Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » 6.3V AC -ból 6.3V DC
Témaindító: Rockmenyét, idő: Dec 1, 2008
Témakörök:
Nem lényeges a stab-ról fűteni , előfok csöveit szokás DC-ről melegíteni a kisebb brumm reményében .
Feszkétszerező nagy áramoknál nem igazán nyerő ...
Hello!
Az IRFZ44, simán elviszi a 3,5A-t. Csak a hűtését kell biztosítani. (itt kb. max 5..7W) Az R1-et kell csak 3,3kohm-ra cserélni és már ketyeghet is. üdv! proli007
Jó estét minden Pákabarátnak!
Harmadik út! Köbzoli írta, hogy az előfoknak kell DC fűtés! Maximálisan támogatom tapasztalt kolléga irományát! Megtoldom annyival, hogy nem ártana fűtésközepelő ellenállást betenni, ha a.c.-ről fűt valaki! És fából vaskarika! 6,3 v. ac-ből 6.3 v dc? LEHETSÉGES!!! utnána olvastam a tápegységeknek, az egyik kedvenc témám! LOW DROPOUT POWER SUPPLY A MEGOLDÁS! Itt nem ez emitterről vesszük le a terhelést, hanem a kollektorról! Ellentétes polaritású félvezetőt igényel! A bázis áram a főld felől folyik (vagy a föld felé) a CE feszültség kb. 0,3 v-ig csökkenhet le!!! a be-és kimenet közötti fesz. különbség zűmmfeszültség-minimum és hálózat minimum pillanatában ennyinek kell, hogy legyen! A feladat: a trafó nagyon pontos méreetzése! Ez az "ára" a disszipáció-, és a ballasztfeszültség-csökkentésnek! Ha jól számoltam, ez teljesül! A graetz diódahíd lehetne shottky! Még valami: 3,5 amp.-nél jó lenne, minimum 10.000 µF 15 v-os ELKO! Bővebb cikk: *ádiótechnika 1997/4-5-6 Záborszky: energiatakarékos tápegységek! Sok sikert! Matthew voltam Kigyomláltam egy halom ENTER-t, hogy esetleg mások hozzászólásai is beférjenek még a lapra. -- kobold
eotvospm, köbzoli: köszi az észrevételeket!
Köbzoli: ok, igazad van, csak az a gond hogy a kapcsolás (még mindig a 2008-as RTÉK) oldalanként 2-2 6н1п-t tartalmaz, és ezek fűtése 600mA/darab! :eek2: És sajna tényleg annyi. Ha a teljes kapcsolást akarom megépíteni (amit a csöves fórumban mutattam, nem tartalmazza a hangszínszabályzót), akkor oldalanként 4db 6н1п, ami már 2.4A... Jó kis szovjet technológia... A 6п14п fűtése meg 0.7-0.83 A között van. Sikerült beszereznem ezeket az orosz csöveket hogy teljesen autentikus legyen a cucc, csak nem bírom amperrel...
Sziaszok!
Bocsi hogy belevau de sok csöves dolgot javítottam építettem és restauráltam már a szalagos magnóktók kezdve a high end erősítőkön át a tévéig... nem szokták túlmisztifikálni a dolgot, mint manapság divat... A legtöbb gépben a fűtés ACről ment, max a szimmetrizáló huzalpoti volt benne (pl magnó esetén is, ahol azért elég alacsony jelszinttel is dolgoznak) A high end-ek nagy részében egy földfüggetlen tekercs volt az előfok csöveinek, és a trükk az volt hogy az egész fűtőkör potenciálját megemelték az anódfesz kb. felére egy ellenállás osztóval. Ez arra volt jó hogy az elektroncső működési elvét ismerve a fűtőszál volt magasabb potenciálon mint a katód így tuti nem emittáltak elektronok a fűtőszálból a katód felé... maximum kapacitív uton kerülhetett bele némi brumm de ezt még mérni se igen tudták... sokkal inkább az anódfeszt szokták stablilizálni, többnyire áteresztőcsöves megoldással (az igénytelenebb kivitelekben áteresztő tranzisztorossal)... bár én egy csöves gépben nem bírom a félvezetőket (max a Germánium diódákat...) Üdv! Tamás (DjMagoo) u.i.: persze az előbbi felvetésem az előfokra vonatkozott, a végcsövek ilyen szempontból már külön kezelendők, ott nem szokás ilyesmi, max a külön előállított rácselőfeszültség a katódellenállás vagy a katódkomplexum helyett). Az igaz hogy az elektroncsöves dolgok sokkal jobban tudnak szólni mint a mai félvezetők, valamint mp3 és társai, de az a baj hi fi berkekben (a high endről nem is beszélve) sokszor túlmagyarázzák a dolgokat, vagy elhitetnek az emberrel ezt azt... (aztán a valóság nem mindig őket igazolja mint pl valamilyen 230-as durungárammadzag vs. mittudoménmilyen űbernagyonjó hangfalkábel esete... régen se tekertek ezüstből, pláne nem aranyból kimenőtrafót olyan anyagokat ahsználtak ami volt... és bizony nem volt az rossz...) uff...
Majd mindenben egyezik a véleményünk .
Ezt viszont vitatnám : "A high end-ek nagy részében egy földfüggetlen tekercs volt az előfok csöveinek, és a trükk az volt hogy az egész fűtőkör potenciálját megemelték az anódfesz kb. felére egy ellenállás osztóval. " Annyiban , hogy ha a katód alacsony potenciálon van pl. csak 2-10V környékén , akkor a féltápra emelt fűtőszál zavarokat okoz . Átlépi a cső katalógus adatait , sörétzaj áthúzás , katód/fűtőszál zárlat keletkezhet. Csak pontosan méretezve használható ez a trükk és R /R-C osztót kell használni , AC hidegítés miatt .
Ha elfogadsz egy véleményt: minden cső élettartama nagyobb,ha váltófeszültséggel van fűtve. Ha váltót kap,akkor érzéketlenebb valamivel a feszültség változásokra. Egyenfesz fűtésnél nagyon vigyázni kell,inkább alul kell mindig fűteni.
A TV-k képcsöveit is váltófesszel fűtik,nem egyennel. Az egyenfűtés megrövidíti a képcső élettartamát. Talán 1-2 típusnál kompromisszum miatt használtak 12V-os egyenfűtést (pl. Junoszty), elég gyorsan örgedtek is.A junosztyoknál ha 11,8V -nál fentebb lett állítva a tápegység kimenője,akkor pár hónap múlva lecsökkent a fényerő. Ha ragaszkodsz ahhoz,hogy szeretnéd kézben tartani a fűtés feszültség értékét,akkor azt meg lehet oldani triakkal is.A triakon kersztül be tudod állítani pontosan a 6,3V váltófeszt. Ha van X volt váltód, Z darab csöved,és ismered a csövek darabszámát és fűtéshez szükséges áramfelvételét,akkor sem tudod pontosan eltalálni,hogy annyi fesz jöjjön le a trafóról.(méretezés ellenére sem) De ha van miből (pl. 10V váltóból),akkor triakon keresztül be tudod állítani a fűtési feszt pontosan 6,3V-ra.
Hello!
Hűha! Ezzel többen nem fognak egyetérteni. :yes: Idézet: „minden cső élettartama nagyobb,ha váltófeszültséggel van fűtve. Ha váltót kap,akkor érzéketlenebb valamivel a feszültség változásokra.” Ezt azért elmagyarázhatnád, mert fizikailag nem értem. A TV-k fűtéséből kiindulni? Milyen feszültséggel nem fűtöttek TV-t? Aztán meg triac a Hig-End cuccban? Idézet: „akkor triakon keresztül be tudod állítani a fűtési feszt pontosan 6,3V-ra” Igen? és mivel szabályzod? És mivel méred? Szóval nem kötözködni akarok, de itt sok minden azért nem kerek. üdv! proli007
A közvetlenfűtésű ( direktfűtött ) csöveknél kifejezetten ellenjavallt a váltakozófeszültségű fűtés. Az indirekt fűtésnél elmegy de zajt visz a rendszerbe. A fűtésnél nem az áramnem hanem a teljesítmény számít, mindegy , hogy 6.3Veff -váltakozófeszültséggel vagy 6.3V egyenfeszültséggel fűtöd, ha ez az előírás az élettartam szempontjából ám zaj szempontjából az egyenfűtés jobb.
És a triakod bekapcsolásakor keletkező tranzienseivel valamint a kis hőtehetetlenségű fűtőszál hőingadozásából keletkező zajjal mit kezdesz? -szerintem-
Kötözködtök.
Ti éltetek már akkor,amikor ezeket a csöveket elkezdték gyártani?? (High-End cucc és a túlmisztifikált csöves technika hol volt még akkor? ) Nem fontos rám hallgatni, hogy egyen vagy váltó fűtést ad valaki a csöveknek...., adjatok csak nyugodtan egyent,nekem ugyanmind(1!)....egyáltalán milyen típusú csövekről is beszélünk(?) "mivel szabályzod? És mivel méred?" - ez a kérdés ugye nem komoly.. Mit nevezel indirekt fűtésnek? Hol olvastad hogy zajt visz bele? "És a triakod bekapcsolásakor keletkező tranzienseivel valamint a kis hőtehetetlenségű fűtőszál hőingadozásából keletkező zajjal mit kezdesz?" Ez kezd hasonlítani az erősítőn belüli másfeles tömör rézhuzalos vezetékezés "emelt" gondolatmeneteléhez,amit volt szerencsém élőben látni (sajnos),amihez nem kívánok hozzászólni,mert megvan a magam ide nem illő véleménye. Csak egy érdekesség: láttam olyan komolyabb nyugati csöves erősítőt,amiben sorba voltak kötve a fűtőszálak. Ha egyet kivettél,akkor megszűnt a többi cső fűtése is. Ha tönkremegy egy cső,akkor leáll.
Szerintem próbáljuk megvitatni! De ahhoz ez a stílus nem jó!
"Az egyenfűtés megrövidíti a képcső élettartamát."
Ez így nem igaz . Valóban megröviditette a képcső élétét Junoszty-ban , ha a fűtés áramkörében meghibásodott az elko , ott ugyanis sorkimenőről egyenirányított feszültséget használták a fűtéshez . Kondi hibája miatt hatalmas fesz.tüskék kerültek a fűtőszálra ami gyorsította az elöregedését. Nem a DC feszültség okozta korai halálukat ! Sorkimenőről szűretlenül rákerült (16KHz-es) impulzusok okozták a bajt , hibás kondi miatt , amit nem cseréltek , mivel nem igazán látszott a hibája . Szóval DC -ről fűtve semmi kárt nem okozunk a csövekben , ez tévedés!
" Hol olvastad hogy zajt visz bele? ""
Igaz , hogy a fűtőszál hőtehetetlensége nagy , ezért nagy zavarok ott nem igazán kerülhetnek be elvileg . De kisjelű rősitő fokozatoknál már az is zavarforrás lehet , ha a fűtés vezetékezése rácsok közelébe kerül és megszőrja 50Hz-el...DC fűtés esetén ez kizárt .
Hello!
Idézet: -írtam neked.„nem kötözködni akarok” és csak egyszerű kérdések voltak. Amúgy ez nem zárja ki, hogy nem lehet igazad. Egyébként, komolyan kérdeztem, hogy mivel fogod mérni a fűtőfeszültséget a triac-os hasogatásnál. Mert ha olyan jó az emlékező tehetséged, akkor arra is emlékszel szerintem, hogy ez már a TV-s korszakban is problémát jelentett. De ha ez téged megnyugtat, 1963-ban fogtam először csövet a kezembe. Az nem vascső volt, de később aztán olyanom is volt. üdv! proli007
A fűtés és a katód
A régebbi csövekben a fűtőáram úgy melegítette a katódot, hogy egyszerűen átfolyt rajta. Ezek a közvetlen fűtésű csövek. Itt a katód és a fűtés áramköre galvanikus kapcsolatban van egymással. Erre a cső használatakor feltétlenül ügyelni kell. A katód kezdeteben (mint az izzólámpákban) egy wolframszál volt. Ez kb. 2000 C körül kezdi emittálni, ami elég nagy fűtőteljesítményt kíván. Később megjelentek a bevonatos (bárium, stroncium és ezek oxidjai) katódok. Ezek már 1000 C körüli hőmérsékleten is jól emittálnak, a katód csak halvány vörösen izzik. Az korszerűbb csövekben a katód anyagát egy szigetelő hengerre viszik fel, és ebben a hengerben fut a fűtőszál (közvetett fűtésű csövek). Így a két kör el van egymástól szigetelve, ami egyszerűsíti az áramköri felhasználást (csak a fűtés-katód kapacitásra kell figyelni). Arra is ügyelni kell, hogy a fűtőkör meghatározott potenciálon legyen (ne lebegjen), ellenkező esetben a fűtés-katód szigetelés átüthet. A közvetett fűtés további előnye, hogy a fűtőszál-katód rendszer tömege és ezáltal a hőtehetetlensége megnő, ami által csak alig lesz érzékeny a váltóáramú fűtés lüktetéseire. A csövek adatlapján mindig megadják a szükséges fűtőfeszültséget vagy -áramot. Az előírt értéket mindig be kell tartani. Amennyiben kisebb teljesítménnyt kap a fűtés (alulfűtés), akkor a katód eletronkibocsájtó képessége csökken és egyenetlen lesz. Ezáltal a cső paraméterei romlanak és a katódon kráterek képződnek, ami hosszútávon a cső tönkremeneteléhez vezet. Nagyobb fűtőteljesítmény (túlfűtés) nagyon igénybe veszi a katódot, anélkül, hogy az emisszió növekedne. Ezáltal rendkívüli módon csökken a cső élettartama. A fűtés kapcsolása két csoportra osztható párhuzamos fűtés - a fűtőfeszültség adott (pl. 6,3 V), több cső párhuzamosan kapcsolandó a fűtőfeszültségre; soros fűtés - a fűtőáram adott (pl. 300 mA), több cső esetén a csövek fűtéseit sorba kell kapcsolni. A soros fűtést elterjedten alkalmazták TV készülékekben, ahol a nagy csőszám miatt a teljes fűtőfeszültség a hálózati feszültséghez közelinek adódott és így nem volt szükség fűtőtranszformátorra. Ugyan legtöbbször váltóáramú fűtést alkalmaznak, de a csövek egyenárammal is fűthetők. A közvetlen fűtésű csöveket pedig kifejezetten egyenárammal kell fűteni, különben a fűtésen keresztül brummos lesz az áramkör. Tehát a kérdés az,hogy direkt fűtésűek a szóban forgó csövek?
Köszönöm ezt a hosszú eszmefuttatást , csak az okát nem értem . Ezekről már volt szó előzőleg is .
Azt sem értem mire akartál ezzel válaszolni .
Örülök,hogy nem mondtam neked semmi újat.
Csak azért nem értettem a válaszod , mert amire reagáltál abban nem igazán erről beszéltem .
Ott arra akartam utalni , hogy nem biztos , hogy a fűtőszálon keresztül viszünk be brummot , az odavezetett AC is nagyon megszórhatja a kisjelű fokozatokat , ezért is lehet előnyös a DC fűtés sok esetben , még közvetett fűtésű csövek esetén is , pl. RIAA vagy mikrofon erősítők .. Bocs ha nem voltam eléggé érthető .
Brummtól eltekintve a csöves RIAA és mikrofon erősítők sokkal zajosabbak a félvezető technikánál.Sosem építenék 2-300mV alatti tartományban előerősítőt csöves technikával.
Ebben sem értünk egyet .
Halgass meg egy csöves RIAA korrektort és akkor talán változni fog a véleményed .Felvezetősök nyomába sem léphetnek . Többet is próbáltam egyértelmű a csöves fölény !
Ez tudom , nem ok itt ,csak azért mutatom , hogy elhidd , hogy van félvezetős összehasonlítási alapom is. Félvezetősben nagyon jó hangú , de a csöves lealázza .
Persze ízlések különbözhetnek , de ennyire nem ...
ECC82? Jól látom?
Én nem tranzisztoros RIAA korrektorról beszélek,hanem olyan kis zajú ic-kről,mint pl. az Opa,vagy 5532. (tranzisztorost én nem építenék,ha már kis zajúról beszélünk) Dr.Valkó Iván Pétertől idézve: "A csövek előnyei túlterhelésre kevésbé érzékenyek, mint a félvezetők nagyobb teljesítmények és feszültségek erősíthetők velük Hátrányai nagy méret a fűtés komoly teljesítményt kíván magas anódfeszültség szükséges zajtulajdonságaik rosszabbak, mint a félvezetőké"
Tudod, nekem ott kezdődik a szuper kis zaj,amikor a hangfaltól 10cm-re nem is hallod,hogy be van kapcsolva a készülék.
"lealázza" Hát azt,ha még BC109C-ket használsz is,ide tényleg kevés. Ha elfogadsz egy tanácsot: használj mindig panelbe forrasztható RCA aljzatokat, a jel útja nagyon rövid legyen a bemenettől a erősítő fokozatig. Akkor nem kell használnod vezetékeket a huzalozásnál. A test fólia pedig legyen vastag,hogy ne keletkezzen brumm, esetleg nem árt ezüstözött fűrdőben áztatni a rézfóliát mielőtt elkezded beforrasztani az alkatrészeket.
A tapasztalat pontosan az, hogy a modul FF TV-k bevezetésével, ahol a sorkimenőről - mindenféle egyenirányítás nélkül - fűtötték a képcsövet - természetesen egyszerű műszerrel értékelhetetlen paraméterekkel - megjelentek a legyengült képcsövek már a garanciaidőben (1 év). Nyilván, nem tudhatjuk, hogy ez milyen széria lehetett, de az oroszoknak már nem az 1. sorozata volt, az biztos.
A Junoszty esetében nem a sorkimenőről vették el a képcsőfűtéshez szükséges energiát. De való igaz, hogy a soreltérítő végfokozat tápjában a Dr4 fojtó utáni C121 500 µF -os kondi hibája miatt a sorvégfok által keltett impulzusok rákerültek a képcső fűtőszálára.
Igen,de a C121 kiszáradása a képen is jelentkezett hibaként. Ha a táp jól volt beállítva,azért elég tűrhető ideig bírták a junosztyok.
A 61LK sorozatban a modulosok idején voltak rossz szériák. A szervízben garanciálisan cserélgettük a pár hónapos képcsöveket sorban. A régi csöveseknél meg a szakik jól ismerték a 3-4 menetet a sorkimenőn,ami a lepunnyadt képcsöveket felújította pár hónapra. Igaz?
Igaz, bizony. Az is igaz, hogy a modulos színeseknél is a FF-rel azonos módon fűtötték a képcsövét, de azoknál nem volt gond az élettartammal. Mint, ahogy a Junosztynál sem, az egyenáramú fűtés mellett sem.
ECC82 az nics benne .
Az IC- és RIAA-t már meg sem említem az sokkal gyengébb mint amit mutattam , csináltam én is általad preferált IC- vel , siralmasan gyenge a csöveshez képest , de még a tranyós / feteshez is . Csövek hátrányaiként említett dolgok mióta számítanak , pl a mérete a hatásfok stb. ez nem hangot befolyásoló tényező egyik sem . Zajra is teljesíti kívánalmaid a csöves korrektom , azt a 10cm -t. Csövek előnyeikén a lényeget meg elfelejtetted sorolni .Termikus torzítás (méretek ) , linearitás harmonikus torzítás nagy kivezérelhetőség stb . ezekben csak jobbak mint a félvezetők ilyen adatai . Szetrintem Te nem hallottál még csak hangosításra készített csöves cuccot , tele mikrofóniás csövekkel és brummal , az valóban nem jó .
Abban azért egyezik a véleményünk , ha jól értem , hogy nem a DC fűtés ette a képcsöveket ídő előtt .
Junoszty képcsövét az ominózus elko kiszáradása tette tönkre , ahogyan Te is írod , igazad van rosszul emlékeztem , nem a sorkimenőről fűtötték , de az impulzusok nyírták ki .
Tanácsot elfogadnám , sajnos csak gagyi RCA aljzatok kaphatóak nyákos kivitelben .
Remélem nem komolyan gondoltad , hogy hosszú jelutakat láttál a phono dobozában , az egész doboz 15x15 cm külső méreteiben , RCA aljatig az UTP kábel 2,5cm . GND természetesen vastag , csak azt nem láhattad mivel a nyákoldal nem látható . Szerintem ezzel a témával menjünk máshová , már itt sok lesz , nagyon nem ide tartozó téma ....
Máshol sem tudsz meggyőzni,hogy a csöves előerősítő jobb lenne egy opás előerősítőnél.Ne erölködj.
Mivel nagyot tud erősíteni és túl lehet vezérelni,ezért kizárólag nagyobb végfokokban tudom elképzelni.(ahol már bizonyítottak is) Nekem az ilyen ECC csöves előerősítők olyanok,mintha a Trabanton a motort kitennéd a kasznin kívülre és hangoztatnád: 26 Lóerő!!! Amúgy tévedsz,mert találkoztam olyan Marshall cuccokkal,amiket itthon alig látsz. Sajnos a csőgyárás ma már csak kuriózum. Nem akkora az igény rá,hogy valamelyik cég is visszakanyarodna a múltba és elkezdene csöveket gyártani.Talán a Philips gyártó gépsort beindították még (egyszer),azt még itt-ott lehet kapni. Milyen cső is az ott a képen pontosan? Talán a régi csövesek tunerjeinek a bontott csöve? |
Bejelentkezés
Hirdetés |