Fórum témák
» Több friss téma |
Nem rég kezembe került egy gyári szélgenerátor(vishper),amit szétszedtem.Itt lerajzoltam a keresztmetszetét.Egyébként ez is légmagos,csak jóval tömöritetteb modon mint a tárcsás generátorok.
Semmi esetre se mmüködne.Amig a mágnesek a tekercsben dekkolnak,addig mind forgathatod a lemezeket körülötte,nem lessz mágneses térváltozás,igy áram se.
Valóban? Biztosan jól értelmezted a hsz-emet? Ha a tárcsák nem lennének megszakitva,kibontva,akkor természetesen nem működne,de én nem ezt irtam. Ha a mágnes előtt a vastárcsa zárt és elvezeti az erővonalakat a másik mágnesig,akkor azon keresztül záródnak,és ilyenkor nincs indukált feszültség. Ha viszont a mágnes előtt nincs erővonalvezető vas akkor az erővonalak kénytelenek a legröviddebb úton a levegőn (és a tekercset metszve) záródni önmagukba. Ilyenkor van indukált feszültség. Nemtudom sikerült-e a képet elédvetiteni,mindenesetre kérlek képzeld el....
Ez meg egy légmagos videomotor,ami akár generátorként is megállná a helyét,persze sokkal nagyobb méret kellene.
Ha vasmaggal készítenénk generátort, akkor elég lenne kisebb méret is ugyanahhoz a teljesítményhez, tehát olcsóbban jönnénk ki!
És mivel különböző számú tekercs-mágnes mellett az elindításhoz szükséges erő sem lenne sokkal nagyobb a légmagoséhoz képest! Akkor miért nem ilyet építettek eddig a "profi" szelesek?! Nem érteni...
Szia!Igazad van, létezik ilyen generátor,sőt ezen az elven müködik a VMS rendszerű hangszedő is!Üdv!
Szia!Amit Bécs környékén látsz azok ha profik,mert gerjesztett generátorok.Üdv!
Ha megforditanánk a dolgot akkor is működne. Szorosan a mágnesre késziteni a tekercseket,és a két vastárcsát forgatni körülötte,persze alkalmas,méretezett kimunkálásokkal,esetleg furatokkal ellátva. (de ez csak amolyan agymenés).
Ugye ezzel azt akarod mondani, hogy az állandómágnesben is van fluxusváltozás...:}}} Akkor most döntsd el, van-e benne, vagy nincsen...:}}
Sokkal nem lesz nehezebb az inditása sem,ez is OK
Mivel én még se légmagost, se vasmagost nem építettem, ámde az Indexen van egy topic erről, ott mindenki azt vallja, trükközés nélkül ( egyik lehetőség a pólusszámmal variálás) a vasalt elrendezés nem akar elindulni terheletlenül sem... Én azért jól el bírom képzelni, hogy így van, elég két mágnesemet É-D irányban elhúzni a levegőben egymás felett 1 centire, aztán meg 1 mm-re. Neodímiummal eléggé harcolni kell, hogy arrébb tudjam tolni - a vasmag lényegében a légrést csökkenti kicsire. Ki lehet próbálni
Akkor miért nem ilyet építettek eddig a "profi" szelesek?!
Gondolom azért nem, mert az állandómágnesest nehéz szabályozni. A végső cél ugye a szélenergia minél jobb hasznosítása, ehhez a rotornak változó fordulatszámmal kell forognia, ehhez baromi jó szabályozás kell. Az állandómágneses generátor nagyszerűsége az egyszerűsége - hátránya meg, hogy csak a terheléssel lehet úgy-ahogy szabályozni. Épp nemrég emlegette valaki, hogy a készen kapható 400 W-os generátor gyári szabályzójának kihajításával kell kezdeni...
Ha jocskán visszalapozol a forumban,erröl már volt szó böven,vagyis alaposan ki lett vesézve ez a téma.
Ami a gyári szabályozokat illeti,azok csak nagyon szük feltételek között müködnek rendesen,(a gyárnak is élnie kell valamiböl).Viszont a terheléses szabályozásnak a klasszikus(pl. autogenerátor)szabályozáshoz eltéröen,van egy másik,nagyon fontos,fordulatszám szabályozó szerepe is.Mivel igy a generátor állandoan terhelés alatt van , még a legerösebb szélben se fog tulpörögni.Amig a klasszikus generátoroknál fordulatszám szabályozásra nincs szükség,vagy nem lehet,pl.az autómotoroknál.Vagy a motoros áramfejlesztöknél,a hajtó motor fordulatát szabályozod egy bizonyos értékre,addig a szgenerátornál csak a terheléssel szabályozhatsz fordulatot,itt elsösorban a házilag kivitelezett generátorokra gondolok,ahol azért komoly szerepe van a minnél egyszerübb kivitelezhetöségnek.És ez mondhatom hogy az egyik meghatározó tényező.
A szélgenerátorok esetében gondolkodásmodot kell váltani.Ez egy teljesen más kategoria a generátorok nagy ,,,családjában,,,.Igaz,az alapelv tökéletesen ugyan az,de van néhány olyan partikularitása is a dolognak,ami eléggé élesen elhatárolja a többi generátor tipustol.Ezért lettek ezek igy kifejlesztve és nem másként.Hogy hasonlattal éljek,teljesen másként van megépitve egy vizierömű generátora,mint pl.egy höerőmüé,vagy egy több megavattos szélerömüé.Mindeggyiknél más és más szempontok válnak fontossá,meghatározová.Talán ha egyszer alkalmad kinálkozik egy egy nagyobb erömű meglátogatására,ne szalaszd el.Nagyon érdekes,és érdekfeszitő lessz minden eggyes ilyen látogatásod.
Manapság már elég olcsón lehet kész szabályzókat is kapni , amik alacsony fesztől is tudnak akkut tölteni.
A sima autós szabályzó még annak a kevésnek is, ami a szélben van, a zömét veszni hagyja...:{{
Éppen itt van a ,,,kutya,,, elásva.A sima autos szabályzó egyszerüen alkalmatlan erre a célra.Éppen ezért ajánlom a gondolkodásmod váltást.Itt ugyanis arra megy ki a játék hogy a generátor minnél többet termeljen,ami felesleges azt a töltés szabályzó átirányitja valamilyen +terhelésre,az én esetemben pl.egy vizmelegitő bojlerre.Igy érem el azt a kettös célt hogy a generátorom sose marad terheletlenül,aminek fontos fordulatszám szabályozó szerepe van,emellett kihasználom pontosan azt a töblet energiát ami éppen a nagyobb szelekkel jár együtt.A gyári szabályzoknak viszont épp itt van a nagy hátrányuk,hogy egy saját teljesitmény ellenáláson fütik el a töbletenergiát.Ez az ellenállás,sajnos csak épp hogy birja valameddig a terhelést,aztán amikor kiég,akkor rendszerint viszi magával a hozzátartozó elektronikát is.Sajnos a legtöbb felhasználonak nem jut eszébe hogy a gyári szabályzókbol az ellenállást kiiktassa,és valamilyen nagyobb teherbirású,hasznosabb terheléssel,persze megfelelőre méretezve.
Idézet: „Ugye ezzel azt akarod mondani, hogy az állandómágnesben is van fluxusváltozás...:}}} ” Ugye nem komolyan kérdezted? Láttál már vasporos kisérletet az erővonalak kimutatására?
Szerintem szabadon lévő erővonak nagyobb része közel a mágnes felületén záródnak. Ha az erővonakat flususvezetőn át elvezeted (a tekercsen kiívül viszed körbe), akkor a tekercsben (ami a mágnesen van) lesz valamennyi eredő défi.
(de défi maximum csak 2szer annyi, mint amit a mágnes kiad, elenben ha a mágnesek póluscserélnek a tárcsa esetében, akkor 4szer annyi lehet a défi.. ) de az állandó mágnesben nem változik a fluxus (valamennyit biztos, de jelentéktelen) A vasmag nélkülieknél, a tekercs visszahatása nagyob terheléseknél kiszorítja a fluxusváltozást a tekercsből, korlátozva van a felső teljessítményt!
A francba, nem ment el...
Szóval arra céloztam, hogy épp Te javasoltad a mágnesre tett tekercset. Ha a mágnesben nem változik a fluxus, akkor nem lesz indukált feszültség, gondolom, ez nem vitás. Alighanem tekerek pár menetet a mágnesemre, aztán kiderül. Ha lesz indukált feszültség, akkor bizony változni fog a fluxus a mágnesben ( miért ne változhatna? ). A statikus erővonal-kísérlet semmit nem jelent a mi esetünkben. No, találtam egy alkalmas tekrencet is, mindjárt ki is próbálom
Igy kell ezt.Minden elmélet probaköve a gyakorlat. Akármilyen fényes legyen az elmélet,csak a gyakorlati megvalositása igazolja,vagy nem,a realitását.Ja,és még valamit,amikor valamit megépitessz,és kiprobálod,akkor tudod igazán megérteni az alapokat.Amikor kész mérési eredményeid vannak,akkor válsz ,,,verhetetlenné,,,.
Ez egy 36V-os 500W-os vawt, ezt kellene megjavítani de ha már ilyen macerás ügy akkor miért ne lehetne 12V-os? Most már csak a "hogyan?" van hátra. Azt hiszem először fel kell deríteni hogy a kínaiak mit hova kötöttek, mert ez nekem maga az őskáosz...(legalábbis asztalos szemmel) Ha valaki már csinált ilyesmit, vagy lenne ötlete, megköszönném ha segítene.
Azért a másik oldalrol is tehetnél képet,igy talán többet tudnánk mondani,föleg az elektronikájárol,néhány dioda elröl az oldalrol is kivehető,de ennél okosabb nem nagyon lettem.
Idézet: „Ha a mágnesben nem változik a fluxus, akkor nem lesz indukált feszültség, gondolom, ez nem vitás.” Nem. A mágnesben nem változhat a fluxussűrűség,ha mégis akkor az a mágnes tulajdonságainak megváltozásával jár. ha csökkenne akkor demagnetizálásról beszélnénk. Pár mágnest (köztük neodimiumot) már sikerült lemágneseznem,illetve átpolarizálni,de ehez komoly teljesitmény kellett. Visszatérve a vita tárgyához:A tekerccsel körülvett mágnes erővonalai akkor indukálnak számottevő energiát,ha a tekercsen keresztül záródnak. Persze nem statikusan,hanem dinamikusan,ami azt jelenti,hogy az erővonalaknak hol egy erővonalvezetőkből álló fegyverzeten,hol pedig enélkül a levegőn,és a tekercsen keresztül kell a legrövidebb úton önmagukba záródniuk. Ha nem meggyőző amit irtam,ám legyen,szivesen olvasom a Te kisérletekkel alátámasztottérveidet is.
A túloldalról csak forrasztási pontok vannak. Annyit már kisilabizáltam hogy minden tekercs egyedileg van egyenirányítva és utána párhuzamosan kötve. Tehát 51 tekercs van párhuzamosan kötve és minden tekercs 4 drótból áll. A drót 0,5mm vastag. A szerkezet körül 20db íves mágnes van. Most már csak azt kellene tudni mit lehet vele kezdeni. Egy másik fórumon az egyik srác is ilyet szerelt fel azt írta ha jól emlékszem hogy kb 80-as fordulatnál elérte a 12v-ot. Lehet hogy nem is kellene piszkálni, csak a hibás diódákat kicserélni?
Jelentem, elvégeztem a kísérletet.
Le is fényképeztem, de mert összedőlt a gépem, és a fényképezőgépem driverét sehol nem lelem, egyelőre nem tudom a képet mellékelni. 10x20x40-es neo mágnesre ráraktam egy fenetudja hány menetes tekeréket, amely egy PVC-csőre van tekerve, szkópra tettem. Nos, ha a tekercset mozgatom a mágnes felett ( ezt eddig is tudtuk ) szépen látható az indukált fesz. Ha a tekercs a mágnes körül van statikusan elhelyezve, és fölötte hadonászok a másik mágnessel, bizony komoly feszültség indukálódik. Attól, hogy a fluxus változik az állandómágnesben, még nem történik semmi, meg kell nézni a B-H görbét. Na, majd azért valahogy berakom a fényképét az elrendezésemnek.
Mex.
Aluminiu vagy müanyag is eltérítheti az erővonalakat? 2mm vastagságról beszélünk mondjuk a két mágnesfél között a tekercsek alapjaként. A magnesek közötti távolság igy sem lenne több mint 1cm.
Na, talán most sikerül a kép..
Rá kellene tekerni a mágnesre közvetlen,úgy pontosabb eredményre számithatsz.
Idézet: „Attól, hogy a fluxus változik az állandómágnesben, még nem történik semmi, meg kell nézni a B-H görbét. ” Nem benne változik hanem körülötte....
Ugyan minek vergődjek?
A lényeg az, hogy az állandómágnesben változik a fluxus , de attól még továbbra is mágnes... Nyilván ki lehet végezni egy állandómágnest, de ugye a koercitív erő számít: ha az kicsi ( ld. AlNiCo mágnesek) , akkor könnyen kivégezhetők, sőt, van olyan motorom, amely úgy készült, hogy a helyükön mágnesezték a mágneseket, ha szétszedném, lemágneseződne a francba. Szóval állításom az ( hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez), hogy a mágnesekben is lesz fluxusváltozás-> a mágnes is melegedni fog emiatt. |
Bejelentkezés
Hirdetés |