Kedves fórumozók! Az a gondom, hogy nem tudom meghatározni egy vasmagos tekercs helyettesítőképének értékeit. Egyetlen méréssel nem is lehet, mert akármilyen jól számolsz azt fogod tapasztalni hogy a frekvencia növelésével az L értéke egyre csökken.

Tudomásom szerinte a helyettesítő kép ugy néz ki, hogy van két induktivitás sorba kötve, egyikkel párhuzamosan egy ellenállás, és minezzel sorban a tekercs egyenáramú vesztesége.

Megpróbáltam már több mérésböl sok egyenletet felírni és frankón össze-vissza rendezgetni, de nem sikerült

Sajnos a neten sem találok róla leírást, sem képletet, sem semmit. A nemlineáris tekercs helyettesítőképében sem vagyok biztos, csak gyanítom hogy így nézhet ki ahogy elmondtam. (Wright & Leach helyettesítő képböl kiindulva, amit dinamikus hangszórók kapcsán fundáltak ki, de mivel ott is domináns a tekercs, és a vasmag, gondolom ugyan olyan a helyettesítő kép)

Hello!

Csak azért írok, mert látom nem válaszol senki.
Hát a tekercs szinte az egyetlen alkatrész, ami házilag is legyártható. De a legtöbb baj is ezzel van, nem is vagyok velük barátságnan.
Közel sem ideális eszköz. Ember legyen a talpán, aki annak helyettesítő képét felírja frekvenciától függetlenül. Vasmag jellemzőkről és telítési állapotról nem is beszélve. Szerintem csak egy freki tartományban és erős megkötésekkel működik a dolog. Ahány tekercs alkalmazás, annyi értelmezés van. Általánosságban felírni a helyttesítő képletét....

Nem tudom mi a végcél, talán szimulátor szoftversz írsz? Da a hangszórónál a tekercsnek kisebb szerepe van, mint a tömegeknek és a komprimált levegőnek. Az csak jóindulattal nevezhető "induktivitásnak".

Egyébként ez a Pafinak való téma, keresd meg vele. Mostanság nem igen fordul elő itt a HE-n. De a Terminál fórumon megtalálod, SPafi névvel.

üdv! proli007

Még csak azt tenném hozzá, hogy doktori disszertációk szólnak az induktivitás helyettesitö képéről.
De a mérnök addig egyszerüsit, mig lineáris (differenciál) egyenletet nem kap, annak a megoldását pedig úgyis tudja

Köszönöm a hozzászólásokat. Boldogabb nem lettem, de valamivel talán okosabb.
Egyszer akartam olyat, hogy egy hangszóróval sorba kötök egy kondenzátort, gondolván hogy a hangszóró egy DC ellenállásnak+egy tekercsnek értlemezhető csoda, és majd kialakul egy jó kis rezgőkőr. (Hangfalbarkácsolásnál úgy adódott, hogy a mélynyomó felső, és a magassugárzó (piezzó) alsó határfrekvenciája között volt1,5kHz lyuk. Na ezt szerettem volna betömíteni egy kis szutyok hangszóróval. Elkezdtem mérni otthon a kb 20 éves tenyérnyi Tesla hangszórót. Feszültségosztóba tettem egy ellenállással, és számítógépes hanggenerátorral kezdtem el inzultálgatni. A feszültségeket digitális multiméterrel mértem. Láttam hogy a frekvencia függvényében nagyon nem volt lineáris a tekercs reaktanciája, aztán kiszámoltam több frekvencián az L értéket (természetesen beleszámoltam a tekercs anyagán eső feszültséget négyzetesen, ahogy azt kell) és eldobtam az agyamat, mikor láttam hogy rendre kisebb-és kisebb L értékek jönnek ki.

Azt hittem hogy a DMM nem szereti a kHz-es frekvenciát és bizonyára pontatlanul mértem vele. Kicsit később bevittem a suliba, és lemértem "igazi műszerekkel, mint a nagyok." A egészen sok mérést csináltam, dekádonként haladva egészen 1 Mhz -ig. Instant ki is számoltam, és mutattam a tanáromnak, hogy "szar van a palacsintában" Ő sem értette hogy miért van. Én egyből arra gondoltam, hogy biztos a szórt kapacitások miatt van. (erre a tanárom megnyugtatott, hogy amit az anyagismeret tanár mond, azt részben csak azért teszi, hogy villoghasson, szóval a parazita elemek kizárva)

Végül a hiszterérzis veszteségre kentük a balhét. (meg lehet hogy az örvényáramra is, ezt már nem tudom)

És amiért az egész kérdést felvetettem: Most egy DVD lejátszóból kibelezett kapcsoló üzemű tápról akarok meghajtani egy PC CD-romot, de sima puffereléssel nem tudom összehozni az 5, és 12 voltot. Csak a 24 voltos ágát tudom felhasználni, ezt KA78xx IC-vel akarom stabilizálni, csak nem tudom hogy mennyire szereti a PWM tápot ez az IC, és hogy a puffer ELKO tényleg felrobbanna-e tőle. (meg hát a tüskéktől is félek, ezért mertem rátenni oszcilloszkópra mérés céljából) Úgy gondolom, hogy ha a PWM 24 voltos kimenetét pufferelem (LÉGYSZI ÜVÖLTSÉTEK LE A FEJEMET, HA EZT NEM SZABAD , NEM AKAROM, HOGY VALAMI ELREPÜLJÖN) és e mögé teszek egy folytótekercset (DC 0.5 Ohm), és még ez után egy utolsó puffert, akkor minden rendben lesz mert az IC-k igy már nem kapnak remegő, tüskés feszültséget.

De félek, hogy pont úgy fogom megválasztani a kondenzátor értékeket (100-3300µF pufferek, és az IC bemenetén egy 330nF -os NEM POLARIZÁLT), hogy majd ÖSSZEREZONÁLNAK!

Szerintetek az ELKO kibírja a PWM tápot? A táp hangfrekvencián szaggat, ezt onnan gondolom, hogy mikor véletlenül rövidre zártam egy pillanatra, akkor szúnyogéhoz hasonló, de attól magasabb hangot hallottam. (tehát a tekercs helyettesítőképe is ilyen tartományba érdekel) Ha igen, akkor képes lenne összerezonálni az eléje kötött tekerccsel

Ha izgulsz, számold ki az LC-kör rezonanciafrekvenciáját.
De mind a tápláló kör, mind az utána következő stabIC olyan alacsony ellenállású, az elko pedig olyan nagy soros ellenállást képvisel, hogy nagyon csillapitott lesz bármilyen lengés. Persze, az elko legyen low ESR tipus. Túlzásba nem kell vinni a kapacitását. De: egyáltalán elbirja a 24V-os kimenet a CD-ROM áramfelvételét?

Hello!

Hűha mint Ábel a rengetegben! Jól eltévedtem!


Hát ez meg mit jelent?


A 78XX Ic analóg áteresztő tranzisztoros szabályzó, köze nem lehet a PWM-hez. Annak "sima" egyenfeszültség kell és fogalma nincs szegénynek, hogy PWM hajtja meg.

De a PWM ugye pulzus szélesség moduláció. Tehát annak csúcsfeszültsége állandó, az impulzus szélessége változik. Ha ezt puffereled, akkor mindig a csúcsfeszültséget kapod eredményül. A kapcsoló üzemű tápokban ezt a jelet, egy LC tag követi. Szemre ez egy szűrő kapcsolás, de a valóságban ez egy integrátor szerepét tölti be. Ennek kimenetén már változik a feszültség a jel kitöltésével arányosan. Mert itt már az átlagfeszültség a jel terület alatti integrájával egyezik meg. Így szabályozható a PWM-el a feszültség. (Tápokban látható diódával leválasztott pufferelt feszültség is, de ennek feladata a vezérlő IC tápellátása. Pont azért pufferelek neki, hogy a változó kitöltési érték mellett is az IC-nek állandó legyen a tápfeszültsége)
Tehát a tekercs nem a kondi után kell, hanem elé. A kondi után lévő tekercseknek már valóban szűrési feladata van.
A táp valószinűleg nem "hangfrekvenciás" csak rövidrezárt állapotban krepeg. A leállás-indulás frekvenciája hallható. (A legtöbb tápban a túláram védelem nem túl korrekten van kialakítva, tartósan használva meg is haragszik.) Rezonancia a "rezonáns tápokban" van, szerintem itt szó nincs róla.

üdv! proli007

Szia nem akarlak elkeseriteni de az nem fog müködni ugyanis a dvd-kben a 24v csak a kijelzőnek van ami pár miliampert eszik...Akaszd rá nyugodtan a 12és az 5v-os ágra.Ez minden dvd tápban megvan.

"de sima puffereléssel nem tudom összehozni az 5, és 12 voltoT"

Ezt arra értettem, hogy a trágya kínai áramkör a 12 volt helyett 10,5 öt ad le, szóval attól még nem fog beindulni a cuccos.

A másik idézetemet meg ugy tudom magyarázni, hogy: Tudom, milyen elven működik egy PWM és azt is tudom hogy abból már nem maximális amplitudóju jel jön ki, ÉN ARRA ÉRTETTEM A "nem tudom mennyire szereti" dolgot, hogy habár van folytótekercs a PWM kimenetén, valamennyi nagyfrekvenciás szemét tuti ott van, ami bezavarhat az IC-nek. (ezért tennék rá még egy tekercset)

És miért ne mehetne hangfrekin a PWM ? Akkor miért hallom? (ÉPP ÚGY, MINT A TELEFONTÖLTŐT)

A rezonanciát meg ugy értettem, hogy ha megy mondjuk 100kHz-vel akkor is marad váltakozó feszültség a kimeneti DC-n. Ez az AC képes egy kondit és egy tekercset rezonáltatni. Nem?

Köszönöm a hasznos információt! Az elméletileg 12 voltos kimenetre akaszthatok én bikaf***t is , az soha nem lesz több, mint 10,5V

De, az jön ki, csak időben nem állandóan, hanem szaggatva.
Kiabálni meg felesleges...

Na ne már! Ezt nem tudom elhinni! Akkor mindent szétcseszne , amit rákapcsolsz. A folytótekercs tehetetlensége miatt szerintem ott már hellyel-közzel DC feszültség van.

Kár okoskodnod...
A PWM= Pulse Widht Modulation=Impulzus Szélesség Változtatás.
Magyarul az impulzusok szélességét váltortatja az ilyen elven működő kapcsolás,de az impulzus nagysága állandó.
Ettől eltekintve ha egy kondit töltesz vele a kondi feszültsége egy időegységre vonatkoztatva megfelel a PWM kitöltési tényezőjének.

Ezzel azt mondjátok, hogy rábasztam, mert soha nem fogok 12, és 5 V-ot előállítani abból a szar kapcsoló üzemű tápból?

Ha még sokáig így beszélsz, akkora piros háromszöged lesz, hogy betakarja az eget...

Miért ne tudnál 24 V-ból 12 és 5 V-ot előállítani? Ha van kellő terhelhetősége, és a kisebb feszültségek nem stabilak, akkor használd fel. A tápodban valószínűleg már benne van a szűrő LC-tag, azt esetleg pufferelheted, illetve hidegítő kondikat is tehetsz rájuk a tranziensek ellen, aztán mehet a stabilizátorokra. A számítógépben is van CD-ROM, halálstabil feszültség viszont jóval ritkábban...
Vagy teljesen szétbontottad azt a tápot, és a trafó szekunderétől akarsz áramkört építeni? Kicsit én is összezavarodtam már...

Szia!
Ha ezt a tápot egy DVD lejátszóból vetted ki valószínűleg egy fly-back rendszerű táp egy IC-vel. A szabályzókörén lehet beállítani a kimeneti feszültséget. Le kell tölteni a vezérlő IC adatlapját az sokat segít.

Már többen irtátok hogy minek a rövidítése a PWM, de ezt már tudom. Azt mondjátok, hogy az impulzus nagysága állandó, csak a szélessége változik. Ok, ez világos. Viszont ha ez így van, akkor a kondenzátorok miért nem durrannak ki? Hisz néhány periódus után elérik a moduláló feszültséget (ami azt hiszem itt 325V). proli007 az én igazamat erősíti meg: a PWM táp kimenetén "már változik a feszültség a jel kitöltésével arányosan". :nemtudom:

Szia!



Transzformátor miért van benne?!

A legjobb lenne ennek a kinai dvd-nek a rajza. Ha tudod a tipusát ird meg,hátha elő tudom keriteni a táprajzát.

Ok, köszi. Nekem is átvillant a fejemben egy pillanatra, de szerintem kicsi vagyok én még ahhoz,hogy belepiszkáljak egy ilyen szabályzásba Vagy elég lenne csak 1 ellenállás, vagy kondenzátor értéket átméretezni?

Nincs elvi rajzom, megpróbálom a sorrendet leírni:
AC betáp > szűrés, egyenirányítás > simítás (400 V-os kondi) > trafó primer ága, félvezető szaggatja meg, amit PWM jel vezérel > szekunderen indukálódott feszültség egyenirányítva, szűrve megy a kimenetre, illetve a kimenetről visszacsatolás a PWM kitöltési tényezőjének változtatása, így a kimeneti feszültség stabilizálása érdekében.
Nem túl szakszerűen, de valami ilyesmi

Nehogy azt gondold hogy ez valami túl bonyolult dolog! Szinte egy sémára épülnek. Ha ez egy egy iC-s táp ird le milyen IC van benne, és biztos megoldható!

Csináltam pár fotót róla.
Nagyon furcsa, hogy csak 1 db teljesítménytranzisztor van benne, ami kapcsoló üzemben sztem nagyon sokat kibír. Ezen kívül már csak össz-vissz 3db TO-92 -es tokozású van benne, amik meglepő mód 1W -ot tudnak. (S8050)

Furcsa, hogy ilyen nagy méret (és gondolom teljesítmény beli) különbségek vannak. Lehet, hogy az összes féle feszültségnek az az egyetlen nagy tranzisztor a modulálója? De hogyan???

Ha a kicsik is szerepet kapnak a kapcsoló üzemben, akkor sem értem; hogy jöhet ki az a sok féle fesz? (3V, 12V, 2V5, 3V3, 5V, -24 és azt hiszem van még -15, és -12 is, de az lehet hogy csak oda van írva)

Vagy azok a kisebb tranzisztorok, amik 1W osak (tehát éppen lehetnének végranzisztorok is) csak szabályozzák a nagyot? Vagy valami multiplexes dolog van

A második képen lévő Sharp alkatrész meg egy külön rejtély.

3db TO-92 -es tokozású van benne, amik meglepő mód 1W -ot tudnak. (S8050)
Mi ezen a furcsa? azért kapcsolóüzemű a táp, hogy ne a disszipálódjon sok a félvezetőkön

Ez egy záróüzemű táp. Légy erős, maga a TEA1523 IC a teljesitmény-félvezető. max 50w-ig jó.
Katalóguslap pl itt
van a katalóguslapon példa kapcsolás is.
A többféle feszültséget egyszerűen a szekunder különböző leágazásaival oldják meg. Egy dióda, egy kondi, és már kész is a kimenet, a kényesebb helyeken fojtó. Én nem szórakoznék az átalakitással.

A Sharp alkatrész egy optocsatoló lesz, a szekunder oldal ezen keresztül "mondja meg" az IC-nek, hogy stabilizáljon. (visszacsatolás)

Köszönöm szépen az infókat. De még mindig nem értem, hogy miért kellenek bele a tranzisztorok, és hogy miért van az, hogy az egyik sokkal nagyobb, mint a többi.

Ezek lennének a visszacsatolások? :help:

A visszacsatoló körben szoktak tranzisztorok lenni.
A 7585 nem tranzisztor, az legy low-drop stabIC. Mint a 7805, csak korszerűbb. Nyilván a stabilabb, kevésbé zajos kimeneti fesz. érdekében.
Annak a kimenetén nagyon stabil 5V-nak kellene lenni, ha nem annyi, akkor valami nem stimmel. Vagy esetleg valami standby áramkör is bejátszik?

Korrigálok:

Nagyon stabil feszültségnek kell lennie. az 5V közel sem biztos.

Szerintem is 5V. Megnéztem a fólia oldalt, és láttam hogy az a nagyon nagy dióda, amit B560- asnak olvastam egy tekercsen keresztül megy az 5V kimenetre, és érdekes, hogy a 7585-ös is az 5V os kimenetre megy 1db kicsi diódán keresztül. (feltéve, HA a jobb oldali lába a kimenet... szóval ha ránézünk a fényképre, akkor ott jobb oldal)

Úgy sejtem, hogy a -24 -ot ellátó szekunder kicsatolás egy FR107 -es gyors diódán halad keresztül. A dióda 1A -es. Mi történne, ha 2Amperrel terhelném le a kimenetet?

A dióda ilyenkor átüt, vagy csak megnő az ellenállása? (utóbbi esetben gondolom elöbb-utóbb szétsül)

Mit lehetne oda betenni neki erősítésnek? (a képen D9)

Az FR107 1A-es dióda. Ha 2A-rel terhelnéd, túlmelegszik, zárlatos lesz. Esetleg szakadt.
De lehet, hogy előbb leég a trafó. A gyártók a határadatok túllépése esetén nem garantálják, HOGYAN megy tönkre az alkatrész
Nemcsak a diódát kellene "erősiteni", hanem a trafó szekunder tekercsét is. (hogy aztán eldisszpáld egy 78xx-en

Némi megvetést és elvi visszautasítást érzek a szavaidban (disszipálás) Arra én is gondoltam hogy mi van ha a trafó nem birja. A szekunder tekercsek huzalkivezetéseinek átmérője alig térnek el. Ha az 5V-os ágba 5A-es dióda van, akkor miért is ne birná egyéb terhelés nélkül a -24V os ágat is.

Amugy hogyan tudok megbizonyosodni arról, hogy mennyit bír a trafó szekundere? Egyszerűen kezdjem el terhelni a -24V -os kimenetet? Ha igen, akkor multiszeméttel elég-e ha mérem, és hány % ot eshet a feszültség, ahol meg kell állni a további terheléssel?
:miaz: