Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hűtőborda
 
Témaindító: Dzót, idő: Dec 13, 2005
Lapozás: OK   5 / 17
(#) elektrorudi válasza lamalas hozzászólására (») Júl 30, 2009 /
 
Bocsáss meg, tényleg pongyolán fogalmaztam.
Szóval:
Próbáltam a termodinamika valamelyik (régen tanult) tételéval magyarázni a megjegyzésemet, de végülis csak a józan paraszti eszemre tudok hivatkozni.
Tulajdonképen az első 3 soroddal semmi probléma, azzal teljesen egyetértek.
De, az "Így előfordulhat..." kezdetű résszel, már nem tudok mit kezdeni. A hirtelen terhelés növekedés esetén miért nőne a félvezető hőmérséklete, ha nagy bordát teszel rá ? Miért okozna ez hőmegfutást ? Miért lenne az jó, ha a borda is gyorsan felmelegedne ? Mi az, hogy "extrém eset" ? A klasszikus hőtan nem ismeri ezt a fogalmat (szerintem).
A hűtés lényege, hogy a hűtendő melegebb
tárgy átadja az energiáját egy másik hidegebb tárgynak. A fizika ezt a jelenséget az entrópiának tulajdonítja. Tehát, ha T1>=T2, azaz a két tárgy közel egyforma hűmérsékletű (pl. a kis hűtőborda azonnal felmelegszik), akkor alig történik hőátadás, a félvezető termelte hő "bennemarad" a tokban. Nem tudja leadni a meleget, hiszen a másik tárgy is vele együtt melegedett.
Ha viszont, T1>>T2 -nél, akkor sokkal gyossabban tud hűlni a félvezető, mert elvezetjük a keletkezett hőt.
Tehát a cél az, hogy a félvezető egy minél hidegebb hűtőbordának tudja leadni a hőt.
Ehhez pár dolog szükséges:
- minél nagyobb hűtőfelületű hűtőborda (nem nagy tömegű!)
- minél jobb hő átadás
- a félvezető és a borda között: szilikonzsír használata
- a borda és a hűtőközeg (levegő) között: feketére
eloxálás
- minél jobb hővezetésű borda: a legjobb vörösrézből (az alumínium viszonylag rossz hővezető, de olcsó)

Az erősítőnek akkor lenne a legjobb, ha termodinamikailag egyensúlyban lenne.

Ne a "bordatömegben" gondolkodjatok, hanem a hőleadás, hőátadás, hővezetés fogalmán!

Mért lenne különbség az B, AB, vagy A osztályú erősítők hűtése között ?
Mindegyiknél adott egy W mennyiségű energia, amit el kell vezetni. Ennyi...
A hűtés nagyon ekzakt tudomány. Nincsenek "ésszerű határok", meg nem ésszerűek. A környezeti hőmérséklet, a félvezető tervezett hőmérséklet határa, és a leadandó energia mennyisége meghatározza a hűtés mértékének szükségességét. Pont.

u.i.
a "hőmegfutás" akkor lép fel, ha a félvezető termodinamikailag pozitív visszacsatolást kap: ha nő a hőmérséklete, akkor nő a rajta árfolyó áram is.
Ezt szokták egy másik, "negatív" hőtényezőjű alkatrésszel kompenzálni.
Ennek a hűtéshez semmi köze.

baráti üdvözlettel:
elektrorudi
(#) Zupp87 válasza elektrorudi hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Legegyszerűbben ezt a dolgot a Q=c*m*deltaT képlettel lehet magyarázni (sokmindentől eltekintve). Tegyük fel, hogy kiváló a hőkapcsolat a mag, a hűtőfül és a borda között, valamint a borda hővezetőképessége jó, ezáltal mind a mag, mind a hűtőfül, mind a borda közel azonos hőmérsékleten lesz. A fenti képletből következik, hogy minél nagyobb a tömeg, azonos hőmennyiség termelődése esetén a rendszer annál kisebb hőmérsékletemelkedéssel fog válaszolni. Más kérdés a borda és a levegő kapcsolata. Annakidején elektronika1 tantárgyból egy egész fejezet foglalkozott ezzel a témával. Felírtunk egy meglehetősen bonyolult helyettesítőképet, mely elég sok dolgot figyelembe vest (mag és hűtőfül kapcsolata, hűtőfül és borda kapcsolata, borda és levegő kapcsolata /borda alakja, fényes-oxálsavval kezelt felület, mesterséges hűtés, annak mértéke, satöbbi/). Össze kéne már ezeket szednem. Mert az a jegyzet, amit annakidején készítettem, sok kérdésre választ adna itt a fórumon, részletesen.
(#) bgsf válasza elektrorudi hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Idézet:
„a "hőmegfutás" akkor lép fel, ha a félvezető termodinamikailag pozitív visszacsatolást kap: ha nő a hőmérséklete, akkor nő a rajta árfolyó áram is.
Ezt szokták egy másik, "negatív" hőtényezőjű alkatrésszel kompenzálni.”


Csak szemezgettem a VF2-vel, de a szerző (feltaláló)honlapján azt olvastam hogy a diódákat azért kell a FET-ek hűtőzászlójához ragasztani hogy megakadályozzuk a hőmegfutást (így a termikus kapcsolat nagyon gyors mivel a hűtőzászló jobban követi a FET hőmérsékletét mint a borda). Az általa tervezett panel így van kialakítva.

A hűtésre visszatérve. Minnél kisebb hőtehetetlenségű borda van annál jobb a hatása! Az alap a lehető legvékonyabb legyen és a bordák se legyenek újjnyi vastagok. A bordák legyenek feketék és a lehető legsűrűbben helyezkedjenek el FÜGGŐLEGESEN!
A kényszerhűtést azért nem szeretem mert szoba hangerőn zavaró, ha meg nagy teljesítménynél leáll akkor füst!
(#) elektrorudi válasza Zupp87 hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Köszönöm, ez az a képlet...
Sajnos, már régen volt, amikor ez még készségszinten ment.
(#) elektrorudi válasza bgsf hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
A "
Idézet:
„Minnél kisebb hőtehetetlenségű borda van annál jobb a hatása!”
" mondattal továbbra sem tudok egyetérteni.
De, ha lamas-sal meggyőztök az igazatokról (bármilyen képlettel, egyenlettel), akkor nagy bocsánatkérésben lesz részetek. :yes:
(#) SALáta válasza bgsf hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
A conductornál nem közvetlenül a FET-en van a diódaként használt bd139 tranzisztor, feladatát ellátja, L idom nagyon sokat segít, a bordánál jóval előbb felmelegszik, ha nem is tökéletesen de követi a FET-et. A "hifitornyokban" alkalmazott borda például nagyon vékony borda van sűrűn lemezelve felfelé álló lemezekkel. A bordák sűrőségét nem lehet a végletekig fokozni mert akkor nincs légáramlás. Ideális bordát találni egy célra elég nehéz. Ha lehetőség nincs a bordalamezkék vízszintes elhelyezésére akkor kell a kényszerléghűtés.

Zupp87: A jegyzetek jól jönnének a vitás kérdések eldöntésére.
(#) lamalas válasza elektrorudi hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
No ez mar valasz, ennek orulok

Idézet:
„De, az "Így előfordulhat..." kezdetű résszel, már nem tudok mit kezdeni. A hirtelen terhelés növekedés esetén miért nőne a félvezető hőmérséklete, ha nagy bordát teszel rá ? Miért okozna ez hőmegfutást ? Miért lenne az jó, ha a borda is gyorsan felmelegedne ? Mi az, hogy "extrém eset" ?”


Terheles novekedeskor novekszik a felvezetok disszipacioja is. A disszipacio soran keletkezo hőt kell elvezetni a felvezetorol, ez nyilvanvalo, ebben gondolom egyetertunk A nagy borda kerdese mar nem ennyire egyertelmu mert mi szamit nagy bordanak? En arra gondoltam extrem eseten amikor egy nagy tomb aluminiumot rak az ember hutofeluletnek, minimalis bordameretekkel. Ez az az eset amikor relative kicsi a felulete a "bordanak", ellenben jo nagy a tomege es ezzel egyutt a hőtehetetlensege is. Ha egy test hőtehetetlensege nagy akkor nehez felmelegiteni (hosszu idobe telhet). Felmelegiteni pedig azert kell, hogy utana a feluleten tudja sugarozni a hot. Felvezetok hutesenel fontos az is, hogy mennyi ido alatt tudjuk elvezeti a keletkezo hőt azaz itt mar szamit az ido is! Az extrem esethez tartozik a nagy alu tomb amit az elobb emlitettem illetve a felvezeton hirtelen megnovekvo terheles is (pl. vki normalis vezerles kozben hirtelen vki felcsavarja a hangerot maximalisra es begerjed az erosito nem tisztan rezisztiv erosito terhelessel egyetemben). Ebben az esetben a felvezeto lapka igen gyorsan atmelegszik es a keletkezo hőt a nagy alu tomb nem tudja gyorsan elvezetni illetve a megfelelo visszacsatolas (hőkompenzacio) sem fog megfeleloen mukodni igy bekovetkezhet a homegfutas. De azert is irtam az extrem esetet mert tobb korulmenynek kell egyutt teljesulnie, hogy bekovetkezzen a homegfutas. Masreszt akkor is bekovetkehet egy felvezeto halala ha a hutese egyebkent teljesen megfelelo, de ez mar mas eset.

Idézet:
„Mért lenne különbség az B, AB, vagy A osztályú erősítők hűtése között ? Mindegyiknél adott egy W mennyiségű energia, amit el kell vezetni. Ennyi...”


Ezzel azert nem ertek egyet mert amig egy A osztalyu erositoben a felvezetok folyamatosan nagy terhelesen mukodnek (a hőtermeles folyamatos es nagyjabol egyenletes) addig egy AB osztalyu erositonel a hőtermeles nem folyamatos es nem is egyenletes, a vezerlo jel idobeni lefolyasatol es annak nagysagatol is fugg! Ha egy AB osztalyu erositonek max. kivezerlesen (allando nagysagu periodikus jellel vezerelve) azonos a hőtermelese egy A osztalyu erositovel akkor az AB osztalyu erosito vegtranzisztorait kisebb hutobordara is fel lehet szerelni mint az A osztalyu erosito vegerosito elemeit anelkul, hogy a felvezetok karosodast szenvednenek. Ehhez gyorsan hozza kell tennem azt is, hogy ez akkor igaz ha atlagos hasznalatot veszunk figyelembe (otthoni zenehallgatas, kisebb hazibulikkal). Ahogy korabban is irtam: ha az adott AB osztalyu erosito huzamosabb ideig nagy kivezerlesen dolgozik akkor mar indokolt a nagyobb hutoborda (esetleg akitv hutes) is, gyakorlatilag hasonloan erdemes tervezni hozza a hutobordat mint egy A osztalyu erositohoz.

Idézet:
„A hutés nagyon ekzakt tudomány. Nincsenek "ésszeru határok", meg nem ésszeruek. A környezeti homérséklet, a félvezeto tervezett homérséklet határa, és a leadandó energia mennyisége meghatározza a hutés mértékének szükségességét. Pont.”


Ezzel egyetertek akkor ha A osztalyu erositorol beszelunk, de ha AB-rol akkor mar igenis bejonnek az "esszeru hatarok" dolog. Mert teljesen felesleges egy 60W-os AB osztalyu erositore akkora hutobordat tenni mint egy 10W-os A osztalyura ha kisebb bordaval is tokeletesen biztonsagosan mukodokepes marad az AB osztalyu erosito otthoni hasznalat mellett. Ha nem hiszed gyere el hozzam es nezd meg ezeket az erositoket mukodes kozben

A hozzaszolasod tobbi reszevel abszolut egyetertek. Meg annyit hozzatennek, hogy a hutoborda tervezest el lehet ugyan bonyolitani millio keplettel, de jozan paraszti esszel, gyakorlattal, tapasztalattal (na es persze nehany alapveto szamitassal) tokeletes hutofeluleteket lehet gyorsan es biztonsagosan "meretezni" az erositoinknek.
(#) bgsf válasza elektrorudi hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Korabeli A osztályú végfokokat "csak" 5mm alulemezzel hűtötték. A hűtés számítása is sík felületre történik. Legalább is mikor legutóbb láttam erről cikket, akkor nem a bordára számolták a hűtést hanem sík felületre. Ha túl nagy a hűtőborda az nem baj, hanem felesleges. Átlagban szobahőmérsékleten számolunk és az eldisszipálandó teljesítménnyel. Ha nagy és vastag a hűtés akkor ugyanannyi aluból csak fele felületet vehetünk ki! Nézd meg milyen egy mai proci hűtő és milyen volt egy 120MHz 486-osé!
Tehát! Ha minél kisebb a hőtehetetlenség, annál jobban viszi el a hőt, mert a borda nem helyileg melegszik hanem gyorsan elviszi a hőt. Ha nem számítana a hőtehetetlenség akkor egy alu vagy réztömbből is lehetne a hűtés ha megfelelő felülettel rendelkezik.....De nem így van! Igyekeznek az alapot a lehető legvékonyabbra csinálni és sűrű bordázatot készíteni.
(#) banyaiakos válasza bgsf hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Ha túl vékony az alap, akkor nem az van hogy kevésbé terjed a hő a borda széle felé, mint vastagabb alappal?
Sokat offolunk, lehet a hűtőborda topikba kéne folytatni...
(#) bgsf válasza banyaiakos hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Lehet hogy OFF, de ha belegondolsz akkor tanulhatnak is belőle! Melyik lábasban fő fel hamarabb az étel? A vékony falúban, vagy a vastagban?
Ha kicsit gondolkozol akkor hamar rájösz a megoldásra!
(#) Qba hozzászólása Júl 31, 2009 /
 
Hello

Kérdésem, hogy a képen látható hűtőborda (165x100x38) elbírna-e egy 2*100w -os vagy egy 270w-os vf2 végerősítő panelt?

Mekkora venti kéne még rá?

Üdv Qba

HPIM0359.JPG
    
(#) elektrorudi válasza lamalas hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Fiúk,
Szomorúan látom, hogy kölcsönösen udvarias levélváltásunk ellenére, jottányit sem közelít az álláspontunk.
Pedig Zupp87 hozzászólásában ott volt a képlet, a megoldás, ami mindenre magyarázatot ad.
Ne OFF-oljunk tovább !
(#) Zupp87 válasza elektrorudi hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Pedig ahogy írtam, ez csak egy nagyon alap összefüggés.
Apropo: processzor-hűtéssel ne keverjünk össze egy erősítőt. Ott intenzív aktív ventillátoros hűtés van, tehát a borda által lesugárzott hőmennyiséget a levegő viszonylag gyorsan elszállítja. Ha úgy nézzük, ezáltal az egész rendszer hőtehetetlensége nagyobb, mint pusztán a hűtőbordáé. Ez még jobban megnő, ha ki van egészítve ez az egész egy hőmérsékletfüggő ventillátor-fordulatszám szabályzással (ma már melyik alaplapon nincs ilyen). Ugyanezt persze meg lehet oldani egy erősítő esetében is (ahogy a PA erősítők nagy részében ez így is van), de többen írták itt, hogy szobai használat esetén kellemetlen. Tehát az erősítők többségében marad a passzív hűtés. Ebben az esetben az a véleményem, hogy mindenképpen célszerűbb a nagyobb hőtehetetlenségű hűtőborda használata. Túlterhelés esetén bár egy idő után úgyis megfutna, megfelelő védelmet használva könnyebben elkerülhető ez. Nagyobb hőtehetetlenség esetén ugyanis lassabban szökik fel a rendszer hőmérséklete, a védelemnek több ideje van közbeavatkozni. Hallottam már olyan Quad405-től, melynek kisméretű, vas hűtőbordái voltak, és a tranzisztorok azelőtt elszálltak, mielőtt a hővédelem beavatkozott volna.
Mielőtt valaki megszólna, hogy nagy bordán nehezebben jut el a hő a védelem érzékelőjéig, megjegyzem, ez a borda anyagának hővezető képességétől függ, és nem a tömegétől.
(#) lamalas válasza elektrorudi hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Idézet:
„...jottányit sem közelít az álláspontunk.”


En nem igy latom a dolgot . Kozben itthon, nyugodtan atgondoltam a dolgot, utananeztem ennek a temanak es tulajdonkepp elismerem, hibaztam! Meghozza akkor amikor azt felteteleztem, hogy egy nagy alutomb kevesbe fogja elvezetni a hőt a felvezetotol mint egy vekonyabb, kisebb tomegu hutoborda.

Minden mast amit irtam tovabbra is fenntartom. Azaz egy nagy tomegu hutoborda amire a hoszabalyzashoz szukseges felvezetot (vagy mas alkatreszt) is fel szokas szerelni sokkal lassabban fog reagalni a felvezeto gyors homerseklet emelkedesere (nagy a visszacsatolo kor idoallandoja a nagy hotehetetlensegu borda miatt) es igy instabilabb lesz az aramkor, a vegtranzisztorok szerencsetlen esetben tonkre is mehetnek. Ha jol szereljuk a homerseklet figyelo elemet (celszeruen a vegtranyok tokjara) akkor elkerulheto a problema.

Szinten fenntartom az A es AB osztalyu vegerositok kozotti hutobrda kulonbsegek magyarazatat!

Ahogy irtam minden masban egyetertek veled, nem tartom hibasnak egyaltalan a gondolatmenetet, magyarazatokat amiket irtal.

elektrorudi!
Orulnek ha egy ertelmes "vita" kereteben meg tudnank beszelni azokat a dolgokat is amivel tovabbra sem ertesz egyet Celszeruen ennek egy megfelelo topikban lenne a helye ( pl. ITT ), hogy ne OFFoljunk ebben a topikban tovabb.
(#) lamalas válasza Zupp87 hozzászólására (») Júl 31, 2009 /
 
Zupp87!

A hutobordas topikban irok egy valaszt, hogy tenyleg ne legyen OFF itt.
(#) lamalas hozzászólása Júl 31, 2009 /
 
A "VF2 vegerosito" topikbol megprobalom athozni az OFF szalat ebbe a topikba. Tehat a hozzaszolas amire valaszolnek:

Zupp87 irta:
Idézet:
„Pedig ahogy írtam, ez csak egy nagyon alap összefüggés.
Apropo: processzor-hűtéssel ne keverjünk össze egy erősítőt. Ott intenzív aktív ventillátoros hűtés van, tehát a borda által lesugárzott hőmennyiséget a levegő viszonylag gyorsan elszállítja. Ha úgy nézzük, ezáltal az egész rendszer hőtehetetlensége nagyobb, mint pusztán a hűtőbordáé. Ez még jobban megnő, ha ki van egészítve ez az egész egy hőmérsékletfüggő ventillátor-fordulatszám szabályzással (ma már melyik alaplapon nincs ilyen). Ugyanezt persze meg lehet oldani egy erősítő esetében is (ahogy a PA erősítők nagy részében ez így is van), de többen írták itt, hogy szobai használat esetén kellemetlen. Tehát az erősítők többségében marad a passzív hűtés. Ebben az esetben az a véleményem, hogy mindenképpen célszerűbb a nagyobb hőtehetetlenségű hűtőborda használata. Túlterhelés esetén bár egy idő után úgyis megfutna, megfelelő védelmet használva könnyebben elkerülhető ez. Nagyobb hőtehetetlenség esetén ugyanis lassabban szökik fel a rendszer hőmérséklete, a védelemnek több ideje van közbeavatkozni. Hallottam már olyan Quad405-től, melynek kisméretű, vas hűtőbordái voltak, és a tranzisztorok azelőtt elszálltak, mielőtt a hővédelem beavatkozott volna.
Mielőtt valaki megszólna, hogy nagy bordán nehezebben jut el a hő a védelem érzékelőjéig, megjegyzem, ez a borda anyagának hővezető képességétől függ, és nem a tömegétől.”


Jobban belegondolva igazat adok nektek mert en eleg extrem esetekre gondoltam amikkel azt hiszem nincs ertelme elohozakodni mert gyakorlati jelentosege nincs ezeknek.

Szoval Zupp87 es Elektrorudi, ezennel megkovetlek titeket es elismerem hibaztam amikor kotottem az ebet a karohoz. Nem gondoltam at rendesen ki mit magyaraz csak a sajat elkepzelesemet hajszoltam :worship: Az osszefuggeseket, erveleseket elfogadom megfelelo magyarazatokkal es kiegeszitesekkel.

Azonban az A es AB osztalyu erositok bordainak a kulonbseget tovabbra is fenntartom
(#) elektrorudi válasza lamalas hozzászólására (») Aug 1, 2009 /
 
No..., alakul ez...

Az ideális az lenne, ha végtelen nagy méretű és végtelen jó hővezető + hőleadó lenne a hűtőborda. A félvezető egyáltalán nem tudná felmelegíteni!!!
Tehát a hűtőborda és a félvezető mindig ugyan azon az (alacsony) hőfokon maradna.
De...
Mintmár írtam, ehhez az szükséges, hogy a félvezető és a borda között szinte tökéletes legyen a hőátadás. Ám minthogy ez közelsem tökéletes, ezért ragasztotta a konstruktőr (nagyon helyesen) a FET-re a diódát (illetve erősítette a FET-re a tranzisztort).
Tehát nem a borda mérete, tömege, meg mit tudom én mije az oka a ráragsztásnak, hanem a tok és a borda közötti nagyon nagy hőellenállás és az alumínium borda rossz hővezető képessége!
(#) lamalas válasza elektrorudi hozzászólására (») Aug 4, 2009 /
 
Idézet:
„Az ideális az lenne, ha végtelen nagy méretű és végtelen jó hővezető + hőleadó lenne a hűtőborda. A félvezető egyáltalán nem tudná felmelegíteni!!!”


Egyetertunk

Idézet:
„...ezért ragasztotta a konstruktőr (nagyon helyesen) a FET-re a diódát (illetve erősítette a FET-re a tranzisztort).”


Ezzel is egyetertek, de ezt nem is cafoltam korabban sem, en is ugy gondolom, h. ez a legjobb megoldas. En arra az esetre gondoltam korabban amikor a hutobordara szerelik (a tobbseg igy csinalja) a homerseklet erzekelo alkatreszt (legyen az dioda, tranzisztor v. mas homersekletfuggo alkatresz).

Viszont meg mindig erdekelne a velemenyed az A, AB osztalyu erositok hutoborda meretet/meretezeset illetoen
(#) SALáta hozzászólása Szept 14, 2009 /
 
Belebotlottam egy problémába, óriási bordával megépítettem egy tápot de a tranzisztorok örökké elszállnak. A borda nem meleg. Van egy másik bordám a célnak, pontosabban 8 borda, feketére eloxált. Egy egy tranzisztort tennék a bordákra és mivel szimmetrikus tápegység is ezért két tömbböt alakítanék ki belőle. Kérdés hogy ez az elgondolás működhet-e. A bordákat felfelé állítva helyezem el, alulról ventillátorral hűtve. Mivel TO3 tranzisztorokról van szó ezért a kollektorokat nem akarom szigetelni. Maga a tápban a két táp között a bordák természetesen szigeteltek lennének.

PIC00137.JPG
    
(#) servicegang hozzászólása Okt 9, 2009 /
 
Hello,

az lenne a kérdésem, hogy a gyári szerelés alatt felragasztott hűtőbordát, hogy lehet ésszel leszedni az alkatrészről?
A borba és az alkatrész között fehér, megszilárdult ragasztó szerű anyag van (hővezető+ragasztó 2in1 ?).

Köszi
(#) elektrorudi válasza SALáta hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Nem értem:
Ha a hűtőborda hideg marad, akkor miért a hűtőborda cseréjével akarsz eredményt elérni ? Mit vársz ettől?
100 oka lehet még a tranyó meghibásodásának...
A tranzisztorok szigetelés nélküli felszerelése nagyon meredek ügy. Csak végszükségben, nagyon indokolt esetben tennék ilyet. De itt, ilyenről szó sincs!
(#) patexati válasza SALáta hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Lehet,hogy gagyik a tranyók! Én jártam már így! Pedig a HQ-ban vettem! Vannak sana hamisított bóvli tranyók! Milyenről van szó különben? Amúgy rövidzárlat vagy túlterheléskor nem igen melegszik hanem megy át vezetőbe álltalában
(#) servicegang válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
Hello,

a penge nem fért volna alá, minden oldalról alkatrészek veszi körbe, ráadásul a ragasztó olyan kemény, hogy nem biztos hogy vitte volna a penge. Azért köszi.

Egyébként lejött,széles lapos csavarhúzóval lepattant a helyéről, nem volt olyan erős ez a ragasztó mint amennyire gondoltam, csak én voltam túl finom vele.
(#) SALáta válasza elektrorudi hozzászólására (») Okt 12, 2009 /
 
A probléma megoldódott, igaz nem 100% de jó lesz. 4 tranzisztort tettem bele eredeti tungsram 2n3055 öket. Bár szerintem semmi baj az ST vel sem de azért ezeket valószínű még jobban megcsinálták anno. Kisebb borda de jobb hőleadású vékony lemezekből hővédelemmel és hőfokra kapcsoló ventillátorral.
(#) gulyas hozzászólása Okt 12, 2009 /
 
Sziasztok!

Méretre vágott L profilt hol árulnak Budapesten?
(#) guliver83 válasza gulyas hozzászólására (») Nov 12, 2009 /
 
MetaloglóbusBővebben: Link
(#) martin96 hozzászólása Nov 16, 2009 /
 
Sziasztok!
A fekete hűtőbordáról ,hogy lehet leszedni a fekete festéket?
(#) guliver83 válasza martin96 hozzászólására (») Nov 16, 2009 /
 
Szia!
Lecsiszilod
Én így szedtem le.
(#) martin96 válasza guliver83 hozzászólására (») Nov 16, 2009 /
 
Egyszerűbben nem lehet?Mert kicsi a bordák között a heLY.
(#) mex válasza martin96 hozzászólására (») Nov 16, 2009 /
 
Meg kellene állapitani, hogy eloxálva van-e, vagy csak festékréteg van rajta. Ha csak festék, akkor a kromofág leviszi, de az eloxálást drótkoronggal érdemes eltávolitani. Mindenesetre balesetveszélyes, nehézkes művelet.
Egyáltalán miért van rá szükség?
Következő: »»   5 / 17
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem