Üdv a fórumozóknak!

Egy bikázó transzformátor paramétereire lennék kíváncsi, mivel készítenem kellene egy ilyet! A menetszámok és egyéb adatok kiszámítása nem okoz gondot, viszont nem tudom mekkora teljesítményre van szükség, és hogy milyen állítási lehetőségekre van szükség! Aki tud ilyen adatokat, és megosztaná, azt megköszönném! És még annyit kérdeznék hogy láttam egy honvédségi bikázó trafót (sajnos még csak összerakva), és nem találtam túl nehéznek! Állítólag akár egy traktort is be lehet indítani vele! De egy traktorban 155Ah körüli akkumulátor van, és indításkor 200-300A áramfelvétel is lehet ami már 4000W, és furcsának találom, hogy ahhoz képest egész könnyű! Van egy 750W 24V os trafóm és azt is emelgettem, de szinte hogy egy súlyban vannak! Esetleg olyasmi dologról van szó hogy olyan trafót használnak ezekbe ami jól bírja a túlterhelést, néhány indítózás időtartamáig?

Szia!
Az hogy mekkora transzformátort használsz, függ attól hogy mit szeretnél indítani róla. (Egy 2500ccm diesel motor indításához pl. 600A-es indítóáram is kell. Ezt az áramot indítózásnál csúcsban tartani kell, hogy lehetőleg 12V alá ne essen a fesz./7200W/)
Ha csak egy nagy teljesítményű trafót szeretnél beüzemelni hogy általánosan "bármit" be tudj indítani róla, akkor a minél nagyobb, annál jobb elv követendő, természetesen az ésszerűség határain belül.
Azért a diódákról se feledkezz meg! Ide már igen drága teljesítmény egyenirányítódiódák kellenek amik nem olcsók.

Konkrétan, még a vasmagot is én készíteném el!

Esetleg mikrohullámú sütö trafójából nem lehet csinálni?
Akár több darabból?

Én úgy tudom az inkább nagy feszt állít elő, de javítsatok ki, nem nagyon foglalkoztam még mikrohullámú sütőkkel!

Vegyük alapul hogy mondjuk egy 3500W os trafót tekerek! Ezt még lágyindítóval, olyan helyen is lehet használni, ahol csak 16A van bevezetve, és elég jó közelítéssel 300A áram kinyerhető 12V on! A szekundert hány voltra érdemes méretezni? Gondolom valamivel több mint 12V kell hogy legyen! Esetleg egy megcsapolást is be lehetne iktatni 24V nál! Akkor mondjuk 14V lenne üresjárásban mérhető a szekunderen a 12V megcsapoláson, a 24V oson pedig 26V az úgy jó?

Arra figyelj, hogy a feszültsége terheletlenül sem lehet 14.5V - nál nagyobb, mert az autókban lévő elektronika nem szereti!

Nehéz olyan trafót tekerni, ami 300A-nál sem ejt ~4V - nál többet. Kapcsolóüzemű táppal olcsóbban és stabilabban meg lehet oldani, de annak az építése nem gyerekjáték.

De csak akkor lesz gyök 2 szöröse, ha kondit is kötök rá! Ha csak simán egyenirányítom, akkor még az addigi fesznél is kevesebbet kapok! Vagy azok a csúcsok amiket már a műszer nem mér bele már azok is kártékonyak?

Én magam is gondolkodtam már ezen a lehetőségen! Ismerem is a kapcsolóüzemű tápegységeket! Kb. menyiből lehetne kihozni?

De olvastam, de ebből nem derül ki hogy a kondi hiánya probléma!

Nem probléma ha nincs kondenzátor, mert egy 55Ah -s akkumulátornál jobb puffer nem kell.

Elkezdtem gondolkodni a kapcsoló üzemű tápon! Az egésznek a lelke lehetne mondjuk egy TL494! A szaggatást mivel lenne érdemes megoldani, tirisztorral, vagy tranzisztorral? Esetleg tudnál mondani valamilyen típust?

Van erre egy topic, ahol sok profi tud hasznos tanácsokat adni.

A TL494 nem rossz. A tirisztor felejtős, tranzisztorral csinálnám. Ha már van rajz, elképzelés és tudod, milyen terhelést kap, akkor katalógusból ki kell keresni a megfelelőt.

A kapcsolóüzemű táp bonyolultabb, de egy ekkora trafó ára nem kevés, a kapcsolóüzemű megoldás olcsóbb.

-szerintem-

A mellékletben láthatod egy ~12V trafó után kötött hídegyenirányító kimenetének oszcillogramját (x: 2ms/osztás, y: 10V/osztás). A két kurzor között (piros és kék vonal) a feszültség 12V fölött van, a szinusz csúcsán pedig már 16V fölött. A kurzorok időbeni távolsága kb. 4,6ms, miközben egy félperiódus 10ms. Ez azt jelenti, hogy az időnek majdnem a felében 12V felett van, és kb. 3ms-ig 14,5V felett, ami csak kicsit kevesebb mint a félperiódus 1/3-a.
Tehát pufferkondi nélkül is veszélyes lehet érzékenyebb elektronikára.
Sajnos egy egyszerű multiméterrel mért feszültséget mindig fenntartással kell fogadni.

És a pufferkondenzátor ezen mit segítene? A járműveken üzem közben szaladgálnak jó kis feszültségtüskék, amik érdekes módon nem tesznek tönkre semmit, akkor egy 50Hz-es trafó által létrehozott ekkora túlfeszültség nem fog semmit tönkretenni. Ami igényli a stabil és zajmentes feszültséget, az már eleve stabilizátorról jár, annak ez a túlfeszültség nem számít. Az az elektronika, ami meg ettől tönkremegy, az bármikor megdögölhet menet közben is...

A járműben üzem közben szaladgáló tüskék energiája lényegesen kisebb egy rosszul méretezett és például túlgerjesztett trafó impulzusaitól... Hallottam már olyan esetet, amikor bikázástól ment tönkre az autó elektronikája, ami a Te okfejtésed szerint nem kellett volna, hogy bekövetkezzen ( persze minden lehet a szerencsétlen véletlenek összejátszása...)! Szerintem nem árt az óvatosság!

Steve

Jó lesz a 12V-ra méretezett szekunder, úgyis csak annyi ideig lesz rajta, amíg az indítózás folyik, annyi idő alatt meg nem lesz az akkunak baja az üresjárási feszültség csúcsaitól. Ha terhelve meglenne a 10V, akkor az már nagyon jól használható lenne, és a 2V-os feszültségesést nem olyan nehéz megcsinálni, ez 16%-os esésnek felel meg, ami nagyjából reális.

A kapcsolóüzemű táp tényleg jobb lenne, csak ekkora áramra és teljesítményre tényleg nem egyszerű jót csinálni...

Szerintem kicsit elbeszéltünk egymás mellett, a válaszom sokkal inkább az előzményre válasz, írásakor arra akartam rávilágítani, hogy ha nincs a graetz után kondi, és ezért a multiméter 16V alatti értéket mutat, attól ott még egészen különböző feszültségszintek is előfordulhatnak. Tehát a kondi nem segítene semmin, és nem is gondoltam, hogy segítene.
Abban igazad van, hogy illene ennyit kibírnia az autó elektronikáinak, de a kisördög sosem alszik.

Arra gondoltam hogy mégis a trafó, és nem a kapcsoló üzemű táp melett maradok! Találtam itthon vezetéket, igaz nem lakkhuzal, hanem műanyag szigetelésű vezeték, de meg lehetne belőle tekerni a trafót! Vasmaghoz meg veszek mondjuk 0,5 ös vagy még vékonyabb lemezt! Így már nem is lesz túl drága! A problem az hogy nem tudom mivel oldjam meg a lemezeken a néhány mikron vastagságú szigetelést! Arra gondoltam fogok egy festékszórót, és befestem őket, vagy szerezni kellnene közé transzformátor papírt, de honnan?

Amúgy az általánosan forgalmazott lemez, amit lakatos műhelyekben is használnak, az hidegen hengerelt, vagy melegen hengerelt? Márcsak mert nem szeretném ha azért menne tönkre a trafó, mert a sarokveszteség túlmelegítette!

Úgy fogom méretezni hogy a primeren 230V al számolok a szekunderen pedig 10V al, úgyis több van a konnektorban mint 230V Így a 10V gök 2 szöröse is több lesz mint 14,1V valamivel! Közel 14,5V lesz vagy talán kicsit több, de leterhelve úgyis le fog esni a fesz!

Azt tudom hogy szilíciummal ötvözik, de honnan tudok szerezni szilícium tartalmú lemezt?

Trafólemezt szerintem MÉH-telepen lehet guberálni ha szerencséd van sikerül találni valami böszme nagy tafót aminek megvan a 230-as tekercse.

Előbb utóbb az aksit úgyis benne felejted,és akkor jajaj jön ,meg hogy erre nem gondoltam...DE ez nem fog feltámasztani semmit .A honvédségnél ezt úgy oldották meg hogy egy töltő + egy akku párosítás volt a dobozban.

Ha találsz több egyformát azokat összerakva ,már csak egy másik csévetestet kell készíteni.

Miért lenne az baj, ha ottmarad az akku? Olyanra kell csinálni, hogy az akkunak ne legyen baja tőle.




Gyakran nemis kell. Nagy dízelmotorok télen nehezen indulnak. Sokszor feleslegesen nagy akku kellene melléjük, hogy -15 fokban is beinduljanak (hidegben egyrészt az akku indítóárama csökken, másrészt a motor súrlódása nagyobb, harmadrészt a beszívott levegő is hidegebb). Ha ekkor rá tud segíteni az indításra, és utána a motor nincs leállítva annyi időre, hogy teljesen kihűljön, akkor jóval kisebb akkuval is simán indul később. Télen ritkán használt járműveknél (főleg ha több is van), igencsak célszerű a bikázó használata a hatalmas akkuk helyett.

Konkrétan ilyen trafólemezt mint árucikk, lehet venni?

Talán megfontolandó lenne a sok hibalehetőségű kókány helyett (ami akár drága is lehet a végén) egy pár hozzászólással ezelőtti ötletet megfogadni...
Egy 90Ah-s akku és egy jó töltő, ennyiből jönne ki a trafód is a körítéssel, de ez működik és biztonságos...

Üdv
Inhouse

Nem szeretnék akkukkal bajlódni, mert egy akku élettartama 3-5 év, még egy trafó ha kész van akkor lehet ameddig élek nem lesz vele baj! Azonkívül mivel van huzalom a trafóhoz, csak a vasmag problémáját kell megoldani! Nem biztos hogy olyan rosz lesz az, csak össze kell rakni normálisan, és előtte mindent normálisan kiszámolgatni! Ez menni is fog, csak anyagbeszerzési problémák vannak!