50Kw... az egy kicsit nagy falat ennyi víznek...
6 pólus névlegesen az 1000-es fordulat...Ehhez illeszteni kell a turbinát...
Itt küldök egy turbinatáblázatot irányadónak...
ez 350-es átmérő és 3 lapát (kaplan tipusu)
Az átmérő csökkentésével lehet a fordulatot növelni...
kisebb átmérőre úgy számolod át, hogy a kerületi sebesség, kb annyi legyen mint a táblázatban...
az áteresztett vízmennyiség a keresztmetszet (m2) szorozva 3-3,5 és m3/s ben kapod az eredményt...
A vízmennyiségből megkapod a kivehető teljesítményt, a fentebb említett módon...

Off: A tiéd ez a kis tó?

Sziasztok!

Végigolvastam a topicot. Engem is érdekel a téma, és van egy két meglátásom. Látom itt mindenféle vélemény előjött már. Többel egyet is értek, és többel nagyon nem.

A vízről beszélnék egy kicsit. A vízzel nagyon nagy károkat tudnak okozni, pedig jól kezelve meg lehet oldani általában, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon. A vízzel ott követik el az óriási hibát, hogy a teljes medret lezárják, ezáltal az élővilágnak a vándorlási útját teljesen elvágják. Abban az esetben, ha olyan helyre tervezik az erőművet, hogy csak a folyó maximum 2/3 részét fogják le, és ezt egy kerülőcsatornán lejjebb visszaviszik a mederbe, gyakorlatilag tökéletesen van kivitelezve az élővilág szempontjából. Gondoljunk csak bele, a halak és a többi vizi élőlény több tízmillió éven keresztül úgy fejlődött ki, hogy a folyón történő vándorlás közben rengeteg kiterült gázló és mocsárvidéken keltek közben át. De a mai vizierőművek az észkombájn begyöpösödött pénzszámolgató embereknek köszönhetően nem ilyen helyen lett építve és nem erre a koncepcióra. Én azon a véleményen vagyok, hogy minden vízienergiát ki kell használni, amit lehet, de "ésszerüen" és nem "ész nélkül".

Óvva intenék mindenkit attól, hogy egy patakot teljes keresztmetszetében elzárjon egy gáttal. Ennél nagyobb kárt már csak akkor tud okozni valaki, ha nekiáll vegyszertöntözni a vízbe. A megoldás az, amit már feljebb leírtam, hogy csak egy részét vesszük ki egy csatornával. Többet kell dolgozni vele? Igen! Jobb és környezetileg is oké? Igen! Pld.: jön egy felhőszakadás, a gáton átbukik a víz, esetleg el is mossa, az élőlényeket meg gyakorlatilag elvágjuk egymástól (ameddig a víz el nem mossa a gátat ). Ezen kívül a folyamatos hordaléklerakódás is megkezdődik a duzzasztásban (és előbb vagy utóbb fel is telik ugye ). Míg az üzemvízcsatornánál egy kétévente egy pucolás és kész! És az áradás is megoldható akár automata zsilippel is a betápnál!

A másik az energiatermelés erről a vízről. Szerintem ilyenre turbinát kis teljesítményre tervezni n e m é r d e m e s! Egyszerűen gazdaságtalan. Gondoljuk végig: egy turbina soha nem fog egy gravitációs kerék hatásfokának a közelébe se érni. A gravitációs kerék itt úgy néz ki, hogy egy hengerre teszünk jobbról és balról egy palástot, középen pedig öblös cellákat képezünk ki a víznek, amelyből szinte már csak akkor tud kifolyni a víz, amikor teljesen leért, és ha megvizsgáljuk az erőkart ekkor, könnyen beláthatjuk, hogy szinte semmi energiát nem képvisel már. Úgy kell beállítani, hogy a lapátrésze beleéjen a víz felszíne alá az alsó részen, míg a teteje majdnem a befolyásnál van. Így gyakorlatilag úgy megy le a keréken a víz, mint a liften (csak itt nem jön vissza senki ). Nagyban nem tudnak ilyeneket alkalmazni, oda turbina kell. Ide viszot ilyen kell, és ehhez kevesebb víz is kell. ha kevés az esése a víznek, pld. 1m, a kerék átmérője is kicsi lesz, ekkor szélesebbet kell alkalmazni (ha elég a vízmennyiség).

Most jön az, hogy de a fordulat, meg az áttételek . Hát akkor kezdjük! A turbinához eleve sebesség kell. Mivel a kilépő víznek is igen jó sebessége van, ezért eleve egy rakás energia benne marad! Hoppá! Tehát ha "tökéletesen" megcsináltuk (amit erősen kétlek ) is benne marad egy rakás energia. Ha tökéletes lenne, a kifolyó víz alig áramlana! Ahogy a kerék alján kibukik a cellákból. Az tökéleteshez közeli! Egy ilyen kereket úgy kell méretezni, hogy a maximális vízmennyiség 2-3-szorosa férjen a kerékbe. A szabályzása is megoldható, a bejövő vízmennyiséggel (a felesleget félreirányítjuk szabályozottan (automatikus)), egy forgó nagy balaszttömeggel (nincs hirtelen gyorsulás, és a fellépő csúcstelljesítményeket is lazán megoldja , pld elindítunk egy motort, rövid ideig háromszoros túlterhelés, egy nagy forgó balasztnál észre sem veszi), valamint egy terhelőkörrel, ami hirtelen teljesítménycsökkenésnél átveszi a terhelést, amíg a szabályozás csökkenti a ráfolyó vízmennyiséget. Egy ilyen szabályozó terhelőkörnek (elektronikus balaszt, a hirtelen terheléscsökkenések kivédésére elektronikus szabályzó a szükséges hiányzó terhelést beadja amíg a vízmennyiség leszabályoz) tulajdonképpen egy kb. 5-8 százalékban folyamatosan illik rajta lenni, ezzel stabilizáljuk az 50Hz-et (hálózattól független, önálló termelésről beszélek).

Na akkor fordulat. Hát olyan generátort kell gyártani (lehet, ami szinkronban forog a kerékkel. Mivel alacsony a fordulat, nagy lesz az átmérő. Egy tekercshez mondjuk 4mm vas és 2mm légrés kell, egy teljes periódushoz (szinusz) ebből kettő kell ugye, az 12mm. Szorozva 50Hz az 600mm, és mivel mondjuk 4 másodpercenként tesz egy fordulatot, az 2400 mm a kerülete. Ez elosztva Pi-vel = átmérő 763,94373 mm, + a légrés (állórész és forgórész között) meg a vas külselye (állórész vastagsága), az naggyából 80cm-re jön ki a generátor átmérője. Némi befektetéssel, sok fifikával, szorgalommal, kitartással, precizitással lehet építeni olyan generátort, amit áttételezni sem kell, azonnal az 50Hz 230V gurul belőle ki 15ford/perc-nél. Ehhez még egy 100kg-os 80cm-es beton+vas lendkerék (a tömeg a külső íven van, gyűrű alak), vízbeömlő szabályzó (automata), elektromos balasztszabályzó (+ terhelés, feljebb írtam), és egy fesszabályzó, és kész az atomstabil házi generátor. Csupán a befolyórész automata szabályzása van még vissza (a patakból kilépő ág, árvíz miatt), és kész is a tökéletes és környezetbarát megoldás, magas hatásfokkal. Elektronikus fékezéshez és napközben lehet használni a bojlert is mint elektromos ballasztterhelés, vagy ha van fölös kapacitás a rendszerben. Szerintem 600W teljesítmény elég egy háztartás alap dolgaihoz, ez egy nagyobb 12Vos autógenerátor teljesítménye. Mik is ezek? Egy tv, számítógép (nem 300W-os), egy hűtő és hűtőláda (időszakosak), telfon töltők, kissebb berendezések (max 50W), és 6 db 24W-os energiatakarékos égő. Mi nem fér bele? Automata mosógép, centrifuga (talán napközben), mosogatógép, mikro, szendvicssütő, elektromos tűzhely, porszívó, más nem jutott eszembe. Viszont a napközbeni terheléscsökkenéskor felfűthet egy bojlert naponta, meg az éjjeli időszakban, ez ugye fontos. A többi dologhoz meg jöhet a hálózatról az áram, az már nem lesz olyan sok. Ezeket egy 600W-os teljesítményre értem.

Hogy mennyi a 600W? Évente 5256kW. Ezt ugye 100%-ra nem tudjuk kihasználni, vegyünk 75% kihasználtságot, az 3942kW (a bojlerrel adni fogja ), és az 40Ft-al 157680Ft megtakarítás. Ha ezt vesszük három évre, akkor megéri megcsinálni. És ha rendesen megcsináltuk, ez kihúz karbantartással szerintem 50 évet is. Tíz éves viszonylatban biztos megéri már. dcsabi: Ez akkor az elméleti xy W/h, ha jól értem? Tömeg x gyorsulás x magasság. És ezt kg-ban és m-ben kell behelyettesíteni? Nem ugrik be, és nincs időm utána nézni.

Nem is említettem még, hogy ez nem érzékeny ilyen dolgokra mint kő, fű, ágak, madzagok, dobozok, stb., míg egy turbina akár azonnal behal ilyenkor esetleg, és csak nézünk hogy mi van . . . Ez meg megy tovább, és kész. A turbinánál: hol is lesz a vízhatlan hajtómű, az áttételek, a generátor? Szimering a víz alatt? Az áttételek legyártása, hatásfoka (mert azért fog, olajban kell fusson, min.50-100W-ot elvesz). És a turbina veszteség még! Nagy fordulatra balasztömeg? Az rázós! Állandó szimering csere?

És egy gravitációs kerék? Jó hatásfok a víznél, a csapágyazást el lehet távolítani a víztől, alig forog, szimering csere 10 évente, koszra kőre ágra szinte mindenre érzéketlen, egyszerűen ballasztozható, és a tengelyét akár 10m-re is elvezetem, egy autó féltengellyel simán elforgatom amerre akarom, vízvezetékcső és néhány csapágyazott megtámasztás, és kész, generátor biztos, fedett helyen, akár kétszer, háromszor is csuklózhatom, veszteség szinte nulla. Víztől egyenesen a turbinaházig. Viszonylag halk is, mindenesetre egy áttételezéshez nem is hasonlítható, és sokkal időtállóbb az egész rendszer, a feltöltődésen át az érzékenységen keresztül a megbízhatóságon át, az áradás, karbantartás, szinte mindenben jobb. Nem is tudok olyat, amiben nem előnyösebb. Persze rendesen, masszívan megépítve, pld. rozsdamentes lemezből kiképezni a kerék vízfogó részét.

A generátorról: nem ajánlom senkinek a fix mágneses generátort. Nem szabályozható, ezáltal állandóan terhelni kell a felesleget, hogy stabil legyen a 230V meg az 50Hz. Nehezen is indítható (az egyfázisu). Én egy egyfázisu generátort vázoltam, aki műszaki ember az idáig is tisztában lehetett vele már valószínű. Ennek csak két csúszógyúrúje van, amin a gerjesztést kapja a forgórész. Előnye, hogy könnyen indítható, sokkal egyszerűbb a szabályzás, és akár a hirtelen nagy terhelések is jól kezelhetők (motorok, egyebek indítása). Ez a generátor függőleges szélkerékhez is tökéletes, alacsony fordulat (kis lapátzaj) , nincs áttételezés, tehát hangtalan az is, és ugyan úgy kiegészíthető egy 100kg-os balasztal a tengelyen, amitől sokkal stabilabb a fordulata. Egy ilyennél már tényleg csak a látvány lehet zavaró esetleg, a többi nem. Mivel alacsony fordulatu, szerintem infrahangja sincs.

Mellesleg nálunk a közelben van egy malom, ott ilyen rendszerben termeltek áramot saját fogyasztásra még 10 évvel ezelőtt is. Lehet hogy még most is megy. Még nem is láttam soha, majd megpróbálom megnézni és lefényképezni, de ez csak lehet egy két hónap múlva lesz, nem érek rá. A csatornát ahol a vizet viszik az azt már láttam egyszer (tőlünk messzire van). Ennek a megírására sem volt időm, de nem tudtam ellenállni. Megiszom még a levét ennek is. Na mindegy! Most lerajzolom a kereket, hogy érthetőbb legyen.

El is készültem. A lényeg látszik rajta, tehát úgy érdemes méretezni, hogy a cellákat a teljesítményhez szükséges víz csak 50%-ig töltse meg (tehát pld. 600W-hoz szükséges víz csak félig töltse meg a cellákat, így van jól kihasználva, jó a hatásfok, mert csak a legvégén, az alsó ponton tud kifolyni a víz, amikor munkát már szinte semmit nem tud végezni, tehát az egész hasznos munkát elvégezte).

Mielőtt valaki vitatkozni akar velem, ez az én véleményem.Már régebben is így láttam ezt a generátor kérdést is. Egyszer egy jópár éve láttam egy filmet a szélgenerátorokról. A filmben mondták, hogy milyen fejlettek a legújabb szélkerekek, mert hogy most már az újakban nincs áttátel, ami zajt okoz, mert szinkron fordulatu generátort (a szélkerék tengelye és a generátor ugyan azon a fordulaton megy, az az egy tengelye van, az a generátor és a turbinalapát tengelye is egybeb) alkalmaznak már, és ez mekkora újítás. Ha engem megkérdeznek, akkor ezt már régen elárulhattam volna nekik.

Üdv mindenkinek FREDDI

Amit mondasz, az nagyon is helyén való, mint a generátorról, mind a patakok teljes elzárásáról. Bár csak nekem is csurogna egy patak a kertben...

Az elített képlet az a helyzeti energia alapképlete, ezt használják a vizi potenciál meghatározásához...
A turbinák elé a folyóvizbe helyeznek egy megfeleló méretű rácsot, ( sőt még ez elé úszó hulladékterelőt is ) ami a nemkivánatos hulladékokat kiszűri, fenntartja, a felhalmozódott anyagot időnként el kell távolítani. Nagy erőműveknél ezt gépesítik...
A turbina konstrukcióra utalva: A merülő szivattyút vedd alapul... ismert a kerámia csúszó tengelytömítés, stb ...
A turbina, akkor a legjobb kihasználtságú, ha a "felvíz" és az "alvíz" közötti átjárás "légmentes"...tehát nyomás alatt van! A turbina járókerék ezen csőben kissé szűkített átmérőben van elhelyezve...
Ez lehet egy könyök cső is és a tengelyt ki lehet vezetni a cső könyöknél( jelen esetben 200-250mm átmérővel) és teljesen vízmentes a generátor...stb

Van még néhány gondolat, amiről beszélnék. Szélkereket már tudnék építeni, viszont amekkora pechem van, nálunk alig fúj a szél, tehát ez nálam halott ötlet, úgy hogy nem is foglalkozom vele.

A víz az már érdekel, van is rá elképzelésem, de az majd csak később lesz megpróbálva. Bár a méretezéshez szükséges kis teljesítményú, de működőképes modell elkészítését és letesztelését legkésőbb jövő őszig meg szeretném valósítani, és természetesen letesztelni. Gondolok itt vízmennyiségre, szabályozásra.

Viszont nagyon érdekelne a napelemes variáció is. Ha valaki tud konkrét, a napelemek gyártására, építésére vonatkozó adatokat, az érdekelne. És természetesen az elméleti anyagok. Itt nem a "parasztvakításra"készült anyagokra gondolok, hanem ami konkrét gyakorlati ismereteket is hordoz a felépítésre, gyártásra, működésre, létrehozásra. Egy négyzetméterre vonatkoztatva egy gyári napelem kb. 120W-ot produkál. Ha házi viszonylatban ennek a hamadát, négyzetméterenként 40W-ot ki lehetne hozni, az már kielégítő. A teőnk pont ideális tájolású a napelemeknek, és vagy 60m2-t le tudnák fektetni. Az 2,4kW csúcsban 40W/m2-rel, az már elég, ebben benne van a tartalék is, és éjjelre is lehetne belőle spájzolni.

A másik ami érdekes, az a peltier elemes áramtermelés. Ahhoz ugye napkollektorokat kéne telepíteni, és a melegvízből előállítani az áramot. Ennek az a hatalmas előnye lenne, hogy a melegvíz tárolása megoldható, és így elérheteő akár a folyamatos 24-órás üzem is (ha a nap is úgy akarja, bár mindig lesz szünet. A peltier elemről is érdekel minden, bár nem hinném, hogy olcsóbb lenne, mint a napelem. Ezeknek egyáltalán nem ismerem az árait, ha valaki tud valamit a témában vagy az árakról az érekel.

Van még a tüzelőanyag cella, ami nagyon nagyon érdekes! Nem tudom ki az aki tudja, de igazán minden égés elektromos folyamat. Tüzelőanyag cella variáció is annyi van, mint égen a csillag, de konkrét dolgokat keveset sikerült idáig megtudnom. Tavaly már kutattam utána. Vannak olyan típusok is, amalyek szobahőmérsékleten is képesek működni, mint például néhány alkoholos típus. A legtöbb viszont magas hőmérsékleten múködik. Az alacsony hőmérsékletü típusok nagy része szerintem féltve őrzött ipari titok, ezért sem lehet hallani róluk többet. Ennek a technológiának az elektromos áram tárolásában lenne nagy szerepe, ugyan is igen hatékony, ha nem a leghatékonyabb energiatároló. Nagy szükség lenne rá, ha napelemes rendszert építene az ember, energiatároláshoz. Természetesen ez csak kertesházban alkalmazható megoldás lenne, a hidrogén igen robbanékony mivolta miatt. Pont ilyen okok miatt nincs a magas házakban gáz bevezetve.

Persze, ismerem a kerámia csúszógyűrűket is, az összes sorozatot ami csak van, nem is tudom mennyi az. De a karbantartásigénye egy ilyen rendszernek (már mint a turbinás) messze magasabb, ez biztos. Gyártásról ilyen kis méretü turbinákról nem is tudok. Az áttételezés is komoly dolog. Egy jó anyagból lévő, ferdefogazású, jó hatásfoku áttétel legyártása házilagosan szinte csak és kizárólag autó sebességváltók nagyon jó minőségű fogaskerekeiből megoldható, de úgy is nagyon vigyázni kell a pontosságra, komoly szerszámgépigénye van. A legjobb ilyenkor kész sebváltót átalakítani a célra. Viszont aegy kerékkel szinkronban forgó alacsony fordulatu generátor az teljesen hangtalan. Persze itt is van komoly technológia ami kell hozzá, a csapágyak, szimeringek. Abban megegyezhetünk, hogy általában mindenhez kellenek olyan cuccok, amik házilag nem megoldhatók, csak profi üzemekben profi gépeken. Ilyen dolog a turbina is. Ehhez CNC kell, és komoly ismeretek a tervezéshez, kavitáció, emelkedés, profil, stb. Csak profilból több ezer létezik, megvan, hogy milyen sebességre melyik a legjobb. Persze a többi is működik. De ha a nyomásunk megvan, akkor vizikreket is csinálhatunk, hiszen megvan a víz, magasság, oda is vezettük, szóval minden. Viszont sokkal kevesebb a karbantartásigénye. Ez biztos. Az alacsony fordulatú generátornál a csapágy beszerezhető, a többit pedig házilag el lehet készíteni, a tengelyt (tengelyeket, mert minimum kettő ) kell esztergáltatni még. A féltengelycsuklók (szintén nem házi fabrikálás tárgya ) adott, mert az ipar nagy méretekben gyártja a csatlakozásokkal együtt, és mivel alacsony a fordulat, házilag is felhasználható kényelmesen. A szélkerekesek is ott mennek be az erdőbe általában, hogy a házi áttételek ordítanak, olyan hangosak. És akkor jön a háború és a pereskedés a szomszédokkal. van megoldás, ez a generátor amit írtam. Viszont ehhez függőleges szélkerék való házi kivitelezésben. Annak a szabályozása is könnyű (lapátok nyítása-zárása). valamint nem kell bajlódni a turbinalapáttal, mert az ugyan olyan kényes, mint a vizi turbinánál.

Hulladékfogó a vizikerékhez is kell. Viszont ezt nem muszály csövezni, ha olyan a terep, ez is előny, csak csatornát kell kialakítani. Mert a csövezést idővel kikezdi a víz a homokkal, kövekkel. Persze a vizikereket is koptatja, de egy felszíni csatorna az üzembiztosabb. A vizikerékhez is kellenek komoly dolgok, mert télre ugye rendes épület kell neki, ahol nem fagy be. Azt a képet amit beraktál feljebb, az télen be is fagy alles cuzammen. és ha nics szerencséje, a turbinát is megfektetik a jégdarabok. Ilyen károsodás egy vizikereket nem fenyeget, ha egy jó épületet készítettünk. Végül is ez nem egy olyan dolog, amit pár évre érdemes létesíteni. Ja, az úszó hulladékterelőt is ismerem. Sok halastónak azért szakadt át a gátja felhőszakadáskor, mert nem raktak rá, viszont rácsot a túlfolyóra azt igen!

Turbina profil ügyben én tájékozott vagyok, mivel nagyon sokáig modelleztem, és érdekelt a dolog. Annak idején mini turbinát is akartam gyártani, de ez a gépek hiánya miatt elakadt. Azóta mások megcsinálták. Olyan áron van, mint az arany. Amiótra kezd terjedni a CNC, egyre szaporodnak. De az árát még tartja, mert magas technikai és tudásbeli dolgokat és precizitást igényel. Téged pedig nem akarlak dicsérgetni, de nálad is magas a technikai színvonal, ezt tisztán látom. Egyébként most készülök összehozni én is egy CNC-t. A képletről egy kérdés, igazából a behelyettesítési értékek kellenének, és az eredményé, kg, m, W? Számolni akkor lehet vele, pld hatásfokot is, hogy mennyire jó a rendszer. Ez víznél megoldható, és rögtön tudja az ember, mit is alkotot.

Erről jut eszembe, állandóan papolnak a környezetvédelemről, aztán az energia meg folyik szét feleslegesen mindenfelé. Sírnak, hogy széndioxid kibocsátás, aztán országos hőszigetelési program meg semmi. Az egész ország egy hőszigetelési program után 1/3-al csökkenthetné a széndioxid kibocsátást. Ehhez ennyivel kevesebb energiát kéne behozni (pld gáz), amivel javulna a gazdasági mérleg is. Tiszta haszon, de állami szféra csak a levegőbe beszél, nem törődnek semmivel. Egy példa: a múltkor hallom a rádióban: 180 000 kg széndioxiddal kevesebb került kibocsátásra valami üzemanyag javítás miatt. De ezt így, hogy kg! , mert jobban hangzik! Nevetséges

Na most a valóság : ez a megtakarítás nulla! Szó szerint! Tehát a megtakarítás 180 t. A valóság meg az, hogy Minden családi házon, ami nincs "rendesen" hőszigetelve, évente a fűtéssel + 2-3 tonnával több széndioxidot bocsájt ki. Csak 100 000 alkással számolva az szerényen is 200 000 tonnával kevesebb széndioxid lenne. Akkor mennyi is az a 180 tonna? És ők felfelé kerekítenek! Nem folytatom, ennyiből is világosan lehet látni aki érti.

Öregem, ezt szépen kiépítetted! Ha jól látom, ez egy fd-2,7es rotorátmérőjű 1kw os (kínai) turbina.Bár annyit tanácsolnék, csinálj hozzá villámhárítót! Feszítést sem látok a képen, én azért ki is horgonyoznám legalább egy 6-os sodronnyal, ha mást nem ,a kerítéshez.Milyen magasan van?Eleget pörög?A napelemekhez meg látom külön töltésvezérlők vannak?Nem zavarják egymást a turbina töltőjével?
1,5 szint különbség?dcsabi javarészt 2-vel feljebb megadta a választ.hasonlót mondtam volna én is.
Csakhát igen, ha ez sem folyamatos, akkor szakaszosan fog csak üzemelni, mint a turbinád.De a semminél az is több!

Kinek melyik egyszerűbb...?
Amit feltettem, csőkönyökbe tett "propellert" kivülről meghajtva a generátort...stb... Nem hiszem, hogy olyan bonyolult lenne... Kb 200mm-es csőbe 30mm-es tengelyre
felhegesztünk 3db "tenyérnyi" lapátocskát 2mm-es lemezből meghajlítva, megfelelő dölésszöggel...stb... A tél az bármelyik megoldásnak tél, a ház az meg szintén mindkét megoldásnál előny...

Szén dioxid egyenleg:


The 2.66 GWh annual average production of La Rasse reduces every year by 1277 tons the emissions of carbon dioxide in the atmosphere.

1 GWh = 480-500 tonna CO2 redukció

Innét származik >>>>

Small_Hydro_Power

Hurrá! Akkor számoljunk.

Egyik ismerősöm régebben az energiaiparban dolgozott (én is egy darabig ). és mivel annak idején volt áramkedvezmény, néhányan készítettek otthonra villamos fűtést. Az adatokra emlékszem, ezekből lehet számolni.

Tehát a fűtéshez 12kWh fútőbetétet építettek a kazánba, ez amikor bejött a hideg, teljes gázzal ment. Már mint -10 fok körül. Vegyünk 3 hónap fűtést 8kWh-val átlagban, ha az elő és utófűtési időszakot is nézzük, akkor ez reális is lehet.

8x24x90=17280kWh 1GWh:17280=57,87037 lakás
Akkor 60-al osztunk, mert kedvezőbb képet akarunk. Akkor: 500:60=8,3333.... tonna évente lakásonként. Ha egy rendes, legalább 10cm vastag hőszigetelő réteget rendesen beépítünk (a padlásra is), akkor a 2T/lakás reális eredménynek tekinthető. Tehát amiket írtam, az szerintem fedi a valóságot. És a 200 000-es megtakarítás is reális, ennél sokkal nagyobb értéket is el lehet érni egy rendes programmal. Nálunk még soha egyetlen politikai erő sem volt, akinek eszébe jutott volna a valódi jövővel törődni. Erről ennyit. Így már belátható, hogy a 180T-ás megtakarítás mekkora parasztvakítás. Számoljunk csak, az 21,68 lakás(családi ház, 120m2) éves fűtése, najó, legyen 30. Hát ennyit a valóságról, meg a propagandáról. De nagyon jól hanzott a hírekben! És aki nem ismeri a valós helyzetet, az még jónak is találja. És kg-ban, nem ám tonnában, így jól hangzik. Mint az áruházláncoknál. csak az a szomorú, hogy ezért megint valakik jó kis zsíros támogatást is bezsebeltek szerintem, szokás szerint. Szóval ne nagyon nézzen körül senki a "valóságban" ha jól akarja magát érezni, mert hamar elszáll az illúzió. Ha már itt tartunk, péda: az eladott áruk, berendezések nagy része ma sem energiatakarékos, hogy lesz így jobb a jövőben? A másik: pld a tartós fogyasztási cikkek kihordási ideje nagyon rövid. Összefüggés: tönremegy egy pár éven belül, rengeteg hulladék, ujrafeldogozási gondok, elhelyezés, a gyártáskor keletkezett káros anyagok megsemmisítése, és természetesen a gyártásnál, szállításnál elszállt energia, és ott artunk ahol voltunk. Megint lehet gyártani, újra energia, nyersanyag stb stb. Ha ez a kör túl röviden zárul, az katasztrófa. Márpedig napjainkban ez a jellemző. Ez nem más, mint mérhetetlen pazarlás (jó példa erre amerika, évtizedekig herdálták el az olajat, mondván olcsó!, az olajtermelők-kereskedők meg a pénzt számolták, nagy legyen az eladás, több haszon). Néhány országban, mint pld. anglia, 2000 körül olyan törvényt hoztak, hogy csak előzetesen engedélyezésen átment energiatakarékos berendezéseket lehet forgalomba hozni. Nálunk mehet az aláméretezett trafóju cucc, bírja a hálózat, meg a villanyóra, erőmú meg energia is van bőven.

Némi adatot megemlítek én is, bár csak fejből: nálunk a m2-enként beeső napenergia 800/1200W tél/nyár időszakban. Persze az átmenet folyamatos, ahogy a nappalok hossza változik, és kristálytiszta időre, ami ugye ritka.

Szevasz ződfülü barátom!
Nagyon örülök, hogy tetszik a mű. A tó nem az enyém, hanem a dirié. Vagyis a cégé, vagy nem is tudom.
A szélkerék 48 V-os, a napelemet elosztottam 2szer 24-re. Természetesen 4 db 12 V-os akksi van. Villámhárító az van. Természetes felfogó. Levezető és földelő az kész.

Szia Freddi!

Az én esetemben a patak csak abból a vízből táplálkozik amit kiemelek. Ha nem emelek, nincs patak.
Ha mennek a szivattyúk, akkor folyik, mint a lódereka.

Végül is ez olyasmi, mint én saját magam fújom a vitorlámat...

Valóban, hasonlít ehhez. Csak azzal a különbséggel, hogy muszály fújni a vitorát.
A vizet mindenképpen emelni kell. Engem az érdekel, hogy visszanyerjek valamicskét a befektett energiából.

Ha jól, értem, saját magadnak szivattyúzod a patakot? Persze számla nem a tied! Végül is igazad van, ami ingyen van használni kell, én is ezt tenném a helyedben.

Itt talász ötleteket, hogy milyen turbinát kéne tenni a "szivattyúzott" patakodra. Amit tudok mondani ez ügyben, az az autó generátorok. Nos teherautóban 24V-os van. Ha jól emlékszem, ezek leadnak 1kW-ot is (javítsatok ha tévedek). Háromezres fordulat körül éri el azt a tarományt (általában) ahol már jól dolgozik, elég nagy a teljesítménye. Ezek ugye háromfázisuak, és azonnal tartalmazzák a szabályzót is.

Megnyitottam a postot újra, arról a linkről amit betettem, talátam egy német vízkeréképítő céget. Ezek komolyan csinálják, nem szórakoznak! A főoldalon egy 15kWos kerék van a képen működés közben. Azt írják, idáig kb. 60-at csináltak már!, és összteljesítmény 100 000W körül van. Aki nem akar csinálni, de kéne neki, annak "jópénzért" gondolom megoldják . Ez szerepel a kapcsolatnál is. Itt épp egy két méter átmérőjűt barkácsolnak, ahogy elnézem, ez is ...owatt. A napokban számolgattam a én is egy két méter átmérőjü kereket, 8lit/s-al 500W körüli teljesítményt kaptam! Azt hiszem, ezek a németek is azért barkácsolnak olyan szorgalmasan! Majd beteszem a számításokat és az okfejtést, ha érdekel valakit.

A Te helyedben akkor, egy 200-250mmes csőben (könyökben)
egy tengelyre hegesztenék fel 3db kis lapátocskát, (szabályosan, és a lapátok külső átmérőjét fel kell szabályozni a cső belsejéhez, 0,3-0,4mm hézag maradjon) ennek a a fordulata, hogy megfelelő nyomatékot is tudjon adni 850-1000 1/min lesz.
Ha szabadon terhelés nélkül engeded pörögni, akkor
a 2-2,5 szerese...
A lapát geometriáját lemásolhatod Pl: a számítógép tápjában lévő ventilátor lapátjáról, akkora lapátot csinálj, hogy egy lapát és az utána lévő rés 2/3 és 1/3 arányú legyen. (és ez 3x..)
2mm es inox acélból csináld ez bőven elég...
Ennél egy szerübb megoldást nem hiszem , hogy lehet találni, a hatásfoka az ilyen turbináknak eléri a 85-90 %-ot, házi megoldásnál ilyen kis méretben nagyot nem lehet hibázni...
Generátorként meg 2,2 Kw vagy 1,5 Kw >>> 1460 (1500) fordulatu 3 fázisu villanymotor... volt már szó ezen a fórumon aggregátor témában ...stb...
Az áttételt egy kicsit meg kell emelni, és laposszíjat használj...Ennek jónak kell lenni...

Köszönöm a tanácsot. Ha megyek valamire, jelentkezek. Persze nem azonnal, mert rengeteg a dolgom. Isten malmai lassan őrölnek.

Neked is köszönök mindent. :awink:

dcsabi írta, hogy laposszíjjal kéne hajtani. Ez így igaz, annak a hatásfoka jobb, konkrétan én az autó vezérműszíjjat tudnám említeni. Egy-két szíjjat egymás mellé, persze próbára használt ledobottakat. Ebből talász, mert ha akkor cserélik amikor elszakad, akkor már régen rossz! Valami nagyobb típusét nézd ki, pld dieselek, azoké talán erősebb. A kiskeréknek jó a vezérműtengely kereke (ez a nagy, ugye) a generátorra, a turbináé meg a próbákra egy sima hengeres palástos. Ha már tudod, milyen méretü kell, meg jó lesz-e ugy, majd akkor megoldod, hogy a nagy is bordás legyen. Próbára meg ugye a legkisebb befektetést kell eszközölni. A főtengelyen lévő kerék általában túl kicsi, hogy rendes nyomatékot át lehessen vele vinni. Van valahol egy oldal nálunk, ahol szíjjakat meg kerekeket is árulnak, de be van dobálva a CNC linkek közé, nem tudom melyik az, de ha nagyon kell, kibogarászom. ha megy a cucc, tudsz venni készen kerekeket meg szíjjat, a tengelycsatlakozást (a furatot) kell csak esztergálni. Ha aztmondod egy marósnak, marjon egy "ezerfogu" bordásszíjkereket, vagy megtámad, vagy elfut, vagy olyan árat mond, hogy lefekszel ott helyben.

Mivel ez úgy gondolom, hogy fontos a kivitelezéshez, megengedtetik a linket beszúrni: bolt

Hát te meg honnan szaladtál ide!

Ennyiért a bolond is tud építeni. Ilyen fakereket én meg nem akarok még ingyen sem. megcsinálom magamnak savállóból ha kell, meg a generátort is, úgy hogy 90 fokot fordul másodpercenként és kijön belőle a 230V 50Hz, nem kell áttételezni sem. ezen kívül a teljes elektronikus rendszert meg tudom tervezni és legyártani, de működőre, nem csak összetákolni! Olyat keress, aki nem ért hozzá, az kifizeti ha kell neki.

Az meg a másik, hogy napenergiára nem kell napelem, elég a napkollektor. Abból is lehet áramot gyártani egy kis trükkel. A jelenlegi napelem árak mellett sokszorosan jobb. 2kW teljesítményt ki lehet hozni szerinten 500 e Ft-ból. És áram jön belőle! Ennek annyi előnye van, hogy ha táplálod melegvízzel, bármikor használhatod, sötétben is!

Lottóznod kéne! Nem fogok jelentkezni, eltaláltad!

Légyszi ird már le nekem, hogy van ez a napkollektor --áram dolog ? Ugyanis nekem nincs szél (völgyben lakom) a napelem ára húzós, Napkollektorhoz viszont vannak jó felületeim. Előre is köszi: pittyu.

A Stirling motorral lehet a hőenergiát forgó mozgássá alakítani. Hatásfokával el lehet érni a belsőégésű motorokét is.

A stirlig motorról és néhány megvalósított változat

Szitén a stirling motorról magyarázatok, adatok, változatok
Erről a linkről letölthetők animációs modellek, így láthatjuk működés közben is.

A sirling motor lényege: a felmelegített gáz kitágul, nyomása megnő (lásd lezársz a fagyasztóban egy pille palackot, kiveszed, felmelegszik az egész, nagy nyomás alá kerül). Ezt a gázt egy dugattyúval munkára fogjuk. Ezután a lehűlt gázt (tágulás közben egyben hűl is) tovább hűtjük, majd visszavezetjük egy fűtőtérbe, itt felmelegszik, nyomása megnő, ujra megy a dugattyúhoz . . . . . Ezzel a ciklus köbeért.

A NASA űrkutatási célra (hőenergiából elektromos energia az űreszközöknek) már több évtizede fejleszti.

Néhány NASA publikáció érdekesség képpen. Ezekben főképp a termonukláris hőenergiával fejlesztenek elektromosságot.

5-kWe Free-Piston Stirling Engine Convertor

Developmental Considerations on the Free-Piston

Control of Dual-Opposed Stirling Convertors with Active

Structural Benchmark Testing for Stirling Convertor

Ez mind PDF formátumu. További találatok: site: nasa.gov kulcsszó: stirling
Természetesen ez csak érdekesség, de valóban használható technikáról van szó. Két dolog kell hozzá alapvetóen: fűtés és hűtés.

Szia Freddi!

Engem a számítások érdekelnének. A csőturbina nálam kizárt, mert nem torlaszthatom vissza a vizet. Felülcsapott kerékre gondoltam. Már kilestem egy nagy kábeldobot, amit meg szeretnék csinálni keréknek.Az a baj, hogy ez 150 cm átmérőjű. Szeretnék legalább két métert. A vízhozam lüktető. Délelőtt semmi, délután 3500l/perc, éjjel 8200 l/perc. A kábeldob (kerék) szélessége 80 cm.
Szerinted mennyit nyerhetek belőle?

jó dolog a vizikerék, viszont azt is valahogy szabályozni kell, ...továbbá azt is a víz "gravitációs ereje" hajtja meg, tehát az esési magasságot valahogy elő kell idézned ebből lesz teljesítmény...
mi van akkor, ha csinálsz két kis "vizládát" 4-500l-eset...
(ezek valójában pufferek kisebb ingadozások esetére)
Ezek Kb 60cm mélyek és egymás mellettiek. Mindkettőnek az alsó sarkába teszel egy kis csőturbinát és délután egyet kapcsolsz be, éjjel meg a másikat is... a vizet meg egy "leffentyűvel" zárod_nyítod, hogy egyik vagy mindkettő müködjön, ...stb ehhez nem kell eltorlaszolni a vizet. ha nem fér ki már a csövön akkor néhány cm magasan átbukik a vízláda szélén és továbbfolyik.
Ez egyébként annyíra egyszerű, hogy már ordít
... Gondoltál már arra, hogy a vízet miért nem vízikerékkel emelik fel?... Azért, mert a csőben forgó, megfelelő alakú járókerék többszörösen jobb hatásfokú, és egyszerűbb is... talán fordítva is így van... a turbina esetében ugyanis áramtermelésre 99.5%-ban ezt az elvet használják ...
Attól ne várj különösebb teljesítményt, ha egy vályúban folyik a víz és belelógatsz egy "kábeldobra felerősített" lapátsort... ez szerintem az áttételed meghajtására talán elég lesz...

Sziasztok!

Be fogom tennia a számításokat. Nem teljesen pontosak, mivel a a forgatónyomatékhoz a kerékre ható erőt ami a képletbe kell nem tudom pontosan meghatározni. Ennek egyetlen oka van, hogy a matamatikától (már mint a szögfüggvényszámításoktól) elég messzire kerültem. Szóval adott köríven (pontosan félkör, 180 fok) egyenletesen elhelyezkedő súlynak hol lesz a tömegközéppontja a forgástengelyből kiinduló sugáron, vagy is milyen távolságra lesz a tömeg súlypontja, és ez mekkora lesz. Ez ugye nem fog megegyezni a kerületen elhelyezkedő tömeggel. Itt vektoriálisan kellene kiszámítani a félköríven elhelyezkedő tömegfüggőleges irányba ható eredőinek összegét. Ezt megfogalmaztam most rendesen, de ez így van.

Na nem ilyen bonyolult a számítás, mivel geometriai mérésekkel kb 5 százalék pontossággal meghatározható a tömegközéppont, és a forgatóerő kb a tömeg 50 százaléka lesz. szóval ezekkel számoltam, egyébként a meghatározás színuszos számításokat igényelne pontosan. 2m-es átmérővel és 8l/s vízhozammal, valamint 90 fok/s forgássaL számolva 500W jött ki. Ez a 100%-os elvi hatásfok, ennek a felével lehetne számolni a gyakorlatban. Szerintem te sem akarod annyira kihegyezni a hatásfokot, ha egyszer ennyi vized van, nem?

Számoljunk. 8l/s=480l/perc. 500W x 3/4 = 375W :2= 187W, kb ennyi lesz. 3500l/percel kb 1400W-ot tudsz kivenni 1,5m átmérőn. A kerék kb 0,5 ford/s-al megy. 1,5m x Pi : 2 x 0,8 = 1,88 m2 a kerék felület. 3500:60=58,3l víz kerül erre a felületre. Ennek a duplája bele kell hogy férjen a rekeszekbe, hogy csak a legalján tudjon kifolyni a kerékből, de inkább a háromszorosa férjen. Erre (háromszoros) a keréken a cellák magassága 80cm szélességre 10 cm-re adódik. Mondjuk csinálsz rá 20cm magas cellákat, aztán annyi, palástot meg nem engeded a cella fölé, elfér benne kétszer ennyi víz is, az már rosszabb hatásfokkal is 2,5kW. De akkor az összes vizet a keréken keresztül folyatod le. De legalább elfér benne. Szerintem jó az a kábeldob, pláne ha a befektetést nézem (ha olcsón hozzájutsz). Ha ezt a 150cm re építed rá, akkor már az is több energia lesz, az teljes gázon legalább 3kW lesz így. Egy tipp: szerezz egy jó állapotu sebváltót, azzal tudsz áttételezni. Bemenet a difinél féltengelycsuklón ! ! , eleve el tudod hozni kényelmesen a keréktől a forgást száraz helyre pld egy egycolos vízcsővel. Gyári csukló, légmentes!, ferdefogazású jó minőségü áttétel, jó hatásfok az áttételnél. Híg olaj kell bele, és elsőkerekes váltó, hogy legyen féltengely bemenet. A difit le kell zárni, ehhez a váltót szét/össze. A nyelestengely végére egy csapágy támasztásnak kell. A kuplungtárcsa ricnis részét kiszedni, esztergán ráültetni a lehajtást. Az áttételezést ki kell számolni, a váltótól függ, ugye 1-esben fog menni. Legalább 2000ford/percre fel kell hozni a fordulatot, a három az igazi, de generátortól függ. 0,5x60xváltó áttétele. Ha nem elég, még kell utána valami áttétel. A többi fokozatot ki is kéne venni, hogy ne fogjon. A sebváltó teljesítményre kényelmesen elbírja ezt a terhelést, és kész hajtómű, ami zárt.

Még egy dolog. Valószínű akkora lesz a nyomaték a vízkerékről ilyen alacsony fordulaton, hogy az 1 colos cső vékony is lesz, vastagabb kell, pláne ha hosszabb. Hát ennyit tudtam számolgatni neked. Azért az amit számolgattam képletekkel és magyarázattal és ábrával beteszem majd ha ráérek egy kicsit.

Valami lemaradt. A celláknál a keréken nem lenne jó olyan szögletesen hajlítani mint ahogy rajzoltam, hanem ívesen, hogy a befolyást segítse. De túl nagy sem lehet az ív, mert csökkenti a cella méretét, korábban folyik ki a víz belőle. Nem túl nagy ív kéne, de nkicsi se legyen. Kompromisszum kell. Úgy viszont nehezen rajzoltam volna. A cellák szélességét leginkább rajzolgatással és kisméretü próbamodellel lehetne megahtározni. Próbát igényel a a cella szájának szélessége is egy modellen, én még nem építettem kereket, nem tudok segíteni. A németek már tudják 60 kerék után.

Nem akarom a számításokat elrontani...
Egy észrevétellel kiegészíteném:
ha 1.5m magasról 3500l/perc = 58l/s
A helyzeti energia képlete m x g x h

58kg x 9,81 x 1,5m = 853W

Ha ebből kihozol 1400w-ot engem is érdekel...
Az összes hazai erőművet átalakítjuk 180%-os hatásfokúra,
a jelenlegi max 75% helyett...

Komolyan elgondolgodtam a dolgon, és most számolok. A puding próbája az evés, akkor számoljuk vissza szivattyúból a dolgot, hogy stimmel-e.

A szivattyú típusa Pentax PM45. A magasság 15m, a vízmennyiség 25l/perc, teljesítmény 400W. Ezek a maximális szállítási adatok, tehát én szabad csőkifolyásra értem, ahogy a táblázatokból kiolvasom, így is van. A vízmennyiséget szorozzuk tízzel, akkor 1,5m ugye a magasság, és osztva 60-al, hogy l/s legyen, az 4,16l/s-ra jön ki. Mivel a hatásfokot is nézni kell, ezt vegyük 50%-ra, akkor ezzel az energiával 8,32l/s az elméleti vízszállítás 1,5m magasságra 400W teljesítménnyel. Az én számításaim szerint 375W jött ki elméleti teljesítményre erre a magasságra és vízmennyiségre. Mivel közelítő adatokkal is dolgoztam, és ebben a számításban is azok vannak, ezek az eredmények egy az egyben megfelelnek egymásnak, mivel az eltérések a közelítésekből adódnak. Nos erre az elméleti értékre számítottam én 187W kivehető valós teljesítményt a generátorból, és erre 50% hatásfokot adtam meg a teljes rendszerre. Szerintem ezek a számítások jók, mivel a fordított próba is ugyan ezt az eredményt adta. Az meg a másik, hogy a Pentax nem valószínű, hogy 50%-nál alacsonyabb teljesítményű szivattyút gyártana. A számításoknál a szivattyú "elvileg 500W-os, viszont a leadott teljesítménye kb 400W, tehát azért, hogy az eredmény közelebb legyen a valósághoz, a motor valós teljesítményét vettem, ami ugye csak 400W, és erre számoltam 50% hatásfokot. Ha az 500W-os teljesítményt veszem, pontatlanabb lett volna az eredmény.

Az a képlet amivel te számolsz, a turbinára valószíműleg jó is. Erre viszont nem, szerintem. És valószínű a vízkerék hatásfoka is jobb, szerintem, viszont ipari méretekben nem használható. Illetve használható lenne, de annyi pluszköltséggel és macerával járna, hogy nem használják. Pld a 6-8-szoros hely és anyagköltség. Nagyobb méretben viszont modellezéssel, precíz kivitelezéssel annyival növelik a hatásfokot, hogy úgy már jó az is, nem éri meg "kerekezni". A micro energiatermelésben viszont megéri használni, ez számomra a 10kW alatti méretet jelenti. Ja, a képlet amit használtam: P = M x ω . Ez a képlet a teljesítmény egyenletesen forgó mozgásra, ahol M = F x r , ω = α : t . M a forgatónyomaték mkp-ban, F az erő kp-ban, r a sugár m-ben (az F erő keletkezési pontjának sugara, nem pedig a kerék sugara), ω (kis omega) a szögsebesség fok/s-ban, α (kis alfa) a szögelfordulás fokban, t az idő s-ban. Az eredmény W/s-ban jön ki, ha jól tudom. Így kell lennie, mert az ellenőrzés során a szivattyúból visszafelé is kb ennyi jött ki. Nem baj, ha ellenőrizzük egymás számításait, az ember könnyen eltéveszthet valamit, abból meg csak ábrándozás lesz.

A 375W az a jokoajoko-nak írt postban a 8l/s 2m magasságról 1,5m-re átszámolt érték, ami az elméleti 100%-os hatásfuku energiát jelöli, nem új számítás eredménye, azokra a számításokra csináltam az ellenpróbát a szivattyúból visszaszámítva. Pontos gyakorlati értéket a németektől lehetne kérni egy levélben, hogy mennyi elméleti és gyakorlati energiát lehetne kivenni pld 8l/s és 2m-es magasság mellett. Szerintem válaszolnának.