Azt hiszem Zolinak ez van Quad kapcsolásban, ezért tud többet, de lehet, hogy nem ez a quad.

Szia! Itt a tápegység (graetz - dióda) rajza.

A mindenit, Müszi. Legalább az egyik anódot levakarhattad volna, ha már az EZ80 feliratot átírtad.

Elfér. meg úgyis össze vannak kötve. Én azzal a ténnyel nem békülök ki, hogy ha ott van a csöves erősítők kappa is, akkor miért nem oda rakta, igaz, hogy végerősítő, de akkor is a csövesekhez tartozik.
A múltkor azt is felvetettétek, hogy miért nem ECC-t tett az EM után. Ezen az oldalon a FETes meghajtás nem "bűn", de a rajz az elektroncső.hu-ról van, ott már "bűn" FETet használni .

Szia Zolibácsi,
köszönöm a rajzot, egyszer majd megépítem ha tudok táptrafót szerezni hozzá nagyon olcsón!
Ez a project fogja megörökölni Imi ZK140-es kimenőtrafóit! Tudom talán többet érdemelnének ezek a csövek de hát gazdasági válság van vagy mi!
Annyit lehet hogy megteszek az ügy érdekében, hogy hagyok egy kis helyet a dobozban nagyobb kimenőknek, hátha egyszer...

Párhuzamosítás nem növelné az erősítését , csak kisebb belsőellenállás miatt jobban terhelhető meghajtást kapnál , biztos kicsit más hangzással is ..
Csupán biztonsági okok miatt tenném zárt dobozba .

Most mértem meg egy kimenőt, de ez csak 6,9cm2. EL41-en volt, de van még 2, azok olyan 4cm2-sek (azok is EL41). Mos akkor ez az egy túl nagy, vagy a másikak kicsik. Lehetett volna inkább 10-15cm2 is, akkor még egy GU-hoz is jó lett volna.

Kössz, tehát akkor használhatom a PY88-as csövet is diódaként. Sajna a DY86-os sapkája le van törve az üvegről

Nekem is le van törve a DY86 kivezetése, de a getter még benn van. Igen, használhatod, mert dióda.

Még egy kérdés: a kimenőtrafót tehát úgy kell megcsinálnom, hogy fogok egy 5-10cm2-es keresztmetszetű EI magos trafót, szétszedem a lemezeit. A csévetestre rámegy 1000 menet, aztán 50 menet szekunder és újra 1000 menet primer. Az utolsó lemezek kivételével E-t E-re, I-t I-re. Összecsavarozom és kész? Vagy speciális lemez/mag kell a trafóhoz?
Sajnos a szünetben nem lesz a végfokból semmi, mert elektrobolt nincs a közelben, Szegedről szoktam hozni az alkatrészeket, hiszen ott vagyok a suliban, és sajna nem vettem semmi hozzávalós. Legalább a trafóval ellennék

A DY-t ne sajnáld annyira, az számunkra használhatatlan.

Igen, csak az enyém a tető megmozdítása után üvegestül a kezemben maradt...

Nem tudja használni, mert 16kV-os, 1 mA-es. Ezzel mit akarsz egyenirányítani!?

16kV ot és 1mA-t akar egyenirányítani vele Ezt már egyszer én is részletesen elmondtam neki úgy látszik nem emlékszik. Én meg most terveztem meg az anódfesz késleltetőt a PL500PP-hez majd még a héten le akarom gyártani, mert nem kaptam EY88-ast hozzá. (még egy rakás félvezető kerül bele)

Az EY88-as sem túl gyakori cső kishazánkban. Müszinek még az én AEG csövem került a végfokába, de már nekem sincs több. Mi kizárólag a PY88-ast (és a 83-ast) használtuk.

Használnék én is azt de ha egyszer nincs 30V-om akkor itt megakad az ügy, abból kb 15db van itthon.

Akkor hagyd ki. Nem kell az annyira, akár egy kézi kapcsolóval is megoldhatod s késleltetést. Azon legalább nem veszik el egy csomó fesz.

Hát ezen se mivel relés lesz mostmár meg is van rajzolva a Nyák, az elébb hülyén fogalmaztam mert én csak a nyákot tervezem

A Jani a fűtőfeszt egyenirányítja (a 6,3V-ot), és 9V DC jelfogót használ. A PL-hez a 27V-ból járathatsz egy 24V-os jelfogót, előtéttel.

nincs 27V-om csak 55 arról megy sorba, a csőről le lehet venni a 27V-ot de akkor meg már csinálom a kábeldzsungelt jó ugyan azt a kapcsolást csinálom innen a fórumról.

A másik csőfélnél is jók lennének ezek a munka és katódellenállás értékek, csak azokhoz plusszban kellene egy-egy? (Egy próbára lehet hogy bekötöm.)
Úgy gondolom, bár tapasztalatom nincsen, minden elektroncső dobozon kívüli elhelyezése balesetveszélyes (forró, könnyen törhet és akkor nem csak a drága cső van oda, de az is aki megfogta), viszont nagyon szép. Az anódsapka kerámia ezért több mint 1000V-ot ki kell bírnia és nagyon jól rögzül a csövön, magától biztosan nem esik le, az anódkábel kettős szigetelésű műszerzsinór 1000V DC-ig az is jó lehet. Ha működés közben megfogná valaki az anódsapkát, levenni biztosan nem tudná, mert elöbb rántaná vissza a megégett kezét. Ez a cső annyira tetszik, nem rejteném doboztető alá.

A csőről nem veheted le, mert nem lenne egyforma a fesz eloszlás.

Bizony, szerintem is. Krómozás, vagy valami extrém festés van hozzá tervezve valamikor, csak még meg kell álmodni, hogy pontosan hogy is nézzen ki.
Fiúk, egy PCL 86 SE-nél lehet ám egyutas egyenirányításban is gondolkodni, az enyémben fesz. kétszerezős táp volt (eléggé egyutas), ill. van (már nincs nálam), egy deka brummja sincs, vagy a BEAG AEX 250, 251, 650 erősítői is egész jól elketyeregnek a fesz kétszerezős tápjukkal is (60 W színuszos teljesítményű erősítőkről van szó, igaz PP-k).

Hello, én már kipróbáltam tápegységben az AZ21-est, van 1 db nekem is, de mivel közvetlen fűtésű cső, ezért kb nekem már 5-6 másodperc után a teljes anódfesz megjelent a katódján.

PY 88-at tudom én is ajánlani, anódfesz késleltetőnek (nekem is az van a GU 50 SE-m ben), vagy a kapcsolót.
A közvetlen fűtésű egyenirányító dióda sajnos nem jó anódfesz késleltetőnek. Jó példa erre a hajdani EAG AV760C erősítő is, ott ráadásul 2 db is van az erősítőben (AZ4) sorba kötve a nagy feszültség miatt, de sajnos ott sem késleltet eleget.

Sajnos változtatni kell az ellenállásokat , a másik trióda katódja lehet külön ellenállás is (330).
Az anódok ellenállása csökken kb. 1/2 értékben (15-17k) Zaj növekedést biztos nem fog okozni a párhuzamosítás .
Nagyobb áram miatt a 12k is csökkenhet , de ez már csak a végleges beállítás estén lehet fontos , sokat nem jelent ..
Én csak arra gondoltam , hogy kikapcsolt helyzetben valaki leveszi a satyit és bekapcsoláskor ez gondot okozhat , gyerek ákár bele is nyúlhat , veszélyes lehet .
Persze "normális" környezetben nyugodtan kiteheted a csöveket , szerintem is szebb ha mind látszik .

Jó ki cső ez a PY88. Az AZ41 sajnos nálam sem késleltet eleget, de azt mondom: ha kibírta a 380V-ot a PCL, akkor ezt is ki kell bírnia. Az ellen nem lehet valamit csinálni, hogyha nem kötök bemenetet rá, akkor búg, nem kell bemenet, csak a jack-RCA vezeték, a CD lejátszó jack-jébe, így már nem búg. A földre lehúztam a bemenetet egy 500K-s ellenállással, esetleg elé kéne még egy kondi, közvetlenül a bemenetre?

Én azt mondom, lehet egyszer kibírta a 380 voltot, de az a cső nem fogja sokáig húzni neked, mert az üzemi feszültségénél több mint 1,6 szer nagyobb fesszel járatod ehhez jön még hozzá a nem megfelelően késleltetett anódfesz, és már kész is a csőgyilkolás receptje.
Nekem nincs csatolókondi a GU bemenetén, csak egy 100K-s rácslehúzó ellenállás, és semmi búgás, akkor sem, ha üresen van hagyva a bemenete.

Köszönöm, hogy utánna számoltál. Lehet, hogy egy hallgatózás erejéig megpróbálom.
Gyerekből akad kettő is és Ők sem jobbak mint másokéi
A bekapcsoló gombot a hálózati csati mellé a hátlapra gondoltam, és külön kapcsolón lesz (van most is) az anódfesz a trafó után. Valahol a fedlapon a csövek közé gondoltam a kapcsolót, így csak feltűnik bekapcsolás elött, ha valaki "kalózkodott"...

Gábor, a 760C-ben nincs sorba kötve a két AZ4. Fizikailag nem is kivitelezhető. Úgy van kötve, hogy a két anód összekötve, és csövenként a trafó egyik-egyik oldalát kapja.

Nekem is így van megoldva az EL84 SE-n. Meg a nagy gitárgyártó cégek vagy 50 éve alkalmazzák ezt a megoldást, még csöves egyenirányítónál is!