Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Na, hát nem vártam a hozzászólásokra, hanem a tettek mezejére léptem. Összedobtam a kicsikét. Hát a gond ott kezdődött, hogy csak egyetlen egy hálózati trafóm maradt, az is 20VAC-ot ad le. Hát gyorsan rákerestem e Villard-féle feszültség kétszerezőre. Gyorsan össze is raktam kettőt egymás után, így már 80VDC-m lett. Ami tök jó, csak búg mint az állat. Azért ki lett próbálva, a kapcsolás működik, a mélyei talán kevesek, de ezt a kis értékű kondiknak tulajdonítom. Majd még elkísérletezgetek vele. Azért kösz a megnyugtató szavakat. Még egy kérdés: az erősítést úgy tudom megállapítani, hogy a karakterisztikán megnézem, hogy a bemeneti 1V-os változás mekkora feszültség változást fog létrehozni az anódon, majd elosztom az anód fesz. változását a bemeneti jel változásával (esetemben 12V/1V), tehát 12x-es erősítés? Köszi mindent!
![]()
Én csak egy tipikus alapkapcsolást alkalmaztam. De azért köszi és igazán nincs mit.
Ne légy szerény hisz a kapcsolás valóban egy alapkapcsolás De ! A beállított és kikisérletezett értékek azok mind időt és fáradságot igénybe vevő tényezők . Éppen ezért nyugott lelkiismerettel tudom ajánlani ezt a kapcsolást még egy kezdő számára is ! Hisz ha mindent betart ami a papíron vagyon leírva , és nem okoz magának valamiféle hibát akkor a végeredmény az magáért beszél .
![]()
Én is azt mondogatom a kezdőknek, hogy megéri beletenni azt a pár plussz alkatrészt amivel több van benne egy tv hangvégfokhoz képest. Szerintem az a 2-3 ellenállás nem teszi bonyolultabbá. A lépcsözetes szűrést meg hányszor elmondtam már és akkor nem lesz brumm. Ezt végig lehet követni egy félvezetősnél is.
Remélem hamarosan lesz módom SM65 kimenőkkel is kipróbálni a kapcsolást. Most a tv kimenők vannak benne de szerintem a legjobb fajta. Bemérve 50hz és 30khz között egyenes az átvitel Igaz hogy 50hz alatt meredeken esik a jelszint de meghallgatva nem szól rosszul. Az EL84 SE kimenőivel próbálom majd ki. Véglegesen nem hiszem hogy kap majd ilyet, mert a méret miatt nem férnek el. Ez az erősítő nagyon kicsi méretekkel bír. Egyébként meg a számítógéphez készült hogy "zörögjön" ![]()
Azt az egykét alkatrészt meg ki lehet venni a TV-ből is, csak nem a hangvégfokból! Szerintem.
Üdv Sturbi!
Szerintem épp hogy nem együtemű vezérlést kap a trafó, mivel nem folyik DC rajta... Hogy működhetnek akkor jól a PA technikában használatos 100V-os illesztőtrafók??? Lehet, hogy jóminőségű a vasuk? Akkor viszont szóbajöhetnének az ehhez hasonló projektekhez ![]() Bár én is olvastam, hogy a légrés használata mennyire csökkenti a torzítást, javítja a linearitást... Meg csökkenti az induktivitást ![]()
Próbálj meg a feszkétszerező után még LC szűrést alkalmazni, RC-t nemigen lehet, mert kicsi a tápfesz eleve...
Érdemes lenne inkább PCC88 beszerzésén gondolkodni, az nagyon kellemes kis cső, NEM változó meredekségű... Sokmindenre tudnád használni... Nézd meg a karakterisztikáját!
Annyira nem "fontos" a dolog, csak kéne a gitár és a torzító pedál közé egy booster, eddig NE5534 volt, de már illik lecserélni csövesre, ha a végfok csöves
![]() ![]()
És milyen lett a hangja az eredetihez képest?
Sziasztok!
Ha valakit érdekel trafó takaró csöves erősítőhöz, akkor nagy mennyiségben tudok adni ipari olajszűrő házakat. ![]() Egy átlagos kimenőt, vagy hálózatit szerintem befed. Toroidhoz egyenesen kiváló!
Nem is működnek jól azok a kimenők szerintem (hifi szinten)... a trafó együtemű vezérlést kap, mert egyik vége testen van, a másikon meg vezéreljük, az hogy folyik-e rajt dc. vagy sem az egészen más kérdés.
A légrés torzításcsökkentő hatása megkérdőjelezhető, merthát sokféle torzítás van. A légrés előmágnesezett vasnál sem feltétlenül kötelező (ha nem megy telítésbe a dc és az ac derjesztés összegétől (lineáris szakaszon működik az előmágnesezés ellenére is). Amúgy akármelyik SE is megcsinálható előmágnesezés nélküli kimenővel, akkor az anódról kondenzátorral kötjük a kimenőtrafót, az eredeti kimenő helyére pedig ohmikus munkaellenállást vagy fojtótekercset teszünk (persze némi méretezéssel). Akár a munkaellenállás két végén is lehet a kondenzátor csatolt kimenő, csak előmágnesezés nélküli trafóval más lesz a hangja, elveszti a "szeretett" SE hangzást (nem azt mondom hogy rossz, inkább más, de nekem alighanem nem tetszik). ![]() (előmágnesezés nélküli trafónál szerintem lényegesebb a gyors, keskeny hiszterézisű vas használata, mint előmágnesezettnél)
Ha csak egy Booster kell, akkor EC92-94 és hasonlók, ECC81-83-88, PCC88, EABC80, PABC80 PCF 80-82 triodája, vagy hasonlók érdemesebbek lennének szerintem ... ezek közül legalább egy biztosan van Neked is! Azt a 189-et meg tedd a vitrinbe
![]()
Szóval ink. egy PCF80 v. 82? A 80-esból 5 db van
![]() ![]() ![]()
A PCC189 volt az utolsó fejlesztés a csatornaváltó előerősítő fokozatában, VHF sávban. A TV-k erősítésszabályzása elöször az 1. KF csőre hatott (EF183), csak később (nagyobb jelnél) kezdték szabályozni a PCC-t. Így lehetett elérni jobb jel-zaj viszonyt. Mivel a két csőfél - egyenáramúlag - sorba volt kötve, ezért kifejezetten alacsony anódfeszültséggel működik.
Semmiképpen sem szeretnék kötözködni, de ha lerajzoljuk az SE végfok helyettesítő képét, a kimenő egyik vége bizony AC szempontból testen van, a másik végét meg ugye a cső vezérli...
Éppen ettől SE... De lehet, hogy rosszul értelmezem a leírást, akkor bocsi... A többi kijelentéssel nagy vonalakban egyetértek...
-Hát én is pont ugyanezt mondom.
![]() Idézet: „Szerintem épp hogy nem együtemű vezérlést kap a trafó, mivel nem folyik DC rajta... ” Erre reagálva forszíroztam a trafó együteműségét az illető kapcsolásban. ![]()
Eddig nem akartam beleszólni, de most már elég!
![]() Persze, hogy lehet oda tenni illesztőtranszformátort! SE-nél az anódkörben van, és állandó áram folyik rajta, ezért kell a légrés...De ez nem SE! A tranyás 100v-os rendszerű BEAG erősítők kimenetén is trafó csatolt, csaK nem lefelé, hanem felfelé. Az is, mint itt egy ellenütemű erősítő volt, a közel 20-25v-os /50w-osnál/ kimenőfeszültséget transzformálta fel 100v-ra, az iskolarendszer számára, ahol újra letranszformálták hangszórónként ugyebár. Az általatok linkelt ellenütemű, OTL kapcsolást 1000ohm-os terhelésre tervezték /váltakozó áramú terhelésre, merthát hangfrekvenciás erősítőről van szó/ ha jól emlékszem kicsatolókondival együtt... Innentől kezdve az 1kohm-ot át is lehet teranszformálni nyugodtan légrés nélküli trafóval akár 4 ill. 8ohm-ra is, mert miért ne!(egyenáram nem folyik a trafón, mert akkor az 1000ohm-os "hangszórón" is egyen folyna, és búúú...) Légrés nem kell, mert az egyik cső az egyik félhullámot, a másik a másik félhullámot küldi a trafóra, ezzel oda-vissza mágnesezve azt... ![]() A tranzisztoros is ezt csinálja, csak ő a 8 ohm-ot transzformálja 100ohm/100V-ra.
Te Pityu, te most mire pörögtél fel, 6C4C és köztem nagyjából egyetértés van szerintem.
![]() Az SE (single ended-egyszerű végű) megnevezést legtöbbször az általad is leírt kapcsolásokra használják, de gyakran előfordul, hogy amikor a trafó egyik vége váltóáramúlag rögzített (pl. test, kondival vagy anélkül), akkor is SE megnevezéssel illetik, mert együtemű (van a rögzített vég, és a másik végén vezérelt, míg ellenütemnél a közös rögzített véghez (vagy lebegő virtuális közös ponthoz) képest egyidőben ellenütemben vezérelt a maradék két vég). Abba a kapcsolásba, ha kimenőtrafót teszünk az együteműként fog működni, hiába ellenütemű fokozat hajtja meg, mert a trafó egyik vége váltóáramúlag testelt, az ilyet gyakran SE-nek nevezik, mert a trafó együteműként működik. ![]()
Zoli !
Akkor én meg csak azt kérdezném , hogy a párhuzamos SE (PSE) az hova tartozik , mivel 2db. cső hajtja a kimenőt . Ez már nem nevezhető SE-nek ?
A Single jelentése még az egyszerű is, és itt ezt a jelentést használják. A magyar (szerintem) éppen ezért a többféle értelmezésű elnevezés miatt használja inkább, az együteműt, ami egyébként értelmetlen, de sokkal találóbb ...
CHZ!
Ott a párhuzamosítás a teljesítmény növelése céljából történik, és egy elemnek/bár megerősített/ tekinthető, mert jobb esetben ugyanazt a munkát végzi, és ugyanazt a meghajtást kapja, mint társa. Szerintem... ![]()
Szerintem meg ford: EGY VÉG, azt jelenti, hogy egy munkavégző elem van a végén.../még ha ez egy brigád is, aki egyszerre húzza, de ugyanazt a kötelet/
Nem pörögtem én fel, csak vicc volt a kifakadásom, látsd a szmájlit!
Amiről te beszélsz, a szimmetrikus tekercselésű kimenőtrafó, valóban olyan egyértelműen ellenütemű, mint "egy" munkavégző elemmel egy ütemű... ![]()
Pityu!
Én is úgy értem ahogy Te , csak Zoli szigorúan fogalmazott , kíváncsi lennék a véleményére , hogy nevezhető-e SE-nek a PSE , mivel 2db cső nem lehet az , szerinte .
-Hát..nem hinném, hogy ebben igazad van. Szerintem a single - egyszerű jelentéséből származik. Általában az elektronikában, ha valamit úgy hajtunk meg, hogy rögzített potenciál (általában test)+melegpont (a melegpont pillanatnyi potenciálja soha nem lépi át a rögzített pont potenciálját (ezt szokás egyszerű meghajtásnak is nevezni, ha ettől eltérő, akkor szokás ellenüteműnek vagy differenciálisnak stb. nevezni) akkor azt igen gyakran "single-ended"-nek nevezik.
Tranyós erősítőknél is használatos az SE megnevezés, és nagyon ritkán forgul elő, hogy csak egy tranyó van a hangszóró előtt. ![]()
Na az egy vég az már jobb, az már nekem is tetszik, ha nem forszírozzuk, hogy milyen áramkör produkálta azt az egy véget (hanem a jel szempontjából egy végű pl. fix pont és ahhoz képest plusz az az egy vég).
![]()
Ja! Legjobb tudomásom szerint a "híres" J.L.Hood féle 10 wattos is Single ended, mert egy tranyó dolgozik A osztályban, egy másik tranyóra, ami aktív terhelést képez. és összesen öt darab tranzisztor van benne
![]()
Nagyon sokat nem érdemes a fogalommal agyalni, mert nem egységes a használata, van aki csak arra használja az SE megnevezést, ha az erősítő elem (ami lehet csoportos is) egymagában a teljes jelet erősíti (ahogy EcoPityu és köbzoli is mondja), ilyenkor nem a terhelés meghajtása a szempont (nem a terhelés szemszögéből nézzük) , hanem hogy miként kerül a terhelést meghajtó jel a terhelésre (a meghajtó áramkör szemszögéből).
![]()
Ez a gáz néha az angollal, hogy egy szónak száz jelentése van! .avi filmek feliratánál is sokszor mellé fordítanak !
Elnézést, hogy beleszólok, de az egyszerű az a simple, míg a single az egyedüli, egyedül álló vmi.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |