Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Egytranzisztoros erősítők (Zen)
Lapozás: OK   5 / 33
(#) bgsf hozzászólása Jún 1, 2009 /
 
Ma reggel mégegyszer nekiestem ennek az erősítőnek, de nagyjelű beállításnál csak 15 Ohmos terhelésen hoztam ki belőle valamelyest ép jelalakot. A szinusz az már úgyahogy, a négyszögjel az f***a, a háromszögjel gyalázatosan rossz! A kimenő teljesítmény számításaim szerint 1W! Talán ebben a beállításban szólhat a legjobban!
Látszik hogy a jelalak erősen asszimetrikus, 400mV bemenőjelnél (1kHz) már a pozítív hullám betorzít. A jelalak a kimenőkondi miatt ilyen mert könnyebb egy kondit kisütni mint tölteni. Audiofil célra tökéletesen alkalmatlan (még ideális alkatrészek esetén is).
Még ma megpróbálok egy kimenőtrafós kapcsolást is de sok reményt nem fűzök hozzá.....
(#) Tomy27 válasza bgsf hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Szia!
Lehet hogy én is lemondok róla ugyanis elgogyott a FET-készletem és nem szeretnék rendelni emiatt.
Látom te a kapcsolásban 1M tettél G előtétként na na ez viszont nagyon sokat rontott a hangképen.Bár elvileg a FET-nek nem kell A-per mégis sokkal tisztábban szólt 4,4K ellenállással mint pl 10K is.És ezt is úgy hogy nem volt más ellenállás hozzátéve feszültségosztóként hanem csak ez az egy 4,4k a G-D lábaira forrasztva.Szerintem ha nem nagy teher akkor próbáld meg így is lehet hogy meglepő változás lesz a mért eredmény is,mert a kapott hangkép sokkal tisztább volt.Bár valószínű hogy a FET így teljesen nyitva volt mert a G lábán ugyanannyi feszültség volt mint a D-n de mégis így produkálta a legtisztább hangot.Nekem a fojtóként használt trafó primere 8-9Ohm így szerintem használhatod a 10Ohm ellenállást helyette.Amit említettél méréseket ezeket meglehet csinálni a PC-s progikkal is?Ma már szívesen kitróbálnás a használatát csak nem tudom hogy mit hogyan kell megnézni illetve értékelni gondolok itt pl a torzítás,lineáris freki átvitel megállapítására.Ma lehet adok egy esélyt a JLH-nak bár a multkor nem tetszett a hangja meg nem is működött rendesen valamiért pedig minden jó benne.
(#) Tomy27 válasza bgsf hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Egyébként már tegnap ismerkedtem a szkóp illetve a jelgenerátor progikkal.Találtam itthol egy gyári kábelt amivel össze lehet kötni a LINE OUT-LINE IN bemenetet.És így próbáltam néhány műveletet pl különböző jelalakot,frekit hogy miként jelenik és miként lehet azt a szkópon beállítani.Egész jónak tűnik a jelgenerátor de a szkópon belülit is sikerült feléleszteni.Főként az érdekelne hogy mit értessz azon hogy "Ezzel frekvencia analízist is csinálhatsz a sweep funkcióval. Ezzel már az erősítő frekvenciamenetét is meg lehet nézni,,Gondolom ahoz hogy egy végfokozat kimenő teljesítményét kimérjem kellene valami nagyobb teljesítményű műterhelés is?Esetleg azt nem lehet valamivel helyettesíteni pl nagyobb trafó hasonló ellenállású tekercsével?Bocsi a sok bugyuta kérdésért,bár már elég régen benne vagyok az elektronikában de valahogy ezek a műszerek kimaradtak az életemből.
(#) Mayan válasza danka- hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Korábban már minden elhangzott itt, szerintem minden kérdésedre választ találsz. Legyen inkább ízzó, 12V/10W vagy 15W. Ha nagyobb tápfeszt akarsz akkor sokkal nagyobb lesz az áram is. Akkor inkább sorbakötve 2db 12V/21W ízzó, talán...
(#) bgsf válasza Tomy27 hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Ha nem használtad az osztót akkor a fetet tökig kinyitottad még az 1M ellenállással is! A hangkép nem tudom nálad mit jelent! Azt hallod amit szeretnél vagy azt produkálja az erősítő amit kellene......
Szubjektív értékelésekbe azért nem szeretnék bele menni mert az nem korrekt! a hallása és pillanatnyi érzelmi állapota mindenkinek más! Lehet hogy ma tetszik egy póló, de lehet hogy holnap már nem! Érted mire gondolok? Korrekt jelforrás, korrekt áramok mellett műszeres mérés és elfogadható hangdobozokon a meghallgatás. Sajnos már a Hi-Fi Magazin eltűnt, de ott tényleg nagyon elfogulatlan műszeres és meghallgatásos jellemzések voltak a különböző cuccokról. Manapság beindult a misztikum. Fel kell fogni hogy egyetlen tranzisztorral sajnos nem lehet audiofil erősítőt építeni. Többen hisznek az egyszerű dolgokban mintsem utánanéznének hogy mitől is jó egy látszólag egyszerűnek tűnő audiofil erősítő. Az igazán minőségi erősítők zabálják az áramot, minőségi igen kis tűréshatárú alkatrészekből van építve, és különleges a kapcsolástechnikája. Nem semmiért kerül annyiba! A csilli és klasszikus kinézet már csak a sznoboknak van!
Ennyi energiával egy ECC csővel is lehet erősítőt építeni, igaz nem lesz Hi-Fi, de nagyon lágy hangja lesz amin a klasszikus zenét hallgatva tényleg szép!
Tudom hogy most hiába vertem ronggyá a billentyűt sokakat ezzel nem győztem meg! Ha gondolják akkor lehet emelni a tápfeszt, lehet növelni az áramot is, legfeljebb egy idő után nem lehet fetet kapni a boltokban!
(#) ngyzoli válasza bgsf hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Igazán dicséretes a fáradozásod,amit ennek az egyszerű erősítőnek(??)a vizsgálatába beleölsz,de gondold át;van-e értelme? Ami már "papíron"sem megy,az a gyakorlatban végképp nem fog...és nem biztos,h bárki is értékelni fogja a küszködésedet.Mondjuk legalább egy "köszi"-vel...
(#) CHZ válasza ngyzoli hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Nagyon igazad van , én is feladtam , nem érdemes tovább folytatni .
(#) ngyzoli válasza Tomy27 hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
A JLH-val mindenesetre sokkal jobban jársz,az egy(sokszorosan)kipróbált,bevált,működő kapcsolás,ezzel ellentétben."Óriási"hibája,h négy db.aktív alkatrésszel üzemel,nem eggyel...viszont jó a hangja.Ha mégsem válna be,esetleg a DoZ-vel is barátkozhatsz(ha mindenképp az A-osztály mellett kötelezed el magad),az kétszer annyit tud,gyakorl.azonos bekerülési költség mellett,sztem valamelyest nyerőbb választás.Épp nemrég építettem én is,-kiváló! :yes:
(#) bgsf válasza ngyzoli hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Csak a TINA-val próbáltam szimulálni, de mivel eddig elég korrekt adatokat adott mindenhez, így nincs okom kételkedni benne! Amit eddig megépítettem mostanság azt mind szimuláltam először és tényleg csak az alkatrészek szórása miatt tértek el kis mértékben az eredmények. Részemről ejtve ez a téma mert szerintem nem működik.
Igaz még talán '75-ben láttam egy hasonló kapcsolást ASZ1015-ös tranyóval, de azt nem próbáltam ki mert az a tranyó akkor a csúcstechnikát képviselte, kapni meg nem nagyon lehetett!
(#) ngyzoli válasza CHZ hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Végülis otthon mindenki azzal "rongálja"a hallását,amivel akarja. Maximum tanácsot lehet adni,aztán...
(#) ngyzoli válasza bgsf hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Az ilyen/ehhez hasonló egytranyós-egyfetes kapcsolások legnagyobb hibája,-még ha működnek is,-h minden egyes alkatrész konkrét kivitele(fojtótekercs!)befolyásolja,"elhúzza"a hangzást,emiatt a végső hangminőség szinte kézbentarthatatlan,amiképp a mérhető paraméterek is.Az 1-2W elérhető teljesítmény pedig mosolyt fakasztó;egyszerűen nem éri meg a befektetett munkát/energiát.Tanulni jó lehet,meg esetleg játékszernek.Arra viszont tökéletes...
(#) varttina válasza ngyzoli hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Tökéletesen igazat adok a folytótekercsekkel kapcsolatban. Több típust próbáltam, mindegyikkel más-más hangzása van. Csöves erősítőkkel még nem nagyon foglalkoztam, de gondolom ott is hasonló jelenség figyelhető meg a kimenőtrafókkal kapcsolatban.
(#) dbase válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Próba erejéig kössétek be a fojtótekercset sorba egy hangszóróval, és hallgassátok meg levágja-e a magas hangokat. Akkor kiderül hangfrekis körökben ér-e valamit.
(#) elektrorudi válasza varttina hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Hát... a csöves erősítőkkel párhuzamot vonni, kicsit merész...
Ismered a viccet... : ?
Mi a különbség a villamos és a krokodil között ?
Megfejtés:
Az egyik így sárga, a másik úgy hosszú.
A csöves erősítők többségének a kapcsolástechnikája már tökéletesen ki van dolgozva (a '60-as évek óta). Ez adott esetben, több évtizedes munkát jelenthet. Finomítani rajta, gyakorlatilag már csak a kimenő trafó kivitelezésével lehet. De ott szó nincs olyan alapvető kérdésekről, mint esetünkben.
A csöves erősítő hangzását (torzítását) igazából csak a trafó vas anyagának tulajdonságaival: (anyagösszetétel, lemezvastagság, lemezalak) valamint a tekercselés kialakításával, lemezlégréssel stb. lehet befolyásolni. Meg persze a csövek (alkatrészek) típusával.
De ismétlem: Itt erről szó sincs !
(#) varttina válasza dbase hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Próbáltam, nem csak a magasat vágja le, hanem szinte mindent 20 Hz felett. Alig enged át valamit, pedig DC ellenállása csupán 1,5 ohm.
(#) Tomy27 válasza ngyzoli hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Az igazság az hogy mikor a JLH-t beindítottam nem igazán tetszett a hangja,meg valamiért nem is működik rendesen.Ez az egy FET-es bármennyire is rossz paraméterekkel rendelkezik első benyomásra kellemes volt a hangja.Elképzelhetőnek tartom sikerült olyan alkat elemekkel megépítenem aminek köszönhetően jónak tűnik a hangja.De már nincs is nagy jelentősége mert nincs több FET-em és nem valószínű hogy mostanában veszek.Sokak szerint a JLH-nak szép a hangzása ezért is építettem meg de nekem valamiért mégsem jó elképzelhető hogy a végtranyók miatt mert egy PC-s táp hálózati részéről kerültek ki.
Épp ma szemezgettem a DoZ-al de nem nagyon hinném hogy az más hangot képviselne mert szinte ugyanaz a felépítése.Valamelyik he topikban olvastam hogy két emberke elvitte összehasonlítani a két erősítőt (meg volt egy harmadik is de az már AB-s volt) és a kettő közt szinte semmilyen különbséget nem véltek felfedezni.Talán a DoZ-nak jobban megoldott az áramgenerátor része mert két tranyó van darlington kapcsolásban így nem kell olyan alacsony értékű ellenállás a nyugalmi beállításához.Valószínű hogy a jlh-nak adok még egy eséjt mert elsősorban az A osztály volt az elsődleges cél, ami miatt belefogtam az egy FET-es építésébe is.
(#) lapose válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Szia!

Idézet:
„A 150Wattos fojtótekercs hangfekis sávban már rég nem képvisel impedanciát.”


Dehogynem! Pont erre tervezték. Az 50Hz hangfrekvencia, ráadásul a frekvencia növelésével nő az impedanciája.
Ettől függetlenül ide szerintem sem használható!
(#) frrrrr hozzászólása Jún 1, 2009 /
 
Mint kívülálló (hozzá nem értő) szemlélődöm. Eszembe jutott néhány gondolat:

1.: Valahol aneten olvastam egy (a terjedelmes cikk alapján) valószínűleg hozzáértőtől a következőket: "Meghallgattunk néhány Aoszt erősítőt anélkül, hogy tudtuk volna milyet. Legjobban az tetszett, amelyiknek utólag kiderült, hogy a legnagyobb volt a torzítása, kb. 3-4%".
2.: Már több csöves is állítja, hogy a csövesek jó hangját nagyrészt a trafó adja.
3.: Itt megy a vita a fojtótekercsről, ami nagy valószínűséggel szerintem sem oda való. Mégis aki hallgatja, tetszik neki (már megint egy tekercs).

Mi lenne, ha a hozzáértőink közül valaki az általam belinkelt címek alapján megtervezne egy kimenő trafós Aosztályú tranzisztoros erősítőt? A linkek az 5. oldalon vannak.

Még egy gondolat: Ha nem házibulizom (ahhoz nem is kell Aoszt), hanem "csak" zenét hallgatok, nekem 1-2 watt is bőven elég.

További jó, építő eszmecserét kívánok mindenkinek!
(#) mark.budai válasza frrrrr hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Szia!
Végy egy csöves TV-t. Forraszd ki az összes alkatrészt! Fogj egy kapcsolási rajzot az egyik csővel. Majd ez alapján, a TV-ből kivett alkatrészekkel építs egy csöves erősítőt. PCL86 pont jó Neked.
(#) frrrrr válasza mark.budai hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Már elnézést, de honnét veszed a bátorságot, hogy meg mond, mi jó nekem.
(#) lapose válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
Szia!

Nem emlékszem pontosan rá, de ha légréses nem olyan egyszerű ilyen kis feszültségről telítésbe vinni, de az biztos növelni fogja a torzítást!
Én ellenállást tennék be a helyére...
(#) skylooker válasza frrrrr hozzászólására (») Jún 1, 2009 /
 
A tubecad oldalon 100mH van. Egy folytó durvan több.

2 JLH hídba kötve trafóra - mint Jeriko harsonái.
(#) frrrrr válasza skylooker hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
Az első mondatodat nem tudom értelmezni, nem tudom mire reagáltál. A második mondatod viszont érdekel. Nem ismerem Jerikó harsonáit, s jobban érdekelne a köv. összehasonlítás (nem teljesítményileg, hanem hangzásában!):
1.: JLH híd-trafó és DoZ
2.: JLH híd-trafó és JLH
3.: JLH híd-trafó és csöves SE
4.: JLH és csöves SE
5.: DoZ és csöves SE
Jössz a kecskeméti találkozóra Jerikó harsonájával (JLH híd-trafó)?
(#) bgsf válasza Tomy27 hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
Idézet:
„Sokak szerint a JLH-nak szép a hangzása ezért is építettem meg de nekem valamiért mégsem jó elképzelhető hogy a végtranyók miatt mert egy PC-s táp hálózati részéről kerültek ki.”


Szia!
Ne tévesszen meg az hogy a 2N3055 kapcsoló tranzisztor! A kapcsolóüzem és a kapcsolótranzisztor nem ugyan az! Az elsőnek kicsi a ß-ja, míg a második nagyságrendekkel nagyobb ß-val rendelkezik! Ezért is van az hogy beállítottad a JLH-t arra az áramra és melegszik, de nem szól szépen!
A másik! A PC tápokban lévő kapcsolóüzemű tranzisztorok diódás védelemmel vannak ellátva, lehet hogy a bázisnál is! Ez nemigen tesz jót a JLH-nak. A kapcsolóüzemű tranzisztorok kis ß-val meredek felfutást produkálnak. Ha tényleg a JLH-t akarod megépíteni akkor használj eredeti alkatrészeket.
A JLH topicban közöltem nyákrajzot és eredeti kapcsolási rajzot is. Nézz utána! Ha kell akkor e-mail-ben vegyük fel a kapcsolatot.
(#) Tomy27 válasza bgsf hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
Szia!
Elhiszem neked, főleg hogy minden más jó benne.Sajna nem találtam más tranzisztor párt itthol ezért kerültek azok bele. Csak addig meg nem szeretnék rákölteni, még nem hallom rendesen működni.Mert ki tudja lehet hogy nem is tetszik a hangja.Amúgy én ezt a verziót csináltam meg.Egyébként te már összeraktad a tiéd, vagy legalábbis megcsináltad az egyik csatornát,mert mintha említetted volna hogy már minden megvan hozzá?Csak azért kérdem mert kíváncsi volnák a véleményedre vele kepcsolatban,bár igaz ez megint csak szubjektív...

JLH-1969.jpg
    
(#) bgsf válasza Tomy27 hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
Szia!
Még nem raktam össze, és egy darabig nem is fogom.
Sajna mostanság kevés időm van, és csak úgy szeretek valamit csinálni, ha nekikezdek be is fejezem!
Nem tudom az e-mail címed itt meg van e, de ha nincs akkor nekem meg van adva! Oda írhatsz és konzultálunk. Még arról is hogy hol laksz, mert lehet hogy közel és akkor személyesen is találkozhatunk. Ha messze akkor marad az e-mail. A honlapomon rajta van az eredeti kapcsolási rajz a tápfeszhez tartozó ellenállás értékekkel ITT.
Remélem segítettem! Ha további kérdésed van a JLH-val kapcsolatban akkor azt a JLH topicban vagy privátban tedd fel! Különben kapunk egy piros háromszöget!
(#) bgsf válasza frrrrr hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
Szia!
Az általad belinkelt oldalak a kisjelű tranzisztorok A osztályú beállítását mutatják be! Sajna ezzel mikrofon és egyéb elöerősítőket szoktak építeni. Audiofil, vagy ClassA végfokoknak tökéletesen alkalmatlan a beállítás miatt és a kivehető teljesítmény miatt.
Ezen kapcsolásokat átméretezve és kiegészítő áramkörökkel ellátva (áramgenerátor a kollektorkörben, negatív visszacsatolás és előerősítés) ott vagyunk a JLH erősítőnél!

Bocsesz!
(#) varttina válasza frrrrr hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
A JLH, a DoZ, és hasonló erősítők csúcsminőségű hangzást biztosítanak kimenő trafó nélkül is, viszont nem tartom kizártnak, hogy egy megfelelően méretezett kimenő trafóval tovább lehetne javítani a hangminőségen. Egyébként léteznek tranzisztoros, kimenő trafós erősítő kapcsolások is.
Bővebben: Link
Bár a félvezető eszközök a több évtizedes fejlesztésnek hála, jónéhány ampernyi áramot képesek közvetlenül a hangszóróa juttatni, szerintem azért érdemes kísérletezni a csöves erősítőknél jól bevált trafós megoldással is.
(#) skylooker válasza frrrrr hozzászólására (») Jún 2, 2009 /
 
A 100mH-t összehasonlításként említettem a folytóhoz képest, a hivatkozott tubecad oldalon ennyi szerepel, a folytó meg nagyságrendekkel nagyobb - típusa válogatja, mennyivel.

A találkozóra biztos nem megyek, nemigen járok sehová, messze is van.

Sok összehasonlítást nem tudok elvégezni. Hídba kötve trafóval talán jobb. Alighanem a mély szekcióban várna az ember "valami" változást, hát nem is tudom.. A Sipos-féle könyv alsó határnak 30Hz-et ír, nekem vágásig vezérelve 20Hz-en még mindíg 0dB. Szóval az eredetivel sincs bajom - egyszerűen más egy kicsit az egész, persze részben a teljesítmény miatt is. 2x2 JLH-t azért nem építek, csak hogy mind a két oldal, hídban legyen...

A csöves SE azért az igen. Bár itt meg az a baj, hogy PCL86 az nem egy falbontó, ezért nem túl egyszerű az összehasonlítás.

Más jellegű A-osztályúakat még tervezek, most csöves OTL készül, meg hangfal, hangfal és hangfal...
(#) bgsf válasza frrrrr hozzászólására (») Jún 2, 2009 / 1
 
Idézet:
„1.: Valahol aneten olvastam egy (a terjedelmes cikk alapján) valószínűleg hozzáértőtől a következőket: "Meghallgattunk néhány Aoszt erősítőt anélkül, hogy tudtuk volna milyet. Legjobban az tetszett, amelyiknek utólag kiderült, hogy a legnagyobb volt a torzítása, kb. 3-4%"”


Valahol a neten.... hozzáértőktől......Már megint a misztikum!
Rácáfolhatok?
Tanuló koromban hallottam egy japán zsebrádiót ami igen jó mély hangokat adott ki magából! Szétkaptuk, kicsi hangszóró ami képtelen erre. Szkópos mérés után kiderült hogy a mély hangokat torzították (négyszögesítették) és csak a mély hang felharmonikusai kerültek a pici hangszóróra! Ezek után fiziológiai magyarázatot kerestünk.... Kiderült hogy agyunk a mély hangokat annak felharmonikusaiból is képes visszaállítani. Sok erősítő kihasznál(hat)ja ezt a tulajdonságot. Ezért van az hogy egy 2-3%-os torzítású erősítő kellemesebb a fülnek mint egy "steril" hanghű erősítő! És itt jön már megint a szubjektív érzékelés! Azt hallom amit szeretnék? vagy azt hallom amit akarok? Vagy azt hallom ami a valóság!
Következő: »»   5 / 33
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem