Fórum témák
» Több friss téma |
Nem kell ekkora fogyasztó! Ilyenkor a nulla árama megfeleződik a fele a PE-n a másik fele az N-en folyik, hiszen azonos keresztmetszetű vezetők (PE,N), amik a FI előtt közösítve vannak.
-szerintem-
Igazad lehet ,ha a szomszéd konnektorba van dugva,de ha egy távolabbiba akkor a védőföld fele egy 0 vezetőtől a terhellés 0 ig tartó plusz szakasz iktatódik be, ami már erősen a felezés ellen hat.(annak idején FI relén teszteltem a relén kívül összekötöttem a be meg a kimenő 0 pontot és a relé nem oldott le ,lényegesen kisebb volt a belső ellenállása mint az őt megkerülő 10-20 cm drót + átmeneti ellenállásnak.(tehát akár egy- két méter kábel eltérés is befolyásolja az áramosztást)
Én ezt csak azért javasoltam ,nehogy elvégezze a tesztet (0- védőföld összekötése) és azt a következtetést vonja le hogy rossz a FI relé ,pedig csak a mérési körülmények voltak rosszak (a házban délben éppen csak egy óra működött). Arrol nem is beszélve ha egy külön leágazáson teszi ugyan ezt akkor igen igen sok méter vezeték kerül bele pluszba.Ezért inkább a nagyobb fogyasztót, vagy ha ismered a ház topológiáját lehetőleg az adott pont utáni helyen lévő fogyasztót célszerű felkapcsolni,ha biztosra akarsz menni.
Egyetlen megfelelő ellenállásból össze lehet rakni egy 30mA-es műterhelést, megfelelően szigetelve. Annál pontosabb teszt nemigen kell.
Az okfejtésed helyes ! Én a konnektorba dugott terelés és az összekötött PE+N esetére gondoltam csak bénán írtam -szerintem-
Tetszik a -szerintem- Én is szeretem ezt a szót. (sokszor voltam már biztos magamba ,de hál istennek edíg túléltem. Azóta én is óvatosabban szoktam kijelenteni bármit. ).
Hát nem tudom, a másik biztosíték az pedig külön lekapcsolja a konnektorkört, de majd még letesztelem.
Kössz most már megértettem, ezzel is közelebb kerültem ahhoz hogy miért jó a 3F hálózat. Mondjuk 6F akkor még jobb lenne, de akkor meg már biztosan drága lenne a vezetékhálózat kiépitése.
Meg még egy kérdés, bár lehet hogy nagyon amatőr. Miért földelik egyáltalán az elektromos hálózatokat? Régen arra gondoltam, hogy ha sehol sem lenne leföldelve a hálózat, akkor senkit sem rázhatna meg az áram, ha csak a fázishoz érne hozzá és a földhöz persze. Ezt akkor meg is kérdeztem egyik tanáromtól, de nem adott helytálló választ, szerintem ő sem volt nagyon benfentes a dologban. Azt mondta hogy az éppen akkor épitett tápforrásomnak is kell földelés, pedig nincs összekötve a földel, csak a háza, az pedig nem működési szempontból. Meg valahol ún. elválasztótrafóval védekeznek, mondjuk egy laborban, ahol persze le vagyunk választva a hálózat földelésétől. Most meg arra gondolok, hogy ha nem lenne leföldelve, akkor kontrollálhatatlan feszültségkülömbségek alakulhatnának ki a föld és a fázisok között, ami persze sokkal veszélyesebb lehetne. A szigeteléseken átütések keletkezhetnének.
Hat fázis se lenne jobb.
1. három fázis esetén már megoldott az állandó teljesítményű terhelése a generátoroknak, hat fázis esetén sem lehetne jobban kihasználni a beépített anyagot. 2. három fázissal már megvalósítható a forgó mágneses mező, ami az aszinkron és szinkron motorok működésének alapja, több fázis felesleges hozzá. 3. bár ez nem olyan egyértelmű. Semelyik fázis és a föld között nem magasabb a feszültség 250V-nál, ami valamilyen határként lett megállapítva. Viszont ha nagyobb teljesítményre van szükség,akkor bármelyik két fázis között 400V áll rendelkezésre. Ha még lenne is valahol előnye háromnál több fázisnak, amiatt nem éri meg a rendszerben olyan sok vezetéket beépíteni. Inkább a helyszínen előállítják elektronikus úton vagy motor-generátoros átalakítóval. Földelve biztonsági okokból vannak a hálózatok és a fogyasztók. Ha a csillagpontot leföldeljük, akkor az egy üzemszerű kötés a földdel. Ha ezután bárhol máshol valamelyik fázisvezeték a földeléssel érintkezik, akkor ott biztosan hiba van. Ha nem lenne semmi földelve, akkor nem vennénk észre, hogy hiba miatt egyik fázis a földdel érintkezésbe került, és emiatt egy másik fázist megérintve vonali feszültség alá kerülnénk. Persze felmerül a kérdés, hogy miért nem elég a nullavezető. A nullavezető (főleg az utcán oszlopokon futó) elszakadhat, viszont ha sok helyen le is földeljük azt, akkor azzal még a csillapont jelentősebb eltolódását is ki tudjuk védeni.
"Amit a hálózat újrahúzásakor eleve át kellett volna nézni, hogy mi van ott, és kihagyni az egészet az áramkörből..."
Te hogy vennéd észre azt adolgot ami nem látszik és nem tudod hogy egyáltalán létezik? A "megtalálás" után ide lettek beépítve a kismegszakítók.
No akkor tehát működés szempontjából nincs jelentősége a föld vezetéknek, csak biztonsági szempontokból. És már megint annál a fránya nullvezeték szakadásnál vagyunk. Akkor tehát az baromság, hogy a földelés nélkül a fázis és a föld közt kontrollálhatatlan feszültségkülönbségek alakulhatnának ki? De már ha nem is a fázis és föld között, hanem a nulla és föld között(persze földeletlen hálózatnál). Meg most gondolkozom, hogy sok helyen villámhárítót sem tudnánk úgy kialakítani hogy ne kerüljön kapcsolatba a hálózat nullája és a villámhárító földelése.
Ha mindenhol el lenne szigetelve a földtől, akkor csak statikus töltés tudna kialakulni a föld és a vezetékek között. Általában a statikus töltést sem szoktuk szeretni, mert egy esetleges kisülés tönkre tud tenni ezt-azt (gondolom értél már hozzá fémkorláthoz, miután a műanyagos ruha miatt feltöltődtél). Na kb. ilyen játszódna le, csak nagyban. Tehát végülis biztonsági szempontból van minden földelve. Illetve ha a villám belecsap, akkor is jobb, ha a hálózat földeli le, és nem rajtad megy keresztül, amikor nyúlsz a kávéfőzőért... Tehát alapvetően biztonsági szempontból van minden hálózat valamilyen pontja földelve.
Idézet: „Ha még lenne is valahol előnye háromnál több fázisnak, amiatt nem éri meg a rendszerben olyan sok vezetéket beépíteni. Inkább a helyszínen előállítják elektronikus úton vagy motor-generátoros átalakítóval.” Annyit fűznék hozzá, hogy léteznek pl. 12 fázisú egyenirányítók, amivel sokkal simább DC-t lehet előállítani mint pl. 3 fázisú egyenirányítóval. Azonban a további fázisok előállítása egyszerűen transzformátor(ok) segítségével megoldható! Ha a trafón minden fázisra 2 szekunder van készítve, és ezek ellentétes fázisban vannak egymással akkor máris 6 fázisunk van. Ha fogunk mégegy trafót aminek a primere deltába a szekundere pedig csillagba van kapcsolva, akkor további (az előzőektől eltérő) 6 fázishoz jutunk. De 3 fázisú trafóval, és a szekundereinek az oszlopok (fázisok) közötti megosztásával (és annak arányával) szinte tetszőleges fázistolású trafót lehet készíteni. Vagyis ha van 3 fázisunk, akkor már akármennyit elő lehet állítani ebből.
Látom, te otthon az energiaátvitelben Én nem akartam ennyire belemászni, de valóban így van. Tehát megegyezhetünk, hogy háromnál több fázis kiépítésének az átvitelhez egyszerűen nincs értelme.
Már csak azért sem, mert a beruházási költségek a fázisszám emelésével emelkednének.
Idézet: „Általában a statikus töltést sem szoktuk szeretni, mert egy esetleges kisülés tönkre tud tenni ezt-azt (gondolom értél már hozzá fémkorláthoz, miután a műanyagos ruha miatt feltöltődtél).” Mondjuk a múltkor a pénztároscsajhoz értem hozzá egy hypermarketben, hát mondhatom rendesen megrémült a kicsike. Hát igen én is a statikus feltöltődésre gondoltam a föld és vezetékek között, és arra hogy a statikus kisülés után, bár lehet hogy ez valószínűtlen, az elektromos szigetelők struktúrája átmenetileg megváltozik és így arra az időre az átütési szilárdsága lecsökkenhet, amin már akár a hálózati feszültség is utat törhet magának. Na de a lényeg az, hogy kielégítő választ kaptam a földelléssel ,nullvezetékszakadással kapcsolatban, tehát köszönöm mindenkinek. Nagyon boldog vagyok.
Nem is olyan régen még üzemeltek földfüggetlen energiaátviteli rendszerek. Felszámolásuk hosszú évtizedekig tartott, és elég sok gondot okozott az üzemvitelük. Az ilyen rendszereknél soha nem volt probléma a statikus töltődés (nagyfeszültségű kábelhálózatról beszélünk), de az üzemzavarok mindig nagyobb kiterjedésűek voltak az indokoltnál. Ezek a tapasztalatok sem szólnak a földfüggetlen hálózatok kialakítása mellett.
Sziasztok! Nem tudom ki,és hogy kötötte kb20 évvel ezelött a garázs villamos hálózatát.Az ojjektumba beérkezik egy SZRMtKVM 5x2,5 -ös vezeték.Becsatlakozás közvetlenül a vallanyóra szekrényből jön,nincs elötte semmien fogyasztó. Szín szerint fekete,fekete,kék,piros.A probléma ott merült fel hogy a gyári fémbobos hosszabbító elkezdett "csipkedni".Jó hosszabbítóról van szó tehát zárlat kizárva.Rámértem a fent említett vezetékekre.Csak az eggyik fekete vezetékben "Találtam fázist". Eredeti bekötés szerint, fekete volt kötve a fázisra,a másik fekete a nullára a földre pedig ment a kék.A piros nem volt bekötve sehova. Mérés szerint a fázis és föld között métem 230-at nulla és föld között métem legalább 45-50 voltot !!!.Ezután mértem egy újjat,de most a kék helyett a piros vezetéket "nyilvánítottam földnek". Eredmény: eltünt a nulla és a föld közötti feszültségkülömbség. Igy most a fázis és föld között 230v,nulla és föld között 0V,az éték.Egyébként a kék és piros vezeték közöt is 40-50volt-ot mértem.Tehát a kéket kikötöttem és helyette kötöttem be a pirosat.Nem Értem hogy mért nem lehetett annakidején bekötni úgy hogy fekete a fázis, kék a nulla piros a föld.Lehetséges hogy két fázis volt volt régebbnen, csak az eggyiket kiötötték?! a lényeg az hogy már nem ráz a kábeldob.
Jólcsináltam? Csak azért kérdezem,nehogy odapiruljon valaki...
Csak végig kéne követni, hogy ki kivel van.
Néz demg hogy a fogyasztásmérő óra mellet honna van kötve a kábel, csak a mért oldalon lehet.És mérd i hogy melyik vezeék melyik ,próbálj beszélni egy E-On -os kollegával aki neked megnézi ha a mérő mögötti dobozban van kötve!
Plombázvan ne nyulkálj!!!! Rádvágnak egy pár millát......
Szia!
A bekötést a villanyzerelőktől kéne megtudnod: milyen kábelként kötötte?- mert földkábel : a N fekete L: piros, zöld, sárga, kék DE kiskábel: N: piros, kék, barna L: fekete, barna jelzőkábel:N:kék, fekete L : fehér. sárga, barna, fekete Szinekből lehet. Szerintem is EGYÉRTELMŰ! egyedül a zöld/sárgaszin a kivétel , ez csak védővezető lehetne 1980 után. Én úgy keresném ki: A fázist egy leütöött 1m -s földpálcához viszonyitva izzó+műszerrel nézve. A nulla : a fázishoz mutasa a fezültséget. A védővezető meg az eltérő szinű/ piros, kék, barna / A leirtakból én Nulla/nullázó szakadásra gondolnék -ezt áramzolgáltatóssal kell javitani
Helló!
Háromfázisú szolárium, 3x16A C kismegszakítóról, 3 fázisú 25 A/ 0,03 A ÉVÉ-relén keresztül működik. Az ÉVÉ relé Időnként gondol egyet és leold. Az ÉVÉ relé kizárólag a szolit védi. Szivárgó áram a szoliba?? Kicsi a 25A?
A 25A elég, mert annak semmi köze a hibaáramhoz, ami valószínűleg 30mA lehet. Ha leold, akkor ott szigetelési probléma van. Hogy miért csak időlegesen? A környezeti paraméterek függvényében, pl. bepárásodik a helység és kicsapódik a nedvesség.....stb. időlegesen kialakulhat olyan állapot, ahol a szivárgó áram a FI hibaáramánál nagyobbra nő és leoldja azt.
-szerintem-
Kösz a gyors reagálás!
Én is így gondolom, hogy szivárgó áram okozza. Lehet esetleg fázisjavító kondi v. más alkatrész? A zavarba ejtő az hogy üzem közben néha néha fordul elő, de gondolhatod a bent fekvő mit érez.
Ezt innen, ennyiből megmondani tenyérjóslás lenne. Vannak műszerek, amivel korrekten meg lehet mérni a szigetelések jóságát illetve a hibaáramot.
Mivel a fénycsőfoglalatok és a valószínűsíthetőleg földelt fémház közé könnyen elképzelhető hogy nedvesség jut, ezért én kivenném a csöveket, megtisztogatnám a foglalatokat, ha tényleg van a földelése a szoláriumnak, és megnézném az összes földelt fém alkatrészéhez közeli vezetéket, kapcsolót, foglalatot.
Fázisjavító kondenzátor nem, de hidegítő kondenzátor okozhatja a hibát, mint amilyen a kapcsoló üzemű tápegységekben rendszerint van. (L)--||--(PE) illetve (N)--||--(PE).
"Meg kéne lakatolni" Ha valahol valami készül a rendszerben, akkor azt a lakatfogó már kimutatja. (egy jó lakatfogó) Amelyik fáziskör többet vesz fel a többitől, az már gyanús kell, hogy legyen. VIM
A vezeték kidörgölődése is előfordul néha.Az alapos szemrevételezés szinte a leggyorsabb hibakeresési mód.
Sziasztok,
információra lenne szükségem. Most vettünk egy régi kb '60-as években épült házat. Kedvesem az mondta, hogy rázza az állólámpa. Fáziscerkával megnéztem és valóban van a burkolaton delej, de ha én megfogtam akkor nem éreztem semmit. Ezután megnéztem a konektorokat és a föld pöcöknél is világított. A villanyóraszekrény nagyon gány módon néz ki, sztem Pista bácsi csinálhatta vmikor 2 sörért. Alu vezetékek és réz vezetékek egyaránt megtalálhatóak benne összetekerve. A villanyórából jön 3 kábel, de ebből csak 2 vastag (fázis és a nulla) és van egy nagyon vékony piros. A ház körül sehol nincs leütve földelő rúd. Légvezetéken jön a ménkű. Azon kívül, hogy keressek egy villanyszerelőt(ami alap), szerintetek miért van a föld helyén áram? Mit csináljak addig, hogy ne csapjon minket agyon valami?
Sok oka lehet annak:
- Szakadt a nulla valahol - Testzárlatos egy készülék és nem megfelelő a földelésed, ezért a többi berendezés is feszültség alá kerül - Zárlatos az állólámpád a burkolata felé. - Elkötöttek valamit valahol Annyi ötletem lenne még, de a szerelő hamar megmondja. Én felkészülnék minimum egy teljes újravezetékezésre.
Ha régi szabvány szerint készült a piros lehet a védőföld. Az is lehet, hogy valahol a vízvezetékre van kötve a pincében a vége. Legjobb megoldás, bár a leg költségesebb is újra vezetékelni az egészet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |