Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Igen, már valamikor írtam, hogy a nagy teljesítményű hidas inverter építése elég nagy kihívás. De nem volt pozitív a fogadtatás.
Mert bár nagyon sok "korszerű" vezérlő IC és teljesítmény FET/IGBT létezik, de ezek megfelelő működéséhez általában a legfontosabb dolgokat "elfelejtik" közölni a "dokumentációkban" például a nyák rajz (100ns alatti kapcsolási időkről van szó, ez 10MHz fölötti frekvencia) ahol egy pár centis vezeték rossz helyen, vagy kapacitív/induktív visszahatás hibás működést okozhat. Vagy transzformátorok induktivitások pontos paraméterei. (szórt induktivitások, tekercselés kivitelezése) Ahogy olvasgattam a más fórumokat is, a sikeres megvalósítás elég ritka és bizonyos kitartás szükséges hozzá. Üdv.
Nem kell hallgatnod rám, de ha egy ellenállásra több menet huzalt tekersz az egy induktivitást fog eredményezni, ott ahol nagyon nem kellene induktivitásnak lennie... (az IGBT Gate-jén)
P István
Igen, vannak gázos dolgok a témában. Nem árt otthon lenni, mit hogyan lehet vezetni (visszacsatolások zavarral "fertőzése"), megfelelő elhelyezések (pld. szórt terekbe tett nyák, vezérlő, vezeték, netán áram érzékelés, egy negatívban hozzáadódó gerjesztés, és már megy is a meghajtó áram felfelé), rövid és védett kisáramu részeket kell kialakítani, testpontok jó megválasztása és vezetése (életbevágó, mint tudjuk)... szóval nem árt a gyakorlat. Annyit tudok javasolni nagygép élesztésre (pláne új konstrukció), hogy egy hegesztőtrafóról egyenirányított táppal (csak a teljesítményrésznek, a többit az eredetiről) érdemes próbálni, és így ellenőrizni egy szkóppal és letesztelni a működést, és ha minden rendben találtatott (terheléses vizsgálat, feszültség tüskék), akkor megkínálni 230-al.
Igen, én is pont a lecserélendő (gazdaságos) hegesztőtrafómról akarom majd beüzemelni, arra valószínűleg alkalmasabb lesz...
Ez azért is jó, mivel a szkópok általában védőföldelésesek, és ezért a 230V-tal galvanikus kapcsolatban álló áramköröket nem lehet vele mérni. Pontosabban lehet, de csak egyszer, aztán lehet is cserélni a szkópot. De ha már egy leválasztó trafóról üzemeltetjük a mérendő áramkört akkor lehet mérni szkóppal is.
Ez a jati-é, de már nem akarom átírni
Jati, ez halálos, ne csináld. Pont erről beszélünk.Egyes esetekben az sem mindegy, spirálisan vagy oldalt köszörült (kis indukcióju) az ellenállás. Ez a tekerés nagyon nem oké. Ezt az eljárást egyébként tekercsek létrehozására használják elsősorban. Az ellenállást megszakítják, és az így nyert üres "tartóra" feltekerik az induktivitást. Sorosan az ellenállások értéke összeadódik. Több darabból is összerakhatsz egyet, ha vannak megfelelő ellenállások hozzá. A soros és párhuzamos ellenállás sorokat is kötheted egymáshoz. A képlet párhuzamos ellenállás számításhoz: R eredő = (R1xR2) : (R1+R2) . Több ellenállás esetén kettőt kell összevonni, a következő számításába a kettőre kapott értéket beírni. Akár tíz is lehet párhuzamosan, számítható az értéke.
Nem igazán értem. Mi a baj a BD vel? Számszerint a BD139 és BD140 áramerősítésük 100 feletti, és 1,5A-t simán tudnak amellett, hogy a BD-ket meghazuttolva, a gyorsaságuk vetekszik néhány BC-vel. Ráadásul a BD139-16 és BD140-16-os válogatott fajta van. Itt esetemben emitterkövetőként használtam őket. A BC-ket ne emlegessük, mert a belső ellenállásaik nagyságrenddel nagyobbak mint a BD-ké. Itt csupán az a gond, mivel nincs csatoló trafó, nem tudok negatív segédfeszültséget előállítani az alul elhelyezett BD140-nek. Az alsó tranyó nyugalomba kerül a lefutó él végén, mert mindezek mellett van még egy G-S ellenállás is, és amikor a visszaható kapacitás becsatolja a felfutó élt, akkor az alsó tranyónak fel kell élednie (0,8V min. + az impulzus). Ugyanis ilyet építettem már, és gond nélkül fogta és vitte amit kellett, egy kis (-2,7V) segédfeszültséggel, hogy alacsony logikai szintnél is működjön az alsó BD. Inkább keresek valami kisebb FETet a házban.
De a kis-FETes meghajtás is jó mivel nincs feléledési gondja. De akkor is bosszant, hogy ilyen ökrök osszák az észt a pdf-ekben. (tisztelet a kivételnek)
Találtam már sokszor pdf-ekben hibákat, a legnagyobb gyártóknál is, nem is egyszer. Ez van. mindent kritikusan kell szemlélni, és nem árt nyitvatartani a szemet.
OFF: Engem most az idegesít, hogy még PDF sincs ennek a nyomorék fetnek, amit nézek. Ha nem cserélnek egyet ki belőlük, egyet ki kellett volna szednem kimérni, ki fia borja. p-s és n-es SO-8 tokban. "Gyári" méretezés: folyamatosan "izzik". A fet az allegro-é. Ennél a háznál az a szokás, hogy a nem gyártott alkatrészekről már nincs infó, eltűnik náluk (matsushita szintén zenész). Én nem tudom, fáj nekik, ha egyszer később kellene javítani valamit belőlük? Ha nincs szerencséd, a neten nem is marad infó a nyamvad alkatrészükről (kis szériás cuccok például). Én büntetném az ilyen gyártókat. :gun:
OFF
Háát, a mi szemszögünkből igazat adok neked! De sz'tem fájni fog amit mondok: Mindent a fogyóeszköz szintjére akarnak süllyeszteni és MI vagyunk a balf*szok, hogy nincs pénzünk újra! Erre jó példa az osztrák túrista videómagnó a 80-as évek végén. Kis takarítással még a mai napig is működik. Amit meg ma megveszel 10e Ft-ért hifi 6 fejest , az a következő évig sem bírja...
Noshát, kicsit kutlászkodtam az alkatrész katalógusokban és találtam egy igen ígéretesnek tűnő és olcsó eszközt a FETek hajtására: Si4532
Jó tipp. Amit még mondhatok esetleg, bár a meghajtód nem néztem, inverter meghajtó - MC14049(kimenet-bemenetek összefogva) - Si4532 gate-ek - teljesítmény fet gate. 15V-on már elég gyors az MC14049, az erősítése miatt gyorsabb lesz talán a kimenete a driver kimeneténél, ezzel talán gyorsabb vezérlést érsz el. Próbára javasolva. Ez így talán vetekszik egy célmeghajtóval gyorsaságval. Méret és kötözés szempontjából aligha. MC34151, MC33151 MOSFET Drivers. A későbbiekben mindenképp ajánlott őket használni a gépekhez. (nem pont ezeket, úgy általában)
OFF A cégek patináját mindenképp emelné, ha a 20 évvel ezelőtti cuccok adatlapjait is feltennék egy old semiconductors alatt. Nekem azok a nyerők, akik így tesznek. Az infók megvannak mindenhol. A szép, új, információs világ . Aztán az iformációt meg elspórolják, de nem kerülne semmibe. Az emberi tényező minden jót el tud rontani. Az állandó erőszakos újat erőltetés: a nyersanyagok, energia állandó ész nélküli felhasználása, aztán a sírás, hogy minden meghal (globális környezeti válság). Az ember mindent tönkre tud tenni, és tönkre is tesz ! Na de tényleg befejeztem az offolást.
Ne,hogy megpróbáld,volt hasonló megoldás,mint amit említesz,de itt nem szabad alkalmazni!!!
Mondtam,tegyél átkötést vagy 1 ohmot!
Az előző gondomat az FQAF11N90 FET oldotta meg, hogy ne kelljen új panelt gyártani. Ezzel a FET-tel és az IR2151-el 20mA alatti az áramigénye a tesztvezérlőnek.
Alkatrész utáni kutakodásom során egy HGTG20N60A4D IGBT-re akadtam. Én 1588 Ft-ért tudom. Elég jól hangzanak az adatai... Lehet P_I ki fog nevetni, de mivel ETD-59 van kéznél, ha lesz időm, akkor ezt tekerem meg és két oldalról az eredeti szorítók helyett két nagy hűtőbordával szorítom meg. Így hűtve talán nem lesz gond neki a 200mT (p-p=400mT) sem, úgy 60kHz-en. De majd meglátjuk. Egyébként arra gondoltam, hogy mintha valamelyik gyári készülék is úgy működne, mint egy áramgenerátoros PWM tápegység, aminek nincs feszültség visszacsatolása, így a kimeneti kondi csúcsértékre (50V) töltődik. Az ívkezdéskor ez segít elindítani a munkát, melyet követően a tápegység beállított áramgenerátorként üzemel. Szóljatok hozzá... Idézet: „eredeti szorítók helyett két nagy hűtőbordával szorítom meg.” Jó ötlet.
Miért nevetnélek ki?
Én már beszereztem HGTG20N60-at... Már csak az kell hogy a tekercselőanyagot is a 60kHz-nek megfelelően válaszd meg. Az ördög -mint tudjuk- a részletekben rejtezik, ha lesz kapcsolási rajzod, akkor majd meglátjuk. (amúgy senkit nem szoktam kinevetni, legfeljebb néha elszomorodok egy kicsit) Üdv. P István
Na? Én írtam már olyat, hogy elszomorodtál???
Komolyra fordítva: A HGTG-t mennyiért vetted? Nézegettem a trafó méretezés elméletét... Ha jól értelmeztem a múltkori levezetésedet, akkor azért használnak forward / flyback kombinált invertert, mert így nagyobb az átvihető teljesítmény mint a push-pull esetén? Én ezt szűrtem le a képletből... C=1 push-pull C=0,71 forward C=0,62 flyback A kombinált átalakítóban tehát összeadhatnánk a két C értéket? Ami ugye 1.33 lenne, a push-pull értékével szemben. Nos... vagy nagyon h*lye vagyok, vagy lassú a felfogásom... más nincs
Köszönöm a válaszokat,most már minden világos
Egyébként elkészültem a vezérlőpanel terveivel,már csak az anyagi része hiányzik Akit érdekel feltettem egy képet. Ha esetleg hibát észlelnétek lécci írjátok meg.
Hali!
Jól össze paszíroztad. Ha nem haragszol egy észrevétel: Például a relé sarka belelóg a rögzítőcsavar terébe. A trafó felőli oldalon nem látok rögzítő furatokat pedig az a súlyosabb fele. Talán sínben rögzíted a panelt? ...így első ránézésre...
A tarfó szélső csavarjait akarom felhasználni a panel rögzítésére is.
A relénél lévő furatban pedig csak M4-es csavar lessz ami elfér mellette. Az IRF540-es mennyire melegszik fel menet közben?mert elég kicsi hűtőt terveztem rá.
- Nem, nem Te.
- Ha az az ár bruttó, akkor kb. ugyanannyiért (Lomex?) - Sajnos nem adódik össze, de én nem is írtam ilyet csak annyit, hogy valamivel talán többet lehet kihozni belőle, de abban a kapcsolásban lehet hogy semmivel sem lesz több a kettős szekunder miatt. A probléma az hogy a kivehető teljesítmény összefügg a tekercsek átlagáramának és effektív áramának hányadosával, ami a puh-pull-nál közel egy is lehet a primeren, a szekunderen pedig a kettős szekunder miatt 1/1,4 körül van, ha kettős szekundert alkalmazunk. Viszont a forward és flyback kapcsolásnál ez rosszabb, még akkor is ha megpróbáljuk mindkét módban üzemeltetni mert ugyanazt a tekercset terheljük mindkét üzemmód. Mindig van más... Üdv.
Én ezen rajzot nem valósítottam meg.
Az IRF kapcsoló szerepet tölt be. Az UC2844 elég kemény meghajtóval bír, tehát jelentéktelen a hőtermelés. De a hőmérséklete attól is függ, hogy az erőltetett léghűtés érinti-e a hűtőzászlóját. A rajzon kb.: 480mA a kapcsolt áram. Az IRF540 Rdson=77milliohm, ami ugye 36,9mV feszültséget produkál. A disszipálandó teljesítmény 17,7mW. Még csúcsértékben is jelentéktelen. A TO-220 tok kb.: 1,5W-ot tud hűtés nélkül! Itt most nem számoltam a fel és lefutási disszipációt, ami kicsit több ennél, de még mindig kevés, ha minden jól működik. Nos a segítő szándék vezérel. A trafó saját csavarja, mint rögzítő, jól hangzik, de gondold át, hogy amikor rakod össze, ne adja az ég, javítás miatt szét kell szedni. Könnyen megy-e, esetleg lehetetlen berakni a csavart. Sajnos saját tapasztalatból mondom.
A RET-nél szokom vásárolni. Nem épp olcsók de kifogástalan a kiszolgálás!
Az átalakítók kombinálása csak felvetés, abból a szempontból, hogy amikor beszéltünk róla, felmerült az ötlet. Egy periódusban az első fele ugye nyitóüzem, a másik fele a leürítés (flyback). Amikor csak forward-ról beszélünk, akkor a magban maradt energia a visszavezető tekercsen és diódán a primer kondiba kerül vissza. A kombinált átalakítónál, pedig a tárolt energia is a szekunder körbe töltődik. Persze tudom, hogy nem ennyire egyszerű. De végül is TE vetetted fel először itt a forwad / flyback kifejezést. ÉS nem biztos, hogy rossz felvetés...
Persze, valamit javulhat a teljesítménykihozatal optimális méretezés esetén, de közel sem annyit amennyivel bonyolultabb a méretezés és kivitelezés. És nem gondoltam át, de az a sejtésem, hogy a szabályozhatósága is nehézkesebb ha széles áramtartományban akarjuk üzemeltetni (hegesztőtrafó), akkor már inkább egy félhíd.
A tiszta forward üzemben jóval kisebb a légrés és ezért a mágnesező áram csúcsa jóval kisebb a flyback-hoz képest, az összteljesítményhez képest elhanyagolható a visszatáplált energia.
Viszont a szinkron-egyenirányítón spekulálok mert 100A-nél közel 100W fűti a diódákat. Nem tud valaki 1-2 m ohm-os FET-et ami nem túl költséges?
Vagy 3-5 m ohm, ha párhuzamosan kötöm őket.
Nos, a fiókban van ETD59, 0,5mm-es vörösrézlap, 0,2mm-es prespán. A trafó útja már már ki van kövezve.
A push-pull -hoz is min. két IGBT kell. A PWM esetén én az SG3526-ra voksolok. a részleteket, mint pl. az antistick áramkört pl. a TIG130A-ból mellékelem. A végeredmény sajnos idő és pénz hijján még várat magára...
IRFB4710, de ez is csak 11milliohm. 100V-os
A gond az, hogy ha emelkedik a fesz, akkor emelkedik a csatona ellenállás is. (arányban a lezárandó csatorna hosszával) NTP75N06: 60V, 9,5milliohm, IRF1405: 55V, 5,3milliohm, IRL1404Z: 40V, 3,0milliohm. Biztos van más és jobb típus, de én a beszerezhetők között keresek.
Kösz!
Ettől tartottam, csak mégis hátha...
Vannak típusok, és kapható is. 4.8m ohm, Vdss 150V, 171A Continuous Drain Current, 684A Pulsed Drain Current. Raktáron jelenleg 5 db van. Ár: 1254.56/1db 1121.81/3db +22 % áfa + szállítás. Természetesen ha szinte mindent innen rendelnél, akkor csak egy szállítás van, és az oszlik. Biztos hogy ezt a lovat (fetet) akarod ? Nem fog lesülni a lába az áramtól ? :eek2:
IRFP4568PbF adatlap pdf
Kösz, egy kicsit biztatóbb a helyzet, de még nem az igazi:
5 m Ohm még sok és a hőmérséklettel emelkedik is, legalább kettőt kell párhuzamosan kapcsolni a 250-300mV feszültség eséshez és ez ügye négy darabot jelent. A kivezetésekkel nincs semmi baj, nagyon rövid kivezetéssel beforrasztani, még láb kiszélesedő részén. Hasonló tokozású az 60APU04 dióda és ott a kétszer kettő db a tapasztalatok szerint elbírja a 100A-t (durván 25A átlagáram jut egy diódára) Kb. harmadára lenne csökkenthető a disszipált teljesítmény viszont az ára... Lehet, hogy nem ezt a lovat akarom, de legalább már nem szamár. Üdv.
Kicsit vészmadárkodok!
Gondolj bele... 4*10.5nF vezérlő kapacitás... Nem gyenge teljesítmény meghajtani jól és biztonságosan |
Bejelentkezés
Hirdetés |