Szerintem már nagyon az, mármint néperősítő. Minden fórumon felbukkan a neve, és publikálása óta véleményem szerint pár száz db már készülhetett belőle. Tehát jó irányba halad.

Nagyon tetszene ez a hangzás amit vázoltál , ha valóban ezt produkálja .
Arra is következtetek ebből , hogy talán válógatósabb lesz hangsugárók szempontjából .
Vagy tévedek ?

Erre a kerdesre KD mester tud majd inkabb valaszolni, de feltetelezesem szerint a B8 is a B5 topologiajat koveti azaz valszeg teljesen komplementer szimmetrikus felepitesu es atfogo neg. vcs. nelkuli lesz. Ezek valszeg "erzekenyebbek" a komplex terheles impedanciamenetere amit a szokasos hangsugarzok kepviselnek ezert feltetelezem, hogy a B8 is kicsit "valogatosabb" lesz mint ahogy a B5 is az egy szokasos atfogo neg. vcs.-s vegfokhoz kepest.

Ezt tudom , én a B5 höz viszonyítva gondolom .
Tehát jobban válogat ...

B5-hoz kepest szerintem nem fog jobban valogatni ... de KD mester majd felvilagosit rola, mert neki van egyelore csak B8-as erositoje

Várjuk a válaszát .
Feltételezem , hogy gyengébb lesz a DF ezért is gondolom .

Lehet, nemtom pontosan. En mertem a B5 kimeno ellenallasat es kb. a vegtranyok emitter ellenallasaival egyezett meg ami talan nem is csoda. Feltetelezem, hogy a B8-nal hasonlo lesz a helyzet ezert gondolom, hogy kb. hasonloan lesz erzekeny a hangsugarzokra mint a B5. De ezek csak feltetelezesek, ilyen iranyu tapasztalatom rendkivul keves van.

HIBA!

A mellékletben szereplő huzalozási vázlaton, a trafó tekercseinek jelölése hibás. Az "Sz" és "P" betűk fordítva értendők. 1db primer, és 4db szekunder tekercs van, értelem szerűen.

Remélem más hiba nincs benne.
Alkotó

Sajnos nem. A B7 azért vérzett el a VF2 mellett, mert BDW93-BDW94 volt benne. A TIP122-TIP127-el viszont sokkal tisztább volt a hangja, így gondoltam, hogy a B5 mellé kéne csinálni egy egyszerűbb, kisebb teljesítményű-sokkal olcsóbb de hasonlóan jóhangú végfokot. BDW83-BDW84-el sem jó. Ha valaki növelni akarja a teljesítményét, akkor lehet próbálkozni más tranyókkal, de először az eredetivel kell megcsinálni.

A két végtranyó miatt bukott meg a dolog (B7, nem volt elég tiszta hangja a VF2-höz képest), de tulajdonképpen ez az erősítő a B7, TIP122-TIP127-el, és két 39Ohm-os ellenállás helyett 100Ohm-al.

Szóval aki nem akarja megvárni, amíg ráérek kapcsolási és nyákrajzot feltenni, az csinálhat azonnal egy B7-et ezzel a kis módosítással...

Két paralell kötött nagyáramú diódán (6-10A) keresztül kötöd be a védőföldet a házra, így nem lessz földhurok, meg életvédelmi szempontból is biztonságos lessz. Ez elég elterjedt megoldás és jó is.

Szia!

B8 4ohmra miért nem használható?
Mennyire kritikus ez a 4ohm, egyáltalán nem használható vele?

Azért nem, mert 5A-esek a végtranyók és 65W disszipációt tudnak maximálisan.

(Márha a DF-nél tartunk, az kb ua marad.)

Még egy kör (ígérem utolsó) B5 ügyben.

Volt néhány hiba jelzés, azokat javítottam.
Kicsinyeltétek az eredeti méretet. Most én felnagyítottam. E miatt a huzalozást külön fájlba kellett raknom, mert az már eleve kitöltötte az A4-et. Annyi mentségük legyen a kicsinyellőknek, hogy a pdf állományokkal valóban nem túl sok mindent lehet csinálni.

Alkotó

Akkor miért kell nyákot és kapcsolást áttervezni 2db. ellenállás csere miatt ?
Vagy mégis lesz más lényegi különbség a B8 -ban a B7-hez képest ?

Lenne egy kérdésem:

A KD mester féle leírásban ez szerepel:

" Tehát a pufferek csak az alacsony frekvenciás szürést végzik el kielégítően, a hidegítő kondenzátorok pedig csak jóval a hangfrekvenciás sáv felett biztosítják a magasfrekvenciás hidegítést az induktív belsőellenállás miatti oszcillációk kiküszöbölése végett.Jó, ha minél jobban kisimítjuk a tápegység impedanciamenetét, éppen ezért nem árt a pufferekkel párhuzamosan kötni néhány 100-1000µF-os alacsony ESR-értékű elektrolit kondenzátort is.(Ezeket kapcsoló üzemű tápokba fejlesztették ki)."

Tehát, akkor kellenek a nagy pufferek min. 10000uF, aztán kellenek a pár mikrofarádos hidegítő kondik MKT,MKP... és akkor kell még néhány 100-1000µF-os alacsony ESR-értékű elektrolit kondenzátor is???
Az áll a szövegben, hogy kapcsolóüzemű tápokba fejlsztették ki ezeket az alacsony ESR értékű kondikat.

PC tápokban is ilyen van? Mert akkor könnyen beszerezhető lesz

Kapcsolási rajzon írt szövegben van kis hiba , nagyobb táp esetén szerintem az R7 és R8 -at kellene növelni .

Nyákterven érdemes még az alkatrészek furatait valós méretre állítani , könnyeb a panel fúrása , rögtön látszik milyen furat kell .Vasalásos technikával egyébként is nehezen megy át 0,5mm furat , nem fog látszani és nehezebb kifúrni .

Bocs , nem kötekedni akarok , csak javaslat..

Igen a PC tapokban is leginkabb low esr kondikat hasznalnak, de attol tartok, hogy azok tulsagosan alacsony feszultseguek ehhez az erositohoz ... hacsak nem azokrol az 1-200V-os kondikrol beszelsz amik szinten elofordulhatnak ilyen tapokban. Azok alkalmasak ilyen feladatra.

En egyebkent ugy oldottam meg a dolgot, hogy nem egy nagy 10eµF-os puffert hasznalok hanem kisebb erteku (pl. 3x4700uF) kondikat parhuzamosan kapcsolok, majd utanuk egy kisebb erteku, jo minosegu (low esr) kondit es meg egy nagyfrakis hidegitot is.

Szétszedett PC tápokban kivétel nélkül szoktam találni 220-330µF-os pár száz voltos relatíve nagy méretű elkót. Ezekre gondoltam.
Ha jók lennének ezek, akkor ilyeneket szeretnék beletenni. Régi 10e uf-os kondikat fogok használni, ezért gondoltam, hogy elkéne bele pár száz mikrofarádnyi low ESR értékű elkó is.

Szia!

Az eredeti leírásból idézek:



Én ezt próbáltam a rajzomon rögzíteni.
Az R7, R8-at is lehet növelni, de igazából az a pár mA, amivel több fog folyni rajta, nem hiszem, hogy sokat számítana.

A furatok "hitelesítése" érdekes dolog. Az alkatrészek deklarálásakor, mindenhol a hiteles méretű forrszemet használtam, amit utólag csökkentettem 0,5mm es átmérőre. Véleményem szerint ez jól átmegy a vasaláson, és jól megvezeti a fúrót.
Ha te mást látsz jónak, ott egy nyákterv, ha kicsit is ismered a SprintLayout programot, akkor néhány perces munka a furatok beállítása. Javaslom először legyen mind 0,8; majd ahová nagyobb kell azt meg méretenként összejelölöd, és beállítod.

Alkotó

Köszi , én már átállítottam a furatokat valós méretűvé , így elsőre mérethelyesen fúrom , nem kell keresgetnem melyiket kellene vastagabbal fúrni .
Persze ez lényegtelen kérdés , mindenki úgy csinálja ahogyan megszokta . Bocs , hogy egyáltalán felvetettem .

Sziasztok

Ez a B5 nagyon szuper változtatás nélkül épitettem meg Alkotó fórumtárs nyákterve alapján ,320VA transzformátor 2x25 v szekunder feszültség,80000mF.
Első bekapcsolásra minden müködik,ofsett gyakorlatilag 1-2mV ra be lehet állitani,kb félhangerőn alig melegszik.
És a lényeg a HANG ez lepett meg nagyon ha jellemeznem kellene :kellemes tiszta,erőteljes,hatalmas dinamikával és jó sávszélekkel./hangsugárzó Magnat Quantum 705/,képek később teszek fel.
Köszönet a kapcsolásért KD mesternek
a nyák tervért Alkotó fórumtársnak

Örülök ha részem lehetett a sikeredben.
Engem a fotók is érdekelnek.
Alkotó

Bocsi hogy még mindíg itt zavargok, a (#343843)-as beszólásomban feltett kérdésemre szeretnék még mindíg választ kapni .
Eszerint:

A kérdés a földelésre vonatkozik:
az eredeti leírásban ugyanis ha jól sejtem az van, hogy a trafó középleágazásához kell bekötni az erősítő házát, illetve az összes hűtőbordát.

Én viszont szeretném a házat illetve a trafó vasmagját az erősáramú védőföldre lekötni, hogy így életvédelmi szempontból rendben legyen a dolog. Ugyanakkor szeretném megőrizni az erősítő földfüggetlenségét is.

Be kell tenni ilyenkor valami plusz árnyékoló lemezt, vagy mi a helyes megoldás? :kalap:

Abszolút saját véleményem mondom, majd mások is elmondják a magukét.

Azt hiszem nem jó nyomon haladsz.
Abszolút külön kell választani az akusztikai szempontból indokolt összekötéseket (ezek a földpontok logikus összekötései) és az érintésvédelmi témát.
Ha jól megnézed, szinte kizárólag "kettős szigetelésű" kialakítással készült hangtechnikai készülékeket találsz. És ennek oka van! Ugyanis ha azt a bizonyos közös GND-t kikötöd a házra, akkor elvileg valóban megvalósul egyfajta érintésvédelem, de pontosan milyen is? Olyan, ami akkor veri le a kismegszakítót, ha a hálózati feszültség valahogy kijut a házra. De én simán eltudok olyan menetátütést is képzelni a trafóban, ahol nem a házra fog kikerülni a feszültség, hanem az RCA-ra, ami vagy kint van a házon vagy nincs.

És még akkor nem is vizsgáltuk azt a helyzetet, hogy ha több készülék is van a rendszerben, amik nem csak kábelek árnyékolásain lesznek összekötve, hanem az épület konektorainak védővezetőin keresztül is. Ha én ilyen rendszer része lennék, úgy zúgnék, ahogy csak bírok.

Szóval én azt javaslom legyen a trafó biztonsági, és akkor nem kell bekötni a védővezetőt.
Vagy ha mindenképp akarod, akkor olyan trafót kell csináltatni (gondolom toroidod van, mert ez csak arra igaz), ahol a primer és szekunder között van egy árnyékoló réteg, amit külön kivezetnek. Ekkor ezt kell kikötni a házra, viszont az RCA-kat szigorúan nem szabad ilyenkor.

A lényeg, hogy ne csináljunk hurkokat!!

Alkotó

Egyetertek Alkotoval! Az erintesvedelmet kezeld kulon az elektroakusztikatol! A legtobb ilyen jellegu keszulek kettos szigetelesu es szerintem korrektebb ha Te is kettos szigetelesure keszited el az erositodet. Magyarul a halozati vedofoldet ne kosd se az erosito hazra, se a jelfoldre, stb. max. a biztonsagi trafod arnyekolo menetere felteve ha van ilyen.

Köszi a választ!

A szekunder oldal GND pontját semmiképpen sem akartam összekötni a védőfülddel, azt tudom hogy attól brummos lesz de azért gondoltam megkérdezem hogy mit csinálnak ilyenkor a védőfölddel...

Igaz: a toroidból a primer vezetékekkel együtt valóban kijön egy zöld - sárga vezeték is (kép), ami sodort drótból van (nem huzal). Hogy ez pontosan hova van kötve azt nem tudom, a trafót úgy vateráztam, nem láttam hogy hogyan tekerték.

Eddig azt hittem ezt a vasmagra kötik (mikor labortápot gyártottam ott azt mondták hogy a trafó vasmagját is illik földelni) de pl. PC-táp trafójának szétszedésekor a primer meg a szekunder közt találtam fémlemezeket (persze ezek lehet inkább árnyékolási célból és nem életvédelmi célból vannak bent.

Szóval akkor a védöföldet csak a trafó zöld - sárga vezetékére tegyem és sehova máshova. Az jó lesz?

Futi

Ha megfelelően épited be a toroid transzformátort akkor II év osztálynak tekinthető igy nem kell a védővezetőt bekötni mert maga a készülék II év osztályba sorolható!A trafó az más kérdés a gyártó nem tudhatja a felhasználó milyen módon fogja felhesználni/ez lehet I-II Év osztály is/ és ezért a vasmagját be kell kötni az érintésvédelembe erre van a kivezetés.de ezt te is megteheted a toroiddal.

Ez igy ebben a formaban nem helyes. Attol, hogy a kisjelu foldet osszekotod a halozati vedofolddel meg nem kovetkezik, hogy az erosito brummos lesz! A foldhurok az ami a legtobb esetben (de nem kizarolag!) brummfeszultseg megjeleneset okozza a kimeneten.

Persze ez nem azt jelenti hogy erdemes osszekotni a ket foldet!

Ez ettől "ígyebb" már nem is lehetne.
Alkotó

Tegnap megtekertem a trafót 2x27V AC , prim/szek. tekercsek között vörösréz fólia árnyékolással .
Komlett táp a képen .