Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Az én verzióim kompatibilisek, csak az MPLAB-ból ki kell kapcsolni az ICD2-ről történő tápellátást, és a céláramkör tápját rávezetni az ICD2 Vdd csatlakozására, hogy az ICD2 kimeneti fokozata a céláramkör tápjáról menjen. Debuggoltam már 1,8V-ról is, simán működik.
Nekem is az a gyanúm, hogy rossz lábakra van kötve az ICD2.
Szerintem a te verziódat használom.
Ami a megépítése óta gond, hogy debuggolni nem tudok vele, mert kiírja, hogy a processzort nem tudta debug módba léptetni. Azt hiszem a 18F452-est még debugolja, de fölötte már nem. Egy cimborámnak is van de neki tökéletes a debug rész is. A különbség csak annyi, hogy neki 16F877A-van bennne nekem meg sima 16F877. Esetleg okozhatja ez a problémát? Egyébként minden más funkció nálam is tökéletesen megy. Paky: Az mplabban a programozó tulajdonságainál nézd meg, hogy a tápfeszek rendben vannak-e, mert ha nem addig úgy sem fog menni. És nézd át a PGC és PGD lábakat, Az mclr lábat meg nefeledd +3V3-ra húzni.
Az MPLAB letiltja a az ICD tápját, nem lehet bekacsolni, ezért megy külön tápról 3 V-ról. A lábakat töbször is megnéztem, kimértem és a jó lábakra van kötve a programozó. A CPUCORE fesz. 2.5 V. Az elöbb próbáltam egy gyári ICD2-vel és azzal sem ment. Van még egy procim, beforasztom kipróbálom azzal is.
Hát ez király, most írhatom újra.
Minek kellet zárolni. Elférne egy pic24 es rovat is. Na mindegy. Szerintem ez KH, vagy Zárlat lehet. Nem akarok beleszólni, de: Szoval szerintem, azon a fotón látható forrasztás tele van hidegforrasszal. Én vennék egy ónszívóharisnyát és bele mártanám gyantába és végighúznám a proci lábain. Azután az ónszívó harisnyára ónt vinnék fel és azt is végighúznám a lábakon (nem túl gyorsan). Ezzel a módszerrel szinte gyári forrasztást lehet elérni. Mégegyszer távol álljon tőlem, hogy bárki munkáját minősítsem ! Csak segítni akarok, mert jónéhány TQFP tokot felrakram már és nem kevés annál sokkal sűrűbb molex csatit is. (kb 150db) Ha mégis úgyérzed, hogy jó a forrasztás, akkor csipogtasd ki a kivezetett programozólábakat , hogy a pic lábán is mérhető e. 
Ha jók az értesüléseim, akkor bármelyik PGC,PGD lábról lehet programozni, csak akkor kell belül a konfiget átállítani, ha nem az alapértelmezetten akarod debuggolni. Kérem javítsatok ki, ha nem így lenne...
Teljesen igazad van, az nem valami szép, de azóta már átforrasztottam, mint már említettem mikroszkóp alatt. Az sokkal szebb lett. Kis is csipogtam.
Hát akkor más nem jut eszembe.
Talán a PGC és PGD lábak fel vannak cserélve egymással.  Hibaüzenet van valami konkrét?
Gondolod, hogy mielőtt a PGD/C 2-t használnád, az 1-esen kell átállítani? Ha ez így van, akkor elég béna megoldás. Na majd kiderül, mert most éppen egy dsPIC33F-et gerjesztek hamarosan, ahol a 2-es vonal van kivezetve...
Szerintem ez az egész PIO meg IO multiplexelés béna.
Tök fölösleges, ez a varia a kivezetésekkel. Szerintem egyszer kellett volna leülni és optimálisan megtervezni a tokot. Nekem eddig tök gáz az egész 24 széria. Nekem is legalább 2 órába került mire a 28 lábu PIC24 -esemet felismerte az mplab.  Idézet: „Ha jók az értesüléseim, akkor bármelyik PGC,PGD lábról lehet programozni, csak akkor kell belül a konfiget átállítani, ha nem az alapértelmezetten akarod debuggolni. Kérem javítsatok ki, ha nem így lenne...” Nekem úgy rémlik, hogy az MPLAB-ban a konfig bitek beállításásnál lehet/kell választani, hogy melyik legyen az "alapértelmezett". 
Igen, ezt említettem(egyébként a PIC-ben kell beállítani, nem az MPLAB-ban
 ), csak a fő kérdés, hogy csak a debuggolásra vonatkozik a beállítás, vagy a programozásra is...Mert hogy konfigolod, ha eleve a 2-est választottad!? szerk: Megnéztem, nagyon úgy tűnik, hogy csak átváltani lehet az 1-esen keresztül. Ekkora marhaságot. Mi értelme ennek? Hogy oldod meg egy TQFP-n ezt? Panelen csak ezért jumperekre pazarolsz helyet?  Most nekem is forrasztgatni kell majd vékony szálakat, amíg felkonfigolom.
Gondolom ezt mar olvastad es van is egy olyan 5-10µF tantalum a VDDcore es a fold kozott? (D013 parameter a Programmer Reference-ben)
Idézet: „The regulator provides power to the core from the other VDD pins. A low-ESR capacitor (such as tantalum) must be connected to the VDDCORE pin (Figure 2-2). This helps to maintain the stability of the regulator.” Idézet: „Nagyon jó alapozónak tűnik, csak sajnos öt éve nem frissítik.” Ez is hasznos olvasmánynak látszik! Ezt a helyet is nagyon ajánlom! Idézet: „egyébként a PIC-ben kell beállítani, nem az MPLAB-ban” De, az MPLAB-ban kell beállítani a konfigurációs biteket, a PIC-be pedig _beírni_ kell... :awink: De lehet, hogy ez csak a debug-olást érinti. Van ugyanis itt egy szép kis vita erről a témáról. Ebben egyesek szerint első alkalommal az első porton be kell írni a konfigurációs biteket, mások szerint erre nincs szükség, nekik "egyből" ment a programozás a második porton is. A vitából az is kiderült, hogy a PIC24FJ256GA106 chip-ek harmadik portja (PGD3/PGC3) "gyári hibás", aki erre tervezett panelt, az csúnyán ráfaragott... Jut eszembe: az Explorer 16 100 lábú demokártyán is a PGC2/PGD2 van rákötve az ICSP csatlakozóra, s PicKit2-vel szépen muzsikál. Majd ha nagyon ráérek, megnézem, hogy ennek a használhatósága függ-e a konfig bitektől.
halihó
Lenne egy kérdésem ami egy feladatom megoldása során vetődött fel bennem. PIC16F877-el azt hogyan lehet megvalósitani assembly nyelven hogy mondjuk az RD1 és a VSS láb közötti feszülség külnbésget mérje és mondjuk felvillantson egy LED-et ha a feszültség eléri az X értéket?
Hali
Nezd meg legyszi a helpben milyen include tartozik a rand() fvenyhez es ird be a forrasba a fvenyhivas elott. Maskent nem fog lefordulni Udv Vili
Hello!
Közvetlenül a RD1-re nem, mert a belső A/D multiplexer bemenetek fix lábakhoz vannak hozzárendelve. Ezek az RA0..RA3, RA5 és RE0..RE2 porták a 877-nél. üdv! proli007
Gondold végig! Ha a demo panelen a 2-es lábon van az ICSP, és egyszer törlöd a PIC-et, utána hogy tudnád újból feltolni rá a konfigot, ha ehhez programozói portot kéne váltani előbb?
Na mindegy, meglátjuk. A panel elő van készítve maratásra, holnap minden kiderül...(ma elcseszte az időm eza drága XP! )
Szoval eloszor beallitod a labat AD-nek. Ezt - ahogy elottem irtak volt - nem tetszoleges, hanem elore elrendezett modon teheted csak, az a0-t pl. kulon be lehet allitani.
Utana beallitod a paramtereket (mi legyen a referencia, mekkora pontossag, hova tolja az eredmenyt, stb). Vegul inditod a konverziot, a kapott ertekeket regiszterekeben kapod ADRESH,ADRESL. Erdemes ugy ugyeskedni, hogy 8 biten elferjen. Utana a kivant ertekedbol kivonod es ha negativ az eredmeny, akkor kigyujtod a bitet. Hardver oldalrol erdemes a Vcc-Vss tartomanyt valasztani, esetleges feszosztoval ebbe konvertalni a merendo feszt. Ha az ido nem kritikus, tegyel egy 10-20nF-ot a merendo fesz es a fold koze. Kesz megoldast szerintem nem fogsz kapni, de sokat segit, ha a netet turod peldakert, illetve a PIC adatlapjaban a 10-bit AD reszt elolvasod, ott le van irva minden.
Psszt! Ez lett volna a beugrato, hogy ellenorizzuk tenyleg olvasta-e
Ezt elk@rtam...
(Szabadon apánk után...  ) Idézet: „Ha a demo panelen a 2-es lábon van az ICSP, és egyszer törlöd a PIC-et, utána hogy tudnád újból feltolni rá a konfigot, ha ehhez programozói portot kéne váltani előbb?” Nyitva hagyom a hátsó bejáratot: JTAG port enabled! No, de lássuk a medvét! Előszedtem az MPLAB-ot, s itt egy olyan van, hogy Comm Channel Select: EMUC2/EMUD2 shared with PGC2/PGD2 nálam a default, de ha átállítom PGC1/PGD1-re azután is tudok programozni, tehát a korábbi feltevéseimmel szemben a konfig átírása csak a debug-ra hat. Ja, mindez PIC24FJ128GA010-re vonatkozik, de remélem, hogy a többire is igaz... Mellesleg nem tudom,hogya JTAG csatlakozóra mit lehetne dugni, nálam a "fedélzeti" PIC18LF4550 van kiokosítva JTAG programozásra ennek a programnak a segítségével. Idézet: „ha átállítom PGC1/PGD1-re azután is tudok programozni” Természetesen úgy értem, hogy: ha átállítom az MPLAB-ban, majd beégetem a PIC-be. Utána debugolni nem tudok, de vissza tudom írni PGC2/PGD2-re.
Sejtettem, hogy a debuggra vonatkozik! Köszi a próbát, legalább is megnyugtató a holnapra nézve!
Csak megjegyzem, hogy a A Microchip hasonló modulján 8 db (azaz nyolc darab) kondenzátor van.
A megjegyzésed jogos. Azé 8 mert raktak a PIC összes táppontjára. Hogy minek azt nem vágom.
A PIC kezdő működése azon a bizonyos 1-10µF tantál kondin múlik ami a Vdd-core lápra kell. Én 3.3µF-et használok. No problemo. A PGC/D lábakról. Bármelyik lábbal elindul, a configok beirása. Az ATMEL-el ellentétben osc jel nem kell a programozáshoz. Tehát a programozás megy akárhonnan, ezek után viszont a debug már csak a konfig-ban kijelölt lábakon. Nagyon oda kell sasolni az oszcillátor helyes beállítására, a watchdog és a JTAG tiltására. Egyébként se értem minek bele a JTAG, ha úgysincs hozzá semmi... Nekem ezekkel a megjegyzésekkel életem első PIC24-e is tökéletesen indult. Külső Oszcillátort használok egyébként 5V-osat, mert 5V toleráns az összes láb. Még valami a táp és földpontokról. Elég belőlük egyet egyt használni. Belül a chip-ben össze vannak kötve. Gondolom azé van belőle ennyi hogy legyen választék, a tervezés során, azaz ahová kényelmes. Tehát a panelen nem kell velük bohóckodni.
Udv!
Egyeszeru kerdes! ICD2 vagy barmilyen USB-s PIC programozot hasznalt-e mar valaki Linux alol? Piklab, Pikdev, icdprog, picprog, stb. programok segitsegevel. Nem ismerem a piceket, eddig fokent fpga/dsp/avr/arm forgott a kezem kozott! Koszonom minden linuxos elektrosnak elore is Idézet: „A PGC/D lábakról. Bármelyik lábbal elindul, a configok beirása. Az ATMEL-el ellentétben osc jel nem kell a programozáshoz. Tehát a programozás megy akárhonnan, ezek után viszont a debug már csak a konfig-ban kijelölt lábakon” Ne haragudj meg, de mindezt már kiderítettük, leírtuk átrágtuk, miután icserny le is tesztelte! Sokszor igen furán jönnek ki a dolgaid!  Ezt nem cseszegetésből írom, csak úgy túnik, hogy nem olvasod el amiket írunk rendesen!Idézet: „mert 5V toleráns az összes láb.” Ez így ebben a formában nem igaz! Csak azok a lábak, amelyek digit I/O ként vannak beállítva. Óvatosan a felületes kijelentésekkel!  Idézet: „Még valami a táp és földpontokról. Elég belőlük egyet egyt használni. Belül a chip-ben össze vannak kötve. Gondolom azé van belőle ennyi hogy legyen választék, a tervezés során, azaz ahová kényelmes. Tehát a panelen nem kell velük bohóckodni.” Kérlek ilyen dolgokat se terjessz, ha nem akarod, hogy azt gondolják rólad, nem értesz az elektronikához! A programozáskor talán megengedhető, hogy nem kötöd be mind, de működés közben mindet be kell kötni, ha nem akarod, hogy belül szakadjon valami, vagy bizonytalanul működjön! Nem a választékosság miatt van több test láb, mint ahogy Vdd láb sem azért! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
