Kisérletezgettem egy tranzisztorral és egy LED-el.
Miért vannak ezek:
1. eset - a LED nem világít
2. eset - a LED nagyon fényesen világít
3. eset - a LED szintén gyengén világít
Az 1. esetet abszolút nem értem.
A 2. esetet azért nem értem, mert így a LED-nek halványabban kellene égnie.
A 3. esetben pedig nem szabadna, hogy áramot kapjon a LED, hisz nincs is bekötve a bázis, vagyis legalább nagyon kicsi áramot kaphat. de akkor nem szabadna , hogy égjen.
A leírt eseteket tartalmazó kép a fájlmellékletben van

Szia!

Elektronikai alapszabály, hogy tranzisztort nem szabad bekötni bázisára jutó áramot korlátozó ellenállás nélkül.
Nem szégyen végigrágni az alapkapcsolások cikksorozatot
Elektronikai alapkapcsolások II. rész

Saját magam ajnározása, de sokat segíthet a cikk!!

Üdv. Topi.

Ui. Téma címét módosítottam érthetőbbre!

Abban a 2 LED-es villogóban hogy sül ki a kondi?és miért nem ég a led egyfolytában, hioszen a bázisa ellenálláson keresztül rá van kötve a +ra?

Azért, mert amig a kondenzátor töltődik, negatív tápra húzza az egyik tranzisztor bázisát (mivel a kondenzátor vezetőkénk viselkedik, míg nincs teljesen feltöltve) a másik (aktív) tranzisztor kollektorán keresztül .

1. A soros bázisellenállás nélküli tranyó bázis-emitter nyitófeszültsége (0,7V) söntöli a LED-et, melynek nyitófesze 1,2...3,7V színtől, típustól függően.Ebben az esetben a tranyó halálát csak a kisterhelhetőségű tápfeszültségforrás akadályozza meg.
2. A tranyó bázis-kollektor rövidrezárása általában nem káros, ha a kollektorkörben a terhelés a megadott értéket nem lépi túl. Ennél a bekötésnél a tranyó teljesen nyitott (szinte drót), a LED-nek nincs korlátozóellenállása, ezúttal az ő halálát gátolja a kisterhelhetőségű tápforrás.
3. Ha ezt a bekötést az előző kettő után próbáltad ki, valszeg a tranyó kissé megzakkant már: bázisáram nélkül is van kollektoráram, egyébként a LED nem világíthat ebben a kapcsolásban.

Szia!


Ez lenne biztos Nem inkább ez:
A félvezető kristály kialakítása teljesen aszimmetrikus, a kollektor és az emitter polaritása nem felcserélhető. A neve onnan ered, hogy a kisebbségi és a többségi töltéshordozók is szerepet játszanak a vezetésben. A PNP tranzisztor emittere mindig pozitív, az NPN tranzisztor emittere mindig negatív tápfeszültséget kap, a tápfeszültség másik sarka a kollektor.

A bázist + feszültséggel vezérled Üdv !

Szia !

De hogy kerül ide egy tápegység rajza?! (pnp.gif)

Szia !

Ha nem olvastad el ami irva vagyon fentebb, nem találtad ki miért tettem oda, akkor ugyis minegy

Szeretnék egy egyszerű tranzisztoros erősítőt készíteni földelt emitteres kapcsolással.A kérdésem az volna, hogy a bázis bekötése nélkül miért megy áram kollektor és az emitter között.11 volt a feszültség és nem éppen mikro nagyságú az áramerősség.

A tranzisztort árammal szokás vezérleni..... (mondjuk feszültség kell ahhoz hogy létrejöjjön az áram...)
A Fet-et szokás ferszültséggel, meg az elektroncsövet

Az a 11 volt folyik nekem a kollektor és emitter között anélkül, hogy a bázist bekötném.ez miért van?

1. A feszültség nem folyik!

2. Akkor nagy valószínűséggel rossz a tranyó!

Hogy lehet megtudni, hogy melyik a tranzisztor emittere,bázisa és kollektora.Multiméter segítségével lehetséges ez?És honnan tudom meg , hogy a tranyó npn vagy pnp?

Ha pl. ugyanaz a polaritas van a bazison ami a collectoron akkor miert ne szabadna?
Pl: ha bazison - folyik es a collector - fele van kotve,akkor miert kellene ellenallas?

Több lehetőséged is van......

A diódavizsgálóval csak egyetlen olyan lábat találsz, amelyik felől nézve a másik két láb kb. egy dióda nyitófeszültségét mutatja, ez lesz a bázis. Ha ez akkor következik be amikor a piros mérőzsinór van a bázison a fekete meg a másik(ak)on, akkor NPN ha a fekete van a bázison , akkor PNP.

( Most hagyjuk a damperdiódás nagyfeszültségű tranzisztorokat, a darlingtonokat és szorítkozzunk a legegyszerűbb mankóra a kollegának)

A bázis már megvan , most jön a többi. Erre két megoldást tudok
- Megkeresem az adatlapot és azon rajta lesz
- Berakom a multiméter bétamérőjébe és amelyik verzióban a nagyobb bétát mutatja az a jó kiosztás.

Mivel a FET is idetartozik, hiszen az is tranzisztor arra nézve én csak az adatlapot használom, bevallom nem gondolkodtam olyan módszeren, amivel meg tudnám állapítani, hacsak egy kis műkapcsolást nem dobsz össze és méregetve ki lehet silabizálni, de az macerás és figyelni kell nagyon.....

Bipolarisnal (BC, BD stb):

Multimeterrel tulajkeppen ket diodat keresel egy kozos ponttal.
Ha a mult.meter +agarol mutat,akkor NPN-s.ha -agarol akkor PNPs a tranyo.

Multiméterrel meg lehet állapítani:Ellenállásmérésbe kapcsolod.

A középső és az egyik szélső lábat összefogod a mérő egyik tűjével, a másik szélsőt a másik tűvel. Ha nemsok ellenállást mutat akkor mákod van, ha végtelent vagy igen nagy ellenállást mutat, akkor a másik szélső lábbal kell összekötni a középsőt.
Ellenállásmérésben a tűkön fordított feszültség jön (piroson a negatív, feketén a pozitív). Általában valamelyik szélső láb a bázis, jelen esetben a középsővel összefogott láb lesz az. PNP vagy NPN? Onnan tudod hogy milyen feszt kapott. (Piros drótnál NPN, feketénél PNP) Én így szoktam trazisztort mérni.

Ha valamit nem jól írtam volna, javítsatok ki!

Multimeterrel hogy van ez a beta meres?SOsem csinaltam...

Van benne egy foglalat, amibe be van rajzolva az NPN és PNP tranzisztor esetén a lábkiosztás. Ebbe beledugdosod a lábakat és a HFE állásba rakod a műszert.

Ne felejtsd el, hogy a Béta erősen függ a Collector áramától ( ahogy nő a collector áram csökken a béta) ezért csak azon munkapont bétáját kapod meg, ahol a műszer mér. Úgy rémlik az enyém mikroamperes tartományban vizsgál, így többet mutat, általában, mint kapcsolásba építve. De párbaválogatáshoz működőképesség eldöntésére, meg a lábak megkeresésére tökéletes.

Koszi szepen!

Adott egy npn tranzisztor. A középső lába a bázis. A multimétert diódavizsgálásra állítom, pozitív tűjét a bázisra teszem. A negatívot először az egyik lábra majd a másik lábra teszem. Először kb. 4-500 mV mutat, a másiknál kb. 1500 mV-t. Ebből nem lehet valahogy meghatározni, hogy melyik a kollektor és melyik az emitter?

DE!

amelyiken a kisebb fesz.esést mutatja a bázishoz képest, az az emiter. De sztem akkor jársz a legjobban, ha felmész a hobbielektronika katalógus részébe, és rákeresel a tranzisztor típusára, vagy ha itt nem találod, akkor menj el a www.alldatasheet.com oldalra, és keress rá ott is.

Üdv.: Hurka

Elolvastam az itteni cikkeket az alapismeretekről nagyon szép jó csak egy dolgot hagytak ki, ezt szeretném most hozzáértőkkel kitárgyalni és egy kis kivonatot írni belőle.

Első kérdés a tranzisztor, hogy mit is csinál az és mire jó. Főleg a mire jó dologra lennék kíváncsi.
Szimpla programozói aggyal szeretném felfogni, hogy mire lehet használni egy ilyen kütyüt stb...
Kb úgy vagyok vele, mintha elkezdeném tanítani az OOP-t és elmagyaráznám a száraz elméletet meg az alapokat, de szerencsétlen nebuló az értelmét a hasznát nem ismeri még.

Hogy miért a tranzisztorral kezdem annak az az oka, hogy a többit valahogy megértem, de ezt nem. A ledet értem mire jó, a diódát is, az ellenállásnál már vannak kétségeim meg a kondenzátornál ezekről is nyitok majd témát, de a tranzisztor az valami egészen rejtélyes dolognak tűnik nekem.

Hát ezt a kérdésedet inkább a "Kezdő kérdések" nevezetű topicba kellett volna írnod... Ott segítettek volna, itt meg csak le fognak cseszni felesleges témanyitogatásért, mondjuk szerintem jogosan.
Ja és a többi alkatrészről eszedbe ne jusson új topicot nyitni... szerintem
És ezt abszolút ne vedd sertésnek, nem annak szántam!
Amúgy sok sikert az elektronikához, Isten hozott benne!
Üdv

A kezdő kérdések topic egy 426 oldalas topic ami, ha egy kicsit megnézed használhatatlan mivel nincs tematizálva. Direkt azért nyitottam ezt, hogy ha valakit ez érdekel akkor ne kelljen több 100 órát keresnie a google-n meg hasonló helyeken. És ne kelljen a száraz anyagot átvenni.
(A sofőrt sem érdekli, hogy pontosan hogyan működik az autó elég ha pár alapot tud ami a vezetéshez kell elvet szeretném követni).

Kezdőként nagyon el tudja venni az ember kedvét, ha a nagyöregek leszólják. Én sem riasztom el leszólással azt aki a programozásról kérdez még ha már 1000x is elmagyaráztam valamit fórumokban, max nem válaszolok.

Azért köszi a figyelmeztetést

De neked nem kellett volna minden oldalt elolvasni, elég lett volna, ha végére felteszed a kérdésedet, és ők meg válaszolnak rá!

Ez igaz, de attól még nem találja meg az akit érdekel a téma. Gondolkozz egy kezdő fejével

Bővebben: Link
Googlével található információkat magadévá tetted?
Azt hiszem a wikipédia mindent leír ezzel kapcsolatban. De ezt az egészet legjobban csak a képletekkel lehet megismerni.

A probléma csak az, hogy amennyi buktató van minden alkatrésszel kapcsolatban, azt itt úgysem tudod megtanulni. Ez biztos és csak sok év után jössz rá... itt csak pillanatnyi "kezelést" kapsz.
Nagyon sok könyvet, doksit kell összeszedned, hogy bármikor legyen mire támaszkodnod.
Ez csak jótanács....
A másik... mindent ki is kell próbálni többször.