Persze, mert kissebb lesz a sugár! Erről sokat beszéltünk korábban, emlékszel? A fordulatszám nő, a nyomaték csökken. Ha egymásra takar, akkor ráadásul kisebb lesz a felület, bár(!) van egy olyan elmélet, hogy a résen átszaladó levegő a túloldali lapátot is hajtja!
Tervben van egy ilyen hordós kivitelű modell összehasonlítása a különböző egymásra takarásokkal. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az eredő teljesítmény hogy alakul!

Juteszembe, megnéztem, sőt fel is vettem a szélerőműves filmet, amit nemrég itt ajánlottak!
Hát abban volt egy két akkora baromság, hogy szinte fájt! A végén, helikopterről és kis irányítható léghajóról fotózták, hogy a több ezer dolláros kísérleti project hogy termel 200W-ot!
Látta valamelyikőtök?

persze vágom én, hogy a szembeni oldallal mi a helyzet..
de a zöld görbén látszik, hogy mikor billent meg a kezed a kerék felé

mennyi a tekercsekben indukált fszültség?
ha elég nagy szóval kezelhető, akkor lehetne egy 3F egyenirányítót meg egy söntszabályzót beiktatni, ami éppenséggel az átfolyó áramra szabályoz...
szóval generátorként használni és terheléssel fékezni..

Öszintén,nem tudom mekkora baronság,de,itt tulajdonképpen egy demostrativ projektröl van szó,és nem a gazdaságosság.Nekem is megvan a film,töbször meg is néztem.Külömben nekem is ez a tipusú generátorom van,és nagyon meg vagyok vele elégedve.És hidd el hogy a több ezer dolláros pénzt inkább a felvonultatott stább vitte el,mint maga a projekt.Persze itt nem emlitettem hogy mennyit hozott nekik a konyhára a filmböl származó bevételek.De ami igazán figyelemre méltó, az ahogy bemutatták a hogy s mikéntjét,és a hozzáállást is.

Szerintetek mi a legmegfelelőbb anyag a síktárcsás generátor neodymjeinek a tartására (elektromos és mechanikus szempontból egyaránt)?

Lehet hogy csak az volt a cél hogy bemutassák
így is lehet, de ha már van egy csomó fajta salvonius akkor miért nem azt küldték fel egy meteorológiai ballonnal? A töredékébe került volna, mert azt sorozatban gyártják, ez meg egy egyedi ballon. Ráadásul ahogy néztem ennél a típusnál a szélbe fordulás nem igazán megoldott, mert ha két kötéllel van kikötve akkor az többé kevésbé egy irányba fog nézni.

Nagyon kicsi a fesz, sajnos kezelhetetlen. Rövidre záráskor sem akkora a fékhatás, hogy teljesen leállítaná a kereket, pedig erre szükségem lenne.
De szerintem a vezérlő áramkörrel nem lesz gond...

A kéz billenéséről pedig annyit, hogy ki fogom mérni a hatásokat, mert ezen szerintem nagyon sok múlik. A terelőlap mérete és beesési szöge, a tengelyhez képesti helyzete(jobbra-balra) és a lapátoktól való távolsága is számít, ahogy láttam...

Nincs értelme ezeket a csatornákat nézni. Alacsony műszaki színvonaluk mellett fájdalmasan rossz a Magyar fordítás is. Sok hűhó semmiért.

Igen a fordítással biztosan baj van! Ennél a filmnél is be lehet tudni ennek a blődliket, ha jóindulatú vagyok. De az egész alap koncepció hiányos és ötlettelen. Egyedül a kábel az ami szerintem is kimagasló fejlesztés, de nem is a film "főmérnöke" tervezte!

Valamilyen zselés pillanat ragasztó,én annó, zselés loktyte-t használtam.

Egy régi kisérleti motoromnál műanyagtárcsa volt a forgórész,én ebbe belesajtoltam a mágneseket.

A zsinórra szerelt szélkerekekről, amit valamelyik linken láttam, eszembe jutott, hogy gyermek koromban csináltam fából faragott kis légcsavar szerű kétlapátú 15 cm átmérőjű szélkereket. Azért, hogy érdekesebb legyen, az egyiket úgy faragtam ki, hogy ellenkező irányba forogjon. Kifúrtam a közepét, hogy könnyen forogjon egy szegen, széllel szembe tartottam és forgott. Gondoltam, mi lenne, ha mind a kettőt egy tengelyre tenném. Az ötletet tett követte, és én gyönyörködtem, hogy egy tengelyen két propeller forog ellentétes irányban. Síktárcsás generátor esetén az egyik szélkerék forgatná a mágneseket, a másik a tekercseket ellenkező irányba. Természetesen kellene néhány gyűrű kollektor az áram továbbításához. Erősen gondolkodom rajta, hogy a szélgenerátoromat így építem meg. Látványos is lesz, és még lehet hogy áramot is fog termelni.

Sziasztok. Valaki vagy itt vagy privátban elküldte nekem annak idején hogy hogyan kell a 3 fázisú generátorhoz a a 3db "4 lábú" egyenirányító hidat bekötni. Ha valakinek megvan ez a rajz, tegye fel, vagy küldje el nekem. Köszönöm! (Az egyenirányító diódákkal ezennel felhagytam a kísérletezést. )

egyszerű..
hidanként összekötöd a váltó bemeneteket, majd erre a 3 pontra jön a 3 fázis (3 híd..),
összekötöd az összes + t meg az összes - t és kész is

Itt van a rajz

gulyi88 "bekötése" nem egyezik a rajzzal. A kérdésben is 3 hídról volt szó...

így 2 dióda nem jáccik, és névleges áramra kell választani a hidakat (2db).. persze működőképes..

ahogy én mondtam úgy 2essével párhuzamosan lesznek a diódák, szóval elméletileg elég a névleges áram felére választani a hidakat (3db)...

12 dióda fél árammal olcsóbbra jöhet ki, mint 8 dióda tejes árammal (elméletileg..)
aztán 3 hídnak 2/3 azaz 1,5 ször nagyobb a felülete is..

Köszöntem mindkettőtöknek!

Kellemes napot mindenkinek . Nagy érdeklődéssel olvasom ezt a szeles fórumot , csak egy dologról nem igazán esik szó : mi a helyzet akkor ha egy kiadós nyári vihar ( ami mostanában elég gyakran van ) kerekedik ? Milyen biztonsági berendezések kezdenek el működni , hogy az egészet ne szagassa szét a vihar ?

én vízszintes tengelyű propelleres kereket tervezek.
védelmet pedig lapátok
szélirányhoz képest 0° tól 90° ig állíthato (alsó felső korlátozás is megoldott. pl soha ne legyen 85° felet..)
lapátszöggel, így nem kell fölöslegesen fűtenem/terhelnem a szerkezetet, csak a lapátokkat úgy beálíítani, hogy ne pörögjön túl a szerkezet, közben akár csúcsteljesítményre is járathatom anélkül, hogy elfűtenék egy csomó energiát.

emellet változó szélsebességek esetén a legjobb hatásfokot adó lapátszöget állíthatom be, maximalizálva a hatásfokot.

a rendszer mehanikája már a fejemben van nagyrészt, a többi még kidolgozásra vár..

függő tengelyű csőlapátos szerkezetre nemtudom mit tervezenk a kolegák, 0-ra fékezni az biztos, hogy a leehtő legroszabb a szerkezetre nézve..

na ebből valami hiányzik, de azért remélem a lényeg érthető.

Csak azért problémázok ezen mert az jó ,hogy forog de ha egy tisztességes viharnál valami rosszul sül el pláne kertes övezetben............ szóval az ördög nem alszik . Remélem mások is reagálnak majd valamit .

Ezen már nagyon sokan filoztak,de érdekes modon van egy gyakorlati oldala,amit filozofálásra hajlamosak nem szivesen vesznek tekintetbe.Ez pedig a szélirányba beállitó hátsó szárnyprofil kialakitásábol,és föleg az elhelyezése a tartórudon a meghatározó.A lényeg hogy egy bizonyos szsebességen tul kiforditja generátort a szélböl,de nem egészen,hanem ahogy nő a szélsebessége,annál inkább.Ez a tipus tulajdonképpen soha sem tartja a generátort teljesen a szélirányában,csak kissebb szsebességen megközeliti.(egészen jól).Ezenkivül persze van még nagyon sok megoldás:pl.rugos,ami hátradönti a szélkereket,vagy külömbözö elektronikus fékező berendezések,stb.De ezekbe nem bonyolodnák be,én a nagyon egyszerű megoldások hive vagyok,amik a gyakorlatban jól beváltak.

Hallottam valahol, hogy minden ott törik, ahol a leg gyengébb. Az én szélerőművemnek a leggyengébb pontja a lapátjai lesz. Olcsó anyagból készítem majd, centis vastag fenyő deszka 0,3-04X2 méter felülettel, léc vázra. Ha letörik, készítek másat. Általában, csak a lapát gerince vagy nyele törik el, a többi újra használható. Részben szerencsés vagyok a szomszédommal, (anyám) nem reklamálna sehol, csak nálam. Ahhoz, hogy a a második szomszéd házában kárt tegyen, akkora vihar kellene legyen, hogy még cserép sem maradna a házon.

Köszönöm a válaszokat . Igazából ez szerintem nem filozófiai kérdés amiről beszélünk hanem pusztán elővigyázatosság .

Egy kis szárnypróbálgatás... Mit lehet csinálni egy olyan fúrógéppel, aminek megnyekkent az akkuja? A tokmány mögötti hajtóműházban gyárilag benne van egy 1:9-es lassítóáttétel. (ebben az esetben persze gyorsítás a feladata) A motor 12V-os. A lapát nagyjából 80-100 ford/percénél leadja a kb. 10V, 0.5 A-t. Egy egyszerű DC-DC konverterrel (lásd Maxim IC-k) könnyedén lehet kisebb akksik töltésére használni. A lapát 1 méter húsz, és boldogabbik korában egy 150-es átmérőjű PVC cső volt. Képek mellékelve, üdv!

Sziasztkok!
Én új vagyok az oldalon, a szélkerék építése engem is megigézett..
Az állandó gerjesztési problémát szerintem egy egyszerű mágneskapcsolóval meg lehetne oldani!
amikor a kerék forog és termel némi áramot akkor a kapcsoló zárná a gerjesztő kört.... lükeség?

nem tudom termel e egyáltalán a míg nincs gerjesztés.....ha már nem állandó mágneseset akarsz akkor van más is, azt hiszem szélnyomás kapcsolóként szokták emlegetni. A generátor tetejére kerül egy kapcsoló, ami olyan legyen hogy ha a lapátok felől megnyomod akkor kapcsol. Erre a kapcsolóra kerül egy fém lap (méretét attól függően kell megválasztani, hogy mekkora szélnél kapcsoljon.) Ha már annyira nyomja a szél hogy kapcsoljon, indul a gerjesztés.

Ügyes! Tetszik!
Gondoltál már rá, hogy egy fából készült sablonnal a PVC-t melegítve meg lehet formázni azt? Ideálisabb formát lehetne kialakítani.

hővel lehet formázni, de ekkora felülethez ilyen vastagsággal legalább 4 hőléfgúvó kellene, hogy alakítható legyen, egyébként jó ötlet..

visszahűteni csak lassan szabad, ha vizes ronggyal rásegítünk, akkor feszültésg keletkezik az anyagban az eredeti forma irányában.

lejobb lenne formapár közé szorítani, és úgy hevíteni, és hűteni (megmikrózni ultrahanggal) de ez nem nagyüzemi gyártás