Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: „Három után felteszem a számításokat,” Ezt nem olvastad? Veled kapcsolatban sokszor olyan érzésem van, hogy nem olvasod el ami le van írva. Kicsit nehezen viselem az ilyen szituációt, ezért én kérek elnézést!
Jellemző rám, hogy nagy mennyiségű információt futok át rövid idő alatt, és a számomra lényegesnek tűnő dolgokat jegyzem meg.Van ez így, ha az ember 10 ablakban böngész.mindig az egyszerűségre, olcsóságra, gazdaságosságra törekszem.Együttes erővel többre jutunk, több szem többet lát.
Hopp.. három sikertelen számítás, vagy du. 3 óra utánra gondolsz?
Persze, délután 3 után, akkor érek haza.
Most értem ide... Egyelőre a modell képeit teszem fel, a számításokkal még nem volt időm foglalkozni.
Így ránézésre jónak tűnik.0,5W körül termelhet.
Én is a körül saccolom. A winyó motorja nem működik, de már van másik, az fogja terhelni, pontosabban a terheléssel fogom szabályozni a fordulat számot, így lehet majd megfigyelni a kitakarás, a tölcsér, esetleg a csövön keresztüli levegő eltvezetés milyen pluszt okoz, ha okoz.
Kiemeltem azt a számítás táblázatot, amivel bajom van. Csatoltam. Ha lenne ötlete valakinek, miért nem jön ki értelmes teljesítmény adat, annak örülnék! Biztosan valamit nem veszek figyelembe, de nem jövök rá mi az.
khm....azért ha a függőleges tengelyű szélgenerátor terhelten, 4x-es áttételes gyorsítással 800-al fog pörögni, akkor az már egy olyan eredmény lenne amit zokszó nélkül lemásolnék. (tojva a szerzői jogokra)
Na! Az enyém is így fog kinézni,csak nagyban és félvödrökkel.Lehet nevetni rajta,de 800-at majdcsak tud fújni rajta a szelecske.
Akkor ezt most meg kellene csinálni újból 8 db félcsővel. Így nagy a "lyuk" közöttük.
....és ugyebár itt a számolható felület a palást területe.
(mindjárt nagyobb felület jön ki,mint egy vízszintes propellernél) Igazából,ventillátoroknál sem mindig sima propellert használnak.Munkám során egy komoly berendezésnél az ajtóba szereltek ventillátort. Egy hengert kell elképzelni, a hengerpalást végein voltak elfordított lemezek. Az egészet méretileg úgy képzeljétek el, hogy 10cm vastag, a henger átmérője 50cm. 2 köbméter doboz szellőzése van rábízva.
Úgy látom Te is csak írni tudsz, olvasni nem. Ezt csak azért írom, hogy majd amikor a következő kivitelű modellemet meglátod, nehogy felkiálts, hogy ezt megmondtad! Én ezzel kezdtem az egész tervem ismertetését, hogy ilyen kivitelű ventillátorhoz hasonló turbinát fogok építeni, és ezen volt egy pár napig a vita a "fordított" működésről. Kicsit furán jön ki, hogy itt mindenki mondja a magáét, és nem figyel oda a másikra. A te ügyed is kezd kicsit fárasztó lenni a 800-as fordulatoddal! Építs már egy modellt és próbáld meg 800-al megpörgetni! Kiszámoltad már mekkora kerületi sebessége lesz? Mekkora szél kell oda? 800rpm, az 13 fordulat per sec. Ha 1m karokat teszel rá, akkor ez 84m/s kerületi sebesség, amit 302km/h-s szél fog kelteni ha ideális a kerék, és nincs ellenállása a szemben forgó kétszeres sebességű lapátoknak! Ébredj már fel!
bevallom a számítások nem az erösségem.Mi a különbség ha a külső átmérőt nem változtatom,marad 1méter,de nem 160 hanem 110es csőveket vágok félbe?Valhol ennek is számítani kell .
Természetesen számít. Kisebb felületen éri a szél. A képletben ez az A tag. Mondhatni, hogy csak ez számít ha a teljesítményt nézzük a végén egy adott szélsebességnél. Az erőkar hossza csak a fordulatszámot fogja behatárolni, és a nyomatékot. Értelemszerűen a kar hosszának növelésével a nyomaték nő, az elérhető fordulatszám csökken. Én azt mondanám, hogy a 110-es cső nem valami nagy felület, de a 160-as sem. De a korábban belinkelt oldalon elnagyolva ugyan, de ki lehet számítani az elérhető teljesítményt.
"Én azt mondanám, hogy a 110-es cső nem valami nagy felület, de a 160-as sem."
Nem értem miket számolsz,de nem a 110-es vagy a 160 cső közötti különbség lesz a mérvadó.A számításaidat nagyon át kellene gondolnod,mielőtt osztod az észt. Mégegyszer: henger palást,nem pedig az alkotó cső átmérője a számolandó! Már bocsi,de miért van akkora lyuk a tiédnél,hogy át lehet köpni rajta?
Számold ki mindkét esetben a palástot:Ha a 110-es cső hossza mondjuk 2 méter, vagy ha a 140-es hossza 1 méter.
Idézet: „A számításaidat nagyon át kellene gondolnod,mielőtt osztod az észt.” Pont te mersz ilyet írni a 800-a rpm-eddel?  Vetted a fáradságot és felfogtad amit neked írtam? Idézet: „Már bocsi,de miért van akkora lyuk a tiédnél,hogy át lehet köpni rajta?” Mert ez ilyen. (jó lenne, ha körülnéznél szélkerék ügyben, mert sok ilyen átköpőst találnál, ami hatékonyabb a vödrös "hordó" kivitelnél! Ez is olyan.) Szerintem szakadjunk le egymásról!
De mielőtt befejezem a veled való kommunikációt, még megvilágítom, hogy milyen szinten nem vagy képes olvasni, és felfogni azt amit a másik ír:
A fő kérdés ez volt Dzsos részéről: Idézet: „Mi a különbség ha a külső átmérőt nem változtatom,marad 1méter,de nem 160 hanem 110es csőveket vágok félbe?” Nem említi, hogy a hosszát megváltoztatja!(ezt csak te keverted bele a dologba, hogy belém tudj kötni!) Ezért itt csak a 110-es és 160-as cső felülete és a hozzá tartozó ce értékből számolt szélnyomás fog számítani! felfogtad? Te írod: Idézet: „Számold ki mindkét esetben a palástot:Ha a 110-es cső hossza mondjuk 2 méter, vagy ha a 140-es hossza 1 méter.” Ennek a kérdés szempontjából semmi jelentősége(és gyerekes), nem hozhatod fel indokként, mert a kérdésben csak a cső átmérőjére vonatkozó változtatás szerepelt! Egyébként köszi, tudom mi az a terület, viszont neked arról fogalmad sincs, hogy mi az a ce! Valamint arról sem vagy hajlandó tudomást venni, hogy a kerék veszteséges oldalán a lapát szemben forog a széllel, ami növeli a látszólagos sebességet, ami négyzetesen növeli a rá ható erőt attól függetlenül, hogy azon az oldalon kisebb a ce. Ezért a feltett kérdésből kiindulva és nem belekeverve más ide nem tartozó tényezőket, igenis, csak a 110-160 cső közötti különbség lesz a mérvadó!
Látod,ez a különbség köztünk.Én egyetértek azzal,amit Iszkakof István írt.Te pedig csak elméleteket gyártasz.
Szerintem meg kellene fogadnia mindenkinek ezt a tanácsot: (ide idézem,hogy mégegyszer olvassa el mindenki) "Eléggé hülye tanács, amit most írok, de ha valaki először épít szélgenerátort, fogjon hozzá és építse meg. Miután megépítette, a szél szétverte, vagy nem termel semmit a generátor, esetleg orkán indítja el, azután tanulmányozza át a topicot. Amíg a topic segítségével akarja eldönteni, milyen szélgenerátort építsen, nagy az esély, hogy semilyet sem fog. Rengeteg a dilemma. Néhányat felsorolnák: - épitési engedély, vagy sem; -vízszintes tengely, vagy függőleges; - a lapátok száma és anyaga; - autógenerátor, vagy barkácsolt; - akkumulátor? 12 V, 24V, 48V; - inverter igen-nem; -költségek; -megtérülés; - watt xls. táblázata stb. Ismétlem, szerintem ez a hobbiszélgenerátor is abba a kategóriába tartozik, ahol először cselekedni kell, majd azután gondolkodni a következőn."
A 800 fordulat engem is meglepett. Gondolkodtam rajta, hogy milyen része a szélerőműnek foroghat 800-at és mennyi idő alatt. Férfiasan bevallom, az utolsó szélgenerátorom 5-6 éve verte szét a szél, már csak fényképem és emlékképeim van róluk. Hat darab 1,5 méteres lapátja volt a szélkeréknek, úgy 30-35 cm széles, de amikor az áttételeket számítgattam, úgy számoltam, hogy 4-5 másodperc alatt fordul egy teljes kört a szélkerék, terhelés alatt. Az is igaz, hogy ez csak az én esetem.
Milyen zeljesítményt adott, amelyiket szétverte a vihar?
100 nál rángat egy kicsit. 600 ford/percnél aztán "kisímul". 
Egyetértünk, és ennek alátámasztására nézd(nézzétek) meg ezt a videót(az oldalon a kép alatti linkre kattintva), és számoljátok milyen fordulatszámon pörög. Pedig itt aztán van szél!
 Egyébként én ezt a fajta turbinát favorizálom, már az elejétől, ha még valaki esetleg nem tudta elképzelni a zavaros írásokból!  - REM Enterprises - Én jóval kisebb átmérőben tervezem, így a fordulatszáma arányosan nő majd, de ha 90-et forog percenként, akkor már nagyon boldog leszek! :yes:
Még annyit szeretnék a linkelt oldalhoz fűzni, hogy érdemes mindent átnézegetni, mert nagyon jó animációk és leírások vannak röviden. Sajnos, és nem meglepően számítások nincsenek, de a képekről és a megoldásokról nagyon sokat lehet tanulni. Gyakorlatilag a teljes megoldást fel lehet használni. A generátor felépítése is csak így biztosítja, hogy a kis fordulatszám mellett, áttétel nélkül ki lehessen venni az energiát nagyon jó hatásfokkal. A turbina lapát megoldása megér külön egy misét, főleg ha megnézzük a szél munka irányát, és hogy hol lép be és ki a turbinából! Szóval ez egy igen jó megoldás, amit csak jobbá lehet tenni, mert még van egy pár ötletem, amit itt nem alkalmaztak.
Teljesítményt? Az építés célja a következő volt, azután ami után megtapasztaltam, hogy milyen (egyes) szélerőműnek által termelt feszültség stabilitása:
1.olyan szélerőművet építsek, amit nem ver szét a szél; 2.működés közben ne rángasson (most már tudom a szakkifejezést„Ne bakkogjon“); 3.a váltó áram, amit ad, a frekvenciája valamennyire stabil legyen, mert vagy 60-80 méter a távolság a felhasználóig. Az egész azért lett várólistára téve, mert az akkor meglévő generátoraim 25 r/s minimum fordulatot igényeltek, az Internetről annyit tudtam, hogy van, a neodímium szót nem is ismertem. Az áttétel 4-5s/1 fordulatról 25 r/s-re, testvérek között is kb. egy a százhoz. A topicból értesültem, hogy a saját kezűleg épített generátor jobb (lehar), így újra terítékre került a téma (de keményen). Már házilag tudok olyan pontossággal esztergálni vasat, hogy szélerőműnek megteszi, csak az időm kevés. Alkotásnak fogom tekinteni a szélerőmű építést, nem munkának, ezért vasárnap fogom építgetni.
Az eredeti teljesítményére lettem volna kíváncsi.
Faragtad a lapátot, vagy sík lapból készült? Nyílván, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttél, amit be fogsz építeni az „erőműbe”.
Látod milyen vagy!?
Egy csomó tapasztalatod van, de nem modod el Bonanzának, had szívjon vele, és még örül is, hogy segítettél neki, hogy úgy érezze neki van igaza, holott most szépen leírtad, hogy mi a lényeg!  Ezeken a kérdéseken én úgy vagyok túl, hogy csak modelleket építettem és sokat olvastam tanultam! Ez a mostani a 3. modell. Az első kanalas volt, mint a szélerőmérő, a második egy hordósra hasonlító. A mostani a leghatékonyabb, de ez is csak egy lépcsőfok. A következő már igazi formában fog megmutatkozni, de még mindig modell méretben lesz(meg kell oldanom a lapátok formára melegítését!). Már készül az adatgyűjtő is(fordulatszám, leadott teljesítmény), és van egy csomó ötlet, amiből a legjobbnak mértet fogom megépíteni. Szóval azért nem értek egyet a fejetlen építgetéssel, mert ha nem akar az ember egy csomó pénzt és időt kidobni és átélni néhány kudarc élményt, akkor jobban jár ha gondolkodik és tanul, Irodalomból, másoktól, akár mások kárából!
A vertikális számításokra visszatérve, nem értem, hogy a képlet, amit a horizontálisakra alkalmaznak, hogyan lenne jó a vertikálisokra, de ez kevésbé zavar, mert ezen felül van még egy fontosabb összetevő, amit elhanyagol:
Milyen fordulaton jön ki ez a teljesítmény(generátor illesztés ugyebár)? Én ezt próbálom a korábban belinkelt táblázatomban kiszámolni. Mert belátható, hogy a forgó kerék munkát végző oldalán lévő lapátok a széltől távolodnak, ezért annak sebességét ki kell vonni a rájuk ható erő számításakor. A másik oldalon a szemben forgók pedig virtuálisan növelik a szél sebességét, tehát a lapát pillanatnyi sebességét hozzá kell adni a szélsebességéhez. Ezután jön, hogy a lapátok előre és vissza oldalán a ce érték mekkora és ezzel ki lehet számolni, hogy a nyomás mekkora lesz rajtuk. Mivel a két geometriai forma ce értéke jelentősen eltér, a kialakuló nyomások között eltérés lesz álló és mozgó lapátoknál(ettől indul el és marad forgásban). Ahogy a lapátok sebessége a szél sebességéhez képest nő, a rájuk ható erők is változnak. A munka oldali előre menő lapátokon az erő csökken a sebesség növekedésével, mert a két sebesség különbsége tud csak erőt kifejteni a lapáton. A másik szemben forgó oldalon a fordulat növekedésével a kerületi sebesség nő, ami szemben hat a szél sebességével, így hozzá adódik. Az erő négyzetesen függ a sebességtől, így egy bizonyos sebesség felett a szemben forgó lapátra a kissebb ce érték ellenére ugyanakkora erő fog hatni, mint az előre forgóra. Ekkor a fordulatszám tovább nem növekedhet. Ezen a fordulaton teljesítmény nem vehető ki a rendszerből, mert éppen elegendő a forgás fenntartásához. Az is belátható, hogy ha terheljük az ilyen módon egyensúlyba került kereket, akkor annak a fordulata csökkenni fog, és a nyomaték is egyre növekedni fog, ahogy a kerületi sebesség miatt a két ellentétes oldalon haladó lapátok között a nyomáskülönbség növekedik. A generátoról kivehető teljesítmény függ a fordulatszámtól és a hozzá tartozó nyomatéktól. A nyomaték egyre növekedik a fordulatszám csökkentésével, tehát lesz egy olyan fordulat, ahol a teljesítmény a legnagyobb. Ez a fordulat a turbina geometriai tulajdonságaitól függ, úgy mint sugár, és lapát felület. A legnagyobb teljesítmény kissebb sugár esetén azonos lapát területtel számolva magasabb fordulaton fog jelentkezni, kissebb nyomatékkal, nagyobb sugárral pedig pont fordítva. A számításaimmal ezeket a dolgokat próbáltam kiszámolni, azaz azt, hogy melyik az a fordulatszám, amin az adott szélkerék a legnagyobb teljesítményt adja különböző szélsebességeknél. Mert az is belátható, hogy az a pont a szél sebességétől is függ. Köszönöm, ha valaki úgy olvasta ezt el, hogy megértette mit szeretnék! Aki nem így tette, kérem ne reagáljon! Köszönöm!
Osztod az észt,nem bírod ki..
Nos,akkor aki vertikálisban gondolkodik,annak egy link etalonnak: http://www.treehugger.com/files/2007/01/magwind_vertica.php Aki pedig még mindig azt állítja,hogy a nagy oszlopos turbinákban diekt generátor hajtás van,annak íme egy valóság  van ott valami áttétel,ugye?)http://www.powerhousetv.com/stellent2/groups/public/documents/pub/p...-2.jpg Watt! Nem érted meg,hogy kár számolgatnod? Inkább keress egy már bevált modelt és az alapján hobbiból készítsd el te is.Nincs kedvem állandóan győzködni téged,hogy hiába számolgatsz,mert úgy látom felesleges. Egyéb érdekesség: http://www.ecopowerusa.com/png/F19B.jpg http://www.youtube.com/watch?v=rLa_NY5U1nk http://peswiki.com/images/e/e7/GUS_wind_turbine_95x95.jpg http://peswiki.com/images/f/fd/Windspire_collage_95x95.jpg http://peswiki.com/images/8/8e/Windrotor_turbine_95x95.jpg
Ajánlok még egy nagyon jó oldalt.Ha lemegy a film,akkor több film képkockája jelenik meg.Van köztük egy 10kW-os vertikális szélturbina,aminek lapátjait egy daruval emelik be a ház tetejére.Érdemes megnézni azt a sok mégnest is,ami látszik a filmen.
Tehát ötlet van bőven,kísérletezni kell. http://209.85.129.132/search?q=cache:YMCYFYqVFWwJ:mygreensuit.com/2008/08/16/residential-wind-turbine-vertical/+vertical+wind+turbine&hl=hu&ct=clnk&cd=10&gl=hu |
Bejelentkezés
Hirdetés |
