Most rendes ferritre van elkészítve a trafó?
Menetszámok, freki, mag-keresztmetszet mennyi?
Rétegesen van tekercselve, vagy primér-szekunder?
A nyák hogyvan elkészítve (ha nyákon van) Van közvetlen hidegítés a Trafó-FET párosnál? (Melléklet)
Hány voltról megy a meghajtás?

A rendes ferritet holnap fogom megtekerni elvileg 3x35 menet a mag 7x7 mm. A tekerés elfér egy sorba 35 menet úgyhogy háromszor egymás után feltekerem és szigetelem soronként, nyákon van, hidegítés nincs, 7812 -ről megy a meghajtás stabil 12V, pufferelve rendesen, a kis trafó is birja. Lehet a nyákkal vannak gondok nem tudom

Akkor kerüljön oda, ahova rajzoltam egy 100µF-os elkó, meg valami fólia.
(Közel legyen a nyákon a trafóhoz és a fethez.)

3x35-t hogy tekersz fel négyszer? A primért két részre osztod és párhuzamosan kötöd?

Freki?

Elirtam késő van már
Freki az a Gábor féle értékeket használok 27kHz körül mértem. Akkor holnap kipróbálom elkoval is.

Nos felrakom a paneltervemet a hozzáértő szemek ha esetleg átnéznék mi lehet a gubanc vele, azt megköszönném! Az AV maga az áramváltó tekercs kivezetése, a TLT az a hővédelem és a leragadás védelem kivezetése, ami külön kis panelokon kapott helyett a szegmensekre bontás végett és igy könnyebb a hibakeresés ha akad, amik le is lettek próbálva és tökéletesen müködnek külön-külön. Előre is köszönöm a segitségeteket! üdv

Az ic táplábaihoz rakj egy néhány 100n-os fólia kondit, és erre egy diódán (1N4007 pl.) keresztül vidd a tápot.
A Fet source-ja és a zéner anódja közé pedig a legrövidebb úton köss be 100u-t meg párszáz nF fólia kondit. És rendezd úgy át, hogy a FET-Trafó-Kondi hurok területe a lehető legkisebb legyen.

ui: Trafóba ne rakj majd légrést

Üdv!
Megtekertem a trafót a képet mellékelem igy lett megoldva a cséve 5 - 5 kivezetése a fekete pontok, a piros pedig a tekercs kezdete. Ráforrasztottam közvetlenül a fet source illetve a zener anódja közé 22µF (100µF-ból csak régi és száradtad találtam a fiókban) és 470nF-ot plusz az ic tápjára a 100nF-ot, fetet kicseréltem tudtam még az ic jó lesz. Bekapcs az áramfelvétel 36,4mA 12,2V-ról de ez csak maga a vezérlés részé. A két szekunder tekercsre próbaként raktam 12V/5W izzót mindkettőn szépen világítanak a fet teljesen hideg, bár nem mertem rajta hagyni az izzót hosszabb időre. Akkor azt hiszem a panelt át rajzolom most minden jónak tünik! Köszönöm a segítséget eddig!

Sprint Layout5.0/hu val tudod megnézni! Töltsd le telepíteni nem kell csak helyezd el a progi file-ok közé vagy csak nyisd meg utánna már működni fog!

Inkább áttekerem a trafót, hogy könnyebben el lehessen vezetni a tekercseket a panelon mellékelem a képet szerintetek ez így megfelelő lesz?

Vagy inkább így!
Csak egy tipp!

Kész a doboz!
Az eleje lábaspiros,az oldala véndőkék és bilifehér filccel feliratoztam,bár ez utóbbi nem lett valami szép.
Képek később.

Itt vannak a képek,szabad kritizálni.

Részemről nincs kritika, nekem tetszik . Bár már én is itt tartanák(de még sajna el sem kezdtem, csak adatokat gyűjtök)

Szia!
Nagyon szép munka!

Minden elismerésem a tiéd!

Gratulálok kedves Gábor! Szép munka

Szerintem ezért csak pozitív kritikát azaz dicséretet lehet adni. Ez nagyon jó lett!!! Egy kérdésem lenne: Mi az a két relé a hálózati kártyán?

Amint írtam,szinte minden alkatrész bontott,kivéve a 60APU diódákat,így a relék is,de sajnos csak 10A áramúak,kettőt párhuzamosítottam mint a Bocs készülékemben.
Köszönöm a véleményeket!

Tisztelt Uraim!
Mindenki segítségét kérném!
Kellene nekem egy olyan áramkör,melynek segítségével a hegesztő inverter gépeimet használhatnám biztonságosan,a gépeim tönkremenetele nélkül,megfelelő teherbírású áramfejlesztő agregátorról. A 230V AC oldali védelemre gondolok,főképp a túlfeszültség tüskékre melyek tönkre tehetik a heg. gépet.Nem lenne gond,ha ez az áramkör nem fér bele a már megépített gépek dobozába,akkor megépíteném mintegy "adapter" formában.A témával kapcsolatban minden építő jellegű hozzászólásnak,ötletnek,gondolatnak,nagyon örülnék és tisztelettel megköszönném a segítséget!

Tégy pár hatalmas 275V-os varisztort a bemenetre.

ui: Lomexben nézd...

A varisztorokról szinte semmit sem tudok,gondolom,túlfeszültségre nyitnak és levágják a tüskét mintha egy pillanatnyi "rövidzár" lenne a felesleges tüskére.Ez el is nyeli azt az energiát vagy kell még valami vele sorba?Ez egyszer véd vagy regenerálódik és folyamatosan képes nyelni a túlfeszt.Milyen szempontok alapján kell ezt kiválasztani?Légy szíves kicsit bővebben írj erről az alkatrészről,szívesen tanulnék! Melyik típust javasolnád?A 250V-os nem lenne elég,vagy az nagyon sarkított már ? értem alatta,hogy nagyon közel van a 230V-hez.

Ez nem ilyen egyszerű!
Nem csak túl hanem alacsony fesz is gondot okoz!
Ha nem tudja az agregátor azt a teljesítményt, akkor az 50Hz-es freki is változik, ami szintén nem előnyös!
A boltokban külön ki van hangsúlyozva, hogy agregátorról is üzemeltethető a hegesztő berendezés!
Ehez egy komplex áramkör kellene ami nekem nem van!

A varisztor egy fémoxid alapú nemlineáris ellenálás.
Úgy működik nagyjából ahogy leírtad, egy bizonyos feszültség fölött lavinaszerűen letörik, és a tüske energiáját elnyeli.
Addig el tudja látni a feledatát, amíg nem terhelődik túl, ez megvan adva az adatlapján.
pl. a lomexben a 60-00-35 raktári számú, 6500A áramot képes elvezetni 20uS ideig.
Szerintem pár ilyen darab elégséges védelmet tud nyújtani hosszútávon.

Bőven elég 275V-osokat rakni, mert a kisebb tüskéket elnyelik a pufferek, csak nagy áramlökéseket kell megfogniuk.

Ebből egy is elég lenne (280 V és 10000 A )

Szia Gábor!
Az általad említett gond szinte minden olyan inverternek a problémája, amely nem rendelkezik hálózati feszültség figyeléssel. Ezek pedig az egyszerűbb inverterek,mint például azok amelyek eme fórum tárgyát is képezik.Ez természetesen nem azt jelenti,hogy nem ismerném el a munkátokat- sőt csak elismerésemet fejezhetem ki nektek az általatok épített gépekért. Ezelőtt 15-20 évvel nálatok ezerszer jobban felszerelt gyártók sem csináltak jobb gépeket mint ti. A lényeg: egy komoly, hegesztéstechnológiával foglalkozó cég néhány évvel ezelőtt közzétett tanulmánya szerint az inverteres hegesztő áramforrásokat olyan teljesítményű áramfejlesztőről szabad járatni,amelynek a névleges teljesítménye legalább kétszerese a hegesztőinverter maximális teljesítményfelvételének. Ennek oka egyszerű: az áramfejlesztő aggregátok kb. 90%-a ún. aszinkron generátorral szerelt áramforrás, ahol a generátor által leadott áram minőségéért csak a generátort hajtó motor paraméterei a felelősek, mivel a generátor gerjesztése fixen bekötött kondenzátorok által történik. A feszültség nagysága,frekvenciája mind a hajtómotor fordulatszámától függő tényezők. A klasszikus inverter viszont pont a hálózat felől érkező feszültség változásra a legérzékenyebb, mivel a kapcsolótranzisztorokra jutó jel impulzusszélességét csak a primer körben folyó áram nagysága korlátozza a terhelés függvényében. Az ívfogás pillanatában az inverter hirtelen nagy terhelést jelent az aggregátornak, amit az -a röpsúlyos vagy ventillációs fordulatszám szabályozásnak köszönhetően-plusz gázadással próbál korrigálni. Az aggregátor felpörög, de közben már az inverter árama normalizálódna a terhelőáram figyelésének köszönhetően ,de a túlpörgött motor sokkal nagyobb feszültséget küld az inverterre, mint ami alapesetben volt az aggregátor feszültsége. Jó esetben csak VDR halál, rosszabb esetben komplett végfokcsere a túlfeszültség következménye. A minimum kétszeres terhelhetőségű aggregát lökésszerű terhelését a generátor rendelkezésre álló plusz mágneses teljesítménye fedezi javarészt, a motor csak kismértékben válaszol a terhelésváltozásra. Ezért a feszültségváltozás egy kétszer akkora teljesítményű aggregátornál csak 5-8% értéket ér el. Ennyi pluszt viszont minden inverter könnyedén tolerál.

Aha, szóval nem túlfeszültség tüskéktől kell védeni az áramkört, hanem tartósabb feszültség növekedéstől.


Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primér áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni.
Amitől félni kell, az például az ív szakadása. Ilyenkor hirtelen csökken le az aggregátor terhelése, és amiatt túltöltődhetnek a pufferek.

Ez esetben csupán a puffer kondenzátorok és a kapcsolóelemek feszültség tűrését kéne megnövelni, és a trafó méretezését kéne némiképp megváltoztatni.
Így az ívszakadáskor fellépő buszfeszültség növekedést mind a pufferek, mind a kapcsolóeszközök eltűrnék.

Szia pimi9!
"Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primer áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni."
Nem is az a probléma hogy az áram értéke kezd el az égbe szökni, hanem az hogy egy fázis esetén a fesz. csúcsértéke 320V környékén van, ehhez van méretezve az inverter minden fontosabb paramétere(ez így korrekt). De a hirtelen terhelésváltozásnak köszönhetően,- ahogy korábban írtam,megszalad az áramfejlesztő feszültsége és ez a túlfeszültség okoz gondot a kapcsolási és legerjesztési idők módosulása miatt, magyarán a 320V csúcsérték könnyedén eléri az 500V-ot is, vagy még több is lehet ha a hajtómotornak kicsi a mechanikai tehetetlensége, vagy primitívebb terhelésszabályozással rendelkező áramfejlesztőt használunk. Ennek a jelentős túlfeszültségnek köszönhetően,-amely akár tized másodpercekig fennáll- a vasmag telítésbe megy és már vége is a kapcsoló eszközöknek. Ezt kivédeni, nem egyszerű feladat , komolyabb invertereknél találkoztam szabályozott hálózati egyenirányítóval, ott a szűrőkondenzátorok töltőfeszültsége van szabályozva, így akadályozzák meg a belső kapcsolókörben a túlfeszültség kialakulását. Nemrég egy iparos hozott javításra két invertert, mindkettőt ugyanazon áramfejlesztőről akarták használni. Miután az egyiket kinyírták, a másikkal próbálkoztak, de az sem kerülhette el a sorsát. Az áramfejlesztő 5,5kW-os volt.
A meghibásodásukat azok a feszültséglengések okozták, amelyeket az ívfogás pillanata okoz. Az ívfogás pillanatában a feszültség leesik a hirtelen terhelésnövekedés miatt, az áramfejlesztő rászabályoz, az inverter viszont instabil állapotban van a feszültségesésnek köszönhetően. Erre az instabil állapotra érkezik a hirtelen feszültségugrás, meg közben az ív is megszakad a csökkent tápfeszültség miatt. Na ez már komoly feladat a szabályzó áramkörnek, amivel nem tud megbirkózni a fent vázolt okok miatt.

Sziasztok
Úgy gondolom hogy ha nagyobb puffer kondenzátor volna beépítve . Akkor a " lehúzás "idejére abból tudna táplálkozni az áramkör. Így némi időt nyerne az inverter és nem billentené fel a dinamó stabil állapotát .Ez nem kinyilatkoztatás csak
A kapcsolást nem befolyásolná, a nagyobb értékű puffer használata.De ha kisebb akkor minden lehúzásnál borulna a rendszer . Lehet hogy ez az oka hogy az egyik bírja a dinamós üzemet a másik meg nem . Attól függően hogy a gyártó milyen puffert tesz bele . A kisebb értékű az olcsóbb Így sok gyártót csak az vezérli hogy még éppen működjön a szerkezet.
Ezek csak elmélkedés volt .Sajnos egy próba itt újabb IGBT-be kerülhet. Hogy mekkora értékű kondenzátor segítene, azt nem tudom. Ha valakinek volna lehetősége megnézni egy olyan szerkezetet ami bírja a DINAMÓS üzemet az lehet hogy választ adna a kérdésre.

Szia zombre!
A piminek írt válaszomban írtam egy példát arra,hogy egyes gyártók milyen megoldással kísérlik meg kiküszöbölni az áramfejlesztős üzem anomáliáit.
Bizonyára több megoldás is létezik,de szerintem a legvégső megoldás lenne a több ezer mikrós pufferolás.
Egyrészt a hely miatt , másrészt a költség miatt. Egy 470mikró 450V-os kondi is drága, hát még ha pld. 20db-ot építenének bele.
Elektronikus megoldásban kell gondolkozni, pld. áramtükrös kapcsolótranzisztor áramfigyelés,vagy a vasmag ciklikus impulzussorozatos gerjesztése (MILLER).
De ezek a megoldások mind költséges és bonyolult elektronikát kívánnak.

mpistinek van igaza szerintem! A hozzá szólásaihoz még hozzá tenném, hogy a másik gond az, hogy amit általában vásárolnak agregátort olcsót az nem is bírná el azt a teljesitményt, amire szükség lenne egy inverteres hegesztő gép táp ellátására! A hatása le esett feszültség és freki csökkenés ami a heg.gép halálát okozná! Éppen ezért nem csak túl fesz. védelemre lenne szükség, hanem alacsony fesz. védelemre is!
bocs, hogy szóltam!
Az a sok cullang amiről beszélgettek egy újjabb doboz ami nem is lenne kicsi! Be építve a gépbe meg mégnagyobb kasznit igényelne! A védelem nagyobb lenne mint maga a gép! Mi nem erre törekszünk egy páran szerintem!

Szia Tubi56!
Köszönöm a kiegészítést.
Az inverter védelmi elemei valóban bonyolítják a vezérlőáramkört, de megéri foglalkozni a gondolattal. Egy ablakkomparátor megoldja a feszültségcsökkenés és túlfeszültség problémáját, de a gyorsasága nagyon fontos. Kár hogy már nem lehet beszerezni a Siemens által hajdanán gyártott TCA 965-ös IC-t, ez egymaga ellátta volna a feladatot. Az aggregát beszerzéssel kapcsolatban valóban igazad van. Az olcsó áramfejlesztők valóban alkalmatlanok ilyen feladatra, de a nagyobb baj az, hogy még a drága márkás áramfejlesztők sem tudják az inverter számára szükséges minőségű áramot biztosítani, ha a teljesítménye nem éri el azt a szintet amiről korábban írtam. Hát igen a méret- érdekes kérdés, pl.a Fronius inverterek belseje már inkább egy PC videokártyára hasonlít, annyira zsúfolt és még a főtrafó is planár kivitel.