Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Hello,
köszi a rajzot! Ha jól értem, a bemenet előtt levagdosod a diódával a fele szinuszt, és a kimeneten megjelenő félhullámokat megpuffereled egy kondival. Igazából azt nem értem, hogy ez mennyivel különbözöik a követő + egyenirányító dologgal. Pont olyan IC kellene nekem, ami akkora áramot tud a kimenetre tenni, ami fel tudja tölteni a pufferkondit egy 500k-s ellenállással párhuzamba kötve, ráadásul nagy bemeneti ellenállást kell választani, hogy semmit ne terheljen be. A pufferkondi nem lenne nagyobb 4,7 mikrónál, mivel azt tapasztaltuk, hogy ilyen RC tagokkal elég gyors a töltés (ha megvan a megfelelő terhelhetőségű AC forrás, és a hullámossága is jó (találtam vmi netes kalulátort erre). 2: az AC jel két pólusát nem kellene külön neminvertáló erősítőre tenni, és ugyanúgy egyenirányítani, mint egyébként? üdv
Helló.Van nekem egy Maxim IC-m, de nem vagyok biztos a lábkiosztásában. A képen, a bal oldalsó az intersil által gyártott, a jobb oldalsó, meg a maxim által gyártott. A képen a maxim ic-n nincs feltüntetve az a kis karika a sarkában. Ha az IC-t úgy forgatom, hogy a felirat normálisan olvasható legyen (Balról jobbra) Akkor ezek szerint bal oldal tetejét van az egyes láb. A képen hiába nincs feltüntetve a sarokban lévő karika, az IC-n rajta van, és összehasonlítva az Intersil által gyártott mintaképen, a karika nem ott van. Most melyik a helyes? Érthető, hogy mit akarok?
Szerintem, ha van karika ott az egyes láb. Ha jól értem az a problémád, hogy ez nem esik egybe a felirattal?
M1 TV2 RTL az bejön, de nagyon halványan, és mindig elmegy a kép (élessége), ha valaki megmozdul.
A tetőn van az antenna, és a falu neve: Vál (Baracska mellett)
Szóval akkor a jobb oldali rajz szerint... akkor jó, mert pont fordítva forrasztottam be
![]()
Nem lehet, hogy csak szakszerűtlenül van az antenna felszerelve? Vagy csak elöregedett a kábel? Egy tetőre szerelt antennát nem kéne, hogy befolyásoljon az ki mennyit mozog a házban.
"hogy a poti és a müszer közötti pontról."
Onnan le tudom venni. Egy 1 ohmos ellenálláson filóztam még sorbakötve, és azzal párhuzamosan egy komparátor. De az elég pontatlan lenne. ![]()
Pontatlan
![]() ![]()
Akkor számolok egy komparátort oda. Ha nagyon kicsi határok között menne, akkor 2 ohmost teszek be.
A zavarokra gondoltam. A komparátor a műszeréről veszem majd.
Vácon vettem egy szélessávú erősítős Hirshmann antenna utánzatot. Elfogadható áron jó szerencsével elcsípitek a balatonkörnyéki reléket. A Google is segíthet. Nekem egy szlovákot sikerült kifognom, nem kínait
Ezt szeretném megépíteni: Bővebben: Link
A kérdésem az, hogy a kijelző a kapcsolási rajzon 50uA-es. Oda nem 50uV-ost akartak írni? Ott nem feszültséget fogok mérni? Gyakorlatilag egy graetz és egy kondi van ott ami síma egyenáram, és erre párhuzamosan teszem rá a műszert, azaz feszültséget kéne mérnem ott, meg egyébként is ez egy hangfrekvenciás voltmérő nem árammérő. Vagy tényleg árammérő kell oda?
A műszereket a végkitérésüket létrehozó áramerősség alapján sorolják be. Ebben az esetben a műszer tekercsén átfolyó 50uA áram tériti ki teljesen a mutatót. mivel a műszer lengőtekercsének van egy bizonyos ohmos ellenállása,az 50uA áram létrehozásához bizonyos feszültségnek kell lenni a tekercs két kivezetésén,de ennek számszerű értéke most nem lényeges.
Tehát akkor tényleg árammérős deprez kell oda és nem feszültségmérő?
Igen! Már csak azért is mert uV-ban megadott érzékenységűt nem árulnak. Léteznek nagyon érzékeny feszitettszálas műszerek,amik uA áram hatására is kitérnek,ezek egyik már kiveszett fajtája a tükrös galvanométer (nekem még kellett vele mérni),de hát itt is az áramot adták meg nem a feszültséget.
Sziasztok!
Hogyan tudom kiszámolni a szűrőkondin eső csúcsfeszültséget a tápban ? Trafó 9ac egyenirányítva 9*1,41= 12,69dc ígya kondin eső csúcsfesz? ezt hogyan számítom ki? Mi az a brum feszültség? Előre is köszi!
A kondin kialakuló feszültség a csúcsfesz. Az,hogy mennyi esik rajta függ a terheléstől,de az biztos,hogy a szinuszhullám nullaátmeneteinél csökken (ilyenkor nem folyik a kondiba áram),épp ellentkezőleg kifelé igyekszik belőle,az áramkör ebből táplálkozik. Minél többet eszik annál jobban csökken a feszültsége,tulajdonképp ez a hullámzás a brummfeszültség. Ökölszabályként 1000µF kapacitást tesznek 1 amper terhelésre. Egyébként nem jól számoltál,mert a trafó feszültségéből le kell vonni a diódákon eső feszültséget és utána kell szorozni az 1.41-el. Például graetz egyenirányitásnál 2x0.7V-al számolhatsz.
Köszönöm!
De igen kéne szakirányu könyvet olvasnom.... Csak senki nem ajánlott egyet sem a magamfajta sügérnek.... ![]() De így csak több kérdésem lesz.... ![]()
Köszönöm mindkettőtöknek a válaszokat, még nem teljesen tiszta a dolog valamiért, de azt elfogadom, hogy uA-es műszert tegyek oda és kész.
Ami nem tiszta áramot sorosan mérünk, feszültséget párhuzamosan. Itt párhuzamos mérés van, azaz majdnem, mert a műszerrel zárom rövidre az áramkört, tehát ténylegesen egy "áramköröm" lesz amiben tud folyni az áram, és ha így nézem, akkor sorosan van benne az a műszer. Írtátok, hogy az árammérő is gyakorlatilag csak feszültséget mér.... ezek szerint ha veszk mondjuk egy 5A-es árammérő deprez műszert, akkor abban van valami párhuzamosan a műszer két kivezetésével amin eső feszültséget nézi és méri a műszer, és így lehetséges az, hogy az árammérő is feszültséget mér? A faiparhoz értek, de ez meg most érdekel, mert szerintem ez annyira egyszerű mint egy fatányér... Idézet: „Írtátok, hogy az árammérő is gyakorlatilag csak feszültséget mér...” Nem, ők pont fordítva írták, azaz, hogy a feszültségmérő sem áll másból, mint egy lengő tekercsből (Deprez műszernél), már ami a forgórészt - avagy a tényleges változást detektáló egységet - illeti, és valójában az is áramot mér. És mivel tekercsről van szó, ami ugye fémből van, ha a két végpontjára feszültséget kötsz, akkor a tekercs ohm-os ellenállása miatt elkezd folyni magán a tekercsen egy meghatározható értékű áram. Ez a kialakuló áram mágneses teret hoz létre a tekercs környezetében, ami a műszer állórészében lévő állandómágnessel (É-D-i pólusokkal) kölcsönhatásba lép, azaz vonzás-taszítás páros lép fel; ezáltal történhet meg, hogy a forgórész elmozdul/elfordul a rögzített tengelyen, így a mutató is kitér a skálán valamekkora mértékben.
Bizony! Annyira egyszerű!
Idézet: és ezt söntnek hívjuk! Bővebb magyarázat Norberto-tól. „abban van valami párhuzamosan a műszer két kivezetésével amin eső feszültséget nézi és méri a műszer”
Aha...tehát a deprez műszerek áram és feszültségmérő változatai abban a sönt ellenállásban térnek csak el egymástól (nagy vonalakban) fizikailag?
Viszont ha egy árammérőben ott van az a sönt ellenállás és vele párhuzamosan meg a mérőműszer, akkor hol fog tudni áthaladni "akadálymentesen" az áram? Mert ha csak ennyi lenne a műszer akkor azon az ellenálláson akármekkora is, de esne feszültség, és akkor a bemeneti és kimeneti csatlakozások között eltérés keletkezhetne. Idézet: „azon az ellenálláson akármekkora is, de esne feszültség, és akkor a bemeneti és kimeneti csatlakozások között eltérés keletkezhetne” Jól látod, keletkezik is! Egy ideális Amper mérő nulla ohm-os, de ilyen csak a mesében van. ![]() Az ideális Volt mérő viszont végtelen ohm-os (szakadás), de ilyen is csak a mesében van.
Na akkor talán minden világos. Mindenkinek kösz a fejtágítást.
Akkor ezek szerint adatlapjain ezeknek a deprez műszereknek fel kéne tüntetniük a műszer belsőellenállását. És elvileg annál pontosabb minél kisebb ez a szám.
Igen, fel tüntetik, de a pontosságuk nem ezen múlik.
Szívesen az okítást! Már látom előre, hogy én is fogok számodra egyszerű kérdéseket feltenni a famegmunkálásról. Persze nem itt. Idézet: Igaz, de az adatlapon én láttam már belső ellenállás című adatokat is. Voltmérőnél tuti. „Tehát a bolt polcán az van írva..:”
Szia!
Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ha bemegyek e könyvesboltba és azt kérdezem, hogy "Elnézést! Nincs véletlenül Elektronikával kapcsolatos könyvük? Jó lenne, ha kezdőknek szólna...." Erre a kedves és jól képzett eladó néz rám banbán és bután.... És lassan leesik neki mit is akar ez a tökfej? És némi kutakodás után " a gépben" hevesen nógatja a fejét..... Ez eset meg velem már a harmadik boltban is.... Igaz lehet, hogy nem a nagy boltok polcain kutakodtam.... Tehát, akkor most honnan is kéne és mit is? Előre is köszöntem!
1) Késtél negyed évszázadot...
2) Könyvcímek, fülszövegek például Könyvek, újságok 3) Antikvárium, teszvesz, vatera.
Sajnos a szakkönyvek (régebbi kiadások) rendszerint már nem lelhetőek fel a könyvesboltokban. (Kiszorították őket a "celebek" által írt (?) szörnyedvények, amelyeket a sok buta nép jó pénzért megvesz, azután a polcon rohad világvégezetig...)
A neten sok könyv, szakirodalom volt elérhető, de "hála" az önkéntes (önkényes) Artis Jus-nak (szerzői jogvédelem) ezeket törölték a szerverekről. Szerintem privátban érdeklődj, és ajánlanak Neked elektronikus formában, esetleg el is küldik... De nem nyilvánosan. |
Bejelentkezés
Hirdetés |