Fórum témák
» Több friss téma |
Tényleg vagányabb
Szép nagy a kijelzője :yes:
Érdekes.... a gyártó honlapján valóban 4 digites Bővebben: Link és teljesen másképp néz ki a műszer...
Csak az induktivitásmérésért ne vedd meg. Pic-es L-C mérő kijön~3000Huf-ból.
Az user manualban már csak 3,5 digites.
Akkor lehet hogy a fotó csak illusztráció a globál PC oldalán.
Mex! Hol látható a Pic-es műszer? Belinkelnéd?
Pedig egy ilyen gyártótól egy kicsit több precizitást várna el az ember...
Szia, ITT találsz egy LCF mérőt pic 628A-val.
Üdv.
Köszi, de nem jó valami ezen a portálon :no:
Regisztráltam , de nem tudok belépni.
Itt nézelődj,én ezt épitettem meg.
De ez a mérőke itt is ki lett tárgyalva valamelyik fórumtémában.
Nem jó a link :no:
Tehát egy Maxwell MX 25-306 ost rendeltem, a deltontól.
Én egy régebbi Maxwell-t használok induktivitás mérésre, teljesen jó erre a célra.
Oké, megnyugodtam
Ha Te is ilyet használsz, biztosan jó lesz nekem is.
Ma végre megjött a műszerem és meg tudtam mérni a trafót. A primer tekercs 30 menettel 3,32 mH, a szekunder 2x7 menettel 0,71 mH. A szekunder középleágazás és a szélei között 0,17 mH. Ez hogy lehet
A szórási induktivitás 88 uH. Normális eredmények ezek? Jó így ez a trafó? Hogyan lehetne még finomítani rajta? A 88 uH-hez milyen értékű rezonáns kondival próbálkozzak?
Hihetőek az értékek. Hogy jó-e? Attól függ mekkora szekunder feszültséget, és mekkora teljesítményt szeretnél. Persze a frekvencia, és a vasmag tipusa is beleszól a dologba.
Az ETD49 2cm2 körüli keresztmetszetű, ha jól néztem. 88uH-vel kb. 380W-nál kezdene korlátzoni a táp (60kHz-en) De, ha 60kHz környékén akarjuk járatni akkor kicsit kisebb primer menetszám is elég lenne (21...25 menet). Ezzel a szórás is csökkenne, és nagyobb teljesítmény menne át a trafón, határolás nélkül. Hogy a kérdésedre válaszoljak, 88uH-hez 2x 40nF kellene (60kHz-re), gyakorlatilag 33nF a kapható érték, ezzel 66kHz-re adódik a rezonanciafreki (erre kell az IR21531-et beállítani)
600W< lenne a cél és +/- 40 V szekunder. 2,11cm2 a trafó, N67-es anyagból van. Kipróbálom 25 menettel, hogy úgy jobb-e. Ha igen akkor megpróbálom csökkenteni a lehetséges mértékig. A frekit hol mérjem? A gate-eken? Köszi >
Sziasztok!
Egy olyan problémám lenne, hogy adott egy disco lámpa tápegysége ( csatolt képen ), amiben megadta magát az 1. számmal jelzett tranyó ( szerintem inkább FET lesz ), és sajnos az azonosítója le van köszörülve. A 2. számú tranyóról annyit sikerült kideríteni cimborámnak, hogy N csatornás és 42 a bétája. A panel jelzése: chenpu CN-BR153 V.:1.4 1450315 Googlival próbálkoztam,. nem sok sikerrel.. Kérdés, hogy valakinek valami ötlete esetleg, h mivel lehetne helyettesíteni az 1. számú alkatrészt?
Milyen tokozású? Gondolom TO220-as, próbálj meg egy IRF740-es tipust benyomni. Elvileg azt ki lehet deríteni hogy fet vagy tranyó e, ha nem tudod hogy lehet kimérni szólj segítek.
Szerintem inkább TO-218-as tokozású, ahogy a mellékelt képen is látszik.
Cimborám próbálta kimérni,, mert nála van a cucc, én csak segítek neki. Kimérés eredménye: 1. alkatrész mindenféle irányból mérve szakadást produkált.
Tranzisztor kapcsolgat a tápegységedben.
Kb olyanok mint ami a PC-tápegységekben van. 400V-7A biztosan megfelelő lesz. Egyébként a konyhavilágításhoz az elektronikus tápok is ugyan ilyenek, csak azokban van még + védelem. De az sem sokkal bonyolultabb.
Ha beteszel egy apró kis áramváltót tekercset a primerrel sorba akkor azon tudod mérni a frekit is az áram jelalakját is és le is leszel választva a hálózatról.
Ja, én a második képet nem is néztem, akkor szerintem is cimó javaslata jó lehet! Esetleg mérjétek ki Skori oldalán található leírás alapján a másikat, így biztosan meg tudod állapítani hogy tranyó e avagy FET.
Köszönöm a válaszokat, estére kipróbáljuk, mert cimbim addig dolgozik.
A fejleményekről természetesen beszámolok.
Idézet: „A frekit hol mérjem?” Mérheted az alsó fet gatején, a félhíd kimenetén (ezekhez nem árt leválasztótrafó), de mérheted még akár a trafód szekunderén is. Oszcilloszkóppal célszerűbb mérni. Ha mégis frekimérőt akarsz használni, akkor kellhet egy RC aluláteresztő szűrő, hogy az esetleges tranzienseket ne mérje bele a frekimérő. A rezonáns kondikat a szórási induktivitás függvényében kell meghatározni, úgy, hogy a freki 60kHz felett legyen, de N67-es anyagot nyugodtan lehet akár 100kHz-en is használni (mert akkor kisebb menetszám kell rá). A beállítás alatt nem árt ha van egy 100..200W-os izzó a biztivel sorosan (kivéve az teljesítmény meghatározásakor ). A frekit az IC -re kapcsolt ellenállás és kondi határozza meg (lásd az adatlapján), én trimmerpotit is építettem be a fix ellenállással sorosan.
Megcsináltam a primert 25 menetre. Jobb lett. Az 550W-ot simán viszi. A 80V az 69,4 re esett vissza, 7,91 A áram mellett. Ez már teljesen megfelel a 2x200-as TDA 7294-nek. Ekkor 66,9 kHz-en ment a táp.
A hűtőborda rendesen felmelegedett, a diódák jobban, a fetek kevésbé. Bár az erősen forrósodó kantáldrót is melegíthette őket. Lényeg az hogy ez így már használható lesz. Köszönök minden segítséget mindenkinek, aki a segítségemre volt
Azt kifelejtettem, hogy a 25 menetnél 60uH-re csökkent a szórási induktivitás. Hogyan kell a rezonálós kondik értékét megállapítani? Van erre képlet? A C1 kondi csökkentésével tudok frekit emelni? Kiváncsiságból kipróbálnám 100 kHz körül is.itt a rajz
Még sok is lessz :eek2: egy sztereo 100 W erősítőnek 600W táp szerintem fölösleges. De ha megunod az erősítőt heggeszteni jó lesz
Thomson képletnek hívják.
Idézet: „A C1 kondi csökkentésével tudok frekit emelni?” Igen, és a P1 letekerésével, vagy az R5 csökkentésével is. Idézet: „Kiváncsiságból kipróbálnám 100 kHz körül is.” Csak akkor lesz több az átvihető teljesítmény ha a frekvencia növelésének arányában csökkented a trafó menetszámait, és az ahoz megfelelő rezonás kondit használod. Korábban már belinkeltem, itt egy kis segítség a méretezéshez A kiszámított kapacitás értéket a 2db kondi összege adja ki.
2x200 W-os végfokhoz lesz. A kb 550W powert, egy 8 Ohm-os huzalra adta le a tápom. Szerintem legalább ennyi túlméretezés kell hogy jó legyen a cucc.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |