Az lenne az igazi, ha olyan generátot tudnánk építeni amihez nem kell áttétel. A szélkeréknek meg minél kisebb szélben kell indulnia. Hiszen ritka a 30-40km-es szél és arra generátor csinálni felesleges. Egy kis szélben már működő 100 wattos generáror is többet ér mint a nagy szélben induló 1 kilowattos. Az álandó mágnesü generátor nem fogyaszt energiát a gerjesztéshez, amit szintén neki kéne megtermelni. Lassú fordulatún 50-60/perc körül lenne ideális. Ötletelek persze, talán egy olyan szerkezet volna jó amiben állandó mágneses gerjesztés van, sok fázisú tekercseléssel, a szélkerék körül venturi csővel. Ha lesz ma egy kis időm lerajzolom.

Érdekes kérdéseket feszegetsz.
Hátha, lesz idő lerajzolni.

Mivel a gerjesztett feszültség az erővonalak időbeli változásának sebességével szoros összefüggésben van,alacsony sebességen áttétel nélkül megintcsak a Hugh Pigott-féle generátorelrendezésnél fogsz kilyukadni. Azaz minél nagyobb átmérőjű körön kell a tekercseket és a mágneseket elhelyezni.

A Hugh Pigott-féle elrendezéshez:

Javaslom az egyik elég jó cég dolgait, érdemes böngészgetni, az áraik sem rosszak. Direkt gyártanak szélturbinákba motorokat

http://www.alxion.com/bin/e_eoliennes.html

Sziasztok! Nem olyan rég írtam már ebbe a topicba, mert mi (én és apukám) is elkezdtünk építeni egy vízszintes tengelyű szélgenerátort. Remélem ebből a kis történetből tanultok páran
Nagyon szépen összejött a dolog, egy 6 méteres oszlopra tettük fel a 2,5m átmérőjű lapátot, ami egy autógenerátort hajtott.
Nagyon szépen forgott kis szélben is elég nagy fordulattal(először azt gondoltuk túl jól sikerült ) de sajnos nem....
Pörgött, pörgött....de a viharvédelem miatt (a szélirányból való kitérést választottuk) a farok rész olyan rezgést okozott, ami miatt pár óra után a függőleges tengely eltört, és az egész úgy ahogy van, leesett az oszlopról, kb 1000-es fordulattal (szemre mértem), és kb 20-30kg "hátsúllyal"...
A lapát kőris fából készült, és ahhoz képest, hogy ilyen fordulattal így belecsapódott a földbe, elég kis darab tört le belőle...
Lehet, hogy nem kellett volna terhelés nélkül kitenni a szélnek?
Szóval tönkrement a lapát és a farok rész, de a többi része úgyahogy egyben maradt. De ez nem riasztott el minket, újra neki fogunk kezdeni az építéshez, csak most már okosabban
Ezért szeretném kérni a tanácsotokat, hogy szerintetek melyik a legjobb megoldás a viharvédelemre?

U.I.: láttam, hogy az áttételen is sokan filóznak...mi bordásszíjat használtunk, kb 1:4-es áttétellel, és üresjáratban a generátort így is úgy tudta forgatni, hogy túlpörgött az egész...
Az "építményünk" nagy részét Uwe Hallenga könyve alapján építettük.

Azok számára, akik látni szeretnék, felrakok egy videót Hát ilyen volt... és lesz


vidi

ez kétélű pnege!
alaptörvény:
Ui= N*do/dt
ahol:
Ui = indukált feszültésg
N = menetszám
do = fluxusváltozás (dB*A) (indukcióváltozás*vaskeresztmetszet)
dt = fluxusváltozáshoz tartozó idő
(do/dt magyarul a fluxusváltozás sebessége)

3 valtozóval lehet szórakozni
N növelés..
do növelése egy módon lehetséges, mind a mágnest (B) mind a vasat (A) növelni kell, drága súly és méret növelő.
dt csökkentése (pólusszámnövelés vagy fordulatszámnövelés)

ezek közül szerintem csak a menetszám növelés vagy az áttételezés jöhet szóba..(ugyanazon lapátfordulatszámon, uganazon nyomatékkal naggyából ugyan azt a teljesíményt lehet kivenni, konstrukciótól függ, hogy melyik az előnyösebb)

más. tegnap nézegettem mágnseseket hát mitmondjak.. drága! nem érdemes növelni a sugarat/pólusszámot
( kétségtelen, hogy növeli a do/dt értékét, de rohatdtdrága lesz a mágnes.. )
ígyhát átpártoltam a gerjesztett megoldásokra,
Skoda 120 generátorból van egykét darab elfekvőbe..

a lapátméretezésnél kellene középutat találni!
mer ugye, ahogy növelem a sugarat, úgy nől a nyomaték, de csökken a forgási sebessége (és fordítva)
viszont a lapátok felületétől meg megintcsak pozitív irányban függ a nyomaték.. így én egy relatíve kis átmérőjű szélkereket képzelek el nagy össz felűletű lapáokkal mondjuk 30cm átmérőjű agy, és max 2m átmérőjű az egész...
+ ahogy nől a szélkerék forgási sebessége a szélsebességhez képest, úgy egyre jobban számít a lapátok geometriája (valószinűleg csak kis terhelésen esedékes )

mégegy: függőleges tengelyű szélkerék esetén lehetne alkalmazni fogaskoszorút! 1m átmérőjű fogaskoszorú + a generátoron egy kis 5-6 fogú fogaskerék--> nagy áttétel

na itt abbahagyom, már ígyis túl hosszúlett
csá

A terheletlen autó generátor nem fékezi a szélkereket. A szélnek csak a két csapágy súrlódását kell legyőzni. Egész más lesz a tapasztalat, ha pár száz wattal megterhelitek.

Tudom, de legalább látszik, hogy van értelme belefogni

Egyetértek azokkal a dolgokkal amiket leírtál. Elég nagy lapátokkal és áttétellel mint tudjuk a malom is működik már pár száz éve. Más kérdés a hatásfok. Egy kicsi kompakt szélkeréknél nem pazarolnám a kivehető teljesítményt áttételre. Erről a gépről nem tudok sajnos rajzot küldeni, de megpróbálom este otthon. Nagyforduatú viszonylag kis átmérőjú kereket képzeltem el egy venturi csőben a szélsebesség növelésére. A szélkerék kerületén lenne a generátor.

Már csak viharvédelemnek is jó lett volna, talán kisebb fordulaton nem tört volna le.

az elképzelés jó, kerületen nagy a hely nagy a sebesség (főleg ha besűríted a szelet a csővel), egy páros páratlan vas-mágnes kialakítással még verhetetlen is lehetne, de nagy helyen sok sok mágnes fér el, ami meg sok sok pénzbe kerül! (és szerintem itt bukott el a dolog 30-50 ezret azért senki nem akar kiadni mágnesekre..)
csá

hát igen... de a következőn már nem ilyen viharvédelem lesz csak még nem tudjuk biztosan, hogy milyen, ezért várom az ötleteket

viharvédelemre a legjobb a lapátok szögének kifordítása/leszabályozása lenne, ám ezt nem egyszerű kivielezni..(nem csak vihar esetén lehetne játszani a szögekkel..)
ha csak fékezed a kereket, akkor ott tisztességes erők hatnak az egész szerkezetre, legfőképp a lapátokra(teljes lefékezés meg egszerűen hatalmas veszteség.. nehogymár akkor ne menjen amikor a legtöbbet termelhetne..)
a kifordítás nál is tisztességes erők hatnak, mint tapasztaltátok (teljes kifordításnál is az a helyzet mint a teljes fékezésnél..)

nekem több ötletem nincs

A rugós kifordítós dolog az nem teljesen fordította volna ki, hanem mindig csak annyira, hogy ne pörögjön túl. Most egy légfékes megoldást tervezünk. (a How its made-ből ) Ez úgy működne, hogy minél gyorsabban forog, annál nagyobb ugye a lapátban a centrifugális erő. Ezt felhasználva egy kis szerkezettel, ami a lapát közepén lenne, nagy centrifugális erő hatására kinyílna egy kis légfék ami lassítani. Remélem érthetően írtam le

Szia! Inkább gerjeszthető gencsivel fékezz,ne hővé alakitsd az energiát?jó szelet!

lehet nem erre gondoltál, de egy szélnyomáskapcsolóval nagy szélben bekapcsoltatni egy nagyobb teljesítményű fogyasztót (a töltésvezérlőkben szokott ilyen "fűtőpatron" nevezetű valami lenni) és akkor az lefékezi...hogy eddig ez nem jutott eszembe
köszi szépen

Üdv! Az eredeti ötleted (a lapát szögeinek a változtatását) életszerűbbnek tartom a terheléssel való fékezéssel szemben. Nagy szélben/viharban ebből megint csak nagy borulás (pofáraesés) várható.
Régi bevált módszer a fordulatszám állandó értéken tartására a röpsúlyos, centripetális erőn alapuló megoldás. Az "őskorban" a kurblis gramofonok tányérjának (meg talán a gőzgépeknél is) alkalmazták ezt a kilincsműves megoldást.

Üdv mindenkinek!Áttétel nélkül is el lehet érni nagyobb nyomatékot magasabb fordulaton.A generátor/dinamó tengelyére kis átmérőjű propellereket kell felfűzni.A tengely kissé ferde a vízszinteshez képest, így a propellerek nem kerülnek egymás szélárnyékába.Egy amerikai oldalon láttam a megoldást.

Sziasztok!
tudnátok linket küldeni ilyen szélből kifordítós megoldásra?

attól nem félek, hogy az oszlop felborul...ki van drótozva rendesen de lehet hogy akkor marad a légfékes megoldás

már ebben a topicban párszor be volt linkelve, de most nem jut eszembe
viszont Uwe Hallenga könyvében benne van...azt pedig pufika0 oldaláról le tudod tölteni

Az oszlopot illetően merült fel bennem kérdés. Mi az a minimum anyag ami elég biztonsággal megtart egy 50Kg súlyú generátort erős szélben is(persze kidrótozva)? Nem nagyon akarnák több százezret oszlopra költeni. Pl egy 60×40-es vastagfalú zártszelvény, vagy 2 colos vascső? Vagy ennél is erősebb?

Nem annyira a súlya számit. Inkább a felület, amibe bele tud kapni a viharos szel.
Ami meg tud tartani egy 50gk-os vaskockát, nem fog megtartani egy pár kilós vitorlát a szélben.
A többi képen elnézve, valszeg elég lehet a 2 col.
Idom vas nem jobb?

szerintem egy datab 2"-os cső kevés lenne (persze a magasságtól, és a kifeszítési helyektől is függ)..
de mondjuk 3*4/3", egyenlőoldalú 3szög elrendezésben, egyenlőszárű háromszöget alkotó küllők behegesztésével, 2 kikötözési hellyel nagyon stabil lehetne
(erős legyen kis felülettel!)

csá

Bocsánat , kicsit behavaztam, de még csak ősz van.
Ki keresett 1500W-körüli inverter rajzot?Küldök neki , sch, pcb, beültetés.

Találtam egy kétfázisú motort.
Az van ráírva, hogy névleges teljesítmény 370 Watt.
Felvett teljesítmény 600 Watt.
Ami, megtetszett benne, hogy a fordulatszám 1420 ford/perc.
Raktam rá két kondit. A két tekercset külön lehet bekötni. Szóval, négy vége van. A tekercsek két-két vége közé indító kondikat kötögettem. Értéküket, nem tudom, mert lekoptak.
Fordulatszám szabályozós fúrógéppel megpörgettem. Csak, saccolni tudom, de 1500 körül felgerjedt és világított a 100-as izzó.
Ha, felgerjed, utána jól viseli a fordulatszám ingadozást.
Szóval, megvan a szélgenerátorom áramfejlesztője.

Tovább gondoltam a dolgot és a következő kísérletem egy dahlander motorral fog történni.
Azt várom tőle, hogy kis szélnél egy szerényebb teljesítményt adjon. Nagyobb szélnél, pedig termeljen rendesen.
Azt, hogy a motor mindkét fordulatszámra készült tekercsei termelnek-e, egyszerre, azt még nem tudom. Gondolom a motor maximális teljesítménye fog határt szabni.
Mindenképpen bíztató számomra, hogy 1500 ford/perc környékén már lehet némi teljesítményhez jutni.

Feltennék egy buta kérdést.: vajon milyen lenne egy LG mosógép motor szélgenerátornak?(az az ujabb fajta ami a tengelyre közvetlenül hajt ,neodium mágnes forgórésszel.)Ugyanis már hallottam arról, hogy a villanymotoros kerékpár motorja is jó.Ehhez olcsón hozzá tudnák jutni.

Üdv mindenkinek ez az első hozzá szólásom , kezdő vagyok még de a mai napomat rászenteltem arra hogy mind a 97 oldalt tanulmányozzam megnézzek mindent !

én is kb 3hete kezdtem el építgetni ! és én is villanymotorral csinálom, ékszíjas hajtással hajtok egy mosógép villanymotort, majd a feszültséget erősítem transzformátorral és ha megpőrgetem a szélkerék tengelyét akkor olyan 11- 12.4 voltos váltóáramot kapok !
ezt főként érdekességnek írtam le ! lehet újat csinálok , még rengeteg infót szeretnék gyűjteni !
és egy nagynak neki állni !

Csinálnál egy szabadkézi vázlatot az elektromos részről?

Bocsi hogy nem mindjárt tettem fel a képeket ! itt van a sajátom és az amit megszeretnék valósítani !
Arra szeretnék kérni mindenkit hogy írjátok már meg a véleményeteket erről az akumlátor tőltőskapcsolásról !
Az Elve : a szélkerék hajt egy motort, ami feszültséget generál, majd ezt egy transzformátorral feltranszformáljuk és egyenirányítjuk a díóda azért kell hogy ne tudjon vissza folyni az áram ! majd az aksit töltjük és egy fénykapcsólóval szabályoznánk az izzó kapcsolási idejét , csak az a kérdés hogy bírná-e az aksi ? meg hogy ha nem lenne szél ? mert ugye az izz pozitív kapccsára a fénykapcsoló vezérlő jele érkezne . Hát ehhez szeretnék véleményeket köszönöm !!
bármilyen véleményt szívesen fogadok !