Fórum témák
» Több friss téma |
Üdv!
Én rongy között beszorítanám függőlegesen hosszirányban egy satuba, majd kisméretű (125-115mm) sarokcsiszolóba 1mm-es vágókoronggal levágnám. Végül csiszolópapírral, vagy reszelővel lesorjáznám. Alu sarokcsiszolóval történő vágásánál, fokozottan kell vigyázni a szemre, és a ruházatra, vágás környékbeli berendezésekre! :yes:
Esetleg, ha van olyan kis multi minifúród mint pl. a Dremel-é, akkor annak a tokmányába be lehet fogni kis köszörűkövet, illetve csiszolópapír-hengert, és azzal lemunkálni, de mindenképpen nagy türelem és óvatosság indokolt! (Bár, Téged ismerve, ez természetes.)
Alumíniumot én a helyedben vas fűrésszel vágnám befogva satuban újságpapír rongy vagy puhafa közé. A teljes hosszába vágás a megoldás szerintem, egyenesen vágni nehéz a vas(fém) fűrésszel. Szerintem a sarokcsiszoló korongja betapadna az alumíniumtól "nyalná" az anyagot (ezért is nem köszörülik hanem turbózzák a sorját , nem próbáltam még sarokcsiszolóval alut vágni) reszelővel simán sorja mentesre munkálható, de ha van turbód vagy turbóhegyed a reszelés egyszerűbb finomabban meg a csiszolóvászon.
Ha a sarokcsiszoló mellett döntesz előtte nézd meg hulladék alun mit csinál (én még nem próbáltam) és hogy mit csinál a vágókoronggal. Szerintem ezt neked nem kell elmondani de azért leírom. Próbáltam kukoricamaróval régebben munkálni alut de törik a maró sajnos(nagyon rossz ötlet volt). A másik út hogy hagyományos marós ismerősöd megkéred marja le neked az adott részt csak az anyag nagyon vékony és nehéz is megfogni, én hűtőbordát így marattam mert kicsit hosszabb volt a kelleténél. Mex megoldása elég jó szerintem.
Én már vágtam flex-szel alut, nem egy nagy élmény... Borzasztó nagy sorjával, vastag vágási vonallal dolgozik, igazán finom munkákhoz nem javaslom. Ezért írtam inkább a köszörülést-csiszolást.
(Megj.: Az első gondolatom nekem is a marás volt, de amiért Te is feltételes módba helyezted, azért nem javasoltam én sem: nagyon vékony az anyag.)
A sarokcsiszoló simán leszed egy ilyen kis darabot, nem lesz gond a koronggal (Ha máskor nagyobb aluminiumot kell elvágni/levágni akkor csak lassabban kell csinálni mert a gyengébb gépeket könnyen megfogja). De egy jó vasfűrész is viszi.
Üdv.! Egy fejhallgató erősítőt építettem majki oldaláról valót. Nagyon jól működik, és szeretném fém borítással ellátni. A topic nem biztos hogy erről szól , de nem találtam jobbat. Olyan praktikákat várnék, hogy melyik földet kell kivinni a dobozra, a fémházas potit leföldelni, a kimenetnek a földje már ne érintkezzen a házzal, a trafo elé hálózati zavarszűrő, árnyékolt kábel(ezzel csináltam) , kábelezés, és a 230V-os kábeleket el kell zárni a Hf kábelektől stb. Ezekkel állítólag ki lehet küszöbölni, hogy nagyobb hangerőn se sisteregjen, brummoljon az erősítő. Nagyobb hangerőn(3/4)felett ezt csinálja.
Köszönöm előre is a tippeket! Szabolcs
Szia!
Az enyémen sem a bemenet sem a kimenet testjét nem kötöttem a dobozra, a panel testje egy ponton van a dobozra vezetve.Az alaplap egy monitorból bontott kadmiumozott acéllemez, a zavarszűrője gyári, ernitec gyártmány.A kábelezést árnyékolt, tasker kábellel csináltam.Az erősítő teljesen zajmentes, szépen szól, a brummot még hírből sem ismeri Nézd meg, hátha ad valami használható ötletet.
Köszönöm a tanácsokat mindannyiótoknak!
Végülis a minidrillbe befogtam egy kis vágókorong-szerűséget és ezzel próbáltam végig vágni. De ahogy sejtettem és ahogyan írtátok is, nem igazán vágható így ez az anyag, inkább olyan mintha megfolyna. De ez épp eléggé megkönnyítette az anyagot és egyszerűen egy fogóval két hajlítás után letört a felesleges darab. Közben készítem a doboz előlapját is. A furatok pozícióit lusta voltam átrajzolgatni papírról az előlapra, hát kinyomtattam műnyomóra és átvasaltam közvetlen a doboz előlapjára.
„Végülis a minidrillbe befogtam egy kis vágókorong-szerűséget”
Hatalmas ötlet! Mindenkinek tudom javasolni, aki rövid időn belül a kukába szeretné látni a herkentyűjét. Pár ilyen akció és úgy töri majd a fúrókat, mint a huzat. Milyen igénybevételhez csapágyazták a fúrót és milyennek a „gyorsdarabolót”?
Nekem hajlítás szempontjából szerencsém van ugyanis
nagypapámnak van egy 2m-es élhajlítója.Ezzel azért kicsit könnyebb dolgozni,nem beszélve a hajlítás minőségéről...
Ja kérem, ha nekem is lenne itthon egy ilyenem...
Kicsit off de hogy van ilyen azért jó tudni.
Alumínium vágókorong is létezik.
Nagyon nem tud érdekelni a kis visító sárga sz@ar. Amióta van állványos fúróm, azóta ezt semmire sem használom, főleg nem fúrásra.
Szerintem, vannak páran, akiknek olyan CSAK olyan „visító szar” –juk van.
Bizonyára rosszul esne nekik, ha idő előtt az sem lenne. Azért, valljuk be, te is megvetted az a „visítós szar”-t. vagy, mert akkor jobbra nem volt lehetőséged, vagy másért. A rongyba, puhafa közé befogva és fűrészlappal elvágva, az egy használható és legalább olyan gyors megoldás. A vágás után úgyis kell finomítani, reszelgetni, csiszolgatni. Egyébként, egy élhajlítót sem egy nagy durranás összehozni. Akár fából is meg lehet oldani 50-60 cm hosszúságig. Hasonló kinézettel, mint az egyik képen is látható volt egy kisipari példány. Idézet: „Szerintem, vannak páran, akiknek olyan CSAK olyan „visító szar” –juk van.” Az lehet, de ettől még az én véleményem mit sem változik.
Jó rendben, mindenki elmondta a véleményét.
Ebből, a következőkben, építő jellegű hozzászólás már nem hiszem hogy lesz.
Mondom is! Az lenne a kérdésem hogy van egy hűtöbordám, fekete színű, csak kicsit ütött kopott. De a külseje kifog látszódni az erősítőből. És azt a részt ami kilátszódik, azt leszabad a fújni festékkel? Vagy esetleg a kemencébe égetett festéssel? Ahol a tranyók és fetek hozzáérnek ott nemfesteném, csak a külsejét. Az gondot okoz?
Én nem értek ehhez nagyon, de tippem van:
A festék egyrészt termikusan némileg elszigeteli a bordát a levegőtől, másrészt pedig a borda "mikro-repedéseibe" vagy mibe belefolyik így lecsökkenti a borda levegővel érintkező felületének méretét.
Én is erre gondolok
De nem vagyok benne biztos én se. Akkor még várok mégegy választ aki biztosra állítja, akkor meggyőzödök.
Láttam már festett bordát gyári készülékben is,de mégsem ajánlanám,jól irta Attila a hátrányait.
Ha esetleg volna rá lehetőséged eloxáltasd újra,ez biztos siker.
Volt már egy vita egyszer a fekete, és a sima "hűtőbordások" között. Végül nem lett megegyezés. Az egyik fél ezeket az érveket sorolta fel mint az előző hozzászólók. A másik a fekete testek jobb hőleadó képességét próbálta megmagyarázni.
Kíváncsi vagyok hogy a doboz feliratozására milyen ötleteitek vannak.Én jobb híján fotópapírra nyomtatom és lakkozom...egy darabig jól néz ki, aztán már nem az igazi és sajna csak kevés esetben mutat jól
Értelek titeket. Hát még gondolkodok rajta esetleg még utánna járok, de végső esetben max nem festem le, mert annyira azért nem vészes.
Azért köszönöm mindenkinek!
Hali!
Ti milyen technikával rögzítitek bele a panelt a dobozba? Minden megoldás érdekel
Szia!
Menetes távtartókkal, csőszerű távtartók átmenő csavarral, ezek léteznek műanyag, ill. fém kivitelben. De vannak már műanyagból kialakított bepattintós variációk, sőt ön tapadós verzióval is találkoztam már. Egyszerűbb esetben a "gyári"doboz kialakítása olyan hogy a két oldalán (4) lyuksorok vannak kialakítva. Régi időkben egy átmenő csavar anyával a dobozhoz rögzítve, rá még egy anya, majd a panel, még egy anya. De még ezen kívül is van néhány.
Ez a legmasszívabb megoldás
A képen látható dobozokba nem árt alaplapot vágni pl 2mm-es alulemezből, vagy 1-es acélból, és a szélein lévő vállakra csavarozni.Toroidnál és nagyobb kondiknál gyors és egyszerű megoldás a nagyméretű kábelkötegelő is.
Most olyan problémával szenvedek, hogy elfelejtettem helyet hagyni a panelon a csavaroknak és ez kicsit megnehezíti a dolgomat
Ismerős a szitu Csak találsz helyet valahol a panelen (lehet hogy éppen a közepén) de ha mégsem, akkor jöhetnek az "öszvér" megoldások pl. kétoldalán öntapadós gumilap (brikósztoros csúszásgátló) és az aljára egy nagyobb bármilyen lemez.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |