafutó üzemmódba használja,mivel egyenirányitás nélkül ohmos terhelést kötött rá. visszafutáskor az izzók nem tudják felemészteni a hirtelen impulzust igy ez visszahatva a fetre annak zenerjén keresztül záródik testre feleslegesen melegitve az eszközt. Na persze ezenkivül a nem megfelelő Al értékű vas,a rosszul megválasztott freki is befolyásolja avégeredményt.

Tényleg erre nem is gondoltam pedig elolvastam a könyvből ezt a rész ű... És mi van akkor ha én úgy egyenirányítom ahogy szokták földkivezetéses szekunder, két schotki után + aföld meg a föld szürés......az melyik az a záró vagy a nyitó??

:yes: :yes:

Nah most akkor az melyik? Nyitó,záró? Én a könyvből azt vettem ki hogyha "rendesen" van a dióda akkor nyitó ha fordítva akkor záró..de lehet hogy én nem értem ....

Itt egy skicc.

Hi
Építettem egy erősítőt egy TV-ből bontott TDA1521-es IC-vel és LM1036-os előerősítővel. Az erősítő asszimetrikusan van táplálva (20VDC). Az a gondom hogy a trafó búgása "belehallatszik" és egy kicsit zavaró, főleg fülhallgatón. A trafót egy vetítőből szedtem ki 6V-os volt, de tekertem még rá, így most 16V kb. Tudom hogy nem a legjobb megoldás csak ideiglenes. Tervezek venni egy toroidot, mert ez most még a monitort is megrángatja ha túl közel van. A szűrés egy 100nF és két 4700µF os kondi. Ha kicserélem toroidra akkor nem fog búgni? Jó ez a szűrés?
Előre is köszi a segítséget!

Nekem olyan kérdésem lenne, hogy van az hogy mennyi ampert vesz fe fegy trafó? Szal arra gondolok h ugye a 230 volt két polusát tulajdonképpen öszekötjuk egy hoszzu vezetékkel (tekercs) akor tul.képen zárlat keletkezik. A tekercs ellenálása magában olyan nagy hogy nem folyik sok A vagy még a tekercs mellé el kell helyezni egy ellenálást is külön?

Illetve ha veszünk egy példát, mondjuk egy (tekercses) telefon töltöt akor az ugyananyi áramot vesz fel ha a telefont tölti és akor is ha nem tölt semit csak bent pihen a konnektorban?

U.i: miért nm látok olyat hogy 'uj hozzászolás' link?

Ha megfogsz egy trafót és megméred a primer tekercs ellenálását akkor abból kiszámolhatod mennyi a trafó áram felvétele.... teljesítménytől függöen pár száz Ohmtól egészen pár KiloOhmig lehet a primer ellenálása.......

'uj hozzászolás' link ezt azért nem látod mert nincs is......

Aha.. Akkor ha jol veszem ki elvileg ugyananyi a felvétel ha a secunder tekercs(ek) le vanak terhelve illetva ha nincsenek terhelve. De akor hogy van az hogy egy PC felvétele nagyobb ha monduk mind a 3 cd/dvd rom pörög és a cpu is 80-90% netán 100%-on dolgozik?

Egy trf tekercsének az ellenállásából nem lehet meghatátozni a terhelhetőségét!!!!

A trf primer tekercseében indukálódó feszültség, és a tekercsen átfolyó áram által a tekecs ellenállásán eső feszültség összege egyenlő a tápláló (hálózati) feszültséggel.

A szekunder oldali terhelés a primer áram által létrehozott mágneses tér ellen dolgozik, rontja azt.
Ezért a primer áram növekedni fog a szekunder terheléssel arányosaan, az áttételnek megfelelően. (Ugyanakkora mágneses tér maradjon a primer önindukciós fesz miatt!)

Mondtam én olyat, hogy a Teljesítményét határozza meg azzal hogy megméri a primer ellenálását és kiszámolja mekkora áram folyik át rajta??!!!
Ha igen akkor légyszi áruld el hogy hol!!!!!!!

A PC az teljesen más kategóriába tartozik.... abban kapcsolóüzemű táp van.......

" megméred a primer tekercs ellenálását akkor abból kiszámolhatod mennyi a trafó áram felvétele.."

Ezt Te írtad nem?

A válasz erre vonatkozott.:yes:

És ebben a mondatban hol van a teljesítmény vagy a terhelhetőség szó?! Attól még hogy a trafó primerén ennyi és ennyi áram folyik át attól még az nem egyenlő a teljesítményével!

P=UxI

Ha áramfelvételt számolsz, abból aut adódik a teljesítmény, mivel hálózati trf-ről írtunk.

Igaz, Te nem szó szerint terhetőséget, ill. teljesítményt írtál, de egymással nagyon szorosan összefügg, gyakorlatilag az egyik meghatározza a másikat!

De a kedvedért kijavítom a mondatot:
Egy trf tekercsének az ellenállásából nem lehet meghatátozni az áramfelvételét!!!!
Az kevés hozzá!

Az igaz, ha a tekercsedet egyenáramú körbe kötöd.....

Üdv!

Akinek kell trafóméretező képlet:

TRAFÓ MÉRETEZÉS

Voltonkénti menetszám: (ezt a primernél csökkenteni, a szekundernél növelni kell 3-5%-kal a vas és a rézvesztesétől függően, néhény kísérlet kell, ha pontos akarsz lenni)

N=1 / 4,44 x f x B x A

ahol

N = menetszám (Voltonként) ezt szorozni kell a fszültséggel
f = frekvencia Hz ez 50 nálunk
B= max indukció T (Tesla) ez 0,8-1,4 (vas-hiperszil)
A = vas keresztmetszet m2 (négyzetméter)

Vezetékátmérő: (vörösréz esetén)

D = 1,13 x négyzetgyök I / J

ahol

D = vezetékátmérő mm (valós, lakk nélküli)
I = áramsürüség A (ennyi áram folyik a vezetékben)
J = legnagyobb áramsürüség A / mm2 (belső tekercsrésznél 2-2,5 külső, jobban hűlő résznél 3-3,5)

Vaskeresztmetszet: (tiszta méret)

A = k x négyzetgyök P

ahol

P = primer teljesítménny W
k = vastényező (1,2-1,4 50W-ig, 1,4-1,6 50W felett, 0,8-1 1000W felett)

A kapott tiszta méretet még osztani kell a kitöltési tényezővel, ami hiperszilnél 0,98, 0,5mm-es lemeznél 0.94, 0,35mm-esnél0,92, 0,15mm-esnél 0,83.

Igyekeztem pontosan leírni.

ÉS elég jól elmagyaráztad a képleteket! :worship:

„Tomee:Szerintem a trafó házi készítése az maga a kín szenvedés. Szerintem sose lesz teljesen jó.”

Szia Peter007!

Zizegni fog, sok munka, kevés eredmény. Tomeenak igaza van.

A legfontosabb a biztonság. Hallottál már a kettős szigetelésről? Hogyan oldod meg a kettős szigetelést? A kettős szigetelés nem egyszerűen két szigetelést jelent.

A legrövidebb, legolcsóbb és legjobb út, ha veszel egy gyári trafót. Az emberélettel összehasonlítva a legdrágább trafó is filléres dolog.

Majd, ha többéves gyakorlatod lesz (szakember felügylete mellett), akkor kezdj csak trafó építésébe.

Egy jólméretezett, rendesen kiszámolt, és szabványosan kivitelezett trafó is tökéletesen hozza a megtervezett paraméter, és ugyanolyan biztonságos is lehet mint egy gyári.
A "Találtam egy gombolyag huzalt és egy egy darab vasa és ebből készítek trafót..." ,annak végeredménye tényleg kétséges...

De ha valaki, szakmailag eléggé felkészültnek érzi magát, a keze közül valószínű, hogy nem egy életveszélyes zörgő, rázó, fültölő trafó fog kikerülni...

De ha valaki, szakmailag eléggé felkészültnek érzi magát, a keze közül valószínű, hogy nem egy életveszélyes zörgő, rázó, fültölő trafó fog kikerülni...


Ne kezdjünk el másokról beszélni. peter007 nem tudja mi a CuZ, nem tudja megkülönböztetni a trafót az elektromágnestől. Valószínűleg kezdő. Én neki adtam a tanácsot.

"Szakmailag felkészült" ember nem érdeklődik ilyen fórumokon, hanem csinál magának egy trafót. Aki pedig tudja mit jelent, hogy kettős szigetelés, az az ember pedig trafót vesz és nem csinál.

Amit leírtál teljesen helytálló, azokhoz csatlakozom, azomban itt azért ellentmondanék:

" Aki pedig tudja mit jelent, hogy kettős szigetelés, az az ember pedig trafót vesz és nem csinál."

Aki még ezt is tudja, az meg is tud tekercselni egy kettős szigetelésű tfr.-t.
Azért ennyire ne misztifikáljuk a technikát, és biztonságot.
Az is igaz, megfelelő munkát végezni csak megfelelő szerszámokkal és anyagokkal lehet.
Egy amatőr műhelyében a legritkább esetben van megfelelő szigetelő, impregnáló anyag, tekercselő huzal, és hozzá való egyéb eszközök, bár nem lehetetlen.

IGEN. Ebben eggyet értek veled! :yes:

:felkialtas: De a biztonságra nyomatékosan fel kell szerintem hivni a figyelmet mert a 240V az nem játék...

Szerintem most már "peter007" és még sokan, akik elolvasták a hozzászólásokat azok tudják, hogy mi a különbség a tekercs és a transzformátor között... Mert azért vagyunk itt a fórumon, hogy akik most kezdenek ezzel a témával foglalkozni vagy csak érdekli ez a téma, az biztonságosan elkészíthesse a szerkezetét...
Bocsánatot kérek azoktól akiket esetleg szavaimmal megbántottam.

Köszi a hozzászólásokat. Már éppen ki akartam szállni a fórumokból. Az egyikben olyan valaki is "nekem esett", aki két hete még az intenzív osztályon volt az áramütés miatt.

Vissza a trafóhoz:
Kettős szigetelésű trafó (esetünkben nem szériagyártásról, hanem egyedi gyártásról van szó) akkor kettős szigetelésű, ha:
1.: Megcsináltam szabvány szerint.
2.: Bemérettem arra jogosult személlyel. Vagyis van pecsétes papírom is róla. Macerás, drága, de csak így korrekt. Ha nincs papír (és én bármennyit is mérgetem otthon), akkor csak feltételezem, hogy kettős szigetelésű.

Nem lehetetlen, de ezért mondom, hogy Tomee-nak van igaza: Sok macera kevés öröm. Sosem tudhatod, hogy a trafóddal készült berendezésed hány évet ér meg, kinek a kezébe kerül (3éves gyerek kezébe, stb.).

Amíg gimnazista voltam, én is tekertem egy-két trafót. Senki nem figyelmeztetett a veszélyre, mert a környezetemben senki sem értett hozzá. Amióta "be vagyok vizsgázva" nincs az az Isten (elnézést kérek a mélyen hívőktől) aki engem trafó készítésére rávenne.

Csak akkor készítenék trafót 230 V-ra, ha az olyan speciális lenne, amely kereskedelemben kapható trafókból nem állítható össze. Azt viszont tuti, hogy bevizsgáztatnám.

Ilyen trafóra még nem volt szükségem.

Még egy gondolat a nagyon kezdők részére:

Az audio/video és a számítástechnikai csatlakozók majdnem 100%-a kettős szigetelésű trafót feltételez. A kettős szigetelésű trafó jele: két egymásba rajzolt négyzet.

Szép napot mindenkinek!

Sziasztok!

Az egyik témában (propeller clock) van egy trafó, ennek a készítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni, azért ide írok, mert ez inkább a "trafó készítéshez" kapcsolódik.

Tehát megépítettem a trafót, de a teljesítménye szerintem nem ideális. A spec. helyzet miatt, ennek nincs igazi vasmagja.

Kérdések: Hogyan tudom meg, hogy mekkora az ideális frekvencia a meghajtásához? Mit lehetne tenni a nagyobb teljesítmény elérése érdekében? Hogyan álltok neki, ha trafót szeretnétek megtervezni?

Előre is köszönöm!

Üdv

Azt nem tudja valaki véletlenül hogy pl a Sagem telotöltök trafoja hogy müxik? Szal pillekönyü az egész cucc, és kicsi is. Valami IC-s megoldás lehet. Kérdésem h ezeknek mi a hátrányuk? Illetve milyen a hatásfokuk?

Azokban is 1 kapcsoló üzemű táp van .

Lásd PC tápok. Ha netán "hagyományos" analóg táplenne ( trafó/egyenirányító/stabilizátor/pufferek/hűtőbordák/áteresztők ..stb.) akkor csak majdnem akkora volna mint az egész PC háza csak a táp mérete.

van benne 1 fél kocka cukor méretű toroid ferrit gyűrű alakú trafó azon keresztül szabályoznAK áram / fesz érték . primer / secunder tipusu kapcsolos táp vezérlő áramkör... és nem 50Hzen ketyeg hanem 10-100 kHz frekin ezért kisebb méretű vasmagon lehet átvinni nagyobb teljesítmény...

röviden tömören ennyi kapcsolós táp... bőwebben meg külön irodalma van tipusairól meg mindenféle paramétereiről ... méretezése .. üzemeltetése ..stb ..stb ..