Jó minőségű hangerő szabályozót honnan lehetne beszerezni?

Minden hónapban van? Megint jön 1-2 GU-50.

Lomex: 50K0 LIN MONO KAPCS. (THL) D=6 FOGAZOTT TENG. D=17 FÉMHÁZAS

Fázisfordító fokozat beállításával kezdtem , az R 10 2,2K lett cserélve akkor hozza az optimumot , 2x32V eff. az anódokról levett jel 1KHz - nél teljesen egyforma így , 10KHz -en már 40mV eltérést mértem , a képeken is látszik .
Következő lépés a teljes erősítő mérése ..

nem azért,de LOGARITMIKUS(B tipusú potmétert) használunk hangerő szabályzásra!a tipusút (LINEÁRIS) feszültségkövetős szabályzásnál használunk! ha közvetlen a hangfrekis jelet szabályzod vele,akkor b tipusú kell!

Nehogy már lineárist tegyél be hangerőpotinak. Monó elég neki? Minek rá kapcsoló?

Elég sok zenét hallgatok, igaz főleg szimfónikusokat, eddig nem kis teljesítményű és talán nem is túl névtelen félvezetős erősítőkön. Azt azonban nem hiszem, hogy egy 20 m2-es szobában akkora hangerővel kell Verdi Requiem Dies Irae tételéből a Tuba mirum kezdetű részt hallgatni, mint egy koncertteremben. (mellesleg nem is ülök olyan távol a "hangforrástól") A dinamika az más kérdés. A 3W-os EL84SE nem vallott hangban sem szégyent a Rotel971mkII mellett, és nem "fadobozba épített hangszórókon"(Imi65) hallgattam. A ffff-en még jól jönne egy kis tartalék, ezért mennék feljebb, de a kórus és az énekhang több mint szép. Hajrá SE!

Hopsz. Azt nem néztem. Nekem is 2 potis lesz, oldalanként. A kapcsoló meg jó bekapcsolni a szerkezetet.

Azért annyira nem állok rosszul az elektronikával mert már 7-8 évesen megtanultam összerakni egy kissebb tranzisztoros áramkört. A nagyfeszültség se ieszt meg mert sokat foglalkoztam Tesla tekercsekkel és már volt pár rázós élményem. Ami tényleg kicsit félelmet kelt bennem az a kondenzátor mert az nagyon le tud sokkolni egy nagyobb kapacitás esetén. A kapcsolási rajzokrül csak annyit hogy én is szoktam a Tina-ban tervezni de nem ilyen csöves rendszerűeket. olyasmiket mint kondenzátorok ellenállások potenciométerek tranzisztorok diódák stb... felismerek.
Csak a csövek és a különlegesebb diódák rajzai kavarják meg a látképemet az erősítő rendszeréről.

Ha egy rajzjelet nem ismersz, hogy mi az, akkor jó, mert ki tudod deríteni, hogy minek a jele. Én a csövekkel gondban voltam, mert nem tudtam, hogy a karikán, vagy négyzeten belül mi, mit jelent. Már tudom.
989. oldal

Ha két rajzjelet nem ismersz, az is jó, mert azt is ki tudod deríteni, - csak akkor kettőt kell, - de a legjobb, ha ismered mindegyiket.

Az Apám ehhez képest még 10 évesen is csak csöves készülékekkel bajlódott.
(Aztán mikor 31 éves lett, szabadalmaztatták a tranzisztort.)

Már kinöttem abból a korból, hogy csak úgy drukker legyek. Csak egy dolog érdekel a minőség és teljesen mindegy, hogy mi az ami kiadja legyen az SE, PP, vagy bármilyen félvezetős. A zene szeretése és hallgatása is nagyon szubjektiv és személyenként változó. Ezt mint tényt én tolerálom és remélem más is. Ha még azt is hozzáteszed, hogy 3-4W koncertélményed volt akkor csak hajrá SE

Én - ahogy korábban már leírtam - csövestől kb. 7W-ot tekintek alsó határnak. Így - popzenén - egyszerűen kevés a PCL, EL "tudománya" SE-ben. A szakirodalom szerint - pusztán műszaki megfontolásból - 5W felett már PP a javasolt. Az ECL, EL PP már megfelelhet eme elvárásomnak. Az azonban mindenki előtt közismert tény, hogy bármi jobban dolgozik, ha nincs közel sem a határig kihasználva a teljesítőképesség. Az már csak hab a tortán, hogy - ha kell - van bőven tartalék.

A "drukkerséget" viccnek szántam, ezért mosolygott mögötte a sárga fejecske. Azt, hogy a zenéből ki mit szeret, és hogyan hallgat, az valóban szubjektív, ebben is egyetértünk. A "csöves végekbe" még éppen csak belekostóltam, ezért sem állt szándékomban "megmondani a tutit", mindössze arról írtam, milyen jól szerepelt nálam az a 3W SE. (Azért szeretném kipróbálni azt a7-8W-ot is.)
A koncertélményért valóban ki kell lépni a szobából és a 3-4W-ból, ez is vitán felül áll.
A feleségem hegedül, s ha nem teszi fel a hangfogót, nálunk már egy hegedű hangja is elégséges hangerővel megtölt nem csak egy szobát, de az egész házat is. Ha erre a hangerőre "hangolnék" akár csak egy vonósnégyest nem is egy egész szimfónikus zenekart, akkor mi nyitott ablaknál a kertből hallgathatnánk a zenét, nem két méterre a hangdozozoktól.
Szerencsés aki egy 420 cm belmegasságú polgári lakás 40-50 m2-es nappalijában hallgathat zenét, de neki meg ott vannak a szomszédok.
Végül: a rock zenét kétségtelenül nem ilyen rendszereken mérik.

Most jó ideje azon gondolkodom, hogy lehetne mérhetővé tenni két különböző teljesitményű erősitő ugyanazon zeneművön felhasznált teljesitményének összegét.(NA EZT JÓL LEIRTAM) Ez a mérés véleményem szerint felszinre hozná a tartalék felhasználásának szükségességét. Ha esetleg nem fogalmaztam érthetően, nekifutok mégegyszer. Egyszer már olvastam ilyen vagy hasonló méréseket de az istennek sem találom.

Bizonyos értelemben alátámasztod a hangerő egy bizonyos minimumának szükségességét. Nincs az az akusztikus hangszer amin egy bizonyos hangerő alatt lehet gyakorolni vagy előadni egy művet. A szerencsétlen hangszórónak pedig egy "személyben" kell ugyanezt prezentálni akár több hangszeres zene esetén is . Most visszautalnék Sturbi néhány hozzászólásának fontosságára a " hangszóró problematikája..."Szerinted egy hegedű hány W szólhat egy 20 négyzetméteres szobában? Tudom, hogy viccnek szántad de én komolyan válaszoltam remélem nem sértően.

Én ide Hozzátok tanulni járok nem sértödni.
(Első erősítőnek is Ti ajánlottátok az EL84/EF86 SE-t.)
Az ellenütemű csöves erősítőt pusztán műszakilag gondolom problematikusabbnak, mint ugyanebből a félvezetőst.
Mivel itt nem kell hatalmas hűtőbordákkal elvezetni a keletkező hőt kézenfekvőnek tűnik az "A" osztály és az együtemű működés. Ebből szeretnék valami nagyobb csővel 8-10 W-ot kihozni és meghallgatni.
Nevetni fogsz, de találtam egy könyvet amiben leírják a hegedűről, hogy 0,1 W a hangteljesítménye, ugyanott a templomi orgonára 25-30W-ot írnak. (Honnan jött ki ez nekik?!)
És végül: a környezetem és a szomszédaim (mikor még voltak) szerint hangosan hallgatom a zenét.

Vigyázzunk, mert ezek a Wattok hangteljesítmények. Az orgona 20-30W-ját elérni a rossz hatásfokú hangszóróval, valószínűleg több száz Watt elektromos teljesítmény kéne.

Persze, ha az lenne a cél, hogy egy templomban kiváltsuk az orgonát hangdobozokkal.
Pusztán az arányokra céloztam.

Az egyik veszprémi (modern) templomban egy elektromos orgona van a karzaton, s a kántor mögött szó szerint hangfal van. Kb. 4*2 méteres egybefüggő, hangszórókból álló felület, az 50cm-esektől, az 5cm-esekig ott képviseltette magát az egész hangfrekvenciás spektrum. Nemcsak a kinézete volt ütős!

Az SE kontra PP (teljesítmény) "vitában"én sem tudok konkrétan állást foglalni.Iminek tökéletesen igaza van abban,h 7-8W alatt semmiféle kapcsolással nem érdemes vesződni...egyszerűen nem éri meg.Papíron a push-pull lenne a jobb,de egy ügyesen összehozott single-end általában mégis szebben szól.Az egyik fő probléma,h az audiofil-szakma a médiamarketinggel karöltve feltámasztotta a csöves gépeket,de nem támasztotta fel azokat a hangsugárzókat,amiket anno ezen készülékekhez használtak.(gondolok itt:30-40cm átmérő,szélessáv,öntvénykosár,papírmembrán,és ebből kifolyólag KIMAGASLÓ érzékenység).A mai modern(??)hangdobozok,főleg az audofil típusok többségében bonyolult keresztváltót alkalmaznak,esetleg fáziskompenzációval is,h a frekimenetet minél egyenesebbre húzzák ki.Viszont a néhány(3-4)W-os SE-gépek nem igazán tudnak megbirkózni azzal a komplex impedanciát jelentő terheléssel,amit ezek a sugárzók képviselnek,nem ritkán három,(esetleg két)ohmos impedancia-minimummal...ergo ezekhez a kis végfokokhoz elsősorban szélessávú,(tehát hangváltó-mentes)nagy hatásfokú,tölcséres ládákat kellene használni,-mint régen is tették-,ahhoz,h ki tudják futni magukat.Bizony a régi videoton,de még az orion dobozok SEM ideális partnerei ezeknek,a 85-87dB-es érzékenységi adataikkal...
Összegezve:a csöves,főleg a kis teljesítménnyel bíró SE végfokok sokkal válogatósabbak a megfelelő "hangsugárzó-partner"kiválasztásánál,de ha sikerül nekik megfelelő kompromisszumot találni,a félvezetős készülékeken messze túlmutató hangminőséget,zeneiséget is produkálhatnak.

Nagy érzékenységű (90 db feletti) , szélessávú hangdobozt akarok majd építeni.

De most előbb a Williamson.
A tápon mit javítanátok? Meg kellene rendelni a trafót a H&M trafótól, hogy elkezdhessem a sasszi terezését. Minden kritikát szívesen fogadok! :yes:

Azt hiszem, erre a leírásra gondoltál, ez a Sipos-éle HiFi erősítők építése c. "klasszikusban" van.

Érdekes ez nem ugrott be pedig annak idején olvastam. Most már biztos, hogy nem a neten kellene keresni hanem valami szakcikk-ben.
Fogunk két erősitőt egy 2-3 W és egy 10-12 W. műterhelésen beállitjuk azonos kimenő teljesitményre és azonos hanganyaggal (pl ahogy a Sipos féle cikkben is) müködtetjük. A műterhelésen az elvégzett elektromos munka összegét mérjük.
Amire gondolok, a kisebb erősitő teljesitmény korlátai (végcső, kimenő,táp)nem tudják kellő minőségben a műterhelésre juttatni a csúcsokat( vágás, jelterzulás)

Megtekertem a táptrafómat!!

Értem már, akkor ez a részlet nem teljesen arról szól, amiről Te szeretnél tájékozódni. Viszont egyértelmű, hogy a nemlineáris torzítások a kimenő jelben "hiányt" okoznak, tehát a kimeneten kevesebb lesz a Wh a kisebb teljesítményű gépen.

Majd kapott egy kis rezet, árnyékolni!

Csak meg ne lássák mások.

És jól beépítettem!