Sziasztok. Én most egy olyan kérdést tennék fel, amire "kint" a neten nem kaptam egyértelmű választ. Szóval: Eddig fém vízvezeték volt a családi házban, a régi fém fürdőkádon is volt egy szép (2,5mm2) rézvezeték a ház földhálózatával összekötve.
Most műanyag csövekre cseréltettük a vízvezetéket (26 éves volt), ugyanakkor akryl kád lett. Azt mondta a vízvez szerelő, itt nem kell földelni. Oké, az akryl nem vezeti az áramot. A bojler földelt, tehát onnan a 230V csak nem jön át át a vízen... Namost akkor a kádból kifolyó víz és a csap között nem lehet potenciálkülönbség? kell vagy sem, és hogyan egyenpotenciálra hozni a rendszert?

.. Namost akkor a kádból kifolyó víz és a csap között nem lehet potenciálkülönbség?


hacsak a csempe a kád és a csap között fürdés közben csontszáraz...

A műanyag kádakat is kell földelni a lefolyóba illesztett fém közdarabbal. A műanyag vízvezetéket is szokták egy fém közdarabbal vagy a vízóra fémtesténél bilinccsel bekötni az EPH-ba.

-szerintem-

elektronikai laborokban amit te földelésnek gondolsz,az részben az is! de nem védő földelés,hanem statikus feltöltődésből adódó apró kisülések ellen védenek! általában ahol ilyet alkalmaznak,ott a ruházat is olyan hogy vékony fémszálak futnak benne,és egy központi helyen ki van vezetve,amit egy krokodil csipesz végű dróttal kötnek össze vasakkal! olyan helyen használják az ilyen megoldást,ahol a legkisebb szikra(vagy akár a feltöltődés legkisebb formája is) totálisan tönkreteszi az áramkört!

A laboratóriumban alkalmazott érintésvédelmi mód: nullázás. A mérőasztalokon megtalálható piros színű érintésvédelmi kapocs a földelt hálózati nullavezetővel van összeköttetésben, gyakorlatilag földpotenciálú. A készülékek védőkapcsának jelölése egyezik a mérőasztalokéval. Ha a védendő készülék védőkapcsát összekötjük a mérőasztal védőkapcsával, ezzel érintésvédelemmel látjuk el (nullázzuk) a szóban forgó készüléket.




A nullázás a következő módon fejti ki védő hatását:

-A védett készülék testének feszültsége - a földelt nullavezetővel történő összekötés révén - nem emelkedhet meg túlságosan a környezetének földpotenciálú részeihez viszonyitva.

-Testzárlat esetén a zárlati áram kis impedanciájú árampályán záródik, viszonylag nagy zárlati áram alakul ki, amely a megfelelően megválasztott túláramvédelmi szervet (biztosítót, kismegszakítót) működésbe hozza és a hibás készüléket a hálózatról lekapcsolja.

Sziasztok!

Köszönöm a tartalmas válaszaitokat!

Pisti

Hello

Nálunk még nem mértem semmiféle feszültséget a megérinthető fémtárgyak között, (ez egy régi lakótelepi lakás még aluminium drótokkal, TN-C hálózattal, bár felújításnál pár hálózat át lett vezetékelve és már TN-S -ek lettek), de nemrég cserélték a belyövő vízcsöveket műanyagra, amelyekről le lett vágva a védőföldelés, és én úgy látom a védővezetékek további folytatásából, bár nem biztos, de nincsenek összekötve az elektromos hálózat védővezetékével. Szerintem csak annyi volt hogy a csávó összekötötte a kádat a vízcsővel és kész, a konyha mosogatójához sem halad semmiféle védővezeték. A kérdésem az lenne, hogy hogyan jöhetnék rá arra, hogy most össze van kötve a kád a hálózat védőföldelésével vagy sem. Mert szerintem össze kellene kötni őket ha nincsenek, és ha igen akkor hogyan kellene őket.(Én kivezetném az egyik konnektorból a fürdőszobában a védőföldet, és azt kötném a kádhoz, vízcsőhöz, mosogatóhoz, vagy inkább az elosztódobozból kellene húzni védőföldet.)

szia! mivel mérted az 1V-ot? digitálissal? nem tudom miért de nem bízok a digitális kézi ketyerékben. szigetelés vizsgálat kellene.
az EPH-t csak azért találták ki mert a csőben áramló földgáz sztatikusan feltölti a csövet és kellemetlen ha fenéken csíp mikor a radiátornak dőlsz.
azt kéne tudni hogy mindig ráz-e a zuhany, vagy csak bizonyos időszakban! volt olyan eset mikor kisebb vízszivárgás volt a lefolyónál átázott a födém, de nem annyira hogy észre lehessen venni (szóval vezette az áramot!) és az alatta lakó szomszédnál testzárlatos volt a lámpa! mikor felkapcsolta a lámpát a fölötte lévő fürdőben minden rázott!
a védőnullát hiába kötöd ilyenkor akárhová is, mert az csak akkor old le ha a veszélyes szintet meghaladja az áramerősség. egy vizes helyen bármekkora is a fesz, a testen átfolyó áram okozza a fájdalmat vagy kellemetlen érzést.
még azt is hozzá kell venni, hogy a vasbeton nem éppen a legideálisabb szigetelés! főleg vizesen!

Sziasztok!

Több kérdésem lenne a védőföldeléssel kapcsolatban, ezért úgy gondoltam, hogy beszélgetős témát nyitok, hogy okulhassak a hozzászólásokból, és talán más hasonlóan laikus is idetalál ha hasonló kérdése támad.

Szóval fontossági sorrendben a kérdéseim, amikre megköszönném, ha válaszolnának a hozzáértők és egyben ez a témafelvezetőm is:

1. Pár éve költöztünk a házikónkba, és csak most vetődött fel bennem az, amit az előző tulaj a foga között mormolt (de nem vagyok benne biztos, hogy ezt mondta): a ház "védőnullás" kiépítésű. Ez mit jelent? Szinte mindenhol van (minden szobában szinte mindegyik konnektor) földelt aljzat; ezek szerint a földelés és a nulla ugyanaz a vezeték? (Látszólag külön vezeték, de egybe van esetleg kötve?)
2. Hogyan állapíthatom meg (hogyha a "védőnullás" és a sima védőföldes különbözik egyáltalán) hogy végülis melyik van kiépítve?
3. Lehetséges-e, hogy néhány aljzatban össze van keverve a föld és a nulla (?) és ezt meg tudom állapítani valahogy?
4. A mérőóra szekrény alatt van egy szabadon lógó vezeték... Ez összefüggésben lehet valamivel? Mit csináljak vele?
5. A házba be van vezetve a 380 is, van 380-as konnektor is, ennek vannak-e követelményei a földeléssel kapcsolatban?
6. Szereltem fel olyan spotlámpát, amit földelésre is kellett volna kötnöm, mégsem tettem, mert csak 2 vezeték volt odavezetve. Veszélyes dolog ez?
7. Van ezek közt a lámpák közt olyan, amelyik bizsereg, ha hozzáérek (kikapcsolt állapotban). Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet olyan pofátlanul megcsinálni egy lámpát, hogy a felszínére kijusson a feszültség? Lehet ezt javítani valahogy?
8. Nyilvánvalóan ezeknél a lámpáknál a kapcsoló a nullvezetéket kapcsolja. Ha mégis rákötném valahogy a földet, akkor ezek a lámpák folyamatosan fogyasztanának, ugye?
9. A fórumot olvasva találkoztam a "FI relé"-vel. Ez micsoda, hogyan függ össze a földeléssel? Segít-e ez a földelés nélküli lámpán?
10. Felmerült bennem, hogy esetleg a lámpára teszek egy külön kapcsolót, ami kéteres, így biztosan kikapcsolja a fázist is. Aztán arra gondoltam, hogy tulajdonképp talán ezt egy elektronikai kütyü is megtehetné: ha a fogyasztón nem folyik áram, akkor lekapcsolná mindkét eret, egyébként meg hagyná üzemelni. Létezik ilyesmi?

Előre is köszönöm a válaszokat és az okítást!

Hello



Ezzel azt érthette, hogy a hálózat kialakítása TN-C, ami annyit jelent, hogy a föld(PE) és a nulla(N) vezeték közös, amit PEN vezetéknek neveznek. Igy az 1F konnekorokhoz lámpákhoz két vezeték megy a fázis és a PEN. Ma persze a TN-S rendszer a szabványos, ahol külön van a nulla és a föld. A villanypóznáról PEN vezeték jön, ami a villanymérő elosztóban vagy a felhasználnálói elosztóban szét van választva PE és N re. A szétválasztási pontot leföldelik, pl. egy földelőszonda segítségével amit a földbe vernek.



Szerintem ez már az előző válaszban meg lett válaszolva, egyszerűen, ha az elosztószekrényben látni egy nulla és külön egy föld sínt, akkor TN-S hálózatról beszélünk. Ha nincs külön nulla és föld akkor TN-C(védőnullás).



Hát ha védőnullás az anyag akkor, nincs mit összekeverni mert csak egy vezeték van, egyébként meg TN-S nél a föld az zöldsárga és a nulla pedig kék vezetéken jön. Persze ez csak szabványos bekötésnél érvényes. Elméletileg a konnektorban a PEN vezeték szét van osztva PE re és N re, és így vannak bekötve a kontaktusokra. Először mindig a PE re jön a vezeték, majd onnan megy a leágazás az N -re.



Nekem és pont ilyen szabadon lógó vezetékek vannak egy villanymérő szekrényben, és nem tetszik mert agyon is csaphatnak valakit, trehány egy ember köthette. Amúgy meg nem tudom mi lehet az neked, ha tudod mérd le hogy nem e fázis netán, vagy nézesd meg valakivel, nehogy valaki a sötétben megfogja és megrázó élményben legyen része.



Öööö, ma már 400 Volt van, persze ennek is földeltnek kellene lennie mint minden másnak.



Be kell kötni a PEN vezetéket a lámpa földelésére, és onnan leágaztatni a nullára is a vezetéket. Ahová földelést kel kötni azt le is kell földelni, mindig.



Ott valami nem jó, hívj szakembert nézze át a hálózatot. Elvileg a lámpa is lehet hibás, de mindenképp le kell földelni. De lehet ha leföldeled már nem fog bizseregni. Mondjuk ahogy te mondod, lehet hogy a nulla kapcsolódik a kapcsolókban, amit szintén javítani kell. De a hiba eredhet máshonnan is.



Leföldelni le kell mindenképp, a szigetelési problémákat meg meg kell oldani.



A FI relé másnéven életvédelmi relé, egyszerűen nem engedi hogy a föld felé nagyobb áram follyon a cimkén megadott értéknél, nagyrészt 30mA, ami nem veszélyes az emberekre. Pont ilyen szigetelési problémákat is meg tud oldani, mint bizsereg a lámpa. Ha a lámpán és rajtad keresztül 30mA folyna, akkor leoldana a Fi relé. Sajnos csak a szétosztás után PE re és N re lehet beépíteni, nálad legfeljebb helyileg, láttam már dugaszolóaljzatba csatlakoztathatót is, amin keresztül működtethetnéd a berendezésed.



Hát szerintem elektronikusan küszködni ilyesmivel elég problémás. Ha tényleg a nulla van kapcsolva, akkor én felnyitnám az elosztódobozt a kapcsoló fölött és átkötném a dolgokat, az igaz hogy nem biztos hogy be lehetne tartani a vezetékek pontos jelölését, de még mindig jobb mint ha a nullát kapcsolja, és ezzel a te esetedben a földet is. Amúgy meg lehet vésni is, és átvezetékezni mindent, de hát az költséges.

Hello

Nekem is lenne egy kérdésem. A szabvány szerint minden nagyobb fémszerkezetet be kell kötni az EPH -ba. Ez érthető. Be kell kötni a csővezetékeket is. De itt a kérdés, régen a víz, központifűtés fémcsöveken ment, amit probléma nélkül be lehetett kötni az EPH ba, ott ahol a cső bejött a házba, vagy a központifűtést a kazánházban.

De ma egyre elterjedtebb a műanyag csövek használata, mind központifűtésnél mind a víznél. Akkor most ezeket hogy is kössük be? - a radiátorok még mindig fémesek, és a vizen keresztül össze vannak kötve, ugyanúgy mint a vízcsapok.

Én személy szerint, a vízvezetékszerelővel betetetnék egy fém darabot a csőrendszerbe a kazánházban, vagy a becsatlakozási pontnál, és azt kötném bele az EPH hálózatba.
Meg olvastam olyat is, hogy ha padlófűtés van a fürdőszobában, akkor a felé el kell helyezni a padlóba egy fém rácsot, melyet be kell kötni az EPH -ba.

Ezt most azért kérdezem, mert olvasgattam szabványokat, és másokat is, és nem volt teljesen egységes a dolog.

Azért szerintem nem kell túlzásba vinni minden dolgot.
A zuhanytálcát és a fürdőkádat azért kell EPH- ba bekötni, mert a gázkazán és a keringető szivattyú földelt. Namost A 3 fázisú hálózat aszimetrikus terhelése és a vezetékek ellenállása miatt a NULLA vezető már nem nullavezető 1-15V feszültséggel is elmehet a tényleges nullától. Ezzel együtt a Nullával egyesített okos földelésünk is elmegya nulla feszültségtől, azonban a zuhanyzó alja valóban földpotenciálon van, tehát vizes lábbal és kézzel megfogva a csapot "áramütést" szenvedhetünk.ezért kell az EPH. Magyarán nem kellene, ha minden házban lenne RENDES helyi földelés.
A radiátor szobában már nem okozhat ilyen problémát.
A betonban lévő vasháló pedig már abszurdum szerintem. Ezzel az erővel le lehetne EPH-zni a fiókban lévő evőkanalakat is, mert fémből vannak.
Sztatikus töltés miatti "csipkelődést" pedig a ruházatunk okozza, nem a fémfelületek.Ahol nincsenek forgó gépek, mint lakás a zuhanytálca és kád kivételével nemigen szokott más EPH tárgy lenni.
Munkahelyen mindent még az öltözőszekrényeket is összepókhálózták.
Régen a fém csőhálózatot használták védőföldelésnek, mert igen sok cső (vízhálózat) ment a földben.Akármilyen földelőszondával sem lehetett jobbat csinálni, De szerintem 20 Éve legalább Tilos

Be kell kötni a PEN vezetéket a lámpa földelésére, és onnan leágaztatni a nullára is a vezetéket. Ahová földelést kel kötni azt le is kell földelni, mindig.


Már elnézést!!! A PEN (földelő vezető) és a N nulla vezető KIZÁRÓLAG a mérőhelynél van közösítve, és ezután külön életet élnek!

ezek után a Nullavezetőt TILOS földelésnek használni,
A földelést szintén TILOS nullavezetőnek használni.

Egy kontakthiba miatt ha megszkad a nulla vezető akkor minden tárgy feszültség alá kerül, és áramütést okozhat.
A második esetben, ha a védőföldelés( nem NEFH)ellenállása megnőtt a földelési potenciál jelentősen megnő, és ez is okozhat áramütést.

Én nem is erre gondoltam, én azt feltételeztem, hogy a kérdéses hálózat TN-C, nincs szétosztva a PEN, PE -re és N -re. Tehát csak PEN vezeték van, amit csak úgy lehet bekötni, hogy ugyanaz megy pl. a konnektor föld és nulla kapcsára.

Egyébként azzal teljesen egyetértek, hogy szétosztás után, ne cserélgessük fel a nullát a földdel.

Szia!
Köszi a válaszokat, és egy kicsit még tovább kérdeznék, hogy minden teljesen megvilágosodjon (maradok a számozásnál is):

1: Nekem a konnektorokhoz 3 vezeték megy, külön megy a földnek is. Így mi értelme van akkor ha TN-C a hálózat? Lehet, hogy félig már átalakították TN-S-re? Jól értettem, hogy a TN-S-nél is csak 2 vezeték jön a házba a póznáról? A TN-C veszélyesnek számít? Ha kiderül, hogy ilyenem van, mindenképp szereltessem át TN-S-esre? (Bónusz kérdés, hogy hogyan lehet szétválasztani a PEN-t PE és N-re, és miben különbözik a szétválasztott egy külön levert póznás PE től és külön nullától?)
2: Megpróbálom megállapítani, holnap alaposabban belenézek a szekrénybe. Valószínűleg nem lesz egyszerű, mert a szekrénybe 3 fázisos hálózat megy be. Lehet, hogy majd még segítséget kérek ebben...
3: A konnektorokban 3 vezeték van, több helyen mindhárom fekete.(Van olyan is, ahol színes, itt a föld zöldsárga) Gondolom ahol fekete minden, ott nem egyszerű megállapítani hogy mi a helyzet. Kimérni lehet-e valahogy? (Digitális kéziműszerem van)
4: Egy kicsit félreérthetően fogalmaztam: a mérőóra alatt a házfalból lóg ki egy vezeték. Lehet, hogy ezt kéne "földelőszondázni"? Lehetséges, hogy ez egy félbemaradt munka? Párszor már jártak nálam villanyszerelők és természetesnek vették a dolgot, sajnos nem kérdeztem meg tőlük, hogy mi lehet az, de mostmár érdekel. Megpróbálom kimérni valahogy, hogy mi lehet az.
5: Van összefüggés a 3 fázisú hálózat követelményei és a TN-C hálózat közt? Úgy értem, hogy lehetséges volt régebben 3 fázist úgy bevezetni hogy egyébként a PE és az N közös?
6:
Ha PN-C hálózatom van, akkor ezzel lényegében a nullával kell leföldelnem a lámpát?
9: Ezt elsőre nem teljesen értem, de még emésztem
10: A dobozt megnézem, köszi a tanácsot.

Tegyük fel, hogy TN-C hálózatom van, de minden földelt konnektorhoz megy külön földvezeték is. Ekkor ugye nem túl költséges egy villanyszerelővel átszereltetni TN-S-re?

Köszönöm a tanácsokat és a türelmet!

Egyetértek hogy tilos használni, de szerintem csak az a tárgy kerül feszültség alá, amelyiknél a nullát kötötték a föld helyére, persze ha pl. ez a tárgy bele van kötve az EPH hálózatba akkor minden feszültség alá kerülhet. Egyébként szerintem ez csak akkor érvényes ha a PE és az N között az elosztószekrényben megszakad a kapcsolat, amúgy meg úgyis össze van kötve a PE az N -el, és megrázhat úgy is. Az is igaz hogy a cserével megnő a hibalehetőség esélye.


Ez csak az én feltevésem, persze nincs tapasztalatom efféle meghibásodásokkal.

Hello

Hát ezt szerintem át kellesz nézetni szerelővel, nekem most így hirtelen gány munkának tűnik.

Inkább nézesd át még mielőtt bármit is átkötnél a te és mások biztonsága érdekében.

Egyébként neked akkor valami hibrid hálózatod lehet, vagy egyszerűen csak gány munka, át kellene nézetni az egészet.



A póznáról ha 3F rendszer van négy vezeték jön, ha 1F akkor csak kettő, majd az elosztóban szét kell választani a PEN vezetéket PE -re és N -re. Igy elvileg létrehozunk egy TN-C-S hálózatot, mely a szétosztás előtt TN-C, és azután TN-S, persze ha egyszer a PE és az N szét van választva azt már összekötni nem szabad. A te hálózatodnál nem lehet tudni a leírtakból hogy milyen a kialakítás, ezért erősen ajánlom egy villanyszerelő kihívását, aki azért ért is hozzá. A TN-C nem veszélyes, régen csak az volt, nekem is az van itthon részben, csak most már a szabvány a TN-S hálózat kiépítését írja elő, ami persze biztonságosabb, be lehet szerelni FI relét is.



Ebből látni hogy gányolás, három fekete vezeték, megnéztem volna hogy különböztette meg a nullát a földtől, persze semmi sem lehetetlen, de szerintem nem nagyon izgatta a dolog. Multival kimérni úgy lehet, hogy föld és nulla közt jó esetben nem mutat semmit, digitális persze mutathat egy keveset akkor is ha minden rendben. Fázis és föld, fázis és nulla közt pedig 230V -van. De inkább ne nyúlj bele a hálózatba.




Nullával nem lehet földelni az nulla és nem föld, én akkor PEN vezetékre gondoltam. Fel kell először térképezni a komplett hálózatot, és aztán átkötni a dolgokat.



Hát remélhetőleg a hálózat egyes részei felhasználhatóak, leszámítva a szép három fekete vezetékes kialakítást, persze a leírtak szerint a lámpakör nem felel meg a TN-S hálózatnak, és még ráz is.

u.i. ha nem vagy biztos benne mit csinálsz akkor ne nyúlj bele, veszélyes üzem, az életedbe vagy más életébe kerülhet. És keress egy jó villanyászt, remélhetőleg megbízhatóbbat mint az aki a hálózatodat kötötte.

[quote]„2. Hogyan állapíthatom meg (hogyha a "védőnullás" és a sima védőföldes különbözik egyáltalán) hogy végülis melyik van kiépítve?”

Szerintem ez már az előző válaszban meg lett válaszolva, egyszerűen, ha az elosztószekrényben látni egy nulla és külön egy föld sínt, akkor TN-S hálózatról beszélünk. Ha nincs külön nulla és föld akkor TN-C(védőnullás).
[quote]

Sajnos ez a válaszom nem teljesen helyénvaló, mivel lehet hibrid kialakítású is a hálózat, pl. egy részleges felújítás után. Ha van nulla és föld sín külön, akkor nem biztos hogy az TN-S, lehet hibrid is.

Azt hiszem, nemsokára kihívok egy szakembert, aztán majd azért idepostolom, hogy mi a helyzet, mit mondott...
De így már jobban képben leszek, hogy mit kérdezzek tőle, és jobban érteni fogom majd a válaszát is.
Köszi!

Igen, hát én is kíváncsi vagyok a fejleményekre.

Sziasztok!
Több kérdésem is lenne.Nemrég észevettem,hogy itthon a számítógép háza és a földelt fűtéscső között 110V feszültség van.Hogyan tudnám megoldani,hogy a szóbába utolag vmi földelést bevezessek?Én egyszerűen arra gondoltam,hogy leverek az ablak elé egy jó hosszú földelő szondát,aztán arra rákötök egy drótot,amit behozok a szobába,és rákötöm a konnektorok földelését.Ez így szerintetek lehetséges?Másik kérdés,hogy ha ez így nem megy,akkor lehetséges,hogy a leföldelt fűtéscsőről(rézcső) vigyem a földet?EZ a cső a kazánnál hozzá van kötve a föld vezetékhez,csak amiatt aggódok,hogy pl. ha a földbe kell vezetni vmi hiba folytán,akkor nem árt-e meg a kazánnak a feszültség?Harmadik kérdésem az inkább érdekesség,hogy miért hozzák egyáltalán el a lakásokba a nulla vezetőt,mikor az szakaszonként így is le van földelve,és föld potenciálon van elméletileg?Nem lenne egyszerűbb akkor csak egy fázist elhozni minden lakásba,vagy ahol kell több fázist?Mi ennek az oka?

Hello

Ha minden rendben lenne a hálózattal akkor a fűtéscső és a PC között nem kéne feszültségnek lennie. Normális esetben a fűtéscső, ami a kazánházban le van földelve össze van kötve az elektromos hálózat földelésével, így a PC ház és fűtéscső között nem alakulhatna ki 110V -os feszültségkülönbség. Ugyanúgy mint a fűtéscsőnek a többi nagyobb fémes tárgynak is össze kell lennie kötve a hálózat földelővezetőjével, és a ház saját földelésével.

A leírt hibából az látszik, hogy a háznak nincs megfelelően kialakított ekvipotenciál hálózata, vagy lehet, hogy csak meghibásodás történt. Ezért szakember kihívásával lehet orvosolni a problémát.

Arról, hogy miért használnak külön PEN vezetéket a fázisok mellett az azért van, mert a föld nem olyan jó vezető, így nagyok lennének a veszteségek.

Egyébként meg azért földelik a hálózatot, hogy védekezzenek az esetleges meghibásodások ellen, mint pl. a PEN vezető szakadásával fellépő feszültségnövekedés ellen. Meg hát így életvédelmi oka is van.

Sziasztok

Számomra sem tiszta ez a kép, pedig elvileg ez fontos kérdés mindenki számára.
Néhány évvel ezelőtt meghalt egy fiatal srác a fürdőkádban áramütés miatt (de nem hajszárító vagy ilyesmi miatt, hanem egszerűen valahogy fesz alá került a kád vagy a víz). Nem tudom hogy történt, az elektromos művek szerint minden rendben volt a ház vezetékezésével, de állítólag ritkán akkor is megtörténhet ilyesmi.

Én megmondom őszintén, hogy nem szivesen kötöm be a földelést pl egyszerű lámpák fémtalpára, hiába van ott benne a csavar a földelés számára. Mert a másik két vezetéket mindig úgy kötöm be, hogy semmi esélyük se legyen hozzáérni a fémtalphoz.

az elektromos művek szerint minden rendben volt a ház vezetékezésével, de állítólag ritkán akkor is megtörténhet ilyesmi.

Akkor nem volt rendben. Ha csak kismegszakítóval zárlati áramra volt védelem, hiába volt EPH is. ÉV relével valószínűleg elkerülhető lett volna a baleset.
Én megmondom őszintén, hogy nem szivesen kötöm be a földelést pl egyszerű lámpák fémtalpára, hiába van ott benne a csavar a földelés számára. Mert a másik két vezetéket mindig úgy kötöm be, hogy semmi esélyük se legyen hozzáérni a fémtalphoz.
Ha emiatt valakit majd áramütés ér, biztos másképp fogod gondolni.

Hát ha azt a földelővezetéket be kell kötni, akkor be kell kötni. Igaz van hátránya is, mert ha egy valami feszültség alá kerül, akkor az összes többi EPH -ba kötött berendezés is feszültség alá kerülhet. De ha az EPH rendesen van kialakítva, és a ház földelése is rendben van, és még a FI relé is rendben működik(mondjuk én FI -vel védném az egész házat), akkor nem kellene hogy veszélyes áramütés érjen bárkit is. Ezért is jó megcsináltatni a hálózat felülvizsgálatát, így mindig meg lehet találni a kisebb hibákat, amely megelőzi a későbbi hibák láncolatából adódó áramütéseket.

Én éppen attól félek, hogy nagyobb esélye van annak, hogy a plusz bekötött vezetéken keresztül (ami ugye a lámpa külső! fémborításához csatlakozik) kapok majd áramütést, hiszen fogalmam sincs, hogyan vannak ezek a vezetékek össze ... -va. Pl egy manapság épített, silány minőségű társasházban ahol lakom (ahol tényleg csak az volt a szempont hogy minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb hasznot húzzon az építője, ami nagyon is jól látszik a szemmel látható dolgokon), szóval nem tudhatja az ember, hogy tényleg minden szabályosan van-e megcsinálva.

A hálózat átvizsgálása egy nagy társasházban, hát nem tudom, lehet hogy a közös képviselőnél lehetne kezdeményezni?

Helló!
"Pl egy manapság épített, silány minőségű társasházban ahol lakom (ahol tényleg csak az volt a szempont hogy minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb hasznot húzzon az építője, ami nagyon is jól látszik a szemmel látható dolgokon)"
Szerintem ilyesmire nem adnak lakhatási engedélyt a műszaki ellenőrök! Nem csak egyénekről van szó, hanem egy komplett lakóközösségről. Az FI-t nem kéne kispórolni a lakáselosztóból és a fémrészek nem fognak tartósan feszültség alá kerülni egy esetleges hiba kapcsán. (az FI nem kötelező tartozéka egy lakáselosztónak, felárral szereltethető) Régebben egy egész havi kereset volt az ára és nem volt nagy a választék sem, ma már ezzel "csúzliznak". Csak javasolni lehet mindenkinek, akinek fontos a BIZTONSÁG, hogy építtessen be egyet és felejtse el a megrázó élményeket.
Üdv.:VIM

"Szerintem ilyesmire nem adnak lakhatási engedélyt a műszaki ellenőrök!"

Szia,
Hát remélem igazad van ebben...de éppen ez az, hogy csak remélni tudom, mert ha tudnád hogy mi minden hiányosság volt - akár életveszélyes is - amikor beköltöztünk...

Hol lehet kapni ezt az FI-t?
És akkor ezt beszerelik nekem a lakáshoz tartozó villmamos szekrénykébe?

Bármelyik villanyszerelési üzletben beszerezhető.
Utólag is könnyen beszerelhető.